Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.12.31
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Harcos Katalin
  2017-07-05 08:14:29, szerda
 
  Harcos Katalin

Ölelj magadhoz...

Ha hallod sóhajom, és a vágyam érzed
vond két karod körém!
Ha szemem szép szemed mélyébe réved
hajolj megint fölém,
s ölelj magadhoz!

Mi az, mi mágnesként vonz feléd örökké?
Mit sem ér életem,
ha egyszer vágyad kialszik, és közönnyé
sápad az érzelem.
Ölelj magadhoz!

Ajándék vagy Te... csoda, mi megigézett...
őrjítő szerelem...
Bőrömet tűzként égeti érintésed.
Maradj soká velem,
s ölelj magadhoz!

Ölelj, míg velem itt lehetsz, - s vagyok neked!
Csak ez jutott nekünk...
Bűnünkre feloldozásért esdek, s veled
bocsánatot nyerünk.
Ölelj magadhoz!
 
 
0 komment , kategória:  Harcos Katalin  
Rabindranath Tagore
  2017-07-05 07:45:59, szerda
 
  Rabindranath Tagore

Titkos szavak

Nyakamba tennéd friss virágfüzéredet, kedvesem?
Hiszen tudod, koszorúmat azoknak fontam,
akik a képzeletemben élnek,
akik egy nem létező ország nem létező földjén laknak,
akikről a költő dalt énekel.

Szívet cserélni, kedvesem, késő,
túl késő van már az élet illatát egyetlen virágba zárni.
-- szétosztottam mindenem.
Tudod-e a varázsigét?
Valaki tudja-e a titkos szót, amely összegyűjtené,
és bezárná a szívembe, amit szétosztogattam?
Nem tehetek semmit a szívemmel -- a szívem mindenkié.

ford: Vágó Gy. Zsuszsanna
 
 
0 komment , kategória:  Rabindranath Tagore  
Arany-Tóth Katalin
  2017-07-05 07:43:30, szerda
 
  Arany-Tóth Katalin

Vagyok...

Vagyok
szórt fénysugár,
mely
gyengéden átöleli
porszemnyi
életed;
a fájó, szürke
sodródásban
köréd ragyogva,
harmattá varázsolom
ki nem ejtett
könnyedet

Vagyok
csendes odúja
vándorló, vihar tépte
lelkednek,
s a helyet,
hová fejed hajtod,
levendula
álmot hozó,
édes illatával
hintem meg

Vagyok
néma és láthatatlan,
mégis,
tőled elmozdíthatatlan;
elbújok
a lépteid nyomában,
s emellek észrevétlen
- nem süllyedhetsz el a sárban

Vagyok
melegség, mely
megszelídíti a napod,
sugárzó fényemmel
ha kell,
én megenyhítem
a fagyot
s tüdődbe oly tiszta
levegőt adok,
mely felfrissíti
elgyengült
élet-akaratod

Vagyok
lendület,
hogy élj, s remélj...
mert élni kell!
Olyan hittel,
mely önmagadtól
nem tántoríthat el

Vagyok...
mert
nem csak magamért,
érted is lennem kell...
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tót Katalin  
Juhász Gyula
  2017-07-05 07:36:46, szerda
 
  Juhász Gyula

Öregek altatója

Aludjatok, vágyak,
Ne zokogjatok,
Csicsíjja, ti bágyadt,
Rekedt sóhajok!
Szállni a magasban
Minek már, minek már,
Te szív, árva, balga,
Pihenj már, pihenj már!

Aludjatok, vágyak,
Vár az alkonyat,
Fáradtak a szárnyak,
A nagy árny fogad,
Szállni a sötétbe,
Minek már, minek már,
A nótának vége,
Pihenj már, pihenj már!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula  
Ady Endre
  2017-07-05 07:35:45, szerda
 
  Ady Endre

Az Illés szekerén

Az Úr Illésként elviszi mind,
Kiket nagyon sujt és szeret:
Tüzes, gyors sziveket ad nekik,
Ezek a tüzes szekerek.

Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.

Ég és Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.

Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.
...
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
Vörös Judit
  2017-07-05 07:34:37, szerda
 
  Vörös Judit

Álmok halála

Ó, idei, bús nyár,
nappalok, éjszakák,
fájó gondolatok,
meg nem vívott csaták...

Hagyjatok álmodni,
kicsit még remélni,
életnek áldozni,
gond elől kitérni!

Szélben hajladozó,
ártatlan, zöld fűszál,
tehetetlen léttel
vajon kiben bíznál?

