Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.12.31
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Nagy Ilona
  2017-04-04 14:08:44, kedd
 
  Nagy Ilona

Peregszem

Néha úgy folyik át a kezemen az idő,
ahogy homokszem szökik a szitaszöveten,
nem látom hol a volt és merre a jövő,
figyelem a távolt, de már nem követem.

Látod, elvesztek a régen-volt hitek,
a tegnap elaludt, a holnap messze még,
a nincsből nem adhatok - nem kell senkinek -
és a van oly ritka, amilyen távoli a rég...

 
 
0 komment , kategória:  Nagy Ilona  
Helen Bereg
  2017-04-04 08:01:21, kedd
 
  Helen Bereg

Hallgatom a csendet

Hallgatom,
mint ver ütemet csendre a szív,
mit zenél vágyat pergetve,
egyre ölelésedre hív.

Hallgatom,
hogyan sír szívemben a hiány.
Néma ajkon sikoltó zene
lehet ily karcolóan lágy.

Hallgatom,
mit suttog igézőn a szellő,
vajon tőled szállt-e ide
szerelmes szóban libbenő,
szívemet simogató zene:
Szeretlek édes szerelmem.

Hallgatom,
semmiből csendülő édes hang,
mint töri meg fülem csendjét
szívem kételyébe marva,
képzelem e vágyott szavakat,
vagy szerelmed küldte felém.

Hallgatom,
mint éled szerelmem a csendre,
mint űzi el a születő,
hiányból sarjadó kételyt.

Hallgatom,
érzem szerelmes szívverésed
versben éled a csendre:
Szeretlek örök szerelemmel.
 
 
0 komment , kategória:  Helen Bereg  
Hepp Béla
  2017-04-04 08:00:10, kedd
 
  Hepp Béla

Fényt festek

Fényt festek, látod, az ujjhegyemmel
ahogy mozgatom, vonalak
kígyóznak, kúsznak. Pont-pont ember
mosolyog, és egy pillanat,
eloszlik, aztán új a vászon,
sötét a háttér, fekete,
emlékkép csak a retinámon
a fénypára lehelete.

Most nevet írok egy mozdulattal,
nem állnak meg az ujjaim,
gyorsan izzik fel az éjsötét fal,
vagy csak én látom, foltjain
új meg új képek születnek,
ahogy tíz ujjal karcolom
szárára kétágú feszületnek...
megpattannak az éjfalon,

s most már karjaim is járnak fel-le,
ahogy új meg új képeket
festek a fénnyel... de látnom kell-e,
amit kilök a képzelet
agyam mélyéről, ahogy újra
parázst szít vak fantáziám,
tűz sodor, ahogy karom írja
az íveket. és szórja rám,

pattogó, vörös szikrái szállnak,
kígyói nyelve sistereg.
felemészt, rombol, ahogy támad,
sikoltanék, segítsetek,
már nem alkotok, csak hadonászok.
csapkodok, védekezem,
erőm fogytán, a tűztitánok
felemésztik a két kezem.

Karom leejtem, és mély sötét lesz,
nem mozdulok. De jó kis éj ez...
csak
vak

...a test akar,
a lélek nem mer,
kezdjük újra...
pont-pont ember...
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Meggyesi Éva
  2017-04-04 07:58:22, kedd
 
  Meggyesi Éva

Esőben sétálni

Úgy szeretek az esőben sétálni
olyankor nem látja senki ha sírok,
nem kell semmihez jó képet vágnom
ha hulló könnyeimmel oly nehezen bírok.

Szeretem érezni míg lehulló cseppje
végigszántja a sápadt arcomat,
lelkem mélyéről mélyen felfakadva
messzire mossa a bánatomat.

Olyan jó érezni üdítő cseppjét
míg csapongva száll bennem minden gondolat,
mely tisztára mossa az ég bársony kékjét
s messzire sodorja minden gondomat.

Olyan jó érezni végre hogy élek!
S míg szivárvány hídon bújik át a nap,
sugárzó fényével színeket varázsol
boldoggá téve holnapjaimat.




...

 
 
0 komment , kategória:  Meggyesi Éva  
Németh Anikó/Ködmadár/
  2017-04-04 07:56:49, kedd
 
  Németh Anikó (Ködmadár)

Szerettem

Halkan osonó,
sötét árnyék lettem,
magányos vagyok,
nem lépkedsz mellettem.
Egyedül a csöndben,
gyilkos sötétben,
magam bolyongok
reménytelenségben.
Halott rózsa vagyok,
fakó szirmokkal,
örökzöld bokor
szomjazó kínokkal,
sóhajjal remegő,
kőbe zárt szellő.
Múltam se nélküled,
nincsen jövendő.
Álmaim libbennek,
ó, mivé lettem!
Soha más bűnöm se,
csak, hogy szerettem...
 
