|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
|
|
2017-04-05 16:50:47, szerda
|
| |
| |
HarmoNet Harmóniakártya (2017-04-05)
Kedves agica2004 !
A Harmóniakártyád szava és a kép összefüggései határozzák meg a mai napodat. A szó és a háttér szimbólum együtt mutatják meg az Univerzum üzenetét.
A mai napodat Beavatás hatja át.
Termőföld - Az élet forrása, őselem
Az eső áztatta földből élet csirázik, ahogy ebben az élethelyzetben bármibe fogsz, sikerülnie kell. Ez a kártya a bőséget, vagyoni és lelki gyarapodást, az újjászületést jelzi. Stabil, felelősségteljes, eredményes és intelligens vagy ebben az alkotó szakaszban. Gyakorlati érzéked magaslatán küzdöd le az akadályokat. A problémákat pontosan látod, de merj álmodni is! A föld a világegyetem egyik őseleme, mind a kínai, mind a védikus, mind pedig a nyugti tradícióban megtlálható. Az ég és a föld szent nászában az őseredetű pár passzív, feminin fele. Az egyetemes anya, a termékenység archetípusa. A földet az ég termékenyíti meg eső vagy villám formájában. Az ég ellenpólusaként a mélység- illetve alvilág szimbóluma. A szellemi, égi világ ellentéteként az anyagi létet szimbolizálja. Magában hordozza a megújulás lehetőségét. A magyar néphagyományban is az élet és halál jelképe. A tudatosság kifejezője.
Szerelmi üzenete: egy új kapcsolat lehetősége; a kapcsolatban a fizikai síkra helyeződik a hangsúly.
Ezt mondja neked:
Üzeni, hogy a megújulás lehetősége csak rajtad múlik. Belőled is kibontakozhat valami olyan gyorsan, mint az elültetett mag a földből.
Gondolkodj el azon, mi az, ami női mivoltodat nemesíthetné, kibontakoztathatná.
Üzeni, hogy nem érdemes bármi elvesztése miatt szomorkodni, mert kapsz helyette újat - valaminek a vége egyben egy másik kezdetét jelenti.
Erre is gondolj: Ma alkoss valami maradandót. Ültess, tedd új földbe szobanövényeidet.
A szent Koránban Mohamed Próféta (áldott legyen a neve) kinyilatkoztatja: "A nő a te földed, meg kell művelned!" Olvasd Vörösmarty: Földi menny című versrészletét: ,,a föld úgyis elveszendő, / Elveszendők akik rajta élnek."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-05 15:48:18, szerda
|
| |
| |
Tudjátok-e, hogy mi az ebek harmincadja?
Sok olyan érdekes, napjainkban is használatos szólásmondásunk van, amelynek homályba vész az eredete. A veretes ,,ebek harmincadjáról" azonban pontosan tudjuk, hogy honnan ered.
Szent István vezette be a harmincadot
Nézzük csak, ki és miért juthat az ebek harmincadjára? Ezt a kifejezést általában arra használják, aki sok pénzt veszít akár szerencsejátékon, akár egy rosszul elsült üzleti vállalkozáson, vagy bármilyen más egyéb okból.
Szent István szobra Esztergomban
Az 1850-es évekig az ,,osztrák értékű" forint (jele: o.é.) 60 krajcárból állt.
Vagyis két krajcár egy forint 30-ad része volt.
Szent István uralkodása óta az a vámszabály volt érvényben, hogy a határon átvitt árukért a felbecsült érték harmincad részét, azaz az osztrák időkben 1 forint után 2 krajcárt kellett megfizetni. Ez volt a kincstár egyik legfontosabb bevételi forrása.
Bécs mohósága még a tokaji bor kereskedelmét is ellehetetlenítette
A 18. században fellendült a kereskedelem, fejlődött az ipar, ezért a Habsburg-uralkodók vámreformot hajtottak végre.
Mária Terézia, az özvegy császárné gyermekeivel. A 18. században fellendülő kereskedelmet a Habsburg-uralkodók jelentős vámokkal sújtották.
