Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Bár úgy tűnik ma, mintha csak a hamisak, a gazok és gonoszok számára gyümölcsözne az élet; ne irigyeld őket! Összeomlik alattuk a csalásra épült világ. A jövend... Magyar Anya
2006.07.04
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 97 
Ma vasárnap van! (évközi 17. vas. A év)
  2017-07-30 13:31:25, vasárnap
 
  Az én Jézusom a Krisztus, aki elmondta

nekünk a földbe rejtett kincsről
és az igazgyöngyről szóló hasonlatát.
(Mt 13, 44-46)
Figyelmeztetve ezzel bennünket arra,
hogy készek legyünk
minden áldozat meghozatalára,
ha felismertük a hitünk tanítása szerinti
legnagyobb értéket.

Sokan az gondolják, hogy a mennyek országa
a mennyország, - ahová
az igaz emberek kerülnek haláluk után.
A mennyek országa azonban,
vagy más néven Isten Országa
nagyon is evilági valóság, - jelenünk része.
A példabeszéd nagyon jól megvilágítja azt,
hogy hogyan kell viszonyulnunk ehhez az országhoz.
Két igével teszi ezt. Keresni és megtalálni.
Mi szüntelenül keresünk,
- sokszor magunk sem tudjuk, hogy mit.
Néha valamit találunk,
miről azt hisszük, hogy azt kerestük.
Azután kiderül, hogy mégsem azt.
Egyszer csak rábukkanunk, -
az Isten országára és tisztán érezzük,
ez az amit kerestünk.
Amiért érdemes mindent odaadnunk.
Hogy csak ez, -
az ember igazi boldogsága.
A hívő ember igazi boldogságát
csak Istenben találhatja meg.
A mennyek országa a keresett boldogság,
amely már itt van közöttünk a jelenben.
Amikor ezt a kincset felfedezzük,
az oly világos, örömteli esemény,
amit nem lehet nem észrevenni.
A kérdés csak az,
hogy merek-e ekkor mindent feláldozni,
érte mindent odaadni.
Hiszem-e, hogy ebben a ,,kincsben"
benne van minden, ami számomra
az életet teljessé, értelmessé
és örömtelivé tudja tenni...

Tudatos, célzott, egész figyelmünket lekötő
keresésre van szükség, ha eredményt akarunk.
S ha megtaláltuk, - érte mindent oda kell adjunk.

Az elrejtett kincsről szóló tanítás
nagyon is élethű, életszerű.
Jézus két kérdést intéz hallgatóságához,
jelen esetben hozzánk.
Keresésben vagyunk-e éltünk kincse után?
S mennyit vagyunk hajlandók adni érte?
A valóság az, hogy még a keresés útján vagyunk.
De fontosabb a kérdés második fele.
A rejtett kincsért,
- mennyi áldozatra vagyok hajlandó?
A hasonlat embere, - mindenét odaadta.
Nálam, - minek van elsőbbsége?
Jól nézzünk körül a kincsünk után,
mert ha nem találjuk, - az a mi nagy
és elmulasztott felelősségünk.

Ha pedig rátalálunk?
Tudjuk, - mi a teendőnk!
Szép vasárnapot!

Szeretettel: Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM: Hittel hiszem 1.
Az Ország pillanata, - a kicsiny pillangó:



Link


Dicsérjétek az Urat!
Mozart: Laudate Dominum - K. 339.



Link






Szerkesztett képemet itt nagyobb méretben is megtekinthetik: Link
 
 
0 komment , kategória:  Csukor Árpád áhítatai  
Mihályfalvi János legújabb videói
  2017-07-30 13:18:01, vasárnap
 
  MOSOLY A MAGON - SZŐKE ISTVÁN ATILLA - MIHI - 2017


Link


FELVIDÉK HIMNUSZA - ÁGH A. - L.SKY O. - MIHI - 2017


Link


REMÉNYIK SÁNDOR - BÚZAFÖLDÖN - SUNYOVSZKY SZ. - MIHI - 2017


Link


Mihi eddig megjelent videói a YouTube-on :



Link







Mihi honlapjai változatlanul itt elérhetők:
Azonos tartalommal!

http://www.igazsagok-gazsagok.info/

http://magyarigazsag.serverdomain.info/

http://magyarigazsag.serverdomain.li/
 
 
0 komment , kategória:  MIHÁLYFALVI JÁNOS, MIHI  
Európa lelkét vesztette, nincs tartása
  2017-07-30 13:09:45, vasárnap
 
  Interjú: Kocsis Fülöppel, a Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitájával

,,Európa lelkét vesztette, nincs tartása"

Ha nem történik változás, a metropolita szerint a kontinensre húsz év múlva rá se fogunk ismerni.





Kocsis Fülöpöt unokaöccse, Király András, a Görögkatolikus Szemlélet szerkesztője kísérte el az útra, és Speidl Bianka orientalista is sokat segített nekik a kommunikációban.

Az emberközpontúság mellett kőkemény realizmus cseng ki Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek szavaiból, aki tízmillió forintnyi adományt, napelemről működtethető számítógépeket vitt egy szíriai faluba június első felében. Útjáról a keddi Naplóban olvashattak bővebb cikket. De arról is beszélgettünk vele, hogy vajon miért esik kevés szó a keresztényüldözések áldozatainak megsegítéséről és valódi veszélyt jelenthet-e Európára az iszlám befolyás erősödése.

Mi az oka annak, hogy olyan kevés szó esik a szíriai és iraki keresztények üldözéséről?
KOCSIS FÜLÖP: Ami nagy baj, holott a szíriai egyházi vezetők lépten-nyomon üzeneteket küldenek, felszólalnak. De nem kapnak figyelmet. Talán mert a nagy nemzetközi médiumok jelentős része olyanok kezében van, akiknek érdeke, hogy a káosz folytatódjék. A hazai újságíróknak is van felelőssége abban, hogy kevésbé figyelnek oda erre a témára. Lehet azért, mert úgy vannak vele, hogy ez kisebb hírértékkel bír.