 
0 komment , kategória:  Németh Anikó/Ködmadár/  
Wass Albert
  2017-04-04 07:53:52, kedd
 
  Wass Albert

Márciusi ballada

Fenyők fekete lombján
már gyantaillat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat...... .....
rég nem dalolt már senki,
Dalát a fenyveserdő
kacagva vissza csengi.

A nyirkos erdő mélyén
ébredni kezd az élet.
Az éledő rügyek közt
széncinke-had mesélget.
rigók halk füttye szólít
a csöndes esti lestre,
S halk nyár-illúzióval
köszönt a szürke este:

...Lágy csendű lombok alján
pásztortűz fénye éget......
A tölgy erdők susognak
csodálatos meséket.......
Leszáll a tarka álom....
s míg míg csöndesen elalszol:
fejed felett a fákon
csengő poszáta- dal szól...

Fenyők fekete lombján
már gyanta-illat árad.
Az alkonyat lilája
övezi lent a fákat.
Egy kis patak dalolgat......
Rég nem dalolt már senki...
dalát a fenyves-erdő
kacagva vissza csengi.

 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Tóth Árpád
  2017-04-04 07:51:43, kedd
 
  Tóth Árpád

Boldog csönd

Ó, boldog a kis lusta tó,
Szelíd képeket ringató,
Partja virágtól roskadó,
S ha este jön a posta-ló,
Bús nagy feje rádől s mohó,
Hűs kortyot inni néki jó.

És boldogok a fellegek,
Mily könnyű mind! Mind fenn lebeg!
Milyen halványan lengenek!
Álomraj és sóhajsereg,
Ha emberszívből felremeg,
Nem ily szelíd. A szív beteg.

És boldogok a vén fenyők,
Hullámos, dús, zöld függönyök,
Mögöttük alkony jaja nyög,
S boldog e jaj a lomb mögött:
Szent, terhes alkony, most szülöd
Áldott leányod, ő a Csönd.

Őt várom, vak már a szobám,
A négy fal roppant halovány.
S jön a rejtelmes, néma lány,
Megcsókolja hűsen a szám.
Szívem megáll s boldog. Talán.
...
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Árpád  
Áprily Lajos
  2017-04-04 07:49:34, kedd
 
  Áprily Lajos

Órák

Szívem felett a zsebben,
nagyon sok éve már,
szívemnél vérmesebben
egy régi óra jár.
Alatta, lomha inga,
szívem lustán dobog,
zihálva néha, mint a
kifáradt vándorok.
Feleselő nővérek,
két furcsa gépezet,
itt versenyezve mérnek
időt és életet.
S midőn az óra tik-ja
nagy néha nem zenél,
a szív megállapítja:
az óra most nem él.
S ha majd - nem is sokára -
a szív nem muzsikál,
az óra konstatálja:
A szív rugója áll.
...
 
 
0 komment , kategória:  Áprily lajos  
Wass Albert
  2017-04-04 07:48:06, kedd
 
  Wass Albert

Itt leszek közel, valahol

Ha eljön majd a nap,
Amikor meghalok,
Ti ne gyászoljatok.
Én itt leszek, közel.
Itt találtok napnyugtakor,
ha kirepül a vízimadár este,
kecskefejő tyurrogásában,
egy messzi bagolyhuhogásban.
Én itt leszek, közel,
vigyázok az erdő csendjére
és álmotokra.

Ha érezni akartok engem,
csak hajtsatok be az erdőbe
és álljatok meg az út mentén.
Figyeljetek: a halk lombsusogásban
hallhattok engem,
amint kutyáimmal
elmúlt esztendők boldog
vadászhelyeit járom.
Mosolyogjatok egy virágra,
egy pillangóra,
egy kis madárra,
egy pislogó csillagra
a messzi szemhatáron,
mikor az est árnyékai
körülfognak szelíden...

Csak mosolyogjatok,
és én az öröklétből
visszamosolygok rátok.
 
 
0 komment , kategória:  Wass Albert  
Ady Endre
  2017-04-04 07:46:08, kedd
 
  Ady Endre

Én kifelé megyek

Egy-egy szitok, szép szó, üvöltés
Jön messziről még-még utánam,
Zúgó fülemig alig ér el,
Mértföldeket lép-lép a lábam:
Én kifelé megyek.

Hátul: egyre messzebb az Élet,
Elől: jön-jön az Ismeretlen,
Nem gyűlölöm, kiket gyűlöltem,
Nem szeretem, kiket szerettem:
Én kifelé megyek.

Mit hagyok itt, nem is tudom már,
Messzebb-messzebb visz minden óra.
Fekete-zöld babérfák terhe
Esőzik a bús távozóra:
Én kifelé megyek.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 275 db bejegyzés
e év: 2202 db bejegyzés
Összes: 5337 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 369
  • e Hét: 23865
  • e Hónap: 51843
  • e Év: 428341
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.