A harmincad megnevezést is tovább használták, bár ekkor már semmi köze sem volt a törtszámokhoz. Ekkor, a 18. század derekán jött divatba az ,,örökös tartományok" területén a genovai lottéria, azaz a lottó, és lett államilag támogatott játék.
A lottójátékot is természetesen megadóztatta az udvar.
Mária Terézia osztrák császárné és magyar királynő
A bécsi pénzügyminisztérium kitalálta, hogy a szerencsejáték megadóztatásából milyen jól lehetne fedezni az udvar fenntartását. És mivel ebbe beletartozott a ménes és a kutyafalka is, ha valaki veszített a játékon, azt mondták, ebek harmincadjára jutott. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-04-05 15:31:53, szerda
|
| |
| |
Tudjátok-e, miért kell Kukutyinba menni zabot hegyezni?
A sok érdekes szólásmondásunk közül az egyik, hogy kinek és miért kell Kukutyinba mennie zabot hegyezni. Mikor ráadásul a zabszem csúcsai eleve hegyesek.
Kukutyin és a zabhegyezés
Nos, ezt általában arra az emberre mondják, akivel nem törődnek, mehet, ahová akar. Vagy kitérő válaszként is használjuk, ha valakitől megkérdik, hová megy, és azt válaszolja: Kukutyinba zabot hegyezni.
A harmadik jelentése e szólásnak pedig az olyan munkára vonatkozik, ami nem sokat ér.
Kukutyin puszta Csongrád megyében található, Ferencszállás községben, Deszk nagyközség mellett.
A szólásmondásból elhíresült település a Maros bal partján, a 43-as főút két oldalán, Szeged és Makó közt fekszik.
A földesúr nevét viseli a település
Deszket először egy 1490-ben kelt oklevélben említik meg. A török hódoltság idején elnéptelenedett, majd 1746-ban, Mária Terézia uralkodásának idején szerb határőrök telepedtek le itt.
Mária Terézia az 1740-es években szerb határőröket telepített a vidékre.
Hivatalosan ekkor lett község. Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, 1849. augusztus 5-én a szőregi csata során leégett, de hamarosan újjáépítették. Ferencszállást 1828-ban alapította deszki báró Gerliczy Ferenc, róla kapta a község a nevét.
A Gerliczyek udvarházat, gazdasági épületeket, templomot emeltek a faluban és a környéken, kastélyukat pedig Deszken építették fel. Deszkhez tartozott Kukutyin puszta, amely ma már beolvadt Ferencszállás községbe. A mostani Ferencszállást hívták egykor Kukutyinnak.
A szegény ember, akit zabot hegyezni küldött a báró
Kukutyinban dohánytermesztés folyt, és a falu népe túlnyomórészt dohánytermelő gazdákból állt.
Báró Gerliczy Ferenc
A bárónak sok cselédje volt - valamennyien magyarok -, akiknek a ferencszállási majorjában adott házhelyet és földet.
A környéken a 19. században nagy volt a szegénység.
A hagyomány szerint amikor az egyik falubeli szegény ember elment Deszkre a báróhoz munkát kérni, a földesúr a következőket mondta neki: Eriggy Kukutyinba zabot högyözni!
Az 1884-ben eklektikus stílusban épült deszki Gerliczy-kastély ma kórházként működik.
A szegény ember így is tett, innen származik az elhíresült szólásmondás. Kukutyin pusztán ekkoriban már inkább zabot vetettek. Mivel a puszta a Maros folyó közelében fekszik, a veteményeseket gyakran elöntötte az ár. Ilyenkor olyan magasan állt a víz, hogy csak a zab hegye, a kalász lógott ki a víztükörből.
Ferencszállási (kukutyini) földművesek, 1921-ben.
Az árral elöntött földeken a gazdák csónakról vágták a vízből kiálló zabkalászokat. Ezt a műveletet hívták zabhegyezésnek. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 4
|
|
|
|
2017. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
203 db bejegyzés |
| e év: |
2357 db bejegyzés |
| Összes: |
26622 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1018
- e Hét: 5418
- e Hónap: 19504
- e Év: 72062
|
|
|
Offline
