Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
Dezső Ilona Anna
  2017-03-04 11:26:04, szombat
 
  Dezső Ilona Anna

Tolvajok

légy eltitkolt mosolyom
mint kiéhezett koldus zakatol a szív
tolvaj vagy tolvaj vagyok
minden lopott álmunk keserves kín
szerelmünk parázs hadd égjen le
hogy táplálhassuk az ősködöt
árnyként ölelhessük egymást
ronggyá nyűtt lelkek nem tartanak böjtöt
nézd mily magasra kúszik a hold
körülötte szertefoszlanak a fellegek
mellette mindegyik csillag csak egy folt
odafent tiltások nincsenek
csak fényt sirató dallamok
 
 
0 komment , kategória:  Dezső Ilona Anna  
Nagy Erzsébet
  2017-03-04 11:23:34, szombat
 
 
Nagy Erzsébet

Démonok tánca

Démonoknak vad tánca, pergő ritmusok,
átjárják gyenge testem zengő dallamok.
Alvó zsigereim feltámadnak olykor,
s az éjben járják a szerelmi harcot.

Bíborszínű hajnalban átölel karom,
téged, ki velem élsz hűséggel magányom.
Démonok lenge fátyla úszik az éjben,
fenn a fekete felhőn villogó fénnyel.

Magány Angyala hívlak, hogy légy a társam,
mert lelkemben fáj a démonok vad tánca.
Pedig járom az álom lidérces útján,
a végtelenség kimondatlan határán.

Ha ébredek testem égeti forró láz,
hajnali szél kopogtat be szobám ablakán.
S én hallgatom démonok pergő dalát,
mert az ébredés percét rágja a magány.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy Erzsébet  
B.B.Nala
  2017-03-04 11:20:16, szombat
 
  B. B. Nala

Aranynád a szélben

Álmod lennék én, esőként hullva rád,
Merengő lelkem úgy rezzen, mint a nád.
Éjszakák meséje, egyetlen pillanat,
A tó álmosan tündököl a bársony Ég alatt.
Örök szenvedélyem megvallanám neked,
Ha vágyak szelében a náddal megrezzenek.
Bőröd érinteném esőként hullva rád,
Áthatsz sugaraddal, mint tűz a Hold-medált.
Aranynád a szélben, kísértő szenvedély,
Túl az éji meséken a dal lelkemhez ér.
Tiltott gyönyöröm vagy, ám én megvallanám,
Ha arany nádszál rezzen az örök vágy taván.
Szerelmes dal hangzik a kéklő Ég alatt,
Tüzes sugarából fátyolt sző a Nap.
Merengő gyönyörben a dal mesékbe száll,
Örök szenvedélyem titka aranymedál.
Hogyan mondjam el, hogy dal vagy a szívemen?
Hisz bársonyos bőröd nem érinthetem.
Hajnal ébredése, egyetlen pillanat,
Tűnő perceken át fátyolt sző a Nap.
 
 
0 komment , kategória:  B.B.Nala  
Ács Nagy Éva
  2017-03-04 11:15:57, szombat
 
 
Ács Nagy Éva

Vallomás
Szonett CXXXVII.

Egy szál tűzpiros virág, tőlem, neked,
Egy sóhaj, egy álom, és egy szebb jövő.
Veled mintha, megállt volna az idő,
gyenge én, kit neked kell megvédened.

Rímelő szóvirág, s benne vallomás,
Mellyel átadom a dobogó szívem.
Mely örökké neked ver csak, már hűen,
Csak te kellesz nekem, többé senki más!

Vigyázz rá, hogy ne törd össze virágom,
Ne taszítsd le, sötét mélybe az álmom,
Akarom, hogy éljen ez a szerelem.

Szeretlek kedvesem, most, s mindörökre,
Sors! E szerelmet nem csalhatod tőrbe,
Ellened már, erősen kell küzdenem!
 
 
0 komment , kategória:  Ács Nagy Éva  
Reményik Sándor
  2017-03-04 10:58:23, szombat
 
  Reményik Sándor

A gondolat szabad

Bilincs a kézen, az ajkon lakat,
De felhők felett, de vizek alatt
Örvénylik, szikráz, zúg a gondolat!

Legyen tanyám kietlen szirtorom
Vagy börtönöm pokolmély vártorony,
Én amit akarok, azt gondolom!

Ó, mi gyönyör, Ó mily Isteni kép:
Repülni! Dús képzeletem, ne félj,
Nem gátol ebben zsarnoki szeszély.

Repülj képzelmem, csillagokig szállj,
Az Isteneknek lángitalt kínálj!
Durva őrszem rád nem rivallhat: ,,állj!"