Vagy talán mert a szíriai keresztények érdekérvényesítő képessége csekély, és szinte nincs is, aki tolmácsolja sanyarú helyzetüket az európai közönségnek.
KOCSIS FÜLÖP: A szíriai főpapok fájó szívvel fogalmazzák azon véleményüket, mely szerint Európa megfeledkezett róluk. Még maguk az európai egyházfők sem feltétlen mérik fel, hogy a migránsok egységes problémahalmazkénti kezelésével pont a keresztények azok, akik ,,kipotyognak a rendszerből". A keresztények ugyanis nem vegyülnek a muszlimok közé, azaz nagyrészt a menekülttáborokban sem jelennek meg. Ennek oka, hogy arányaiban jóval kevesebben vannak, ami a táborok feszült közegében, ahol ráadásul a saria, az iszlám vallásjoga érvényesül, veszélyes helyzeteket teremtene számukra. Így azonban a segélyekből nem részesülnek. A mostani támogatás rendszer és politikai szemlélet nem kedvező a nehéz sorsú közel-keleti keresztények számára. Az aleppói melkita érsek, Jean-Clément Jeanbart azt mondja, a politikai korrektség leple alatt őrült hazugságokat engedünk meg magunknak, miközben prófétai igazságokat kellene kimondani.

Hogyan próbálnak túlélni? Mit várnak Európától?
KOCSIS FÜLÖP: Óriási erőfeszítéseket tesznek, az egyházi vezetők a támogatásunkat kérik abban, hogy a hazájukban maradhassanak. Vagy ha el kellett menekülniük akkor azt, hogy az életkörülmények vonzóbbá tételével segítsük a visszatérésüket. Hiszen a háború lerombolta a házaikat, elvette a munkahelyeiket, mire menjenek akkor vissza? A legtöbben persze még ennek ellenére is hazatérnek, a föld, az otthon, a múlt, az őseikhez való kötődéseik miatt. Nem mellékesen a magyar kormány az utóbbi években sokat tett értük, talán erről többet kellene beszélni állami szinten, mert a magyar és a nemzetközi közvélemény sem igazán tud róla. Vajon a mai plakátháborúban ezt miért nem mutatják meg? Úgy sejtem azért, mert ezért kevésbé lehet lelkesedni... Ugyanakkor a mostani gyűjtéssel sokakat sikerült megmozgatni, a katolikus egyház például egész országra kiterjedő akciót hirdetett. Az emberekben megvan a jóság és szeretnének segíteni, de egymásra kell találjon e kettő.
Szíriában nagyra értékelték, hogy egy kicsi és távoli ország foglalkozik velük. További fontos tanulság, hogy a személyes jelenlétem nem volt hiábavaló, örülök, hogy nem hagytam magamat lebeszélni. Ugyanis a személyes kapcsolat az, amire az ottani keresztényeknek szintén óriási szüksége van.

Korábban járt háborús zónában?
KOCSIS FÜLÖP: Ukrajnában néhány évvel ezelőtt. Megrendítő volt. Nem voltam kíváncsi se a harckocsik, se az egyenruhás katonák látványára, nem mondhatom, hogy ez a fajta érdeklődés akár minimálisan is bennem lett volna. Azért kellett elmennem, mert felelősségem volt az adományokért és vágytam a személyes találkozásra. Ez vezetett. S nem az érdeklődés vitt bele abba sem, hogy az életükről kérdezzem őket. Hanem hogy minél inkább osztozhassak az együttérzésben. Szíriáról én is láttam romos felvételeket. De a helyszínen ez más, a családok egykori szép lakóháza szétrombolva iszonyú élmény... A szétlőtt homszi püspöki székesegyházban például a szintén felkelő, iszlamista an-Núszra Front hozott létre katonai bázist. A drasztikus, barbár pusztítás nyomai...! Azért ez megint árulkodó: a kereszténység építeni akar, az erőszak rombolni. Miért volt érdekük a kivonuláskor mindent felégetni, szétrombolni? Mi ez a gonosz erő?

És milyen volt az ottani keresztényekkel beszélgetni?
KOCSIS FÜLÖP: Egyáltalán nem láttam bennük gyűlöletet, vagy indulatot. Szomorúságot a szemükben igen, de derűt és életerőt is a tovább élésre. Érdekes, ott fel sem merült bennem, hogy az esetleges gyűlöletükről érdeklődjek, erre csak itthon kérdeztek rá többen is.

És ön szerint mi a magyarázata, hogy a történtekre nem gyűlölködéssel reagálnak?
KOCSIS FÜLÖP: Egyértelműen a kereszténységgel átitatott gondolkodás. Az iszlámban benne van a bosszú, míg Jézus azt tanítja, hogy ha megütik a jobb arcodat, tartsd oda a másikat is. Ezt mi sose merjük szó szerint venni, legfeljebb poénból. De ott él, hogy a gyűlöletre nem gyűlölettel válaszolok. Boulad atya az alexandriai virágvasárnapi prédikációján kifejezetten ezt fogalmazta meg: nem fogtok rávenni minket a gyűlöletre. Nem adjuk a gyűlöletünket, mert mi a szeretet istene vagyunk.

Miért erősebb a keresztény hit Szíriában, mint Európában? Vagy egyáltalán a vallás, hiszen Öntől az isztambuli oda úton muzulmán fiatalok kértek áldást a papi ruháját látva?
KOCSIS FÜLÖP: Tényleg áldást kértek, döbbenetes volt! Európában elhagytuk a kereszténységet. Ez már nem keresztény Európa, sajnos deklaráltan nem az. Szlovákiában, Romániában, vagy Magyarországon lehet találni elszigetelt falvakat, ahol még él a hit. A keresztény ember alapvetően befogadásra, segítőkészségre, szelídségre törekszik. Amikor Krisztus nevében tesznek szélsőséges dolgokat, az nem kereszténység, mert annak alapüzenete a béke, az elfogadás, Jézus is így jött közénk. Ha törekszünk az evangélium megélésére, a krisztusi életre, akkor megtapasztalhatjuk, hogy a békét a legszörnyűbb körülmények között is meg lehet élni. Ahogy Szíria háborús vidékein, családokban, amelyekben gyermekeket erőszakoltak meg, családtagokat raboltak el, gyilkoltak meg, és mégsem a gyűlölet a válasz.

Mennyire látja valós veszélynek Európára az iszlamizációt? Egyszerre látjuk a muzulmánt, aki az asztalához ülteti a vadidegen keresztényt (mint önnel is megtörtént az útja során) és a terroristát.
KOCSIS FÜLÖP: A mérleget sajnos meg kell vonni. Azt mondom, mint sok más gondolkodó, hogy ha ez a folyamat valami egészen különleges hatásra meg nem fordul, akkor húsz év múlva Európa muszlim lesz. Nincs megállás, mert egyrészt tömegek érkeznek, másfelől náluk sokkal több gyermek születik, egy-kettő ellenében nyolc-tíz. Hangsúlyozandó, ez nem valami muszlim sajátosság, a szíriai keresztényeknél szintén nagyon sok a gyermek. Ez a mi kilúgozódott, elkereszténytelenedett, kényelmességre törekvő életünknek a következménye. Félünk a nagycsaládtól, Európa iszlamizálódásának folyamatához ez is hozzátartozik.

