Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
1955.05.17
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
Gyertyaláng
  2017-03-08 22:06:11, szerda
 
  Wass Albert

Gyertyaláng

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta:
mögöttük izzó, vérpiros csaták,
mögöttük sajgó, megtört életek:
síró gyermekek és síró anyák...

Emlékszobor... ennyi maradt csupán
belőlük, és a tűzből, mely vezette
a milliókat messze golgotákra,
és feszítette millió keresztre.

Sok régi ház hiába várja őket,
s fehér csöndjével sok fehér falu...
üzenetet nem hoz többé felőlük
fehér felhők közt a vándordaru.

Nem járnak többé esténként csodálni
kalászhullámon tékozolt csodát...
bús hazájuk elvégzett csodáit
magukkal vitték s most őrzik tovább.

Magukban őrzik. Dölyfösen, keményen,
s nem tudják, hogy a szent haza ledőlt...
Boldog halottak. Lám, mi árvábban állunk
tornyosuló emléketek előtt...

Halottak napja van ma. Rejtve, lopva
a Hargitán megszólal egy harang...
a Tátráról felel reá egy másik...
zeng-bong az éj... galang...galang... galang...

ezer kicsi harang...
Az emlékezés gyertyalángja mellett
felsorakozik óriási sorba
határon innen és határon túlról

az elesettek emlék-légiója.
Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből
de messze volt a mit sem érzés vágya...
piros rózsákat mentek megcsodálni

s megérkeztek a bíboros halálba.
Ki hinné el, hogy minden név mögött
tervek izzottak és célok lobogtak,
s hogy álmodozva, mint megannyian,
vérük titkának hordozói voltak?

Küzdtek, lemondtak, aztán újra küzdtek,
vágytak, csalódtak és megint reméltek...
Ki hinné el, hogy életük rögén
ők is csak ilyen torz meséket éltek?

Ez vőlegény volt. Ajkán csókok íze,
szívében pompás báli éjszakák...
Aztán gránátok zúgták a zenét...
aztán gránátok hozták a halált...

Ez gyermek volt még. Fák suhogtak benne,
talán szerelmes sem volt még soha...
Doberdó várta. Képét most is őrzi
kopott keretben egy kopott szoba.

Ez gyermekét hagyta itt és hazáját,
hogy a hazája boldogabb legyen...!
Ő ott maradt. A lelke itt barangol
hazát keresve, völgyön és hegyen.

Nyugosznak mind. A vérüket beszívta
a kalásztermő, szomjasajkú föld.
Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel,
s ami még nem volt, az is összedőlt.

S mily furcsa is: Halottak éjszakáján
a hősök lelke hogyha hazaszállna:
hány lenne, aki nem találna többé
széles e földön egy piciny hazára!

Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán,
fekete fenyők zúgnak szilajon...
Hazájukat ha számon kérik egyszer,
mit fogsz felelni, győztes Trianon?

Mit fogsz felelni, ha Csaba vezérrel
a meg nem alkuvók seregbe kelnek,
csontváz vitézek, csontváz paripákon,
s egy bolond éjjel hazamenetelnek?!

Székely faluk harangja újra kondul,
a gyertyalángtól tüzet fog a Tátra...!
Magyarország... hányan mentek érted
örvénylő tűzbe és tüzes halálba...

Ismeretlen Testvér, ki messze földön
alszol, lelkében fűnek és virágnak.
Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény
amit itt fent az emberek csinálnak.

Te már tudod, sorsverte zátonyodnak
magasságos, bölccsé csitult fokán,
Te már tudod, hogy örök egy a törvény:
bűn bűnhődést hord esztendők során.

Testvér, ki alszol ismeretlen sírban,
s megbékélt arcod nem láttam soha:
álmodd tovább az elnémultak álmát,
csöndes Testvérem: halott katona.

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta,
nevek mögött egy hallgatag világ...
Ennyi sírra hogy virágot hintsek,
határon innen nem terem virág.

Határon túl kéne virágért menni...
ha már virágot hozni nem lehet,
ismeretlen, hontalan Halottak:
nektek adom e csöndes rímeket.

