Regisztráció  Belépés
babi610805.blog.xfree.hu
Ki viszi át a szerelmet.... Dezső Andrea
1961.08.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Panasz
  2017-05-22 13:59:04, hétfő
 
 

Százszor hallottad panaszom
nincs halhatatlan oltalom,
némán sírok a szenvedéstől
mit vétettem, hogy félnem
kell a büntetéstől?
Mért legyek jó ha eltaposnak
mégis, utolsó morzsám emelem
számhoz, jól megrágom, tán
jól lakom majd százszor, nincs
senkim, nem árthatok én másnak,
ostoroznak mindenfélével, de
csak hallgatok, nem törődöm a
mihaszna néppel, ha a hajnali fény
nem hoz remegést, ha a táj csak
tétlen, ha az éjszakában ragadt
s minden feketében, ha csak
temetünk mert kihűl a Föld és már
nem ajándékoz meg bájjal, ha
nem ehetünk, ha nem ihatunk
könyörgő, éhes szájjal, ha csak
lógatjuk lábunkat mert nincs
lelkiismeret, a lágy talaj megretten
s felkiált: -nehéz a teher, elmerülsz
vagy tetten érnek? Halld meg panaszom
ha már pereg a könny, ne várd meg
míg rád talál a végítélet.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
A csend hangjai
  2017-05-15 18:22:35, hétfő
 
 

A csend hangjai e zajos világban
hol forr a Föld, nincs figyelem,
nincs kéz nyom, melyet egy másik
kéz ostromol, hajónk vesztegel
majd elmerül az enyészet titkos
ösvényein, a bölcsesség már rég
határokon túl, az élet számadás,
vér s áldozat, hol a szellő az Úr,
a napsugár végig fut akár a lámpás,
s látszik már a göröngyös alagút.
Függő vagyok itt e zajos világ
csend húrjain, kapaszkodnék a
táncos lábú hangjegyekbe, ám
mikor megszólal a dal, nem hirdet
mást, csak vérzivatart, a csend villog
akár a fényes kard, az élet meddő,
szünetel a gondolat, a menny is
beleszédül, nem látott még ily
poklokat, van ki a magasban sem
szédül s van kinek talpa alatt a
halál is megrészegül, az ár nem kímél,
elragad mindenkit kegyetlenül.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Nyújtsd kezed
  2017-05-09 20:07:31, kedd
 
 

Nedves avarban
apró madarak,
öreg fákon
csüggedő hajnal,
kövérre hízó Nap
aranyló sugarak,
ébred az erdő
bársonyos hanggal.
Halomba szenderült
édes anyaföld,
széles fejsze
villantja fogát,
odasuhint, akár
kopár, akár zöld,
temethetjük az
évgyűrűk korát.
Rikoltozó madarak
otthonok hűlt helye,
mondd, lesz-e vajon
szelíd jövő?
Békesség és sűrű
csimbóktól mentes,
vagy kátrányban mosó
galád cselszövők?
Meg kell ragadni
sorsunknak kilincsét,
legyen erény, vigasz,
ha megveted lábadat,
vedd kezedbe
börtönöd bilincsét,
előtted a fény, lépj be,
csak ne mutasd hátadat.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Anyák napján
  2017-05-05 07:57:23, péntek
 
 

Anyák napján, anya nélkül,
mint leveleitől megfosztott
öreg tölgy, gyötörte tél,
gyötörte hőség, ám ha az idő
lejár, nincs több gazdagság, bőség.
Engem is gyötör a tél és
gyötör a hőség, cirógató enyhe
szellő voltál nekem, hangod
akár a kicsi fülemüle a fa ágán,
megfosztottan, kifosztottam
itt hagytál engem.
Kulcsom keresem, de nem nyitja
a zárat, múltam megkövült emlékei
szaggatják szívem, s ha egyszer
végre nyílik majd a lakat s te
ott állsz előttem, tudom jól,megadtam
a halálnak magam.
De addig, a bőséget én nem kívánom,
nélküled maradok szegény, szerencsétlen
koldus, tenyerembe csak te tehetnél
alamizsnát, amitől lelkem nyomban
meg is gyógyul.
Ugye tudod, nekem a legszebb szó:
Anya, alkotni ember szebbet nem
tud, e nagy világban oly sok az
árva, Édesanyák, rajtatok legyen
Isten mennybéli áldása.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
Hitvallás
  2017-05-05 07:56:28, péntek
 
 

A költő, költői képekkel mesél
hitvallásáról, a festő ecsettel csen
vásznára élethű rabszolgát,
a szobrász az anyagról leveszi a
felesleget, s így teremté meg a
világnak az egyedet, a színész a
színpadon szerepet játszik,
magát ki nem adná, mindennap
biflázik.
Semmi sem az aminek látszik,
csupán káprázat, mi velünk játszik.
Eképpen álmodta meg Isten a
hús-vér ember egyedet? Némely
mint dologtalan méh várja szájába
a sült galambot, és csak henyél.
Két kezünkkel ölelhetünk, ám ha a
két kéz fegyvert ragad, Isten elpirulva
kérdezi magától:- Mi ez a Bábeli zűrzavar,
amit az ember indított el?
A gyenge végleg elgyengül, az erős
még erősebb lesz, és végig szántja,
letarolja a megáldott anyaföldet.
Félek, vérrel itatott földi jólétben
tapsoljuk el jövőnket, az állapot
visszafordíthatatlan, az ember megbukott
mint ember, az Isten szemében.
 
 
0 komment , kategória:  saját verseim  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 5 db bejegyzés
e év: 48 db bejegyzés
Összes: 694 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 21
  • e Hét: 621
  • e Hónap: 2459
  • e Év: 15283
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.