Komolyan ennyire súlyosan látja?
KOCSIS FÜLÖP: Mégis mi állítaná meg ezt a tendenciát, ahol a kereszténységnek már semmi tartása nincs, elenyészően, szigetszerűen látjuk csak megvalósulni?! Európa lelkét vesztette, nincs tartása, miközben az iszlám a maga módján hihetetlen erős lelki tartással rendelkezik. Ha mi, keresztények fel nem ébredünk, és azt nem mondjuk, amiről Böjte Csaba is beszél, hogy helyben meg akarjuk élni a hitünket, akkor nem lesz változás. Akkor be tud beférkőzni az iszlám, mert nem csak számokról, földrajzi helyzetről van itt szó, hanem egyfajta spirituális hadviselésről is: ha vákuum van, azt valami ki fogja tölteni. Ha nem a keresztény hit, akkor majd az iszlám.

Ratalics László
laszlo.ratalics@naplo.hu






Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Maróth Miklós: Az európai vallásos érzés eltűnésével
  2017-07-30 12:54:37, vasárnap
 
  Maróth Miklós: Az európai vallásos érzés eltűnésével az identitásunk jó részét elvesztettük

A menekültválság óta eltelt két évben Maróth Miklós akadémikus iszlámszakértőként rendszeresen komoly aggodalmait fejtette ki az Európába beáramló muszlimok miatt. A kormány tanácsadójaként meghatározó véleménye van, így a professzor álláspontjának, gondolkodásmódjának a bemutatása közelebb vihet minket ahhoz, hogy miképpen áll hozzá a magyar diplomácia a muszlim világhoz.





- Gyakran kíséri a közel-keleti, főleg arab országokkal való találkozókra a magyar diplomáciai küldöttségeket. Mindezen felül rendszeresen szerepel a Századvég, a Nézőpont és mások által a migrációs válság, illetve a terrorizmus és az iszlám témakörében szervezett konferenciákon. Utóbbiak esetében önt professzorként szokták felkonferálni, de jellemzően a magánvéleményét mondja el, bár szakvéleményét is mondhatná. Miért?
- Mindig a magánvéleményem mondom el, sosem a hivatalos véleményt. Mindenki, aki megfogadja a tanácsomat, azt a saját felelősségére teszi. Olyan kérdésekkel foglalkozom, hogy milyen a mentalitása egy olyan embernek, aki Európába jön, és miért olyan. Véleményem abban kérik ki egyebek között, hogy milyen a síita állam felépítése, de hogy mondjuk gazdasági kapcsolatokat építsünk-e valamelyik országgal, abban nem. Politikusoknál olyan dolgokat kell megmagyarázni, ami a hátteret világítja meg.

- Számos, ön szerint aggasztó problémáról szokott beszélni, amely a muszlim világot érinti.
- Számomra lényeges, hogy van egy látványos népességrobbanás és elsivatagosodás. A közel-keleti országok lakossága száz év alatt megkilencszereződött, a szubszaharai országokban pedig az elmúlt ötven évben megtízszereződött. Az onnan elvándorlók elsősorban a jólétet keresik, nem mást. Európában ugyanakkor vákuum lépett fel, a népességcsökkenés mellett az emberek elhagyják az európai országokat. Ha mindez relatív jóléttel társul, akkor az szívó hatással jár.

- A térségben zajló háborús konfliktusokról is határozott véleménye van.
- A helyzetet színesíti az európai országoknak a Közel-Kelet kapcsán folytatott politikája. Több gyarmattartó elhozta onnan a természeti kincseket, aztán vagy fizetett érte, vagy nem. Emellett lépten-nyomon beleavatkoztak az európaiak a belpolitikájukba is. Kadhafi ezredest az Európai Unió ki akarta tüntetni, ám fél évvel később megbuktatta és a lázadók kezére adta, akik meggyilkolták. Ennek az árát azonban mi fizetjük meg, mert Líbián keresztül jönnek - feltartóztathatatlanul - a szubszaharai országok migránsai Európába.

- Nem erős kijelentés az, hogy ezt Európa csinálta? Az arab tavasz során a helyiek lázadtak fel a zsarnoki hatalom ellen.
- Az újságírók azt írják, hogy arab tavasz. Az ókor óta tudjuk, hogy ha a zsarnokot megbuktatják, utána jön a szabadság, azonban ez mind nem igaz. Az iszlámban ugyanis van egy alapelv, hogy jobb egy zsarnok negyven évig, mint vezető nélkül lenni. Másodszor, nem szabad lázadni senkivel szemben, amíg az illető lehetővé teszi az iszlám törvényei szerinti életet. Az arab ismerőseim is csak gúnyosan emlegetik fel az arab tavaszt, hacsak nem mondanak egyenesen arab telet.

- Azért nem is emberbarátok vezetik vagy vezették az érintett országokat.
- Mutasson nekem bárki egy uralkodót a Közel-Keletről, aki nem zsarnok! Az iszlám világának filozófiai alapköve, hogy egyetlen uralkodó van, aki a hatalmát nem megosztja, hanem az embereit delegálja. Egy ilyen vezető európai szemmel zsarnok, de ez minket csak akkor zavar, ha le akarunk vele számolni.

- Az érintett térségben nincsenek klasszikus nemzetállamok, sok etnikum él együtt, amit zsarnoki hatalommal tudtak egyben tartani. Ennek fényében mégis furcsának tűnik az ön sokszor ismételt nézőpontja, hogy az iszlámnak lenne olyan szervező ereje, mint amit egy zsarnok meg tud valósítani.
- Az iszlám világban a politikai közösség a vallási közösséggel esik egybe. Az iszlám világ politikája két megoldás között vívódik: az egységes muzulmán állam, valamint a mesterségesen a nagyhatalmak által létrehozott nemzetállamok között. Utóbbinak a gondolata ugyanakkor nem olyan erős, hogy felülírta volna az egységes muszlim nemzet gondolatát. Az iszlám világban három természetes állam van, Egyiptom, Irán és Törökország, az összes többi ad hoc kreálmány. Az európai politikában az egymás elleni leszámolás területe lett a Közel-Kelet.

- Mit gondol a térségben az Iszlám Állam tevékenységéről, amely a síiták ellen irányul?
- És kik támogatják pénzzel? Szaúd-Arábia és Katar, Nyugatról az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország elsősorban. Ők azok, akik kitalálták, hogy Basár al-Aszad szíriai elnök despota.

