Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Bodnár Éva
  2017-03-17 10:12:04, péntek
 
 
Bodnár Éva

Bűnöm, ha van

Bűnöm, ha van...: Ne bántsatok!
Lelkemet tépi éles karmotok.
Belém hatoltok, mint a férgek...
Hagyjátok végre, hogy éljek!
Nem várok feloldozást!
Ha irgalom nincs bennetek -
Engedjetek... Csöndben megyek.
Nem viszek magammal mást,
csak tavasz-illatot, s egy szót: Boldogság!

Bűnöm, ha van, bocsássa meg az Isten!
Bocsássa meg, hogy tiltott gyümölcsöt ettem!
Ő tudja csak keserves harcomat!
Az önmagammal vívott csatát, kudarcokat...
Ó, mennyi szenvedésért jutott csekély öröm!
...de azt is megköszönöm!
Bocsássa meg az Isten, ha vétkeztem!
Bűnöm csak annyi, én csak annyit tettem,
Titokban bár, de szívből szerettem!
 
 
0 komment , kategória:  Bodnár Éva  
Börzsönyi Erika
  2017-03-17 08:05:10, péntek
 
  Börzsönyi Erika

Ima

Ölelő karjaid közt, ím
újjászülettem.
Imát mondok érted:
tested testemmel
ölelkezzen
verejtéked verejtékemmel
keveredjen
gyönyöröd gyönyörömben
növekedjen.
Más öröm nem kell.
Napról-napra egyesüljünk
ebben a világszép-utolsó
szerelemben.
Úgy legyen.
Amen.
 
 
0 komment , kategória:  Börzsönyi Erika  
Mezei Marianna
  2017-03-17 07:28:34, péntek
 
  Mezei Marianna

Neked... Szerelmem

Kegyedhez könnyű hozzászokni,
mondod, és elválni nehéz,
minden perc, óra közelebb visz,
s az együtt töltött idő oly kevés...

Újjászületés a találkozás,
haldoklás a távozás, haló remény,
ez vezet mégis vissza hozzád,
szerelmem tiéd, érted ég.

Lángra gyújt szemed, tüzes tekinteted,
boldogság, amikor te jössz felém,
bőröm bizsereg, kezed, ha hozzám ér,
vágyam nem csitul, kell még, kell még...

Mohóságom éhség, a hiányt nem kívánom,
gyötrelem a nélküled lét,
én veled szeretnék mindent megpróbálni,
élni és halni örökké.
 
 
0 komment , kategória:  Mezei Marianna  
Szuhanics Albert
  2017-03-17 07:27:42, péntek
 
  Szuhanics Albert

Neked adom

Neked adom a hajnal sugarát,
s a felfénylő rózsafelleget.
Az éj emlékét, álmok halk szavát,
én így vallok szerelmet neked.

Tiéd a csend, mely lelkem tölti el,
e zöld sziget, hol mély az óceán.
Én nem cserélnék soha senkivel,
ha ott örökkön te várnál reám!

Neked adom szívdobbanásaim,
összes titkom megosztom veled.
Az életem, ifjonti álmaim,
mindent-mindent átadok neked!

Könnyeimet, mely eláztatta párnám,
sok magányos, fájó éjjelen.
Neked adom, forró csókod várván,
csak ajkad nyújtsd szomjazón nekem!

Neked adom én az életem,
ennél többet már nem adhatok.
Szeress nagyon, szép szerelmesem,
mert nélküled én halott vagyok!
 
 
0 komment , kategória:  Szuhanics Albert  
Ábrányi Emil
  2017-03-17 07:21:27, péntek
 
  Ábrányi Emil

Szívem lázongott

Szivem lázongott, mint a tenger,
Szélvészes éjen át,
És partjait szakgatta, törte,
És tépte önmagát.

Eszméim, mint nyögő sirályok
Bolyongtak szerteszét,
És fergetegről, tört hajóról
Jajongtak bús regét.

Már hittem: ennek vége sem lesz,
Örökké tart a vész,
S számomra nincs más, csak vihar-zaj,
Csak éj és szenvedés.

Ó tenger, tenger, lázas tenger,
Dühöd hogy elpihent!
Tükörré váltál s a kacér ég
Arcát fürkészi bent.

