Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
Erdélyi József
  2017-04-07 13:19:49, péntek
 
  Erdélyi József

Titok...

Fülembe cseng, míg élek
marasztaló szavad
bár mindig ott lehetnék
Kedves, ahol Te vagy.

Ki vagy? Nem tudja senki,
elég, ha Te meg én.
Maradjon e titok gyöngy
a tenger fenekén.

Ki vagy? Ne tudja senki
elég, ha én tudom,
hogy szeretlek, magamban
le nem tagadhatom.

Tudja gyöngyét a tenger
és csillagát az ég.
Tudja titkát az ember
s legyen neki elég.

Ne tudd Te se, csak érezd,
hogy szeret valaki.
Aki a nagyvilágot csupán
csak Teérted szereti.

TE ÉRZED?
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi József  
Simon Ágnes
  2017-04-07 13:18:18, péntek
 
  Simon Ágnes

Ábránd...

Égig érő csillagos remények
Fényesítik e sötét földi létet,
Adnak-e gyógyírt fájó szívünknek?
Álmokat álmatlan éjeinknek?

Örömteljes, boldog jövőt várunk,
Közben dermedten üres az ágyunk,
Könnyekbe fojtott minden vágyunk
Perzseli fel magányos nászunk -

Sivár, nyomorult jelenünket,
Egész elrontott életünket,
Minden elsírt bánatunkat,
El nem múló csókjainkat

Egyetlen sóhajnyi rebbenő fény
Aranyozza be: az állandó remény,
A tiszta, éltető, igaz érzelem,
Az elpusztíthatatlan, örök szerelem!
 
 
0 komment , kategória:  Simon Ágnes  
Sohonyai Attila
  2017-04-07 08:47:18, péntek
 
  Sohonyai Attila

Most, és azonnal

Nem tudok már várni, nincs időm.
Gyere ide tegnapra, hozzám,
s maradj örök holnap utánig.

Nincs már pazarolható órám,
se percem; légy, légy te a jelen,
s a megszépítő, végtelen múlás.

Elfogytak kezeim közül a titkok,
s létemből a töprengés; azt szeretném,
hogy az óramutató fáradása légy.

Minden szép, s idézhető múltam,
most lom, vénülő kacat: e görnyedt
éjszakákba hívlak; legyél te a nap.

Nevetni való már minden barkóbám,
s ezerszer megfejtett minden kérdés,
fiatalodása minden tört-ráncnak te lennél.

...nem tudok már várni, nincs időm.
Gyere ide tegnapra, hozzám, s
szeressünk, amíg nem késő...
 
 
0 komment , kategória:  Sohonyai Attila  
Bertók László
  2017-04-07 08:32:49, péntek
 
  Bertók László

Nem a szenvedély, nem az indulat

Nem a szenvedély, nem az indulat,
csak mert elfogytak benned a szavak,
s a túlfolyó, a sose végleges
szájból kicsusszan, hogy sem az, sem ez.

S fülelsz, mint akit hallgat valaki,
hogy akkor mit kell mért választani,
hová a nincsben a biztos irány,
ha minden minden, csak a semmi hány?

S indulsz, mert menni, s annyi munka van,
tördeled, fested, bütykölöd hogyan,
alul sírt ásol, föléje eget,
középen meghalsz, de nincs felelet.
 
 
0 komment , kategória:  Bertók László  
Varga Árpád
  2017-04-07 08:29:39, péntek
 
 
Varga Árpád

Holdvirág

Hallgat az este,
megbújik minden.
De mellém bújsz te
- világít a Hold fenn
(élteti a napsugár,
így éjjel is süt ránk).
Én veled vagyok,
s te vigyázol rám:
mint két összehajló
holdvirág.
 
 
0 komment , kategória:  Varga Árpád  
Mikula István/trombone/
  2017-04-07 08:25:50, péntek
 
  Mikula István (trombone)

A tegnap küszöbén

Egy szó, amely megtöri a csendet,
Pár dal, ami úgy kell, mint a só,
Egy kéz, ami akkor kap el éppen,
Amikor már csak zuhanni volna jó.

Egy éj, mely színes áradatba fordult,
Hajnal előtt előhívatnám,
Egy lap, mi a radírtól letisztult,
Mint az a hely, ahol oly rég jártam már.