- Mármint az Iszlám Államot ők támogatják?
- Nézzük meg, hogy milyen fegyvereik vannak. Orosz fegyverei az Iszlám Államnak? Nem, amerikai fegyverei.

- Erről nehéz beszélgetni, mert ezen a szinten már mindkettőnknek csak feltételezései lehetnek.
- Nekem nincsenek feltételezéseim. Pontosan tudom, hogy két angol gépet is feltartóztattak Irak területén, amelyek muníciót vittek az Iszlám Államnak. A különböző muszlim, kormányellenes csoportok egymás ellen is harcolnak. Másokat a törökök támogattak, az Iszlám Állam más módon is bevételt szerzett. Kereskedtek is a törökök az olajjal. Ez az amerikaiak tudta nélkül volt? Nem úgy volt. Amikor az oroszok beszálltak a konfliktusba, először ezeket az olajkonvojokat támadták, és gazdaságilag fojtották el az Iszlám Államot.

- Mit jelent, amit sokszor emleget, hogy Európa vagy a magyarság elvesztette a kultúráját?
- Az arab világban sok szórakozási lehetőség nincs, az egyetlen a shoppingolás. Mi történt Magyarországon a vasárnapi zárva tartás miatt? Majdnem fellázadt az ország. Különbözünk valamiben az arabok kultúrájától? Nem. Nem látom, hogy a tömegek ragaszkodnának időtálló értékekhez. Hol itt a kultúra? A Big Brother, a VV?

- De ez pop, mindig az aktuális dolog érdekes.
- Erről van szó. Ezek milyen kötődést jelentenek? Semmit. Azt hallom, hogy százhatvanezer embert várnak a Balaton Soundra. Normális ember nagy ívben elkerüli.

- De mindenki volt huszonéves. Teljesen más elmenni egy koncertre, ha éppen az a legmenőbb zene. Összetartó ereje mégis van, rengetegen mennek az említett eseményekre.
- De milyen kapcsolatot jelent ez közöttük? Hogy együtt rúgtak be?

- Ha sarkosítjuk és lebutítjuk, akkor meg valakik csoportosan követ hajigálnak egy nagyobb kőhöz. Értem ezen a Kába-követ Mekkában.
- A mögött a Sátán - spirituális - megtagadása áll. Az előbb említettek viszont nem olyan értékek, amit én a gyerekeimnek vagy az unokáimnak át tudnék adni és ők is értéknek érzik.

- Azon félelmeinek is hangot adott, hogy a bevándorlók erősebb kultúrával rendelkeznek, ami maga alá gyűrheti az európait.
- Erős identitásérzésük van, ami az iszlám vallásból fakad. Az európai vallásos érzés eltűnésével az identitásunk jó részét elvesztettük.

- Amikor nagyon markáns véleményt fogalmaz meg egyebek között a muszlimok lélekszáma emelkedésének ön szerint aggasztó folyamatáról, azt hogyan fogadják a diplomáciai találkozókon a muszlim országok képviselői?
- Azt is mindig el szoktam mondani, hogy a világ legnagyobb disznósága, hogy mit csinálnak az arab országokban a nyugati hatalmak. Annyi gonoszságot követtünk el velük szemben, hogy csodálkozom, hogy még szóba állnak velem az arab ismerőseim. Az arabok értelmes, általában nagyon intelligens emberek. Ha tárgyszerűen beszélünk velük, akkor ők is látják a problémákat. Persze mindig van valaki, aki megsértődik. Szeretném leszögezni, hogy én sosem voltam az iszlám ellensége. Hogy nekem az iszlámmal kapcsolatban van egy jó véleményem, az nem jelenti azt, hogy én Európában szeretném látni az iszlámot, még kevésbé azt, hogy én valaha is muzulmán szeretnék lenni.

- A nemzetközi kapcsolatokban akkor hol a határ?
- Egy kereskedelmi kapcsolatban a vallásnak sok szerepe nincs. Az iszlám világban nem írták alá az emberi jogok nyilatkozatát, csak azzal a kitétellel, ha a jogok nem ütköznek a saríával. Ezzel lépten-nyomon ütközik, tehát aláírták, hogy nem írják alá.

- A diplomáciai és a tanácsadói munkáját azért szerettem volna körüljárni, mert érinti a Pharaon-ügyet. Ghaith Pharaon és Orbán Viktor budapesti találkozóján ön is részt vett. Hogyan érzékelte kettejük viszonyát a helyszínen?
- Először is, akkor készült Orbán Viktor egy jordániai látogatásra, tehát a vacsorát ez motiválta. Valóban ott voltam, de meg kell mondanom, hogy Pharaon ott volt, az számomra most derült ki. Azt tudtam én is, hogy volt ott számos ember a követségekről, de a jordániai látogatáson kívül sok nem került elő. Pharaonnal kapcsolatban nekem azért nincsen semmiféle benyomásom, mert Pharaon ott nem folytathatott senkivel semmiféle tárgyalást. Hogy a házigazda hova ültette, az az ő döntése. Én mindig értetlenkedve fogadtam a Pharaon-ügyet, mert az elképzelés, hogy nemzetközileg körözik és Magyarország vízumot adott neki, számomra értelmezhetetlen.

- Tőlem tudta meg, hogy ott volt Pharaon?
- Igen, most tudtam meg. Ráadásul a sajtóból tudtam meg, hogy ki volt a ő.

- Miért pont egy vacsora a legjobb formája egy látogatás előkészítésének?
- A vacsora biztosan abból az alkalomból volt, hogy a miniszterelnök menni fog, és nem pedig a vacsorán készítették elő, nem ott beszélték meg a témákat. Ez egy kellemes légkört ad azoknak a háttértárgyalásoknak, amelyeket folytatnak az illetékesek a minisztériumban.




