|
2017-08-05 17:18:25, szombat
|
| |
| |
Weöres. Polcz Alaine
Az őszi hangulat egyik leggyönyörűbb megjelenítője, a Galagonya, nem pusztán Weöres Sándor zseniális eszéből pattant ki, hanem élő, igazi nő ihlette. Méghozzá nem is akárki: Polcz Alaine, pszichológus, írónő, a tanatológia (a halál és gyász kutatása) magyarországi úttörője, a Magyar Hospice Mozgalom, majd Alapítvány életre hívója.
1946-ban találkozott Alaine-nel Weöres, a Széchényi Könyvtárban. És ott, a könyvtárban, akkor rögtön megírta neki a Galagonyát. Olvassátok:
Őszi éjjel izzik a galagonya,
izzik a galagonya ruhája.
Zúg a tüske, szél szalad ide - oda,
reszket a galagonya magába.
Hogyha a hold rá fátylat ereszt,
lánnyá válik, sírni kezd.
Őszi éjjel izzik a galagonya,
izzik a galagonya magába.
Elképesztő, hátborzongató rádöbbenni, hogy a költő az első találkozás alkalmával mennyire megérezte Polcz Alainben a fájdalmat, a reszkető, síró lányt (pedig egy könyvtári helyzetben nyilván nem reszketett és sírt).
A valóságban viszont nagyon is ilyen lelkiállapotban volt: "Asszony a fronton" című regényéből megtudhattuk negyven évvel később, hogy a szovjet "felszabadítók" hogyan gyötörték, kínozták, erőszakolták a testét-lelkét. Hogy első férjétől gyógyíthatatlan betegséget kapott. Hogy a háború után egy 25 éves, megtört nő volt, és fájdalmát egész életében magával hurcolta.
Ezt érezte benne 1946 elején Weöres. Kapcsolatukból nem lett semmi, és talán jobb is így, hisz pár hónap múlva a költő megismerte Károlyi Amy-t, akivel élete végéig nagy szerelemben élt együtt - és aki vasszigorral vigyázott Weöresre, sikerrel óvta meg saját, zsenialitásában elviselhetetlen természetétől.
Az igazi Galagonya sorsa pedig élete végéig a lelki magány, a sírás és reszketés maradt - férje, Mészöly Miklós író lett, aki sokszor, megalázóan megcsalta. Munkája pedig a haldoklókhoz kötötte, műveiben is sokszor visszatért a halál témájához.
Egész lényeddel_Polcz Alaine
Polcz Alaine új könyve férjéhez, Mészöly Miklóshoz fűződő szerelméről, élethosszig tartó szerető gondoskodásáról, kapcsolatuk több mint ötven évéről, a halálra való készülésről és a gyászról szól. Az olvasó találkozhat a fiatalon vadászó, élettel teli, alkotó Mészöly Miklóssal, láthatja öregségében a külvilágtól eltávolodó, betegséggel küzdő alakját, és leülhet egy pillanatra felesége mellé elbúcsúzni a haldoklótól. Az írónő személyes tragédiáját megosztva, őszinte hangjával támogatja mindazokat, akik félnek saját haláluktól, félnek látni szeretteik elmúlását; azokat, akik gyászban vannak; azokat, akik elakadtak az úton és félnek visszanézni; mindazokat, akik kezükbe veszik ezt a könyvet, mely az ember egész lényében élő szeretetről szól.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Olvasni jó! (részletek könyvek |
|
|
|
|
|
Offline
