Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Nagygyörgy Erzsébet: Nincs egyebem
  2017-07-08 05:43:39, szombat
 
  Nagygyörgy Erzsébet:

Nincs egyebem


Nyúlnak az árnyak, a lelkek sóhaja hallik,
angyali hangok ringnak az ég peremén.
Orgonaillat kúszik az ablakomon,
hűlt szerelemnek a kínja belengi szobám.

Fekszem az ágyban, senki se lakja a szívem,
látom a múltat, vágy-teli arcod sejlik.
Éjjeli pillék lágy neszezését hallom,
s nincs egyebem csak az éjszaka málló csendje.
 
 
0 komment , kategória:  Nagygyörgy Erzsébet  
Vargha Gyula: Eltűnt ifjúság.
  2017-07-08 05:41:42, szombat
 
  Vargha Gyula:

Eltűnt ifjúság.


Tegnap még tavasz volt,
Bimbófakadás.
Zsongó méhe-kas volt
Érparton a hárs.

Fény, illat, igézet,
Szirmon, levelén ;
Hintetted a mézet,
Édes szerelem.

Ma már ősz van; sárga
A mező, berek,
Bokrán a madárka
Némán didereg.

Már csillog a dér, fagy,
Hervadt levelén . . .
Oly múlandó mért vagy,
Édes szerelem ! ?

Vasárnapi Ujság 1912. augusztus 11
 
 
0 komment , kategória:  Vargha Gyula  
Ábrányi Emil: Tíz év.
  2017-07-08 05:40:49, szombat
 
  Ábrányi Emil:

Tíz év.


Tíz hosszú év! Nekem mint rövid álom
Hajnal felé, úgy lebegett tova.
Szerelmemet nem érte hervadás, sőt
Nagyobbra nőtt, mint fejlő rózsafa.

Nem tudva semmit gyászos fonnyadásról,
Bimbó fakad minden galyán, bogán,
S bokrába rejtve most is ott dalolgat
A boldogság, e ritka csalogány.

Sok bánat ért, de mindet elviseltem,
Melletted élve, téged fogva át,
Mint a madár, mely párjához simulva,
Könnyebben tűri erdők viharát.

Bántott az ember és megmart a végzet,
De nem tudott megölni a csapás,
Mert csókjaidtól elvesztette mérgét,
Mint bűvös írtől kígyó-harapás.

Csalódtam sokszor másokban, magamban,
De benned mindazt megtaláltam én,
A mit merész és ragyogó színekkel
Fest nemesebb vágy és magas remény.

Akkor leltem rád, a mikor barátság
Hit, élet-kedv, mind sorban hagytak el:
Hajótört voltam, a ki partra lépve
Váratlanul mesés kincsekre lel.

S most, gazdagságom édes tudatában,
Nyugodtan nézek a jövőbe már ;
Van egy oáz, mely mondhatatlanul szép,
Kietlen síkság környékezze bár.

Ha lelkem csügged és elszállni vágyik
E földről, hol nem szívesen marad:
Szerelmed az, mely vissza-vissza térit,
Mint a tavasz a vándor-madarat!

a_het_1891.
 
 
0 komment , kategória:  Ábrányi Emil  
Erődi Dániel: Életbölcseség.
  2017-07-08 05:39:48, szombat
 
  Erődi Dániel:

Életbölcseség.

(Horatius után szabadon)


Oh Dellius, lelkem fele, úgy vigyázz
Hogy a balsors vajmi gyakran megaláz,
Az öröm meg elragad ha szertelen ;
Uralkodj' hát mindkettőben lelkeden.

Akár bánat száll lelkedre fellegül
Vagy ha szived a szabadba menekül
S ott a fűben leheverve élvezed
Ó borod, mely édesití kelyhedet;

Hol ernyővé hajtva össze águkat
Sötét fenyő, ezüst nyárfa hívogat,
Mig alattuk, mely tétova tévedez,
A kis patak csengő szóval csörgedez.

Ott jó lenni, ott a kedves hős helyen,
Bort, kenőcsöt oda hozass bőviben
S hervatag, de bájos rózsakoszorút
Hisz az élet úgyis gyorsan tovafut.

Házadat és erdőidet itt hagyod
S melyet mos a sárga Tiber, kéjlakod ;
Itt, hagyod mind s melyért annyit faradál
Kincsed soka örökségül másra száll.

Volt bár király, kincsre gazdag, ősapád,
Vagy szegény, ki még nevet sem hagyott rád
Életedben öröm vagy bú vett körül
A zord halál mindezen nem könyörül.

Elmegyünk mind ; a hitvány mint a derék;
Éltünk számát kiveti a sorskerék
S betesznek a sajkába, mely átviszen
A honnan mégnem jött vissza senkisem!

Esztergom és Vidéke, 1883
 
 
0 komment , kategória:  Erődi Dániel  
Kardoss Tilda: Templomtűz
  2017-07-08 05:38:45, szombat
 
  Kardoss Tilda:

Templomtűz


Valamí sötét ijedelem bíbort vetett
az ég arcára,
S egyszerre vörös lett a vén fák szakálla,
melyek ott álltak az ótemplom körött;
fejvesztett denevéreket szórt ki ablakán a torok
és utánuk kormos tajtékot köpött.

Harangozó szívvel szalad a nép
a Végzet elé rémült karokat tárna,
de piros inyével ölnyit harap a tűz
s mohón veti magát az oltárra,
hol gyertyák csonkján újít lángot;
és - ki megkínzott testét fába álmodni tűrte -
a Megfeszített,
hogy a vesztébehulló, elbitangolt embert
mégegyszer megváltsa:
most máglyahalált szenvedett.