A díszvacsorán egymás mellé ültették Orbán Viktort és Ghaith Pharaont. A fotót 2014. november 9-én töltötték fel egy jordániai hírportálra, pár héttel azután, hogy Pharaon vízumigénylést nyújtott be Magyarországon

Fotó Orbán Viktor és Pharaon vacsorájáról

Bár azt már eddig is lehetett tudni, hogy Orbán Viktor korábban egy díszvacsorán vett részt az egykor nemzetközi körözés alatt álló szaúdi milliárdossal, Ghaith Pharaonnal, most kiderült: még egymás mellé is ültették őket. Legalábbis ez látszik a Magyar Nemzethez eljutott fényképen, amely a jordániai Ammon News nevű hírportálra került föl. A képen (amelynek jobb szélén Maróth Miklós is feltűnik) látható, hogy a kormányfő nem a vacsora házigazdájának számító jordán tiszteletbeli konzul, Zaid Naffa mellett ül, hanem Pharaon jobbján. Vagyis az esemény szervezői gondoskodtak róla, hogy legyen alkalma megismerkednie a szaúdi milliárdossal. Az idén januárban elhunyt Pharaon hosszú hónapokig fejfájást okozott a migráció ellen máskor oly harcos kormánynak, hiszen a terrorizmussal is kapcsolatba hozott szaúdi annak ellenére jöhetett Magyarországra és folytathatott üzleti tevékenységet, hogy egyébként az Egyesült Államokban körözték. Arról, hogy a szaúdinak sikerült Orbán Viktorral találkoznia, maga a miniszterelnök beszélt az ellenzék kérdésére a parlamentben tavaly októberben. ,,Jordánia egyik budapesti képviseletének díszvacsoráján, ahol a Magyarországra akkreditált összes arab ország nagykövete és nagykövetsége képviseltette magát, én is részt vettem, és ott díszvendég volt Pharaon professzor" - mondta a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kormány megvizsgálta magyarországi tevékenységét, és annak nemzetbiztonsági kockázata nem volt. Azt is kifejtette: meggyőződése, hogy Pharaon ügye egy amerikai titkosszolgálati játszma része, hiszen beutazásával kapcsolatban egyetlen schengeni ország sem emelt kifogást, pedig a kiadott vízum minden tagállam számára látható és ismert volt. Orbán Viktor elgondolkodtatónak nevezte azt is, hogy ,,ha valakit állítólag keres az FBI, akkor hogy maradhat 24 éven keresztül szabadlábon, miközben többször megfordul Európában". A szaúdi üzletemberről a héten az Index írta meg: még magyar állampolgárságot is szeretett volna kérvényezni. (MN)

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.07.22.


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Történelem  
A szatmárcsekei kopjafák rejtélye
  2017-07-30 12:26:15, vasárnap
 
  Kinyitom a vaskaput, és belépek a református, népi csónakos fejfás temetőbe, amely a Himnusz költőjének, Kölcsey Ferencnek is végső nyugvóhelye.





Friss földszag és zöld levelek illatát hozza a szél, a régi sírkert itt-ott már elvadult, és a fák derekára kapaszkodott borostyán is megkezdte pusztító munkáját. Megállok az egyik kopjafa előtt, beszívom a fű szagát, és arra gondolok, hogy ez a temető szó szerint lélegzik. Itt nem érzi az ember a szomorú elmúlást, csak a nyugalmat, a suhogó levelekbe és megfaragott fákba burkolt túlvilágot.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei temetőben, közel 1200, nyugat felé néző, tölgyfából készített, másfél-két méter magas, csónak alakú, ám sokak szerint emberi arcot ábrázoló fejfa jelöli a sírokat. A felül elkeskenyedő fejfák rejtélyét számos kutató próbálta már megfejteni, és magyarázatot találni arra, hogy mit szimbolizálnak, miért pont így faragták ki őket, de eddig senki nem járt sikerrel.

A sírok között sétálva hangokra, meg egy egész csoport biciklis ruhát viselő fiatalra leszek figyelmes. Mint kiderül, vezetőjük itt született, és a fővárosból indult 2 hetes túra egyik fő megállóhelyének Csekét, és a Kölcsey síremléket tette meg.

,,A temető korát nem lehet biztosan meghatározni - hallom, ahogy magyarázza a fiatal férfi többieknek -, de az valószínűsíthető, hogy a 19. században létesítették, viszont a fejfák többsége régebben készült. A ránk maradt írásos emlékekből kiderül, hogy a szatmárcsekeiek a tölgyfát még életükben kiválasztották, és a portájukon szárították, hogy haláluk után a hozzátartozóknak ezzel se legyen gondjuk. A faragást helybeli ácsok vagy kerékgyártók végezték. A fejfa mérete mindig a rönk formájától, magasságától függött, átlagosan nyolcórányi munkát igényelt a fejszével történő nagyolásától kezdve a fejrész majd a lábak kifaragása. Fizetséget a mesterek nem kértek, a hozzátartozók különféle természetbeli juttatásokkal (szalonnával, kolbásszal és az elmaradhatatlan pálinkával) honorálták a fáradozást." A mezőről hazafelé igyekvő férfiak zavarják meg a beszédet, mosolyogva ránk köszönnek, rég megszokták már az itt bóklászó idegeneket, hisz a sírkert naponta látogatott zarándokhely.




A kopjafak lefektetve tagadhatatlanul ladiknak tunnek

Bár azt ma már biztosan tudjuk, milyen technikával is készültek ezek a különös fejfák, azok eredetéről meggyőző magyarázat a mai napig nem született. Sem a korábbi néprajzkutatók (Solymossy Sándor vagy Nyárády Mihály), sem a helybeli tanítók, sem pedig a közelmúltban megjelent, eddigi legalaposabb összefoglalást készítő kötet szerzője, Amedeo Boros nem tudott megnyugtató választ adni az eddig felmerült kérdésekre.

A sírkert bejáratára kifüggesztett tábla szerint ez a mód az ősi ugar kori temetkezési szokás emléke lehet, míg mások úgy vélik, hogy pusztán a település elhelyezkedéséből adódott. Szatmárcseke ugyanis Tisza-parti falu, így az emberek megélhetését sokáig a folyó biztosította, a víz volt számukra a legnagyobb kincs. Ráadásul a Csekét körülvevő vizek áradásakor a halottakat csak csónakban vihették a temetőbe, így a bárkás, félbárkás és deszkás temetés vált hagyományossá. A szertartás után pedig a ladikot egyszerűen a sírra állították, így jelölve meg annak a helyet.

Ezeknek a romantikus magyarázatoknak ellentmond azonban a levéltárban fellelhető nagyon is reális feltételezés: a XIX. század közepe táján megnyitott temető fejfái sem alakjukra, sem díszítésükre nézve nem egységesek, homlokzati bevágásaik sem az emberi arcot formázzák, hanem a barokkból jól ismert, s más tárgyakon is megjelenő ,,magyar bajusz" motívumot viselik. Ha a fejfákat közelebbről megvizsgáljuk, jól látszik, hogy azok bár nagyon hasonlóak, mégis magukon viselik faragójuk keze nyomát. Így a szatmárcsekei kopjafáknak csónakhoz való hasonlósága nem a lakosok temetkezési módjával, hanem csupán a fejfák tetejének és írásos részének a korhadás elleni megvédésével függ össze. Akárhogy is, de a földbe ásott, mesterien faragott tölgyfák igazi különlegességek.