Egy vers, amit feledésből írtam,
Egyszer talán valakit elér,
És a harc, mit mások miatt vívtam,
Viszem magammal a tegnap küszöbén.
 
 
0 komment , kategória:  Mikula István/trombone/  
Jeremy Jones
  2017-04-07 08:21:25, péntek
 
  Jeremy Jones

Elfáradtunk

Elfáradtunk.
Vállamra hajtod a fejed.
Tompa, mély nyugalom a pamlagon.
Csak az óra kattog a harcaink felett.
Figyellek és féltelek nagyon...

Mozdulatlan vigyázom lélegzésed.
Szememben kincsed, mert attól vagyok férfi.
Derekadon kezem,
és nincsen rá értelem,
sem fogalom.
Nem tudom leírni!

A kacaj, a hangod, a kedves óra,
minden, mi benned válhatott valóra.
A várakozás, a könnyes szemek.
A remegés, hogy öleltelek...
...Itt pihen velem:
Csendes, büszke, szép,
s a vállamra hajtotta fejét...
 
 
0 komment , kategória:  Jeremy Jones  
Hepp Béla
  2017-04-07 08:20:31, péntek
 
  Hepp Béla

Megírlak majd

Megírlak majd, ha meg tudom
fogalmazni a hűs szelet,
napban felizzó hajnalon
ahogy a csendes levelek
közül kacéran rám nevet,
megírlak majd, a fény mögött
ha láthatom mélységeit,
szivárványívbe öltözött
játéka többé nem vakít,
feladja izzó titkait,
megírlak majd, ha nyári éj
vásznán kacsintó csillagok
közé többé nem hív a mély,
fényükből már nem olvasok
puhán simító holnapot,
megírlak majd, ha csepp eső
útját járva az üvegen
fut, kerül, s a vonzerő
fogalmába zárt értelem
nem lesz csak száradó jelen,
megírlak majd, ha szirmokon
színt látok és matériát
megrezdülni ha átfogom,
és két kezem nem éri át
amit ölelni megtalált,
megírlak majd, a részletek
száraz sorába bújtatom
felismerni vélt lényedet
száz teli karcolt oldalon.
S már nem lesz miért elmondanom
 
 
0 komment , kategória:  Hepp Béla  
Újvári Zsuzsanna
  2017-04-07 08:18:37, péntek
 
  Újvári Zsuzsanna

Néhány szív...

hová tűnnek el a kimondott szavak?
hol ég tovább a szemek tüze?
ellobbant minden kézfogás
de megmaradt az érintés öröme

apró szikrák a végtelen égbolton
lelkemben ragyog minden édes pillanat
az idő elrohant, múlt lett a jelen
de átölel még sok kedves hangulat

mintha pendülnének a versek húrjai
csalfa játékot űz velem az idő
alakított minden meleg tekintet
és örökre más lett a jövő

néhány hang az enyémbe fonódott
néhány tekintet lelkemig elért
néhány út összekapcsolódott
és néhány szív összeért....
 
 
0 komment , kategória:  Újvári Zsuzsanna  
Révészné Clarisz
  2017-04-07 08:16:32, péntek
 
  Révészné Clarisz

Csend...

Elfáradtam, pihenj velem,
öledbe hajtom a fejem,
kérlek, simogasd az arcom...
Elfelejtem minden harcom.

Hallgassunk most, nem kell a szó,
megsemmisülni volna jó...
Ölelj lágyan, fogd a kezem,
talán a békém meglelem.

Csak a szívverésed hallom,
amit érzek, most bevallom...
Néha a csend szebben zenél,
szónál ékesebben beszél.

Ez a lelkem ünnepnapja,
bársonyos csend betakarja.
Hunyd le szemed, álmodj velem,
repüljünk át az életen...

Érzem, pehelykönnyű szárnyam,
békességem megtaláltam.
Köszönöm, mit értem tettél,
csendemnek hű társa lettél...
 
 
0 komment , kategória:  Révészné Clarisz  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 14 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 12 db bejegyzés
e hónap: 256 db bejegyzés
e év: 1137 db bejegyzés
Összes: 4272 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 697
  • e Hét: 8091
  • e Hónap: 46493
  • e Év: 167229
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.