Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Lányi Sarolta
  2017-08-07 09:08:41, hétfő
 
  Lányi Sarolta

Nem ismersz

Nem ismerhetsz te engem.Nem tudod,
Hogy hajam hullámzó barna erdő,
A sátorában megpihenni jó,
És néha zúg, mint szélben lengő
Nagy aranybrokát lobogó.


És nem tudod,
Hogy a szemem örvénylő mély titok,
Mely az arcod ünnepelve rejti;
Zöldfátyolos aranyló tükörében
Nem ismersz önmagadra.Nem tudod,
Hogy bennem éled egyik éltedet.
 
 
0 komment , kategória:  Lányi Sarolta  
Markovic Radmila
  2017-08-07 08:55:31, hétfő
 
  Marković Radmila

Örök érzés
Bánat és boldogság
nem zárják ki egymást.
Boldog szerelem világot jár,
árnyként követi a sebzett madár,
szenvedése minden szárnycsapás,
ha a szépséghez hozzáér,
csőre között reccsenve omlik szét.
Amikor az élet satuba szorítva
fájdalomtól vonaglik,
levegőért áhítozik,
váratlanul érkezve
csírázik a szerelem,
mert a szerelem
örökre gyökeret ver
lélekben, testben, sejtekben,
mert a szerelem megszépít,
mert a szerelem meggyógyít,
ami ma nagyon fáj,
az holnap mennyei életet ád,
mégis tud csalóka lenni,
mint a nyári égbolt, aminek
kékségét tenyereden hordod,
a másik kezedből villámok csapnak az égig,
így lesz érzékien viharos az örök érzés.
 
 
0 komment , kategória:  Markovic Radmila  
H.Gábor Erzsébet
  2017-08-07 08:49:17, hétfő
 
  H. Gábor Erzsébet

Minek a dal

Mivé lett, mondd, a szép remény,
mi oly sokáig éltetett,
minek a szárny, a költemény,
ha nem szeli a kék eget?

Minek a dal, ha fals a hang,
ki hallja meg, ha halk a szó?
Zúgjon, akár a rézharang -
betegnek kell az altató!

Hangom sincs már, csak suttogok,
remete lelkem sebhelyes -
koldulni többé nem fogok,
fájdalmam tőre tűhegyes.

Törött a szárnyam, húz a mély,
nem segít senki - hol vagyok?
Tépázott vágyam útra kél,
remélve még a holnapot.

Hazudj, vagy menj, vagy szállj velem,
ne hagyd, hogy porba hulljak én!
Imába fontad szép nevem,
szemedben tőlem gyúlt a fény.

Megélni még egy csepp csodát,
kéne egy dal, mely égig ér -
talán az Úr is megbocsát,
ha majd a partra átkísér.
 
 
0 komment , kategória:  H.Gábor Erzsébet  
Bakos Péter Attila
  2017-08-07 08:45:07, hétfő
 
  Bakos Péter Attila

Miközben

Meg sem találsz sokat,
Meg sem találsz keveset.
Minden:
És semmi sem a tied!

Meg nem kapod,
Vagy megkapod a részed.
S örök életedben valahogy;
Titkon hiányzik egészed.

Meg nem tudhatod,
Mégis tudhatsz mindenről.
Miközben lemondasz mások javára,
Szívedről s lelkedről.
 
 
0 komment , kategória:  Bakos Attila Péter  
orsós Mónika
  2017-08-07 08:41:50, hétfő
 
  Orsós Mónika

Lelkemhez szóltam

Mikor kegyetlen csapásokkal
sújtanak, jó volna vissza
ütni, megvédeni önmagad?
Mert nehéz úgy élni, hogy
ha kővel dobnak azt kenyérrel
viszonozzad?

Mikor kegyetlen arcul csapnak
jó volna megbosszulni, sárga
csillagként ragyogni az
éjszakába, a rosszat megrémíteni
sötétséggel. Lelkiismeretét
felébreszteni örök börtönbe
zárva. Ha tehetném lelkem
felruháznám ezzel a hatalommal,
s nem élnék szívemben örökké
fájó gondolattal...kínzó haraggal.

Mikor kegyetlenül arcon csapnak,
jó volna szólni a bátorság
szavával, ha kell vissza ütni
haragos villámmal. Lelkemnek meg
kéne békélni e zűrös világgal,
de nem, csak gyávaság folyik
ereimben, bennem pedig
szomorúság lakik.

E helyett jó volna inkább
a fellegekben élni, ott hol
a fájdalmat a lélek nem érzi.
De itt vagyok és élek,
rettegek és félek. Haragos
a lélek, bosszút kéne állni?
De az szívnek csak fájó méreg!
Mikor kegyetlenül arcul csapnak,
nem teszel semmit csak sírsz!
Csak tűrsz hallgatag!
 
 
0 komment , kategória:  Orsós Mónika  
Adorján Ildikó
  2017-08-07 08:38:15, hétfő
 
  Adorján Ildikó

Félek

Álomvilágban élek,
ha felébredek minden
semmivé lesz?
Vagy valóra válik
a meseszép álom,
és nem törli le semmi
a mosolyt a számról?

Mérgezett az alma
és alszom tovább,
ernyedt testemet
nem éri többé napsugár?
Vágyat sem érez,
fekszik érzéketlenül
elsorvadva, meg semmisül?

Fel kéne ébredni már!
a valóság vár, a szabadság
szele életre kelt annyi év után?
Meg annyi kérdés, de keserű
a szám, kimondanám, de félek
szárnya szegetten, milyen is
lehetne az élet?
Félek!
 