Debrecen, 1929
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert versei  
Fölényes
  2017-03-08 21:53:28, szerda
 
  Balla D. Károly

Fölényes

Hogy megalázzon, mért is hagynád.
Fuss vele versenyt gátakon,
és esdve kérd a szűz madonnát,
hogy mentsen fel, ha átoson

arcodon - akár a tébolyok -
a vérszomj kéjes képzete.
Az indulásban már ott tolong
a nyert fölény, hát élj vele,

és végdöféssel adj kegyelmet,
ha érkezik a kínos éj
hisz bűnöd alól úgyis felment
a sírra írt szinekdoché:

"Mint sóvár, ízlelt hamis vádat,
nyakára hurkolt bánatot,
s míg újra vesztek talált tárgyak,
már elszerették holnapok."

Miért is hagynád: megalázzon.
Kerülj fölénybe gáton át,
gyötörd halálra hosszú távon,
vezesd el barmát, asszonyát,

és várd, hogy éhek jönnek érte:
sakálok, kéjes kondorok,
s hogy fogyjon el a hús egésze,
amíg a föld majd ráforog.

S ha messzi kínját múltak mossák,
erényét fessed szépre itt:
elisszák majd az új Kanosszák
a szűz madonna könnyeit
 
 
0 komment , kategória:  Balla D.Károly versei  
Lóverseny
  2017-03-08 21:40:48, szerda
 
  Romhányi József

LÓVERSENY

De sok deli mén
a pálya peremén.
Csupa finom formás!
Egyre fogam fenem én!
Húszat tettem tétre,
erre a sötétre.
Másik húszat helyre,
itt e helyre pejre.
Helyén van már mind itt!
S az indító indít.
Most galopp, majd vágta,
mert oldalba vágta
lovát a lovasa vasa a hasán,
most érnek a kanyarba
nyargalva???
De nézni ezt nem élvezet.
Nem látszik, hogy melyik vezet,
egy ember ordít nyersen:
csalás ez a verseny!
Verseny ez a csalás: ordítom fordítva,
s kezemben a "Turf"-ot fordítom ordítva.
Odanézek, s bennem háborog az ebéd
legelöl látni a legsilányabb gebét,
s én csak nézem, nézem elmerengőn:
így tehát elúszott mind a negyven pengőm!
Negyven kerek pengő,
ez hatalmas vagyon!
Üssenek agyon!
 
 
0 komment , kategória:  Romhányi József versei  
A gyermek és a fecske
  2017-03-08 21:37:43, szerda
 
  Gara Ákos

A gyermek és a fecske

Gyermek:

Édes fecském, kedves fecském,
Mondd meg nekem, kis szivecském:
Hogyha elszállsz tengeren túl,
Ki mutatja, merre indulj?
Lásd, én nagyobb vagyok, mint te,
Erősebb is vagyok szinte:
Mégis itt kell üldögélnem,
Édes anyám jó ölében.
Neked gyönge a kis szárnyad,
Erőtlen két kis lábad:
Mégis elszállsz más országba,
Jobb vidékre, szebb hazába.
Lásd, hogyha én elindulok,
Édes anyám sosem nyugodt:
Mindig várja, egyre várja,
Mikor jön már kis leánya.
Te meg elszállsz tengerekre,
Zivatarba, nagy hidegbe,
Kis ruhácskád víztől ázik,
Gyönge tested reszket, fázik,
S nincs ki féltsen, visszahivjon,
Ha bajod van, meggyógyitson.
Felelj nekem hát szépecskén:
Ki gondol rád, édes fecském?

Fecske:

Azt kérded, hogy ki mutatja:
Merre van a fecske útja?
Hát az Isten fönn az égbe'
Visel gondot a fecskére.
Ő mutatja, merre menjünk,
Hol álljunk meg, hol pihenjünk,
Ő vigyáz ránk, ha leszállunk,
S erősiti gyenge szárnyunk,
Ő visz át a rengetegen,
Hegyen, völgyön, tengereken.
Igy jutunk el más országba,
Jobb vidékre, szebb hazába.
Reád is a Mindenható
Visel gondot, te kis bohó,
S a te áldott, jó Istenkéd
Ápolgatja a kis fecskét.