Kolcsey Ferenc sirhelye

Kölcsey síremléke a temető legmagasabb helyére épült, arra veszem én is az irányt. Már a bejárattól is jól láthatóan, kiemelkedő dombon áll a fehér márványoszlopokból készült klasszicista síremlék. A költő 23 évig lakott a községben, életművének nagy részét Csekén alkotta: 1823. január 22-én itt írta a Himnuszt, valamint Zrínyi dalát, Zrínyi második énekét, de a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz c. szellemi végrendeletét is. Itt is hunyt el 1838-ban. Bár a hivatalos közlemény szerint megfázott, akkoriban azt beszélték, hogy Bécs mérgeztette meg, mert Kossuth útját egyengette. Ez utóbbit támasztja alá az a tény is, hogy a költő halála után két évvel a faluba érkezett 24 vasas német, akik a sírt kihantolták, de a koporsóban nem találtak felségsértést, hazaárulást bizonyító iratokat.

1856-ban valószínűleg közadakozásból, a nagyari Luby család kezdeményezésére egyszerű, derékba tört oszlopot emeltek a sír fölé, ami a költő életének tragikus végét jelképezte.

1936-ban a hantot aztán ismét felbontatta a végrendeletet kereső Kölcsey- rokonság, csak két évvel később talált végre nyugalomra az életében és holtában is hányatott sorsú költő: halálának 100. évfordulóján a mátészalkai Kölcsey Társaság exhumáltatta a földi maradványokat, és a fehér márványból készült, klasszicista síremlék kriptájában helyezte örök nyugalomra. Ma három kis diófa koporsó van a boltozatos betonkriptában: Kölcsey Ádámé, Kölcsey Ádámnéé és a költőé. Kölcsey Ferenc koporsójában légmentesen lezárt üvegben helyezték el az exhumálás körülményeit tartalmazó kutyabőr iratot.




Megvárom, míg a biciklis társaság elhagyja a temetőt, és újra csend lesz, majd leülök az egyik kőrisfa árnyékában a sírok közé. Körbenézek, a düledező, kisebb-nagyobb, vékonyabb vagy robusztusabb kopjafák hullámzó egymásmellettisége különös, élettel teli hangulatot áraszt. Hátradőlök, és elolvasom az aranyfeliratot a velem szemközti fejfán: ,,Itt nyugszik Szűcs Béla. Élt 47 évet. Párosan Kovács Terézia nejével 16 évet élt boldog házasságban."

Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 1970-es években védettség alá helyezte a sírkertet, így a Kölcsey család néhány márvány fejfájától eltekintve - csak fa sírjelek találhatók, csupán ezt engedélyezik a hatóságok. Szerencse, hisz ennek hiányában ma a csekei temető is ugyanolyan lenne, mint a környező településekéi: műköves és művirágos, elhanyagolt és gondozott részekkel.

Írta és fényképezte: Balogh Boglárka


Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Ősszel Baj…dan
  2017-07-30 12:19:02, vasárnap
 
 



Kik szerveznék a magyar Majdant ősszel, milyen lefolyással, mi lenne a menetrend és ez mit okozna? Biztonságpolitikai szakértő olvasónk írása.

Évekkel ezelőtt indult folyamatok, szerveződések állnak most a szemünk előtt egy irányba. Ezek a szervezetek nagyon sok helyen megtalálhatók a világban és minden országban ugyanazzal a céllal lettek létrehozva. Szervezés és irányítás egy üzleti érdek képviseletében. Az NGO-k a politikai világ cégei, olyan üzleti vállalkozások amelyek fő célja az őket létrehozó pénzügyi érdekkör társadalom manipuláló szándékainak megvalósítása. A nemzetállamok ,,demokratikus" irányítása mára már nemcsak a politikai pártok által történik, hanem a különböző működési profillal létrehozott civil szervezetek csápjai nyúlnak be a Parlamentbe, igazságszolgáltatásba, rendvédelembe és a titkosszolgálatokba egyaránt.

Ezek az úgynevezett civil szervezetek vezetői nagyon képzettek, szervezettek, és összehangolják a tevékenységeiket. Gyakorlatilag az állam- és alkotmányellenes professzionális terrorszervezet országhatárokon átnyúló politikai szárnyai. Amit eddig Magyarországon láthattunk belőlük az a puha vonal. Céljuk a minél szélesebb körű szimpátia elnyerése, minél több közösségi véleményformáló befolyásolása közvetlenül, vagy a média által. Feladatuk, hogy a nemzetközi médiának úgy mutassák be a mostani helyzetet, hogy az a ,,népakart" megnyilvánulása.

A civil szervezetek fizetett alkalmazottjai indulatokat keltenek rendezvényeken, szándékosan provokálnak közösségi oldalakon, és olyan tüntetéseket szerveznek, amelyeknek egy része koreografált. A liberális külföldi sajtó tudatos lejárató szándéka megágyaz annak a nemzetközi véleménynek, hogy Magyarországon diktatúra van és a kormányváltásnak nincs más módja mint a civil szervezetek erőszakos fellépése és ez lesz az első hullám.

Második hullám:

Nem a gulyásmarcik, kunhalmiágik jelentik az igazán nagy veszélyt az alkotmányos rend megdöntésére, hanem a jelenleg még nem látható fegyveres egységek. A PMC csapatok már több országban bizonyítottak és sebészi pontossággal indították az akciókat az aktuális célország állami vezetése ellen. Ezekben az előre kitervelt professzionálisan kivitelezett akciókban gyorsan felszámolták a zavargások álcája alatt a célország rendfenntartásának irányítását, foglaltak el kiemelten védett állami intézményeket és kaptak el állami vezetőket. A liberális média ezt úgy mutatta be, hogy a népharag képes volt elsöpörni a reguláris rendfenntartó erőket, és az állami vezetők profi testőrgárdáját is.

Elhitették a világgal (amiről utólag mindig kiderült, hogy hazugság), hogy Egyiptomban, Líbiában, Ukrajnában stb... az elégedetlenkedő gulyásmarcik képesek voltak az erőszakos kormányváltásra! Nos ez bizony egy ökörség. Valóságban, amikor a felforgatás a soft stádiumnak a csúcsára ér, egy utasításra aktivizálódnak a PMC egységek és a lehető leggyorsabban lefejezik az állami rendet. Elfogják, elkergetik vagy elpusztítják a regnáló kormány tagjait és egy ideiglenes, a ,,népakaratnak" és a zavargást finanszírozó érdeknek megfelelő vezetők veszik át a helyüket. Ezeket az egységeket még a tervezési stádiumban összeszervezik a célország titkosszolgálatainak, rendvédelmének olyan jelenlegi, vagy leszerelt vezetőivel, akik megvásárolhatók és/vagy a liberális jövőképben hisznek. Óriási szerepük van ezeknek a főtiszteknek, tábornokoknak: a kormány és a kormányhű rendvédelmi vezetők kiiktatása után át kell vegyék a titkosszolgálatok, rendőrség, katonaság irányítását, nehogy valóban bevessék a reguláris erőket a tüntetők és a PMC-k ellen.

