|
 1/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 15:46:49, vasárnap
|
| |
| |
"Óvd meg, amid van ... Az életed csodáit.
Óvd meg a szerelmet, a családot, a barátságot, a pillanatot !
Óvd meg a kincseidet ! "
/Manna OWell /
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: FÓKUSZBAN "A NŐ" |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 15:26:21, vasárnap
|
| |
| |
Tisztelni csak azt az embert tudom, ki sosem a könnyebb utat választja, ki tudja mit akar, és azt akkor is eléri, ha az ördög a markában röhög, miközben azt suttogja: "Képtelen vagy rá!". Szeretni csak azt a személyt tudom, kire felnézhetek, ki nem fog megfutamodni az első adandó probléma után, ki az akadályokat próbatételként, és nem az élet sorscsapásaiként fogadja. Megbecsülni csak azt a valakit tudom, ki felemel magához, hogy egyenrangú társa lehessek, és nem valami kevesebb, valami jelentéktelenebb, ki általam szintén jobbá és teljesebbé válik. Együtt lenni csak azzal tudok, ki elfogadja, hogy olykor bizony külön utakon kell járnunk, ki megérti, hogy különálló személyiségek vagyunk, kiknek szüksége van egy kis magányra. Együtt maradni csak Vele tudok, ki nélkül nincs értelme semminek, ki nélkül én is csak egy otthontalan, elveszett lélek vagyok.
Ott Réka - Golden Dawn
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 10:36:40, vasárnap
|
| |
| |
Tamkó Sirató Károly:
Március
Az ég a felhőket lerázta
és diadalmas kékbe szépül,
kiömlő szőke szép hajadba
napsugarat fonjál be ékül.
Az arcod fúvasd meg a széllel,
hogy legyen friss, pirosba játszó,
s lobogjon szélben a szoknyád
a táncoló tavaszi zászló.
De soha meg ne nézd az órát -
mert boldogságunk durva tőre,
ne lásd soha: - a gyilkos percek
hogy lovagolnak a jövőbe!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Tavasz |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-05 08:16:06, vasárnap
|
| |
| |
Aranyosi Ervin: Odafentről vigyáz...
Habos felhők mögül vigyáz rám egy angyal,
ha szomorú vagyok, gyakran megvigasztal.
Éppen úgy, mint egykor, mikor gyermek voltam,
mikor látta fiát bánatosan, szótlan.
Ő már felköltözött távoli mennyekbe,
én meg azért mászom dombokra, hegyekbe,
hogy közelebb legyek gyönyörű szívéhez,
s elmondjam az enyém, nélküle mit érez.
Elmondhassam neki, mennyire hiányzik,
mikor rágondolok, szemem könnyben ázik.
Bárcsak itt lehetne, örömmel ölelném,
elszállt gyermekkorom mellette meglelném.
Hiányzik jó lelke, melyből öröm áradt,
a két szorgos keze, mely el sose fáradt.
Barna, meleg szeme, mely óhajom leste,
mesemondó hangja, ha eljött az este.
Ha eljön az este, csillagokra nézek,
sok régi emléket sorra felidézek,
és amikor végre rám talál az álom
az édesanyámat benne megtalálom.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 22
|
|
|
|
2017. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
592 db bejegyzés |
| e év: |
5773 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3204
- e Hét: 8861
- e Hónap: 48473
- e Év: 277410
|
|
|
Offline
