Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
Este a Tiszán
  2017-05-03 15:35:12, szerda
 
  Dudás Kálmán

ESTE A TISZÁN

A füzeseken sűrű alkony barnáll
s a késő órák settenkedő árnya,
a színeket matt csöndsíkokra váltja.
Egy szalonka vág feljebb, a kanyarnál.

A part mentén most, túl a szemhatáron
aludhatnának a falvak, meseszép
álmukra nyurga, virrasztó jegenyék
vigyáznának: csak jönne már az álom...

De mérhetetlen mély álom kellene,
hogy elcsituljon minden bánat itt,
vagy hajnal kéne, mely új lázra szít,
hogy megmozdítson mindent ellene...

A parton bolyongok, borongva ballagok
s várom míg csöndben és sompolyogva
a vén Tiszára s bús homlokomra
kiülnek a biztató csillagok...
 
 
0 komment , kategória:  Dudás Kálmán versei  
Anyám kezei: jóság és áldás
  2017-05-03 15:34:10, szerda
 
  Dudás Kálmán

Anyám kezei: jóság és áldás

Ki tud arról a nagy jóságról, puha áldásról,
melyek karjaid, fiatal, fehér karjaid
ölelésében, vigasztaló simogatásában illatozott
gyermekkoromban? - Ha fölriadtam álmaimból,
s Te hozzám suhantál a fekete éjszakán át,
és két karod jósága világlott, akár a fárosz.

Ki tud a Te két anyai karod eleven áldásáról,
mely biztos tenyerére vette botladozó,
téveteg lelkemet ártatlan éveimben?

Jótékony kezeid formáló, tiszta művészetét valaki tudja?
És csodás ereje varázsát ki sejti -
mellyel új akarást, friss erőt, ép hitet simítottál belém:
ha megtépázva, törten, betegen hazavetődtem,
s karjaidba hulltam, mikor megrugdosott,
és arcomba vágott a goromba élet...

És ki tudja fölmérni áldó karjaid,
száraz, beteg kezeid éltető vigasza mélyét,
munkás kezed örök lankadatlanságát:
hogy utánam küldhesd utolsó falatod?
És ki szólhat kérges anyai kezeid, szent kezeid
mélységesen buzgó, nagy hitéről: melyeket estente
imára kulcsolsz -- értem is, hálátlan fiadért.

Ó, anyám kérges kezei: áldás és jóság!
Ti vagytok a Tavaszom. Ti virágos, tavaszi ágak vagytok,
S az Isten felé bólongtok szeretetek tiszta illatával,
Ti vagytok a fény, mely utamra süti
biztos, fehér jeleit, ha fáradtan vonszolom magam
az életrengeteg botlató sűrűjében.
Ti vagytok mindenem:
Jó anyám szent, szikkadt, beteg kezei...
 
 
0 komment , kategória:  Dudás Kálmán versei  
A Nirvana kapujában
  2017-05-03 15:30:15, szerda
 
  Dutka Ákos

A NIRVANA KAPUJÁBAN

Mikor nyugodt és mély a lélek,
miként a sima őszi tenger, -
játszik sok tünő gondolattal,
mint viz tükre a fellegekkel.

Ilyenkor csendes éjszakákon
be jó balgán az égre nézni...
a végtelenbe ringatózva,
semmit se kérni, sem remélni.

Csak a lelkünkkel átölelve,
minden virrasztó szenvedését,
jámbor szivünkkel elhitetni
a megváltó, nagy földi békét.

S lebegve, halkan ringatózva,
szállani messze tengerekre,
Isten s világgal békességben
nézni az örök szent vizekbe...
 
 
0 komment , kategória:  Dutka Ákos versei  
Szeresd az embert
  2017-05-03 15:27:59, szerda
 
  Dutka Ákos

SZERESD AZ EMBERT

Pünkösdi tüz nagy ébresztő szavát
megérted-é, te koldus korcs világ:
hogy mit kiált a Nap, az Ég, a Föld,
madárdal és a nyiló friss virág?

Az Isten lelke most is itt dalol
a régi ének örök dallamán -
mosolyog a himes párzó bogaron, -
az Élet csordult mámor-poharán.

Szeresd az embert és a kis füszált,
teremtőjét, a felséges Napot,
kinek minden örök sugarán
végtelen teremtés hulláma ragyog.

Szeresd a bátor, szárnyas tiszta szót,
mit Isten lelke: gondolat repit,
szeresd ki formál, alkot és müvel:
az Isten nyugtalan testvéreit.
 
 
0 komment , kategória:  Dutka Ákos versei  
Májusi dícséret
  2017-05-03 13:50:34, szerda
 
  Endre Károly

MÁJUSI DICSÉRET

Ha szívetekben volna május
És nem a fákon -
De szépen mondanék dicséretet.

Fonódva lejtenénk a sima úton,
Kacagva bontanánk a renyhe csendet,
Nyomunkba kergetődzne minden illat,
Utunk felé sietne minden fűszál.

Minden bogár fedezve, rendezetten,
Seregben felvonulna oszloposan,
S a rétnek szűzei, a csöpp virágok,
Sereglenének útunk oldalára.

Minden folyó felénk szeretne folyni,
Minden fűszál belénk szeretne bújni,
A hang szeretne bennünk el nem múlni,
A szín szeretne megmaradni bennünk.

Az ég szeretné, hogyha mindég néznénk,
A rét szeretné, hogyha mindég járnánk,
A láthatár szeretné, hogyha űznénk,
S minden virág, ha gomblyukunkba tűznénk.

