Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.12.31
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Nyakó Zita
  2017-07-08 09:16:38, szombat
 
  Nyakó Zita

Hiányzol

Jó volna átnyújtózni a világon,
lopva csókot lehelni éjjel az ajkadra,
hogy ne érezd, ne fájjon hiányom,
csak azt érezd, ölellek karomba,
s mint gyermeket ringatlak, suttogom,
nélküled is veled vagyok,
s aggódó könnyes imámat itt hagyom,
hogy kibírjak még egy holnapot,

mert este újra eljövök hozzád,
mert nem számít nekem a távolság,
átnyújtózom éjjel a világon,
ölellek, hogy ne fájjon hiányom,
és suttogom, hogy szeretlek kedvesem,
nem számít semmi más már nekem.
 
 
0 komment , kategória:  Nyakó Zita  
Zsefy Zsanett
  2017-07-08 09:15:19, szombat
 
  Zsefy Zsanett

sikoly

nézd, hogy várok törötten, árván,
krétaporként a fekete táblán
tapadok rád, és egyre kopok,
ujjaid között tovább fogyok!

kapaszkodom egy halk sikolyba,
jeltelen diófa koporsómba,
fürkésznek ismeretlen szemek,
megismernek még, amíg lehet?

kinyújtott kezed takaróm ma,
holnapra jut-e - mondd, ki tudja?
földet érek és széjjelporladok,
a világban egy porszem maradok.
 
 
0 komment , kategória:  Zsefy Zsanett/Bakkné Szentesi   
Adorján Ildikó
  2017-07-08 09:14:26, szombat
 
  Adorján Ildikó

Szédülök

Forog velem
ez a világ,
nem terem
már nekünk
a sok virág.
Búza sem terem
a földeken,
csak a kín
és a gyötrelem.
Amerre nézek,
csak a gazok,
gyomlálni kéne,
mert belehalok.
Kiirtani mind,
és vetni kellene,
hiszen nem törődik
velünk már senki se.
Forog velem
egyre gyorsabban,
pörög, gyere, kapj el,
mert szédülök.
...
 
 
0 komment , kategória:  Adorján Ildikó  
Baranyi Ferenc
  2017-07-08 09:13:40, szombat
 
  Baranyi Ferenc

A szemekből a messzeség kilátszik

Minden hazudhat öleléskor.
a heves mozdulatok szemérmetlen mohósága éppúgy,
mint a félszeg mozdulatok megindító esetlensége,
mert lehet, hogy a félszeg mozdulatok mohósága
volna igazabb
és a heves mozdulatok esetlensége;

minden hazudhat öleléskor.
az egyenletes gyorsulás szaporodó lélegzete éppúgy,
mint az egyenetlen kivárás hirtelen sikolya,
hisz talán az egyenetlen kivárás szaporodó lélegzete
volna igazabb
és az egyenletes gyorsulás hirtelen sikolya;

minden hazudhat öleléskor:
Az ösztönök-ösztönözte szellem együgyű
bőbeszédűsége éppúgy,

mint a szellem-csitította ösztön meghatott hallgatása,
pedig hát a szellem-csitította ösztön együgyű
bőbeszédűsége volna igazabb
és az ösztönök-ösztönözte szellem meghatott
hallgatása;

minden hazudhat öleléskor,
csak a szemek nem hazudhatnak sohasem,
a szemekből a messzeség kilátszik:
az istenítően elkerekülőkből éppúgy,
mint mint a megadással lecsukódókból.
(És az ellentétek játéka se segít,
mert a megadással elkerekülő szemekből is éppúgy
kilátszik a messzeség,
mint az istenítően lecsukódókból.)

A szemekből a messzeség
- a halhatatlan ellenvetések ellenére is -
könyörtelenül kilátszik.

(Amíg csak védtelenségünk határvonalainak
gyanakvás-aknazárait is
fel nem szedik egyszer az egyetemes emberi bizalom
biztoskezű tűzszerészei.)

...
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Reményik Sándor
  2017-07-08 09:12:19, szombat
 
  Reményik Sándor

Csak egymáshoz

Ha most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem:
Valaki jönne és karon fogna szépen, szelíden -

Nem is karon, csak kézen fogna, mint árva gyermeket a másik
És sétálnánk napnyugtától a legelső csillagsugárig!

Valaki, akinek most nem volna gondja semmi másra,
Csak arra, hogy én szomjazom csendes-szavú vigasztalásra -

Aki jönne mellettem főle hajtva egy órácskát hallgatagon
S a hallgatása azt mondaná: panaszkodjék, én hallgatom.

Újat nem mondanék, tán inkább ezerszer elmondottakat,
De új volna így, ily zavartalan-ketten az esti ég alatt -

Egy óráig, amíg a csillag felragyog és reánk sugároz:

Nem volna köze semmi máshoz,
nem volna közöm semmi máshoz.
 