Sajkát lebegtet mély vizednek
Sötét hullámzata,
S fodros habod libegve táncol,
Mint lánykák víg hada.

A tenger csöndes. Halk morajjal
Suttogja el neved,
S ringatja, mint egy szép szivárványt,
Mosolygó képedet.
 
 
0 komment , kategória:  Ábrányi Emil  
Millei Lajos
  2017-03-17 07:17:13, péntek
 
  Millei Lajos

Mennyit ér egy ölelés?

Nyíló tavaszi vágy most minden gondolatom,
mégis egy ölelésért mind- mind odaadom.
Megválok a rozsdástól, eldobom a fényeset,
ha kaphatok érte két átölelő kezet.

E két kéz bársonyát bús bőrömre veretem,
hogy akkor is érezzem, ha éppen nincs velem.
Ne mossa rólam le, se eső, se dúló vihar,
ez legyen a ruhám, mely pőreséget takar.

Vagy selyemfény legyen durva, daróc testemen,
érző, bódult kábulat, mit nem vetek le este sem.
Sejtek sodró sorsában suttogó simogatás,
mi megmarad a felszínen, miközben a mélyre ás.

Ünnep legyen hétköznap, vasárnapi csoda,
mit átélhetek naponta: királyi lakoma,
hol úgy dúskál a gyönyörben a szegény legény,
mint vakok közt a félszemű, ki tudja milyen a fény.

Egy ölelésért eladom házam és hazám is,
átúszom az Óceánt, kiiszom a kanálist.
Ha ölnöm kell, hát ölök én, csak kapjam jussomat,
s öleljen meg végre az, kit a sors nekem tartogat.
 
 
0 komment , kategória:  Millei Lajos  
Mezei Marianna
  2017-03-17 07:16:10, péntek
 
  Mezei Marianna

Neked... Hozzád az úton

Megmártózom benned,
belőled iszom,
kalandvágyó kedvvel
lavírozok,
barangolva fel-le
manőverezem,
szomjazom a jót,
veled lélegzem.

Kutatom a titkod,
múltba révedek,
sóhajomba fúlok,
még jelent élvezek,
alámerülök,
fel-felbukkanok,
boldogságban úszom,
szeretőd vagyok.

Vétkes lennék ezért?
Parázna, céda lány?
Ki szeret vagy szeretett,
követ dob majd rám?
Hisz magamból adok,
míg magamat adom,
keresztet cipelek,
azon szárítkozom.

A szeretet küldetés,
de van hátraarc,
kudarccal kövezett
az út, és a túlsó part,
mégsem szakíthat el
halál, sem határ,
mert elölről kezdem,
s megérkezem hozzád.
 
 
0 komment , kategória:  Mezei Marianna  
Reményik Sándor
  2017-03-17 07:13:59, péntek
 
  Reményik Sándor

A bujdosó hang

Kakuk, kakuk:
Bujdosik az erdőn a hang,
Kakuk, kakuk,
Most mintha magasabbról zengene;
Most megbúvik alant.
Kakuk, kakuk,
Bujdosik az erdőn a hang.

Kakuk, kakuk:
most közel hallik, - most meg távolabb,
Egy kakuk szól, vagy egy egész csapat?
Távol, közel, felül, alant:
Kakuk, kakuk,
Bujdosik az erdőn a hang.

Kakuk, kakuk:
Mi vagy te, kismadár?
Vagy tán az erdő öreg lelke vagy,
Mely ifjú, nótás hang-ruhába jár?
- Kakuk, kakuk, -
Szerelmes ál-ruhába jár?

Kakuk, kakuk,
Nem te kellesz nekem.
Kakuk, kakuk,
Ifjú hangod mögött
Az erdő öreg titkát keresem.
Kakuk, kakuk,
Nem te kellesz nekem.

Kakuk, kakuk!
Hogy bujdosik a hang!
Távol, közel, felül, alant
Hogy kelleti magát.
És még sem értem, még sem fogom át.
Kakuk, kakuk:
Az ősi rejtelem,
A bujdosó hang bujdosik tovább.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 281 db bejegyzés
e év: 1089 db bejegyzés
Összes: 4224 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 337
  • e Hét: 1496
  • e Hónap: 39898
  • e Év: 160634
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.