Vezetők nélkül, a jelenlegi állami rend összeomlik és hiába fognak fegyvert azok a magyar emberek, akik zsigerből elutasítják a liberalizmust, a bevándorlást, hogy idegen pénzügyi érdekkör irányítsa újból az országot. Vezetők, utánpótlás, remény nélkül ezek a harcoló szakadárok idővel felmorzsolódnak. Az őszre várható eseményeket polgári szinten egyelőre az ismeretterjesztéssel lehet megelőzni: minél többen lássanak át azon a technikán, amit sok országban alkalmaztak már. Minél többen tudják azt, hogy az első célpontok ebben a mesterséges zavargásban a vezetők lesznek és amennyiben a kormányt kiiktatják, utána már nem egy demokratikusan megválasztott magyar érdekkör fogja irányítani az országot.

Ami ezután várható az a Rákosi-korszakra lesz hasonlítható, mert ez történt a fönt említett országokban is! Politikai alapú üldözések, bebörtönzések és a nemzeti önrendelkezés megszüntetése. Ezt pedig nem hagyhatjuk...

Konsztantyin Kobzár (olvasónk)






Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  Szent Korona Rádió  
Hogyan áll a Beke ügy?
  2017-07-30 12:12:10, vasárnap
 
  Beke István Attila és Szőcs Zoltán neve a székely terrorizmus vádja kapcsán vált ismertté. A háromszéki fiatalok a 13. EMI-táborban az ügy helyzetéről, valamint várható kimeneteléről tartottak beszámolót, szombaton, az Előadósátorban.

A helyi és az országos médiában egyaránt hosszú ideig volt napirendi téma a 2015 decemberében Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke és Szőcs Zoltán erdélyi elnöke ellen indult ügy eseményei. A két személyt terrorizmus vádjával gyanúsították, melyet 2015. december 1.-én, Románia nemzeti ünnepén vittek volna végbe a kézdivásárhelyi megemlékezésen. A fiataloknak az alkotmányos rend elleni cselekedetek elkövetésének szándéka és robbanóanyagokra vonatkozó szabályok megsértése vádjával kellett szembenézni és vállalni a hosszú ideig tartó pereskedést.

Az esetről ma már szabad emberekként tartottak beszámolót a fiatalok, akik épp annyi időt töltöttek előzetes letartóztatásban, amennyit büntetést kaptak később a bíróságtól. Mint megtudhattuk, ebből az ügyből kifolyólag lettek más bírósági tárgyalásaik is, amelyek következtében Beke István nem lehet saját cégje vezetője, mivel közveszélyesnek ítélték személyét.

A nagy érdeklődésnek örvendő előadáson többek között a házkutatásokról, a börtönben töltött időszakukról meséltek a fiatalok. Olyan élményekről számoltak be, melyet a közönség soraiban ülők megdöbbenten hallgattak. A börtönben uralkodó körülmények traumatikus élményeket hagytak a fiatalokban. Szerintük egy ördögi körbe csöppentek, melyből nem lehet kiszállni, ez az eset örökre meghatározta életüket.

Beke és Szőcs: "Nem használhattunk akármilyen szavakat a börtönben: a börtönőrök között voltak jobbak és rosszabbak. A társak mint embert tiszteltek és nem ítéltek el minket. Amikor betettek az autóba, a fények, a rácsok, a maszkok, a bilincsek elképzelhetetlen lelkiállapotot okoztak. A tény, hogy nem beszélhetsz, nem láthatod a családodat, elviselhetetlen. Mi ezt azoknak sem kívánjuk, akik ide juttattak minket. "

Az előzetes letartóztatást végző intézményekről valamint a börtönkondíciókról Kiss Júlia ügyvéd is tartott egy rövid ismertetőt. Szerinte sem megfelelő körülményeket biztosítanak ezek az intézmények, melyek a legerősebb embert is próbára teszik, valamint az előzetes letartóztatás ilyen szempontból egy megfélemlítés is lehet az ügy további kimenetelét illetően.

Arra a kérdésre, hogy szerintük mikor és milyen végkifejlettel lesz vége, az ügynek nem tudtak pontos választ adni, ugyanis a tárgyalásoktól függ minden. ,,Nehéz eldönteni, hogy mikor lesz vége, lehet fél év múlva, lehet két év múlva, mivel nem lehet tudni, hogy mikor lesznek a tárgyalások" - fejtette ki Beke István. Szeptember 15-én másodfokon újabb tárgyalások indulnak. A fiatalok azonban bíznak és vallják, hogy minden szenvedésnek van értelme és van vége.

A 13. EMI-tábor szombati napján a Beke-ügy mellett a politikai panelek is helyet kaptak. A délelőtti előadások között Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, és Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke beszélt az erdélyi magyar érdekképviselet lehetőségeiről. A későbbiekben Kulcsár Terza József, parlamenti képviselő szólalt fel 16 órától. A könnyedebb témák között a Kurultaj bemutatói és előadásai kaptak szerepet, sport terén labdarúgó bajnokságra került sor, és az EMI-sátorban a TrollFoci Facebook mém-oldal szerkesztői tartottak közönségtalálkozót. Az előadósátorban Dúzsi Tamás borait lehetett megkóstolni, 18 órától. Az estet a Romantikus Erőszak és az Ossian koncertje zárta, majd őket követte az Alteregó kisegyüttes.





Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
Petőfiért! - Petőfi-leszármazottak között a hunok földjén
  2017-07-30 12:00:15, vasárnap
 
  Hun magyarok címmel közölt egész oldalas írást a Burjátország fővárosában Ulán-Udéban megjelenő Inform Polisz orosz nyelvű újság a Magyarok Világszövetsége küldöttségének látogatását beharangozva.

Száznál is több Petőfi-leszármazott él Kurumkán tartományban a burját-mongolok őshazájában, ahonnan Dzsingisz-kán is származik. A Petőfi-rokonság lélekemelő fogadtatásban részesítette az MVSZ nyolc fős küldöttségét, akiket elkísért útjukon Alekszej Tyivanyenko antropológus-történész és Oleg Bulutov a Hun Szövetség elnöke is.