 
0 komment , kategória:  Reményik Sándor  
Aranyosi Ervin
  2017-07-08 09:08:52, szombat
 
  Aranyosi Ervin

Mikor szeretsz

Mikor szeretsz, saját lelkedbe nézel,
egy lelki társsal rokonságot érzel,
s meglátod azt, mi benned nagyszerű,
lelkedben máris éled a derű.

Egy másik lélek, lelkednek tükörképe,
vonz önmagához, vágyaid bűvkörébe,
s mutatja azt: - Mi az élet talánya?
A szeretet, lelkednek égi vágya.

Ha jól figyelsz, sok titkot rejt a lelked,
jó érzéssel kell új csodákra lelned,
meglátni azt egy másik szép szívében,
hogyan is kell egymást szeretni szépen.

Nyisd ki szemed, tekints a nagyvilágra,
s figyelj lelkedre, a benne élő vágyra!


 
 
0 komment , kategória:  Aranyosi Ervin  
Dobrosi Andrea
  2017-07-08 09:07:42, szombat
 
  Dobrosi Andrea

A hit legyen...

Honnan tudtam volna,
itt mi vár?
Hinni akartam,
hinni már,
ideszült anyám:

na tessék...
hinni akarsz még?

A sorsod te hordod,
s ha már a tied,
vigyed!

Ezt mondta anyám,
de én azért is hiszek.

Míg a sohából
lépcsőt épít a talán,
rajta poroszkál a remény,
miért adnám alább?

Mert hiába,
a halál a sorból kiszed,
a fény vele kigyúl,
de ha már itt vagyok,
a hit legyen az úr!
 
 
0 komment , kategória:  Dobrosi Andrea  
Garay János
  2017-07-08 09:05:52, szombat
 
  Garay János

Halászleány

Kiment a lányka kis tavára,
A szőke fürtü Habilán,
-Fel, fel, halacska! fel horogra,
Mi kedved ott a tó alán?-

Arany halat fogott a lányka;
-Ereszsz anyámhoz, oh ereszsz!-
Sír a halacska - mond a lányka:
-Ne sírj, anyád a lányka lesz.-

Tovább, tovább sír a halacska:
-Ereszsz el engem, hagyd megyek
Édes hugomhoz.- - Mond a lányka:
-Hugod helyett hugod leszek.-

-Vár sírva nyögve kedvesem rám,
Ereszsz hozzája, oh ereszsz!-
-Menj, mond a lányka, kis szerelmes,
Ha van szerelmed, el ne veszsz!-

Még sokszor elment kis tavára
A szőke fürtü Habilán,
S a halra gondolt s kedvesére -
S egy könycsepp ült szemcsillagán.
 
 
0 komment , kategória:  Garay János  
Serfőző Attila
  2017-07-08 09:01:55, szombat
 
  Serfőző Attila

Szíved mélye

Hogy szíved mélye mit rejt,
oly' rég tudom.
- Apró fényes gyöngyöket,
ezüstszelencébe búvó
reményt,
ki nem mondott vágyaidat,
meghúzódva csalfaságot,
némán tűrő rongyos évet,
ébredező szerelmet,
s kesernyés szerelmedet.
- Hazug fázós vad vitát,
nyitott szemű éjszakát,
megvásárolt ölelést,
s egy óceánt, hogy
felette szabadon szállhass,
szippantsd a végtelen illatát.
 
 
0 komment , kategória:  Serfőző Attila  
Nyakó Zita
  2017-07-08 08:59:16, szombat
 
  Nyakó Zita

Sírni volna jó..
.
Százszor átgondoltam,
És olyan nehéz a szó,
Most arra gondolok,
Hogy sírni volna jó.
Menekülök inkább,
Futok a múlt elől,
Hisz fáj minden pillanat,
ha emlékezés gyötör.
Minden tekinteted fáj,
Minden ölelésed sajog
Minden csókod éget
Mert nélküled vagyok.
A partot a víz öleli,
A fákat az őszi szél,
A virágokat a napfény,
A Holdat a sötét éj.
Mindenhol harmóniát látok,
Mindenki boldogan él
Csak én vagyok ilyen árva,
Csak én vagyok aki fél.
Olyan hosszú az éj,
És oly szürkék a napok,
Hisz minden mit szerettem,
Benned volt, s most halott.
Így még százszor átgondolom,
S még jobban fáj a szó,
És halkan azt suttogom:
"sírni volna jó"
 
 
0 komment , kategória:  Nyakó Zita  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 292 db bejegyzés
e év: 2473 db bejegyzés
Összes: 5608 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 249
  • e Hét: 11406
  • e Hónap: 44817
  • e Év: 499726
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.