Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Havas Éva
  2017-08-05 08:15:08, szombat
 
  Havas Éva

Fura gondolat

Fura gondolat, tudom,
de mégis elgondolkodom:
olyan vagy, mint a levegő -
köröttem mindenütt levő
(nem semmilyen, nem átlátszó)
de erre nincsen még jobb szó.

Ott vagy mindenütt, érezlek,
fejben, szívben dédelgetlek,
s nem tudnék lenni nélküled.
Ezért mondom, nem viccelek,
levegő vagy, az éltető,
mindent teljesen kitöltő.

(ha megyek, kísérsz utamon,
ha megállok, torpansz velem,
ha ébredek s ha álmodom
nem tűnsz el belőlem sosem)
 
 
0 komment , kategória:  Havas Éva  
H.Gábor Erzsébet
  2017-08-05 08:13:53, szombat
 
  H. Gábor Erzsébet

Sorsomat író

Tombol, lángol a láva nyár -
mit ér, ha nem vagy itt velem?
Szívem kifosztott, árva már,
érted jajongva - fájva vár
- mit nekem fránya intelem!

Kellene zápor, hűs eső,
- lombjukat óvnák még a fák -
mire a tűzben szenvedő,
hamvadó sorstól rettegő,
aszályos élet, száraz ág?

Friss vized kéne, s csókjaid,
gyümölcsöt ontó, szép szavad,
s karolna újra majd a hit!
Megfejtve lelkem kódjait,
sorsomat író líra vagy!

Istenem, ments meg engemet -
kegyelmed vágyott, drága kincs!
Emésztő lázban szenvedek,
látod, a bánat eltemet -
mitől tud fájni így a nincs?
 
 
0 komment , kategória:  H.Gábor Erzsébet  
Pásztor Piroska
  2017-08-05 08:11:55, szombat
 
  Pásztor Piroska

Őrzik a fák

Ma arra jártam, arra vitt az utam,
hol régen oly sokat megfordultam,
ahol a fenyők sötét árnyként,
védőőrként a házra ráborulnak.

Megálltam! Szívem nagyot dobbant,
amikor ablakodban fény lobbant.
Sokáig álltam, s néztem az ablakot,
reménykedtem, talán meglátok egy kedves alakot.

Vajon mit csinálsz, eszedbe jutok talán?
Szerettem volna benézni szobád ablakán.
Balga egy gondolat! -
észrevétlen oda a holdsugár sem juthat.

Mit nem adnék, ha ott lehetnék! - szállt a sóhaj,
s egy könnycsepp az arcomon leszaladt.
Álltam és csak vártam, s hogy mire,
válaszom nem akadt.

Percek voltak, vagy hosszú órák,
magam sem tudom már,
az égen ezer mécses, az ablak sötét,
te rég alszol már.

Vajon ha tudod, hogy ott vagyok,
kinéznél, kijönnél, szóltál volna tán?
Ha mást nem is, csak annyit,
nincs neked már itt semmid! Menj hát!

Pedig tévedsz!
Nagyon is sok van!
Az álmom, a szívem, a nyugalmam,
Mind itt őrzik a fák !
 
 
0 komment , kategória:  Pásztor Piroska  
bakos Attila Péter
  2017-08-05 08:09:15, szombat
 
  Bakos Attila Péter

Csak egy...

Csak egy vízcsepp királya vagy,
Mely mosott kezedről arcodra fröccsent.
Végigfut rajta,
És lemossa az éveknek porát.

Csak egy szellő királya vagy,
Mely a rónákról érkezett.
Lázongó arcod pirosra törli,
Összehúzott tekintettel farkasszemet néztek.

Csak egy hópihe királya vagy.
Hódolatként ráég tenyeredre.
A fák csak hajladoznak,
Összesúgnak fejed felett.

Csak egy útnak királya vagy.
Sötétből fényre, majd ismét alkonyatba,
Ismételve másoknak mozgását,
Egy szó vagy mit kimondani vágytak.

Csak egy testnek királya vagy.
Dobbanó szív, lélegző tüdő.
Hó sikolt ropogva lépteid alatt:
Kezed integet...Csak emlékekre vágysz.

 
 
0 komment , kategória:  Bakos Attila Péter  
Várnai Zseni
  2017-08-05 08:06:24, szombat
 
  Várnai Zseni

Útszéli cserje

Itt is úgy van,
mint az emberi világban!
Az egyik fa már szinte égig ér,
a másik törpe, fanyar bogyókat érlel,
s azt tartják róla, hogy
semmit sem ér.

Tűzre se jó,
mert göbecses az ága,
ő tudja jól
s szerényen meglapul
az útszélen, hol szelek vitorláznak,
de az ég napja rásüt
vigaszul.

A pillék és a méhek látogatják
mert a virága csupa, csupa
méz...
körül zsongják s egymásnak
hírül adják:
- Ez egy jó fácska,
másfelé ne nézz!