Vigilia 1961.
 
 
0 komment , kategória:  Kardoss Tilda  
Ady Endre: Hosszú az erdő.
  2017-07-08 05:35:13, szombat
 
  Ady Endre:

Hosszú az erdő.


Csak az erdő hosszú, mert én futnék, tűrnék,
Hogy hajráz a hajrá, hogy búg az a kűrt még.
Véres vad-kergetés, veszett, búgó kűrtje
Hogy hajráz a nemes erdőbe kerűltre !
Hogy jönnek utánam, mindenféle jókkal,
Éhezett kopókkal s jóllakott kopókkal,
Minden rendű aljas, milyen emelt fővel
Ugatja a nyomom hajnali kelővel.
Hajnali kelővel, éji Hold-búvóval
Rut, fekete sárral, szálló szűzi hóval
Mióta itt futok nyugtot nem engednek
Tavasszal kergetnek, ősszel is kergetnek.
Én vagyok a vadjuk,. kivánatos vadjuk
Utánam iramul, iramjuk, szimatjuk
És hosszú az erdő, csak kifutni tudnék
Oh csak már kijutnék s be hosszú az út még.
Be hosszú az erdő,'mert már mindent tűrnék . .
De hajráz a hajrá, de búg az a kűrt még !

A Jövendő 1910.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
Lithvay Viktória: Aranyos kis madár . . .
  2017-07-08 05:32:45, szombat
 
  Lithvay Viktória:

Aranyos kis madár . . .


Aranyos kis madár
Szivem tiszta vágya,
Keresd fel kedvesem
Szállj az ablakára.

Vigasztald, hogyha őt
Szomorúnak látod,
Erőltesd magadra
Te a vidámságot.

Ha pedig ő vidám
Titkoljad el búdat.
Ne lássa fejeden
Martyr koszorúdat.

Aranyos kis madár
Szivem tiszta vágya,
Keresd fel kedvesem
S mond neki, hogy nagyon
Epedek utánna!

Esztergom és Vidéke, 1884.
 
 
0 komment , kategória:  Lithvay Viktória  
Dobos László: Salome-torzó.
  2017-07-08 05:31:49, szombat
 
  Dobos László:

Salome-torzó.


Asztalomon furcsa Salome-torzó:
Márvány-öle hideg, mint csipke-párna,
Lankadt ágyékán alélt vágya hűl,
De nyaka, keble büszke és parázna.
Tenyerén tálca s rajta súlyos homlok,
Egy véres moszat-szakál is lecsüng,
A kihunyt szem a messzeségbe révül -
Örök tekintet! melybe nem lesünk,
Mert vádol, öl, ha szánva megbocsájt is,
Az élet-dalnak fáj a ballada,
Szépült feje a hullott szent feje,
De szeme emberszem: a föld tava.

A tánc, az ének meghalt s szűnne csönd is,
Zárt ajka ha élő szóra találna,
De minden mozdulatlan rajt s kegyetlen,
Furcsa Salome: megölte az álma.
Szélvész-szilajan ropta csodált táncát,
Messze villant testének szikra-vágya,
-Most didergőn gubbaszt e drága fővel -
Halálos volt a tánc: letört bokája.
Ha húsból lett volna a karcsú teste
S meleg vérből a síró, puha száj:
Élne! - s dereka lobogna, mint a fáklya -
A hús nem törik, csak örül és fáj.

Ha húsból lett volna! - de kőszobor volt,
Az élet-táncnak szédült colonne-jába
Csak egyszer lépett s végzete elérte:
Bűnös leány, lehullott szép bokája.
Most kőbörtönben él s bár vágya árad,
Nem lépi túl teste márvány falát,
Megfagy rajta tragikusan, örökre
Az élet máza: hófehér halál.
Szidják groteszknek, torznak és silánynak,
Előttem: drága, megkínzott remek,
Csak bánatával él és így - egész!
Szobrász, ne gyógyítsd meg e szent sebet.

Botond 1927.
 
 
0 komment , kategória:  Dobos László  
Sonkoly Éva: Didergés
  2017-07-08 05:30:59, szombat
 
  Sonkoly Éva:

Didergés


Lassan feléd hajlok, mint sárga tavaszi virág.
Tétova ujjam keresi szirom-piros szád.

E lázas kutatásban betegen didergek,
kint havat kavar a szél, s valami különös vágyról dúdol.

Nincs még ideje, vagy már el is múlt, nem tudom,
jaj nem tudhatom..
 
 
0 komment , kategória:  Sonkoly Éva  
Kiss József: Egy ifjú halt meg . . .
  2017-07-08 05:29:08, szombat
 
  Kiss József:

Egy ifjú halt meg . . .


Egy ifjú halt meg bűnei teljében,
A pezsgőmámor még égett szemében,
Még fel se szikkadt a csók ajakán -
Sirassam talán ?

A temetésen olt volt kedvese,
Lestem, a szeme vajon nedves-e?
Mosolygott, szép volt, bűvös volt a láng -
Sirassam talán ?

A kocsisa a bakon sírdogált,
Siratta benne a jó czimborát,
A sok szép kalandos, színes éjszakán -
Sirassam talán ?

Vagdostunk mi is falhoz poharat,
Csepp üröm az alján mindig megmaradt,
Arany-könnyelmüség él csak igazán -
Sirassam talán ?

a_het_1899.
 
 
0 komment , kategória:  Kiss József 1843-1921  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.06 2017. Július 2017.08
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 307 db bejegyzés
e év: 3036 db bejegyzés
Összes: 29465 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 6454
  • e Hét: 46209
  • e Hónap: 116517
  • e Év: 1692342
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.