Gyermek:

Hadd legyen hát, kis madárka,
Ahogy Isten jónak látja,
De most hallgasd meg a titkom,
Amit neked súgok titkon:
Karácsonykor édes anyám
Ajándékkal készül reám,
Tündérfényű karácsonyfa
Kerül majd az asztalomra,
Rajta gyertya, apró játék,
Tarka-barka szép ajándék,
Hajas baba síró-rívó,
Arany dió, ingó-bingó,
Kérdezd meg csak a verebet,
Elmeséli szépen neked:
Milyen pompás, milyen fényes,
Majd meglátod, milyen szép lesz!
Kérlek, tehát, kis szivecském,
Maradj itthon, édes fecském!
Karácsonykor kérve-kérem,
Légy egyszer az én vendégem!

Fecske:

Nem lehet az, kedves gyermek
A kis fecske ősszel elmegy,
Ugy rendezte a jó Isten,
Ne maradjunk télre itten,
Hanem menjünk más országba,
Jobb vidékre, szebb hazába,
Hol a virág szebben virul,
Erdő, mező ujra vidul.
Te meg örülj, örvendj, lányom,
Mert szép ünnep a karácsony.
Mikor a nagy karácsonyfa
Ragyogva száll asztalodra,
Csak arra kérd az Istenkét,
Segítse meg a kis fecskét,
Hogy jövőre visszatérjen
S veled együtt vigan éljen.
 
 
0 komment , kategória:  Gara Ákos versei  
Dal a gyermekszívről
  2017-03-08 21:35:01, szerda
 
  Gara Ákos

Dal a gyermekszívről

Mosolygó kis angyaloktól
Megkérdeztem szépen:
Milyen legyen a gyermekszív,
Mondjátok meg nékem.

Tarkaszárnyú angyaloknak
Szép, mosolygó ezre,
Csengő-bongó, csöpp kis dalban
Zengett vissza erre:

Mint liliom, olyan tiszta,
Üde, mint a harmat,
Melynek gyöngye beragyogja
A pirkadó hajnalt.

Hű legyen a gyermek szíve,
Mint a fényes tükör,
Melyben hű kép ragyog vissza,
Napsugárról, tűzről.

Víg legyen a gyermek szíve,
Mint madár az ágon:
Csicseregjen, csiripeljen,
Bohó táncot járjon.

S mint az angyal, oly szelíden
Szálljon hangja égbe,
Hol a Jóság ül ragyogva,
Napsugárba', fénybe'.
 
 
0 komment , kategória:  Gara Ákos versei  
Uram!
  2017-03-08 21:11:28, szerda
 
  Thomas Merton

Egyedül érted...

Uram!

Vedd életemet a Kezedbe
és tedd vele azt, ami Neked tetszik.
Ezentúl nem utasítom el magamtól
sem az örömöket, sem a nehézségeket,
amiket beleszőttél az életembe.
Elég,ha azt tudom,
minden dicsőségedre szolgál.
Minden terved jó.
Mert minden szeretet.
Csak önmagamtól szabadíts meg!
Add, hogy hallgatagon,
csöndesen belenyugodjak szent akaratodba.
Akkor majd fölgyullad szívemben örömöd fénye.
Lángja a Te dicsőségedre lobbanjon!
Csak ezért éljek!
És töltsd be egész életemet a szeretet egyetlen
gondolatával és egyetlen kívánságával,
hogy szerethessek,
nem érdemért,
nem is a tökéletesség,
az erény szentségéért,
hanem egyedül Érted, Istenem!
 
 
0 komment , kategória:  Thomas Merton versei  
Dal
  2017-03-08 21:01:41, szerda
 
  Thomas Merton

Dal

Mikor az eső (zengi a fény) az eső fölfalta a házam
És szél gázol fáim között,
Kapkodnak nagy mancsaikkal a cédrusok.
A csönd hangosabb, mint a ciklon
Az ajtón, mely megóv.
Lám, itt eszem magányosan a levegőt
Tiszta, társtalan dalokkal.

