Belépés
suzymama.blog.xfree.hu
Aki szeretetet vet boldogságot arat!! Suzy Mama
1901.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
Sebek
  2017-04-20 11:40:03, csütörtök
 
  Szeretett volna már túl lenni az egészen...
Fellélegezni, és továbblépni...
De tudta - ez lehetetlen.
Harcolnia kell bármennyire fájdalmas is, kiállnia magáért és a gyerekeiért - akkor is, ha újra meg újra feltépődnek a sebek.
- - A lexikonokat is elviszem... Azokat én vettem...- lépett a könyvespolchoz a férfi határozottan.
- - Felőlem... - vonta meg a vállát a nő, majd fáradtan leroskadt a kanapéra.
- - Remélem, a láthatási időket nem fogod mondvacsinált okokkal meghiúsítani... Nekem is jogom van a gyerekekkel lenni... - tette be sorra a sporttáskába a hatalmas könyveket a férfi.
- - Miért tenném? A tieid is... Bár, ahogy a tárgyaláson viselkedtél - ahogy minden fillérért foggal-körömmel harcoltál - félő volt, hogy az utcára száműzöd őket... - jegyezte meg ironikusan a nő.
A férfi gyűlölettel fordult felé:
- - ÉN dolgoztam meg érte, ÉN izzadtam meg miatta, ÉN túlóráztam, ÉN kerestem meg mindent, amit most itt hagyok Nektek... - most már kiabált.
- - Ja, és TE költötted a nagy részét az asszisztensedre... - jegyezte meg a nő halkan.
Nem volt ideges. Nem sírt - mert már elsírta az összes könnyet, amit a férfi érdemelt. Nem is sajnálta magát, vagy a gyerekeket. Az elmúlt két évben annyi megaláztatáson, annyi gyalázatos hazugságon, annyi parttalan vitán, és emberhez méltatlan veszekedésen volt túl, hogy mára már megkeményedett.
- - Szerelmes lettem... Mondtam már sokszor... Az ember nem tud az érzéseinek parancsolni... Éva olyan más, mint Te, annyira különbözik tőled... Vidám, energikus, alkalmazkodó, derűs, vállalkozó szellemű... - áradozott a férfi könnybe lábadó szemekkel, teljes meggyőződéssel arról, hogy az általa mondottak igazolják csalárdságát.
- - Na, jó! Fejezd be! Szedd össze, amit még el akarsz vinni, és lépj ki az életemből! - emelkedett fel a nő, egyértelmű kézmozdulatot téve az ajtó felé.
A férfi csodálkozva nézett a volt nejére: amikor idejött azt hitte a nő a kimondott válásuk ellenére is - térden állva fog könyörögni neki, hogy maradjon, ne hagyja el...
- - Jól van - megyek... - összeszedte a táskáit, majd odalépett a nőhöz, hogy búcsúzóul még megölelje.
- - Nem képzeled!!! - lépett hátra a nő gúnyosan felkacagva.
- - Rendben. Adj puszit a kicsiknek helyettem is...
Hát elment. Vége. Lezárult egy fejezet.
Szeretett volna már túl lenni az egészen...
Fellélegezni, és továbblépni...
De tudta - ez lehetetlen. Még most túl friss a seb... De minden seb begyógyul egyszer...
eletreceptek.blogspot.hu
 
 
0 komment , kategória:  mások tollából  
Szeretve lenni
  2017-04-20 11:35:00, csütörtök
 