Ő meg irul-pirul nagy örömében
és kivirul,
már szebb, mint aki szép,
fanyar bogyója
sötétvörösre érik,
a darazsak is döngik jó hírét.

Kis törpe fácska,
te csak ragyogj a fényben,
s birkózz, mikor a jégvihar
dühöng,
mikor tölgyek és jegenyék
meghasadnak,
téged ölel és megvéd az anyaföld...
Belőle lettél,
kicsinynek születtél
szélfútta magból, mint a
végtelen
változat itt a létező világban,
mint az örök törvények szerinti
Értelem!

 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni  
Gárdonyi Géza
  2017-08-05 08:05:27, szombat
 
  Gárdonyi Géza

Amint itt ülök

Amint itt űlök, s nézem arcodat,
árnyék gyanánt száll rám egy gondolat:
hogy egykor édes Vilmám, angyalom
eljön a tél, te gyönge liliom,
s mindenre, ami tavaszszal virul,
bimbózik, nyílik, s bájában pirul,
amit remekbe alkot a természet,
havas lepellel száll rá az enyészet.

Merengve nézem szelíd arcodat,
s napfény nékem egy másik gondolat:
hogy a fehér haj illik majd neked,
s kéken mosolyg rám akkor is szemed,
"Kis Vilmám" - mondom akkor is neked
kezemben elfér akkor is kezed;
a multról olykor elbeszélgetünk,
egymáshoz símul fáradt, ősz fejünk.

...
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza  
Havas Éva
  2017-08-05 08:04:24, szombat
 
  Havas Éva

Súgom a nevedet

Rács mögé szorult életem,
hiába rázom, nem enged
- már csak emléked melenget -
rideg percek peregnek

Ronggyá gyűrt álmok,
miket csak én látok,
fakult rózsaszirmok
vigasztalni bírtok?

...málló ábránd néz rám,
kérdi, mit keresek -
- s én csak nagyon halkan
súgom a nevedet...
 
 
0 komment , kategória:  Havas Éva  
H.Gábor Erzsébet
  2017-08-05 08:03:28, szombat
 
  H. Gábor Erzsébet

Kolduskincs

Ki merte volna, mondd, hinni azt,
hogy küld még az ég egy oly vigaszt,
mi lelkem gyógyítja - dús malaszt,
szívemet ringató, új tavasz.

Itt van, és szeretve úgy ölel -
nem volt az Isten még ily közel,
s nem volt még semmi sem ily igaz,
el merem most már tán hinni azt,

nem vagyok rossz ember, jó vagyok -
várnak még reménytelt holnapok,
s átfon, mint selymező, lágy csoda,
szavaid duruzsló bársonya.

Muszáj, hogy higgyek, s te higgy nekem -
elloptak régen már mindenem,
koldusként élek, de gazdagon,
csókjaid mézével ajkamon.
 
 
0 komment , kategória:  H.Gábor Erzsébet  
Dsida Jenő
  2017-08-05 08:00:51, szombat
 
  Dsida Jenő

Lámpa

Én nem vagyok se nap, se hold,
se csillag, amely fent ragyog -
én csak homályos majd-kiégett,
szomorú kis villany vagyok.

Nekem a nagy világmindenség
hátborzongató, fagyos táj;
fényemet csak egy szoba látja,
számomra ez a nagy világ.

Ha majd egy nap a pihenésre
a Halál bácsi szépen rávesz,
sötét borul a kis szobára
és meglátjátok: - rövidzár lesz.
 
 
0 komment , kategória:  Dsida Jenő  
Tompa László
  2017-08-05 07:59:41, szombat
 
  Tompa László

Okolod a sorsot.

Okolod a sorsot,hogy rosszabb a vártnál.
Mert az élet veled,sokszor nem kegyes.
Gyémántot kerestél,s köveket találtál.
Kövek közt bújik meg, az érző szeretet.

Ne tévesszen meg ,ékszer csillogása.
A gyémánt is ,csak egy rideg drágakő.
Igaz szeretetnek, nincsen földi mása.
Mosoly az érzés ,mindig szívmelengető.

Ezért vedd észre,léted sok csodáját.
Ha a vadvirágon,a lepke megpihen.
Mikor a víg tavasz ,felölti ruháját.
Vagy lágy szellő leng, a faágon szelíden.

Hajnalon,a madár ,dal énekel neked.
Fák levelei is ,furán összezizeg.
Pirkadozó nap, arcodra rajzol fényjelet.
S neked integet, az iskolába induló gyerek.
 
 
0 komment , kategória:  Tompa László  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 237 db bejegyzés
e év: 2751 db bejegyzés
Összes: 5886 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 464
  • e Hét: 20678
  • e Hónap: 51299
  • e Év: 570827
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.