Kinek mondanád el
haldokló álmodat?
Hiszed, neked csoda,
de másnak áldozat.

Törékeny életünk
túlontúl pazarló,
nem számol idővel,
mely mindig múlandó.
 
 
0 komment , kategória:  Vörös Judit  
Kristófné Vidók Margit
  2017-07-05 07:33:26, szerda
 
  Kristófné Vidók Margit

A mi dalunk

Fülembe dalol a szél egy dallamot,
hallod-e, kedves? - ez a mi kis dalunk.
Lágyan, édesen dúdol egy hajnalon,
valcert jár a tavasz, de mi - siratunk.

Az ifjúi érzelmek szilaj tánca
egyszer majd szelíd öleléssé válik,
a felejthetetlen románc virága
átölel, elringat, már nem szikrázik.

Páros ütemre dobban most a szívünk,
hosszan, mélabúsan jajong a lélek,
megkopottá vált már szivárványszínünk,
hajunk szürkére festették az évek.

Didergő testem idézi a múltat,
még keresem az ismerős dallamot,
de tomboló vihar fülembe fújtat,
az ég sem küld sebeimre balzsamot.

Hamvadó vágyunk sziszegő szél fújja,
földi lét még kicsit árnyékként követ,
leszálló nap halkan fülembe súgja,
emlékezz - és ne bánd az ősz fürtöket.

Most újra hallani vélem a dalunk,
játszi könnyedséggel magasba ível,
már újra szárnyalunk, elakad hangunk,
emlékek ragyognak fel bíborszínnel.
 
 
0 komment , kategória:  Kristófné Vidók Margit  
Charkes Argemon Swinburne
  2017-07-05 07:29:27, szerda
 
  Charles Algernon Swinburne

Versengés

Ha a szerelem rózsa,
hadd legyek én levél,
életünk együtt nőne
bús és dalos időbe
- dúlt rét, virágos róna,
ősz bánat s édes kéj -,
ha a szerelem rózsa,
hadd legyek én levél.

Ha vers volnék a dalban,
s dallam a szerelem,
énekben egyesülnénk,
ajk-ajkon üdvözülnénk,
s csók, csattogó madárhad
zengne esős delen,
ha vers volnék a dalban
s dallam a szerelem.

Ha te édes, az élet,
s én kedvesed, halál,
együtt sütnénk, havaznánk,
s míg március csókot dob ránk,
míg nárcisz s harkály éled
eperízű szélre vár -
ha te édes, az élet,
s én kedvesed, halál.

Ha bánat rabja volnál,
s öröm apródja én,
játsznánk ősszel, tavasszal,
csellel, édes szavakkal,
könnyekkel, éjjel, nappal,
nevetve lány s legény -
ha bánat rabja volnál,
s öröm apródja én.

Ha te április hölgye
s én májusnak ura,
legyeznél gyenge ággal,
beszórnálak virággal,
míg a nappal árnyak völgye
s az éj fényes, fura -
ha te április hölgye
s én májusnak ura.

Ha te örömkirálynő,
és én a kínkirály,
Kupidót együtt lessük,
csalfa szárnyát lenyessük,
táncot mértékre jár ő,
zablát kap, pórul jár -
ha te örömkirálynő
és én a kínkirály.

Ford:Hajnal Anna
 
 
0 komment , kategória:  Charles Argemon Swinburne  
Ady Endre
  2017-07-05 07:24:07, szerda
 
  Ady Endre

Krisztus-kereszt az erdőn

Havas Krisztus-kereszt az erdőn,
Holdas, nagy, téli éjszakában:
Régi emlék. Csörgős szánkóval
Valamikor én arra jártam
Holdas, nagy, téli éjszakában.

Az apám még vidám legény volt,
Dalolt, hogyha keresztre nézett,
Én meg az apám fia voltam,
Ki unta a faragott képet
S dalolt, hogyha keresztre nézett.

Két nyakas, magyar kálvinista,
Miként az Idő, úgy röpültünk,
Apa, fiú: egy Igen s egy Nem,
Egymás mellett dalolva ültünk
S miként az Idő, úgy röpültünk.

Húsz éve elmult s gondolatban
Ott röpül a szánom az éjben
S amit akkor elmulasztottam,
Megemelem kalapom mélyen.
Ott röpül a szánom az éjben.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 12 db bejegyzés
e hónap: 292 db bejegyzés
e év: 2444 db bejegyzés
Összes: 5579 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1105
  • e Hét: 4434
  • e Hónap: 37845
  • e Év: 492754
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.