Fonódva lejtenénk a sima úton,
Kacagva bontanánk a renyhe csendet,
De foltosan az égre rajzolódna
Előttünk messzi kékelőn az erdő.

Nyugodtan várna kékelőn az erdő,
Titokzatosan hína sejtett mélye,
Óhajtozón feléje hömpölyögnénk,
Derülne árnya és komolyra nőne.

S a kristálytiszta barna körbe érve,
Az első fák ölén bagoly fogadna,
Ki álmosan gúnyolná érkezésünk
És benn rigók rikoltanának: Vendég!

Ha szívetekben volna május
És nem a fákon -
De szépen mondanék dicséretet.
 
 
0 komment , kategória:  Endre Károly versei  
Májusi notturno
  2017-05-03 13:46:22, szerda
 
  Endre Károly

MÁJUSI NOTTURNO

Ma még itt vagy,
Még látod
Az alkonyba tűnő tájat
S az űrben horgonyzó csillagnaszádot.
Ma még az eltűnés fájhat,
De épp mert még fájhat, oly édes,
Azért a tűnés, hogy élhess.

Feloldva minden korlát,
Hozzád hozzák az illatvitorlák
A gyöngyvirágok lelkét,
Ittasan súgjad: szent lét -
S remegve kérleld, mert halad:
,,Maradj, ó, maradj, pillanat!"

Aztán fontold meg,
Meddig e májusi kellem,
Ha világ kél világok ellen?
A fél földtekén
Lapul az ármány,
S irtani készül a Rém
Kobált szemcséi szárnyán.

Látod, ezért légy láncszem,
Lázadj, tiltakozz: Nem! Nem!
S nógasd, mert győz, ahogy halad:
,,Repülj, ó, repülj, pillanat!"
 
 
0 komment , kategória:  Endre Károly versei  
Tavaszi hajnal
  2017-05-03 12:05:51, szerda
 
  Endre Károly

TAVASZI HAJNAL

Eleink szava: illatár
Nyelvünkből kihullott, be kár,
Sarjunk könnyelműn hullat,
Pedig árad az illat,
Rejtő zárai nyílnak,
Tenger a bódulat már.

S te mész sután
Dolgod után,
Te föld ura, te elmés,
S a remekbeszőtt nyoszolyán
Virágba gyullad lonc, lián,
Bibéket tár - s te elmész.

Csókokkal ifjul a világ,
Az élet medréből kihág,
Meghempereg a légen,
Te járdán jársz, nem réten,
Téged nem visz a részeg ár,
Bezzeg a bolondult bogár
Dong ostromló hevében.

Cselekkel csalogat a méz,
Bűbáj, szerelmi méreg,
Mindegy, bárminő messzi mész,
Megdézsmálják a méhek.
 
 
0 komment , kategória:  Endre Károly versei  
Tavaszi fák
  2017-05-03 12:04:38, szerda
 
  Endre Károly

TAVASZI FÁK

Nézd, ez a néma nemzedék,
E helyhez nőtt, álló világ,
Amibe szelek karma tép,
Daccal megállja a vitát.

Nézd, most bujik rügyéből ki
S már tépázza a szélvész,
Törzsét talaján megveti,
Micsoda hősi érzés!

Nézd, erdőbe csoportosul,
Zárkózó lombja ernyő,
Levele húmusz lesz, ha hull,
Nyirkán a jövő felnő.

Avarja sűrített szagát
Issza a kehelycsipke,
Így torkolnak a holtak át
Az újszülött kicsikbe.

Sejtből szövött társadalom,
Felosztott, pontos ügykör,
Eget sóvárgó lágy alom,
Te pattansz ki a rügyből.

Kiállasz minden ostromot
Akárhogy meggyötörvén,
Okosan bővítesz okot,
Rostod, gyökered: törvény.
 
 
0 komment , kategória:  Endre Károly versei  
Út
  2017-05-03 11:56:49, szerda
 
  Erdélyi József

ÚT

Az Istenig rögös az út,
két oldalán agg szentek állnak,
kezükben vaskos biblia
és erről-arról fejbevágnak.

Kezükben tüskés, száraz ág
és fiatal szívedre vernek,
de vissza könnyü már az út:
Isten angyalai emelnek;

a szigorú szentek pedig
arcod előtt arcra borulnak;
hozsannáznak a bibliák
s a száraz ágak kivirulnak.
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi József versei  
Ima
  2017-05-03 11:51:09, szerda
 
  Erdélyi József

IMA

Én Istenem, jó Istenem,
te tudod hogy mi lesz velem;
amit akarsz, javamra van, -
csak tereád bízom magam.
Reád bizom én dolgomat,
mind éltemet, mind holtomat,
én Istenem, én jó Atyám,
én jó napom, s jó éjszakám.
Én jó estém s jó reggelem,
járton-kelten te vagy velem;
s akárhová, a te kezed
engem mindig jóra vezet.
Mit kérjelek? Te jól tudod:
mi kell nekem, meg is adod;
tőlem soha, semmit sem kérsz;
ha szólítlak, szívembe térsz,
szívembe térsz és szívemet
szorongatni nem engeded;
elmémbe térsz és ott ragyogsz,
szemembe térsz és mosolyogsz...
 
 
0 komment , kategória:  Erdélyi József versei  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 26 
2017.04 2017. Május 2017.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 119 db bejegyzés
e év: 1607 db bejegyzés
Összes: 8036 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 106
  • e Hét: 26068
  • e Hónap: 64247
  • e Év: 524454
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.