 
0 komment , kategória:  Adorján Ildikó  
Varjú Zoltán
  2017-08-07 08:35:58, hétfő
 
  Varjú Zoltán

Veled megtalálom

Te vagy a tikkasztó nyári napsütésben,
a kellemes lágy fuvallat,
ami körül öleli megfáradt testem.
Kevésben a sok, a minden,
az olvadt mézben, az aroma az illat,
az édes ízét a számban érzem,
ahogy éhes ajkad csókját kérem...
Te vagy a szomjam oltó friss patak,
a sebeimre a gyógyulást hozó,
a néma ajkainkon a vigasztaló,
az igaz szerelemből fakadó tiszta szó.
Te vagy a tenger hullámverése,
amely bennem partot ér.
Elringatjuk egymást, egymás szemébe nézve,
és egymásért dobban szívünkben a vér.
Te vagy az éjjeli álmom,
a reggeli ébredésem és a hajnali látomásom.
Te vagy, akivel újra élem a múltam,
aki nélkül az mit sem ér.
Akivel megtalálom az örökkévalóságom,
ha majd lelkünk, örök nyugovóra tér!
 
 
0 komment , kategória:  Varjú Zoltán  
Ágoston Tibor
  2017-08-07 08:33:43, hétfő
 
  Ágoston Tibor

Utolsó tánc...

Hagyd meg az utolsó táncot nekem,
Te leszel a mindenem.
Elviszlek egy csodálatos helyre,
ahol kettőnk világa nyílik
meg örökre.

Felélesztem az alvó tüzet benned,
szerelmem lángjaitol újjá
születhetsz. Kinyílsz mint egy
rózsa, kettőnk örök
boldogságára
 
 
0 komment , kategória:  Ágoston Tibor  
Zagyi G.Ilona
  2017-08-07 08:31:11, hétfő
 
  Zagyi G.Ilona

Hívlak
(Az erdő zenéje)

Találj rám, míg van út, mi idevezet.
Intek neked... karjaim feléd hajlók.
Itt nem találsz zárt kaput, csukott ajtót,
s terítek majd puha avarszőnyeget.

Kinyílik a csendem, ha megkedvellek.
Életet játszom, s vele körülveszlek,
befogadlak.
Láss, hallj engem, nálam álmodhatsz ébren.
Pihenj meg kicsit a lombszűrte fényben,
elringatlak.

Dallammá válnak formák, árnyalatok.
A bennem lüktető hang törvénytelen,
szabálytalan ritmus, mégis végtelen
szabad. Mester és tanonc magam vagyok.

Tanulj, most rád adom madár szárnyait,
csak egyszer éld át vágyát és álmait,
emeljen fel!
Talán megérted a sebzett világod
mitől ijesztő, amit nálad látott
a védtelen.

Hallod? Húrokat penget s dúdol a szél.
Játszik itt minden létező hangszeren.
Szelíd? Kevély?
Pianó, forte... vágy-tánc keveredik,
északtól délig, kelettől-nyugatig
csak szenvedély.

Halk sóhaj mélyről, a keblemből fakad,
fűszál zöld selyme simul tenyeredre.
Felhők-könnye patak gyógyír sebemre,
s e kínált csobogás oltsa szomjadat.

Érzed? Itt zúg a dráma, a félelem.
Mindig van mit és kit féltenem,
elmondhatom.
Riadt, szelídszemű küzd a veszéllyel,
ma még tücsök ciripelésre alszik el,
ez, oltalom.

Sok-száznyi fészek. Vékony héj testmeleg.
Életjelek, ütemes koppanások,
költők zenéje... szívdobbanások.
Rejtik suttogásaim, falevelek.

Nézz körül hát, érts meg engem, mert így jó!
Bölcs rege. Tavaszi szép... vérehulló,
s ezer-jó-fű.
Gyűjtsd. Vidd a vagyonom, nem kell cserébe.
Tartsd meg kincsed, de vigyázz az enyémre,
hisz gyönyörű.

Tisztáson reményem... molyhos napvirág,
zeng-zúg az ének, túlélők meséje.
Illatos akác, méhek zümmögése.
Burjánzó lét, sosem írt szimfóniák.

Nem unsz rám... a nap, a hold, az évszakok
kifosztanak, öltöztetnek, változok.
Tarka regém,
mint a trillát... ha itt hagysz, vidd magaddal,
s ha virrad, használd el a pillanattal...
csak könnyedén.
 
 
0 komment , kategória:  Zagyi G.Ilona  
Vlhelem Margareta
  2017-08-07 08:29:42, hétfő
 
  Vilhelem Margareta

Valahol lennie kell

Valahol lennie kel egy kis zugnak
hol fejemet könnyen lehajthatom
hol virágos párnákon nyugszom
lepedőm a kékes égen szárítóm .

Valahol lenni kell egy tündérnek
ki engem varázsolna, csábítana
elémbe rózsa szirmokat szórna
hogy hintázva sétálhassak rajta .

Valahol kéne hívogasson halkan
százszor szép halk muzsika szó
melynek dallamára táncra hívna
a boldogság szélfútta hangulata.

Valahol lenni kell egy érzelemnek
mit áhítottan szorítok lelkemben ,
mit nem szórok a virágos párnámra
mit nem takarok be az ég kékjével.

Valahol van egy ilyen álom ház
ahol mindenki hangosan orgonál
ahol a sötét éjt kékes hajnal követ
hol szívemben halkul a zokogás.

Valahol van egy ilyen álom ház
ahol mindenki hangosan énekel
hol a sötét éjt kékes hajnal követ
hol szívemben halkul a zokogás.
 
 
0 komment , kategória:  Vilhelem Margareta  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2017.07 2017. Augusztus 2017.09
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 237 db bejegyzés
e év: 3251 db bejegyzés
Összes: 6386 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1689
  • e Hét: 7774
  • e Hónap: 26119
  • e Év: 698749
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.