Regisztráció  Belépés
cserhat3.blog.xfree.hu
" Nem az a fontos a külsőd mit takar, hanem az, hogy a bensőd miről árulkodik, mert a lélek elől nem lehet szép külsőbe bújni!" Lovag Bornemisza Attila
1956.06.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Cserhát József: A Látó lángja
  2017-03-19 16:08:31, vasárnap
 
  Batsányi János emlékének

A sóvirággal végig megrakott fal,
A faggyú, lent, az elfogyott kanóccal,
A kőre dermedt gyertya kőpecsétje
Döbbenti rá, hogy Látó lett. Megérte!
De most fogoly. Most vaksötét szakadt rá:
A fenti fény, mint éhes, sárga patkány
Surran alá a bírák asztalán...
Ez már az éj. És csíp, mint a csalán.

E csípésektől nyirkos, hólyagos
Magányban él. Mit is tehetne most?
Mereng, mereng és - szép fejét lehajtva -
Meg-megvonaglik fényre szomjas ajka.
De így is lát. De holtakat siratván.-
Élőket biztat: fölsüt még a nap ránk.
E szikla-égbolt kő-csipkéiből,
Kúszik magasba, közel az idő!

E napban, hogyha mérlegre tettük,
Parázs lesz minden rabtartó halom:
Szikrák rebegnek egybekelve esküt
És nászruhájuk csapkod a falon.
E napban, akkor, mint a lomb az ágból
Buzog a düh, az elfojtott keserv,
Repül a láng és terjed és távol
Sáncra száll: fel és alá meszel.

-Te láng, a Látó látja, hogy beléd dől
az önkény trónja s elcsörren a lánc:
a címert tartó oszlopok fejéből
fakadsz és ajtón-ablakon kihánysz!
Alázuhansz öröknek hitt gerenda,
Királyi tornyok szarva közt virulsz...
-Felség! E lángtól vén nyakadba leng a
szakállba fordult végszóval a hús.

Így lát a költő. Így, hogy messze lát.
Így idézi a századok szavát,
Művét idézi: ódákon mereng
És arra gondol - rend kell ide, rend-
Még akkor is, ha dúlt ideggel elszőtt
Hevét.- a sorban mégis a legelsőt -
A sors kutyája foggal szétveti...
Míg Ő a gazda, ő füttyent neki!

Így lát a Látó, Szíve volt a célpont.
Mikor Hunnia könnyes, hártyavékony
Tükrébe vágta öklét a sötét:
Az égbolt kékje hullott benne szét.
De lát. És éjfélt üt le homlokáról:
Magát emésztve... ,,másoknak világol",
Lobogva ég el, égő fáklyaként...
A lángot őrzi. Azt! A Fényt! A Fényt!

(Veszprém-Tapolca 1963.)


A költő e verséért kapta meg a Batsányi-díjat.



 
 
0 komment , kategória:  Cserhát József  
Cserhát József: Az Új születése
  2017-03-19 15:59:04, vasárnap
 
  Ha találkoznak a mutatók
a könnycseppfényű óralap alatt
Mindig csak egy pillanat a csók
Egy fővesztésre ítélt Pillanat
Ha találkoznak olyan az mintha
Két élével előbb csak lassan
Zárul az olló és odafönt a
Másodperc nyakán összecsattan
Olyan az mintha sorsa elől menekülve
Két reszelő morzsolna szét
Egy régi csillagot
De fent a fekete tizenkettesen
Két mutató egymásra fektetett
pallosa enged
Új csillag ragyog...



 
 
0 komment , kategória:  Cserhát József  
Ihász-Kovács Éva: Alkony előtti pogány ima
  2017-03-19 15:37:57, vasárnap
 
  Széthúzva az ég függönyét,
a napot nézem - ég-e még.
A szél zenéjét hallgatom,
és előtör lelkemből száz atom.
S most búcsúzom, mert meglehet,
Hogy nemsokára elmegyek.
Elég lesz egy-két lobbanás.
Csak anyag vagyok semmi más.
Nem jelzi voltam semmisem.
S nem is emleget senki sem.
Egy füstoszlop mely szétoszol,
Bár élet volt valamikor,
világit, s majd sötét üszök,
Nem hallom - zenél a tücsök?
- az ötszáz év a föld alatt-.
Pillanat csak lobbanás a füstoszlop ég felé ível'*
Nem találkozom senkivel.
A lét, amelyben csalódni kell,
egy atomrészben fölivel.
És sziporkázva szórja szét
a magasságnak függönyét.
- Érdemes volna élni még.
Csodálni mit mutat az ég.
Virágra-fenyőágra lelni.
És mindenáron megfelelni.
Nem is sejtettem, hogy csak ennyi
Igyekeztem szépen szeretni.
Minden teremtményt, fényeket
A földet melyből vétetett
Testem - lelkem, s az árvaság.
Kísért hazáig senki más.
Jó volna tudni lényegét,
Hogy Isteni képem él e még
S a lét csodáit hallani
Magam embernek vallani.
Ám az időm már télre jár,
Hiába izzik künn a nyár,
S börtön a test, s mi kéne még?
Ezer dolog, tavasz vidék,
Forrás szomjamat oltani
Fogja le szemem valaki.
Elalszom végleg este lenn
Hiába szólnék - lét legyen,
S fel sem ébredni - hej, világ
Imádtam Létem igazát...

(Ez a rendesen beirt utolsó versei között talált poémája!)



 
 
0 komment , kategória:  Ihász-Kovács Éva Író, Költő,   
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 7 db bejegyzés
e hónap: 42 db bejegyzés
e év: 508 db bejegyzés
Összes: 4571 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 658
  • e Hét: 3859
  • e Hónap: 16810
  • e Év: 217089
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.