Míg mások tárgyaláson ülnek.
Ablakaik elkomorulnak, hovatovább fenyegetően,
Ráncot vet az üveg, úgy dől a víz rá;
Nem látom végül azt sem, hogy beszélnek,
És nem is sejtik már színházasdimat.

Folyamok húznak paplant házaikra
Fedik el pucér okosságukat.
Témáik oly
Mélyenjárók, mint a tengeralattjárók;
Süllyeszd el őket, viharban és sápadt nagyképüket is velük!

Mert én esőt iszom, szelet iszom,
Meglátom, ahogy a
Hideg erdőből kifordulnak a versek;
Szélbe emelem vízteli szemem
És arcom és agyam és beszívom a frissítőjük.

Így élek tulajdon földemen, tulajdon szigetemen,
S Istenhez szólok, Istenhez a kapubolt alatt,
Mikor az eső (zengi a fény) eső fölfalta a házam
És szél gázol fáim között.

Illyés Gyula fordítása
 
 
0 komment , kategória:  Thomas Merton versei  
Vígjátékok
  2017-03-08 20:55:42, szerda
 
  WISLAWA SZYMBORSKA

Vígjátékok

Ha vannak angyalok,
aligha olvassák
megcsalt reményeinkről
szóló regényeinket.

Félek, hogy - sajnos -
a világot panaszló
verseinket sem.

Színdarabjaink
lármás vonaglásai
- a z a gyanúm - az
agyukra mennek.
Angyali azaz embertelen
teendőik szünetében
szívesebben nézik
vígjátékainkat
a némafilm korából.

A lamentálóknál,
köntösszaggatóknál
és fogcsikorgatóknál
többre tartják - szerintem -
azt a kétbalkezest,
aki a fuldokló parókáját kimenti,
vagy éhségében
befalja cipőmadzagát.

Deréktól fel ingmell és nagyravágyás,
lentebb ijedt egér
a nadrágszárban.
Igen,
ezen biztosan szívből kacagnak.

Körkörös hajsza,
menekülés az üldözött elől.
A fény az alagútban
egy tigris szemének bizonyul.
Száz katasztrófa -
száz mulatságos bakugrás
száz szakadék fölött.

Ha vannak angyalok,
- remélem -
meggyőzi őket
e rettegésen hintázó bohóc,
aki segítségért sem kiabál,
hiszen hang nélkül zajlik mindez.

Merem fel tételezni,
hogy tapsolnak szárnyaikkal,
és szemükből kibuggyan a könny
legalább a nevetéstől.

Ford : Csordás Gábor
 
 
0 komment , kategória:  Wislawa Szymborska versei  
Fenn és lenn
  2017-03-08 20:52:13, szerda
 
  Károlyi Amy

FENN ÉS LENN

Ki fent laktál
a mélységes magasban,
leszállva mit tapasztalsz,
az anyagban?

Zuhanórepülésben,
vagy szelíden, mint a vatta,
süllyedtél egyre beljebb
önmagadba.

Hogy lehetsz itt s egyszerre
távol,
körmömnek kis darabja
s egyszerre felhőfátyol.

Kit magamban hordok
romlékony sejtjeimben,
egyszerre fűben fű vagy
és só a tengerekben.

S a holdi aurafényben
hogyan lehetsz jelen,
amikor itt maradtál
és beszélgetsz velem.
 
 
0 komment , kategória:  Károlyi Amy versei  
Madár
  2017-03-08 20:47:09, szerda
 
  Károlyi Amy

MADÁR

Mert nem a madár formája a fontos,
de a röpte,
hegyen-völgyön át
tehozzád jött-e.

Az ív, mit leír szemed távolában,
az ívben veszed észre, hogy madár van.

A lombok közti suhanás,
a rajz az égen,
jön és megy vers dallama-képen.
 
 
0 komment , kategória:  Károlyi Amy versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 15 
2017.02 2017. Március 2017.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 252 db bejegyzés
e év: 506 db bejegyzés
Összes: 7136 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 816
  • e Hét: 2557
  • e Hónap: 64058
  • e Év: 153346
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.