Az MVSZ küldöttsége szándéknyilatkozatot írt alá a száznál is több tagot számláló Petőfi-rokonsággal, akiket Dr. C.Z. Dorzsiev egyetemi tanár képviselt. A felek egy Petőfi-múzeum közös erővel való alapítását helyezték kilátásba.

Az MVSZ küldöttségének tagjai: Patrubány Miklós elnök, Bottyán Zoltán elnökhelyettes, Fuksz Sándor Az MVSZ Petőfi Bizottság koordinátora, Drábik János a Trianon Társaság elnöke, egyben az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnöke, Zombory István és Borsos Lajos elnökségi tagok, Trembeczki Gyula a Felügyelő Bizottság tagja, valamint Izsovszky Zita tolmács.

Újdonság erejével hatott a küldöttségre, hogy a helybeliek a Bajkál tavat Hun tengernek nevezik.

MVSZ Sajtószolgálat

Forrás: Link

Petőfiért! - Az MTA liberál-bolsevik-globalista ügynökei Petőfi Sándor igazsága ellen

Az MVSZ küldöttsége burját-mongol földi látogatása heteik napján durva támadásba lendültek azok az erők, amelyeket okkal lehet az MTA liberál-bolsevik-globalista ügynökeinek nevezni. Történt mindez a Россия 1 állami televízió július 26-i esti hiradójában.

Azok, akik Petőfi Sándor szibériai elhurcoltatásának ezerszer bizonyított tényét gátlástalan hazudozással tagadják, hamisítással és manipulálással ismét felvillantották Bruce Latimer, amerikai vezető antropológust, aki részt vett az 1989 július 17-én a Morvai Ferenc vezette expedíció során megejtett sírfeltárásban Barguzinban.

Bruce Latimer ezt mondta :"... semmi nem mond ellent az előzetes feltevéseknek..."(hogy Petőfit találták meg)

Az orosz felirat pedig igy szólt: " ничто не отрицае& ;#1090; наших предпол& ;#1086;жений.... "

Kommentár nélkül...

Videó: Petőfi - Egy legenda nyomában - 1. rész


Link


Petőfi - Egy legenda nyomában - 2. rész


Link


Barguzin, 2o17. július 27-én

MVSZ Sajtószolgálat

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  MVSZ közlemények  
Rekordokat döntöttek a dél-alföldi pusztákon a kék csókák
  2017-07-30 11:49:50, vasárnap
 
 



Ezek a szép madarak kedvelik a sík vidéket.

A Körös-Maros Nemzeti Park tájain idén szinte mindenütt szép számban költöttek a szalakóták - vagy ahogy a népnyelv nevezi ezeket a szép színes madarakat, a kék csókák - olvasható a nemzeti park weboldalán.

A Kis-Sárréten az utóbbi tíz év alatt háromszorosára emelkedett a költő szalakótapárok száma. Idén rekordot döntött a költés. Összesen 37 párról van tudomásuk a szakembereknek, ebből 36 pár kihelyezett mesterséges odúban, 1 pedig természetes odúban, fűzfán költött.

Cserebökényben - ahol hazánk egyik legerősebb szalakóta-állománya található -, idén legalább 140 pár költött, közülük 134 mesterséges odúban.





A kardoskúti Fehértó részterületén 49 költést találtak, ez a szám megfelel a korábbi évek átlagának. A Kígyósi-pusztán a védett területen 36 pár szalakóta költött, az ehhez közvetlenül csatlakozó nem védett területen pedig további 12 pár. Ez a tavalyihoz képest csak egy párral több, de szép lassan fejlődik az állomány.

A Dévaványai-Ecsegi pusztákon nem volt növekedés a költésben, a Maros-ártérben régen - amikor még jellemző volt a hullámtéri gyepeken a legeltetés - nagyon sok szalakóta költött, mostanra azonban ez a szán minimális lett. A Csanádi-pusztákon csökkent az állomány, aminek oka valószínűleg az, hogy idén volt egy átfogó odúcsere és sok madár nem fogadta el az új odúkat.

Összességében elmondható: ezek a szép madarak idén kiváló költési sikereket értek el.

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  KÖRNYEZETVÉDELEM,ÁLLATVÉDELEM  
Hullócsillagok éjszakája következik
  2017-07-30 11:41:09, vasárnap
 
 



Érdemes kifeküdni az ég alá, de természetesen távol a mesterséges fényektől.

A Perseidák első meteorai július 23-án fénylettek fel bolygónk légkörébe érve. A leglátványosabb meteorhullás augusztus 10. és 15. között várható, ekkor óránként akár 120 meteor is megjelenik majd az égbolton.

A csillaghullás körülbelül augusztus 20-ig tart.

Két meteorrajt csodálhatunk meg július 30-án éjszaka - tájékoztatta a Sokszínű vidéket a Magyar Csillagászati Egyesület.

Déli Delta Aquaridák


A Déli Delta Aquaridák gyakorisági maximuma idén július 30-án várható. Maximuma időszakában adja a legtöbb hullócsillagot, közepesen gyors rajtagokkal. A teljes égboltra számítva 25 meteor feltűnése várható óránként.

Alfa Capricornidák

Az Alfa Capricornidák meteorraj (melyet Konkoly Thege Miklós fedezett fel) maximuma szintén július 30-ára várható. Meglehetősen kevés meteort produkál a raj, óránként maximum 5 darabot, de gyakoriak a fényes rajtagok. A rajtagok sebessége és iránya jól elkülönül a Déli Delta Aquaridákétól.

Július 30-án lesz a Hold első negyedben, így a két meteorraj megfigyelését kevéssé zavarja, hiszen egyébként is az éjszaka második felében, holdnyugta után tanácsos a megfigyeléseket végezni.

Egyik raj sem túl szapora, de aki érdekel a téma, érdemes kifeküdni az ég alá jó körkilátással, természetesen távol a zavaró mesterséges fényektől.

A csillaghullás időszakában érdemes felkeresni hazánk csillagoségbolt parkjait. Ilyen a Zselici Csillagpark a Hortobágyi - és a Bükki Csillagos-égbolt Park.

Kiemelt kép: MTI - Komka Péter

Forrás: Link
 
 
0 komment , kategória:  TÖRTÉNETEK,ÍRÁSOK,HÍREK  
     1/10 oldal   Bejegyzések száma: 97 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 97 db bejegyzés
e év: 1392 db bejegyzés
Összes: 22840 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4584
  • e Hét: 10692
  • e Hónap: 77939
  • e Év: 2207467
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.