Regisztráció  Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
"Az én újságom 1956-ról" Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Egy igazi ’56-os unikum Mosonmagyaróvárról 16.rész
  2017-07-15 10:24:54, szombat
 
  A mosonmagyaróvári In memoriam 1956 című országos képzőművészeti pályázat/kiállítás (1996,2006,2016) első díjazott művészeiről:

1996-ban az első díjazott Cziráki Lajos győri festőművész volt, a Bezárt madarak olaj-farost, 60x100 cm, A feltámadás hajnala olaj, 60x100 cm és a Finálé olaj-farost, 60x80 cm -es alkotásaival.


Cziráki Lajos festőművész (1917-2003)

1917. január 6-án született Hegyeshalomban. Középiskoláit a pápai Bencés Gimnáziumban, majd a tanítóképzőben végezte. 1934-44 között a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán tanult. Meghatározó mestere volt Szőnyi István, valamint Kandó László, Kisfaludi Strobl Zsigmond, Bory Jenő, Varga Nándor Lajos és Genton István.

1940-ben elnyerte a Szinyei Társaság Nemes Marcell Festézeti Alapítvány Díját, 1942-ben Budapest Székesfőváros Festészeti Díját, majd két évre a magyar állam római ösztöndíját. Itáliai tartózkodása alatt munkáinak egy részét Rómában mutatta be.

1944-ben festészeti és tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett. Ezután katonai szolgálatot teljesített, hadifogságba esett Colmarban, ahonnan 1946-ban térhetett haza.
Hazatérése után 1959-ig Pápán élt és tanított a tanítóképzőben. 1959-1967-ig a győri Felsőfokú Tanítóképző Intézetben tanított és az Országos Rajz Szakbizottság tagja volt.

Dekorációkat készített az intézet számára, a magyar tanszéknek írókról, költőkről kompozíciókba állított színezett tollrajzokat, ezen kívül a tanári tanácskozóba akvarelleket, a nagyelőadóba neveléstörténeti táblákat. A győri kar dísztermének hátsó falára Apáczai Csere Jánost ábrázoló emblémát tervezett. A Jövendő című folyóirat képzőművész-lektora volt.

1967-től a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja és a győri Révai Miklós Gimnázium tanára volt 1979-es nyugdíjazásáig.
1961 és 2001 között hatvan egyéni és negyven közös tárlaton szerepel itthon (Budapest, Tihany, Pápa, Veszprém, Szombathely Zebegény) és külföldön (New York, Colmar, Hamburg, Trencsén, Krakkó).

Itáliai tartózkodása alatt Dante művészete, Comarban Otto Dix és Matthias Grünewlad volt rá nagy hatással. Külföldi tanulmányútjait követően szakadt el a nagybányai szemléletmódtól és alakult ki önálló művészi stílusa.

Alkotásait hivatástudat és elkötelezettség jellemzi; az általa teremett álomszerű, szimbolikus világot mély humánum és emberi tartalom hatja át. Ő is vallotta, amit mestere, Szőnyi István: "Az élet nem tűr halogatást, nem vár, elmúlik. Nincs módunk magunkat időben sem előre, sem hátra helyezni; vállalni kell korunkat s helytállni az eszményekért, melynek szolgálatára a tehetség kötelez."

Kifejezésmódjában az állatvilág, meseszerű elemek, emlék- és álomképek ábrázolásai keverednek. Erőteljes színkezelése az emberi életből vett, humán tematikát is valószínűtlenné teszi, szürrealisztikussá fokozza. Művészete sajátos szintézise a látomásos és a realista művészetnek. Képei a külső világ valós elemiből épülnek képzelt világot megjelenítő, időtlen térrészletekké, az eleven természet lényegi elemeiből konstruált, belső én-képekké, eszményi világ-modellekké. Ebben a világban a művész saját sorsának, alkotói elképzeléseinek, gondolkodásának sűrített tapasztalatai válnak az ábrázolt jelentek tárgyi és fogalmi jelentésén túlmutató mindenség-tér rendező erőivé.

Cziráki Lajos művészetének legfontosabb mondanivalója, hogy az embernek minden korban meg kell őriznie a szellemi nyitottságot és a töretlen hitet az örök igazban, szépben és jóban, s a tisztességet az egymással való viszonyainkban. Ő maga így ír erről: "Összhangba kel hozni az új eredményeket a piktúra régi, már-már elfelejtett értékeivel."
Képeinek témáit főleg a környező világ adta, a természet, a városszéli parasztok élete, a munkálkodó ember. Sok festményén örökített meg édesanyját is.

1992-ben Cziráki Lajos szótára címmel Villányi László portréfilmet készített a festőről.
Művészetét - sok egyéb díj mellett - 1986-ben a Munkácsy Mihály-díjjal ismerték el, majd 1997 márciusában Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremmel, 1999-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend tiszti keresztjével tüntették ki. Győr város díszpolgára.

Művészeti hagyatékának egy részét a Városi Művészeti Múzeum és a Xantus János Múzeum őrzi, nevét a Váczy Péter-gyűjteményben róla elnevezett kamara-kiállítóterem, de művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumban, és a New Jersey Museumban is.

Két könyve jelent meg: Rajz a tanítóképző intézetek számára (társszerző). Tankönyvkiadó, Bp. 1963; Írások és képek, Győr, 1996. Ezen kívül publikált a Műhely című kulturális és az Embernevelés című pedagógiai folyóiratban.


In.: A győri tanítóképző honlapja, mely főiskola egykori oktatója emlékére 2007-ben róla nevezte el kiállítóterét.
1996-ban a mosonmagyaróvári In memoriam 1956 című országos képzőművészeti pályázat/ kiállítás I. díjazottja három festményével:
Bezárt madarak olaj-farost, 60x100 cm
A feltámadás hajnala olaj, 60x100 cm
Finálé olaj-farost, 60x80 cm
Századik születésnapjára emlékkiállítást rendeztek és művészeti albumot jelentettek meg Győrben.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 20 db bejegyzés
e év: 346 db bejegyzés
Összes: 1786 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 426
  • e Hét: 3047
  • e Hónap: 13648
  • e Év: 165003
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.