Repülj, semmi se szegje kedvedet,
Repülj, szakítsd magadra az eget,
Építs, vagy ronts; neked minden lehet!

Repülj, oltsd ki a földi lángokat
És népesíts be új világokat,
Nincs porkoláb, aki meglátogat!

Öltözz hulló csillagok ezüstjébe,
Köd oszlopába, áldozat füstjébe,
Rögbe nem botolsz és nem lépsz tüskébe!

Te tövistelen téped a virágot
S nyomodba kémek serge meddőn hágott,
Műhelyedben, Mester - téged ki látott?

Fölötted nincs Cézár, nincs Imperátor,
Se rongy tömeg, babért tépdesni bátor,
S nincs, aki Téged bekerít, határol.

Szabad vagy, mint űrben a fénysugár,
Szabad, mint a morajló tengerár,
S csak öntörvényed s korlát, határ.

Élet, Halál: minden beléd merül,
És bíróul fölötted ki sem ül,
Csak aki lát - az Isten egyedül.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Radnóti Miklós
  2017-03-04 10:56:38, szombat
 
  Radnóti Miklós

Ó fény, ragyogás, napszemű reggel!

Ó nézd! Zsolozsmás tiszta a reggel
és szerelmes szavainkkal elszáll
a köd és minden tiszta lesz.
Ragyogj!
Nézd, csillog a tenger és üvegpartokon
cseng a faragott hullám a nap alatt!

Ó fény, ragyogás, napszemü reggel!
Imádkozz! és
mutasd meg magad, mert
üvegpartokon állunk és
átlátszók vagyunk. Vérünk,
mint szentelt, metszett pohárban
aranyszínü bor: csillog hidegen.
Imádkozz, imádkozz értem!

Ó csengenek a partok és remegnek;
torkunk áhitatot küld a ködök után
és megsímogatjuk a napot a szemeinkkel
és a szemeink fájnak!

Zenés üvegpartokon szeretlek
és imádkozz
ó imádkozz értem!
mert csillogó reggeleken is kiáltom,
hogy érted csillognak a megcsengő
partok és érted a napszemű távol!
 
 
0 komment , kategória:  Radnóti Miklós  
Szilágyi Domokos
  2017-03-04 10:54:57, szombat
 
  Szilágyi Domokos

Hajnal

A csönd lüktet a félhomályban,
hulló lombokat ringatón,
szépségektől terhesen,
mint ahogyan ver a szívem.
Hajnalodik -- a nappal ásít
álom-ittasan, fél-éberen,
akárcsak én; -- táguló tüdejébe
szívja a kocsonyásan-remegő ködöket,
s mint az ember szeme,
-- ha könnyíthet lelkén,
gondjai kevesbednek --,
lassan tisztul a táj.

Várom, hogy mozduljon a hajnal,
friss lendülettel lépjen
a világosság felé,
a hajnal is vár engem.
Farkasszemet nézünk. Tétovázunk,
biztatgatjuk egymást.
Nehéz az első lépés,
csábító a kába álom.
De aztán mégis: egymásra nevetünk,
s megindulunk vidáman, kéz a kézben,
mint szerelmesek,
hogy huszonnégy órán keresztül
gyűjtsük az erőt és a kedvet,
amellyel holnap -- újrakezdjük.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos  
Túrmezei Erzsébet
  2017-03-04 10:53:22, szombat
 
  Túrmezei Erzsébet

Az óra üzen

Csend van. Csak az óra beszél velem
fenn a falon.
Olyan jó lenne az üzenetét
meghallanom.

Ó, csak ketyegj, sietve, pontosan!
Időt jelezz!
Mondd el, hogy minden könnyes perc lejár,
és vége lesz.

Mondd el, hogy múló, azért drága itt
perc, pillanat,
ameddig az örömhírt szerteszét
vinni szabad.

Hirdesd, hogy fenn az örök Isten is
órát figyel,
és segítsége jókor érkezik,
nem késik el.

Beszélj az otthonról, hol óra már
nem mér időt,
s időtelen szolgálat vár reánk
a trón előtt.

Addig, ha ütsz, siettess engem itt
szünettelen,
s ne engedd célomat egy percre sem
felejtenem!

Tik-tak! Múlik év, óra, pillanat
és alkalom.
Csend van. Csak az óra beszél velem
fenn a falon.

 
 
0 komment , kategória:  Túrmezei Erzsébet  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 8 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 11 db bejegyzés
e hónap: 279 db bejegyzés
e év: 3240 db bejegyzés
Összes: 6375 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 989
  • e Hét: 2553
  • e Hónap: 20898
  • e Év: 693528
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.