|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2017-03-22 19:03:23, szerda
|
|
|
- Hány órát alszol egy nap Móricka? - kérdezi az iskolaorvos.
- Két-három órát.
- Jaj, de hát ez nagyon kevés!
- Mind az öt órán nem merek aludni. |
|
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
2017-03-22 19:00:11, szerda
|
|
|
A szülészeten az egyik apuka hosszasan fényképezi az újszülött fiát. Megkérdezi az egyik ápolónő:
- Ez az első gyermeke?
- Nem, ez az első fényképezőm. |
|
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
2017-03-22 18:58:18, szerda
|
|
|
Három sündisznó megy az erdőben, de eltévednek. Nagyon fáznak, de szerencsére arra jár egy tündér és azt mondja:
- Teljesítem három kiváságotokat, mivel hárman vagytok, mindegyikötöknek egyet.
Az első azt kéri a tündértől, hogy juttassa haza.
A második is azt kéri:
- Nagyon fázom, juttass haza.
A harmadik azt mondja:
- Nagyon fázom, ráadásul egyedül vagyok. Bárcsak itt lennének velem a testvéreim! |
|
|
0 komment
, kategória: Viccek |
|
|
|
|
|
2017-03-22 14:46:47, szerda
|
|
|
Aranyeső bokra madárfészket ringat,
ágain virágok, sok kis égő csillag.
Ibolya szőnyegén pihen fénylő napsugár,
fűben szöcske szökken, szalad hangyafutár.
Fehér bárányfelhőt kerget bohó szellő,
rigó énekétől visszhangzik az erdő.
Új tavasz víg dalát darázs duruzsolja,
bódító illatát virágzó fa ontja.
Tündérszép az élet, bármerre is nézek,
nem üres kéményen fenn a gólyafészek.
Megjött már lakója, kelepel vidáman,
messzi útról térve pihen otthonában.
forrás poet
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2017-03-22 14:45:15, szerda
|
|
|
Amíg a Nap rád ragyog,
várnak derűs holnapok,
keresd élted értelmét,
vándorutad küldetés!
Nemcsak annyi, mit a test,
szükség s a vágy szava tesz.
Lelked annál nemesebb,
szomját oltsd, ne szenvedjen!
Tápláld tiszta forrásból,
égi folyam árjából!
Hitet ébreszt, reményt ad,
érted már, hogy miért vagy.
Lehetsz koldus vagy király,
lehet les rád száz viszály,
mégsem győzhet feletted,
megvéd a te Mestered.
forrás poet
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
2017-03-22 14:41:40, szerda
|
|
|
Az égbolt kékje bár rejtve még,
tavaszról regél a lenge szél.
Hajnalon szól már a nyitnikék,
visszhangját zengi a messziség.
Zsongás a föld alatt, föld felett,
kibújik, mi mélyen rejtezett.
Várja a napsugár mosolyát,
meleget árasztó fénycsókját.
Tar ágon aprócska rügy fakad,
zöld fűben szalad a hangyahad.
Tudja a természet a dolgát,
ütemet diktál a körforgás.
Felfogja-e vajh` az értelem,
Isteni csoda, mi végbemegy.
Fentről egy gondos kéz irányít,
általa az élet virágzik.
forrás poet
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 25
|
|
|
|
2017. Március
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
950 db bejegyzés |
e év: |
8057 db bejegyzés |
Összes: |
128127 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 17232
- e Hét: 34314
- e Hónap: 87986
- e Év: 366211
|
|
|