  Csak egyre nőtt és nőtt benne a feszültség... Érezte miként tolul fejébe az összes vér, elborítva agysejtjeit, képtelenné téve őt a tiszta gondolkodásra.
- - Fejezze be! Mondtam már, hogy megcsinálom, csak ne szajkózza ugyanazt folyamatosan! Nekem is csak két kezem van! - ordította magából kikelve, miközben próbálta összeseperni az összes üvegcserepet.
- - Mondtam, hogy ne tedd oda, de TE meg sem hallod, amit mondok... Nem törődsz velem, nem gondoskodsz rólam, csavarogsz egész nap, én meg éhezek-szomjazok, akár meg is halhatnék felőled! - siránkozott az idős asszony, miközben elkeseredetten küzdött azért, hogy felkeljen az ágyából.
- - Persze... Most jöttem haza a gyógyszertárból, feltettem főni a levest, betettem a mosást... Kibírta ezt a félórát nélkülem is nem?!? - nézett rá dohogva a fia.
Évek óta egyedül gondozta az édesanyját, aki egyre betegebb és betegebb, és ezzel együtt nyűgösebb és elviselhetetlenebb lett. Állandóan panaszkodott, egyfolytában ugráltatta, soha nem volt jó neki semmi...
- - Most is csak állsz ott, ahelyett hogy segítenél... Add ide a kekszet, mert a reggelit, amit adtál nem lehetett megenni...
A középkorú férfi elengedte a füle mellett a rosszindulatú megjegyzést, válasz helyett inkább bekapcsolta a tévét.
- - ,,... a férfi agyonverte idős édesanyját, majd magával is végzett" - mondta éppen a műsorvezető - ,,... szomszédjaik szerint kiegyensúlyozott volt az életük, soha nem veszekedtek, hogy mi vezetett tettéhez - nem tudni" - folytatta.
Az idős asszony elborzadva fordult a képernyő felé.
- - Micsoda hálátlan emberek vannak... - méltatlankodott -... hogy képes ilyesmire valaki?
- - Én tudnám a választ... - mormolta az orra alá a férfi.
Az anyja megrettenve nézett rá:
- - Ugye nem azt akarod mondani, hogy...
A fia közbevágott:
- - Ne beszéljen butaságokat! Én soha nem lennék képes ilyesmire...
- - Én, nem akarlak bántani, csak felbosszant a tehetetlenségem - az hogy mindennel rád szorulok, hogy nem vagyok jó semmire, csak púp vagyok a hátadon - szája sírásra görbült, majd zokogni kezdett.

Csak egyre csökkent és csökkent benne a feszültség. Érezte miként tisztul fel benne minden érzés - képessé téve őt a kristálytiszta gondolkodásra - odalépett anyjához, szorosan átölelte, szeretettel simogatva a hátát. Ebben a mozdulatban benne volt minden: félelem, aggodalom, szeretet. Nem akarta őt elveszíteni... Soha... Hisz nélküle nem ért volna semmit az élete.
eletreceptek.blogspot.hu
 
 
0 komment , kategória:  mások tollából  
Törődés
  2017-04-20 11:27:57, csütörtök
 
  Mindenki értette a célzást.
Nem lehetett nem érteni, mert a középkorú nő egyértelműen fogalmazta meg a véleményét.
- - Ezeknek a mai fiataloknak semmi sem szent. Átgázolnak mindenkin, csak hogy előbbre juthassanak.
Nem beszélt hangosan, mégis hallotta a gyógyszertárban mindenki. Az előre törtető fiatal fiú is, aki nagy igyekezetében majdnem átesett egy padlóra tett utazótáskán.
- - Látják: mindenkit megelőzött... Felháborító...- dohogott tovább az asszonyság, miközben igyekezett letörölni az arcán legördülő kövér izzadtságcseppeket.
Halk morajlás volt a válasz.
- - Kérem! Segítsenek! A bejáratnál rosszul lett egy néni - fordult a patikushoz a fiú.
Azonnal út nyílt a tömegben: az idős nő falfehéren támaszkodott az ajtófélnek, levegőért kapkodva - szemeiben rémület ült.
- - Jöjjön! Menjünk az irodába - ott le tud ülni, megmérjük a vérnyomását. - fogta karon az egyik gyógyszerész, és óvatosan a pult mögötti helyiségbe vezette.
- - Na persze! Most már vele foglalkoznak. Én is rosszul érzem magam, mégsem törődik velem senki! - elégedetlenkedett újra a középkorú nő, immár- ki tudja miként került oda - a sor legelején.
- - Mit adhatok? - fordult hozzá az asszisztens erőltetett nyugalommal.
- - Nekem? Egy hidratáló arckrémet... - vette elő a pénztárcáját a nő elégedetten.

Nemhiába! Az ilyen vastag arcbőrt feltétlenül hidratálni kell...
eletreceptek.blogspot.hu
 
 
0 komment , kategória:  mások tollából  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 3 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 69 db bejegyzés
e év: 473 db bejegyzés
Összes: 8763 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 106
  • e Hét: 279
  • e Hónap: 3028
  • e Év: 40776
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.