|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
|
|
2017-09-26 22:11:16, kedd
|
| |
| |
Tanuljunk-e a tengerentúl egyházától?" - ezzel a címmel tartott előadást Kürnyek Róbert zalaegerszegi plébános május 19-én a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége körmendi szervezetének rendezvényén. A Szombathelyi Egyházmegye beszámolóját közöljük.
Kürnyek Róbert, a zalaegerszegi Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-plébánia plébánosa személyesen is érintett az előadásában felvetett kérdésben, hiszen 2010 és 2013 között három évet töltött el Kanada fővárosában, Ottawában, ahol doktori szemináriumot hallgatott és az ottani magyarok lelkipásztoraként tevékenykedett.
Előadása kezdetén arra hívta a hallgatókat, hogy ne szélsőségesen közeledjenek Észak-Amerika kultúrájához, hanem kritikával nyissanak feléje, és őszintén gondolkodjanak el azon, hogy mit is tanulhatunk az ott élő emberektől, és vizsgálják meg, hogy az ott játszódó folyamatok mennyire érintenek és érinthetnek minket a jövőben.
A plébános először felvázolta Kanada földrajzi, szociológiai és vallási sajátosságait. Rámutatott: a kanadai egyházban fontos a közösséghez való tartozás, a vallás és az imádság jelen van a hétköznapokban és a közéletben is, valamint intenzív önkéntes munka jellemzi a plébániai életet. Az előadó említést tett ugyanakkor a nagyfokú tolerancia káros hatásairól, a szekták okozta kihívásokról, melyekkel a történelmi egyházak szembesülnek. Kürnyek Róbert kitért arra is, hogy a kanadai magyar közösségek mennyire szolidárisak anyaországi testvéreikkel szemben, és milyen erős a közösségi életük, amelyben a hit nem egyszer eszköznek tűnik a magyarságtudat megőrzésében.
Végül három pontban foglalta össze az előadó azokat az értékeket, amelyeket el lehet tanulni a tengerentúl egyházától: merjünk büszkék leni a hitünkre, tegyünk a közösségi életért, legyünk kreatívak az evangelizációban.
Fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-26 21:41:33, kedd
|
| |
| |
"Hiszek az Egy Istenben,
Hiszek a Hazában,
Hiszek a Nemzetben,
Hiszek az Összetartozásban,
Hiszek a Szeretetben,
Hiszek a Családban!"
A SVÁJCI "HUN VÖLGY"
A SVÁJCI "HUN VÖLGY"
(A Wallis tartományi Val d'Anniviers-i völgy)
KISZELY ISTVÁN
"A magyarság, ahová csak eljutott nemcsak biologikumát, de szokásait, hitvilágát, nyelvét, zenéjét és népművészetét is magával vitte és - szemben a kozmopolita, mindenütt a környezetébe beolvadó népekkel - azt főbb vonásaiban meg is tartotta.
Ez a megőrzés teszi lehetővé a szétszóródott magyarság kutatását.
Az Anniviers völgyi "magyarság" nem kuriózum, hanem egy csodálatos tanúságtétel fennmaradásunkról és vitalitásunkról. " - Kiszely István
Régebben a völgyön kívüliekkel nem is házasodtak.
"Az idegenekkel szemben nyíltak, barátságosak, vendégszeretők, sohasem megalázkodók, a büszkeségtől mentesek öntudatosak" - írja róluk Anton Karl Fischer.
Házaik építésmódja, szigetelése, fedőanyaga és zsindelyezése megegyezik a székelyekével.
A házakra ráírják az építő nevét és az építés dátumát. "Glória Ámen" - olvashatjuk a házakon az eifischi völgyben, akár a székelyeknél:
"Béke a belépőkre, Áldás a kimenőkre".
A házakon ma is ott vannak a tulipándíszítések, amiket a hunok jelének tartottak, a Nap-, a Hold-motívumok és a rovás írásunk is
Áldozati helyeik (köveik) neve: szervágó, mondavilágukban Gargantos az óriás neve, Tupil a gonosz szellemé, Kurtaczavas az éjjeli szellemé, Ladonna egy másik éjjeli szellemé és Follaton is egy szellemé.
"A házak falait féllábnyi vastag, a szegleteknél egymásba eresztett, s hogy jól egymásba illjenek, gyalult gerendák képezik; a hézagok, mint a hajónál, mohával tömetnek be; a falak belseje pedig, szintúgy, mint a felső és alsó padolat, deszkával van kibélelve...
A szobák, minthogy falaik nem meszeltetnek, a kor által megbarnult deszkázattal komor tekintetet nyernek".
...Az anniviersi völgy nyelve annyira különbözik a szomszéd völgyek nyelvétől, hogy e külön völgyek lakosai őket saját nyelvökön egyáltalán nem értik meg...
Helységeik nevei, úgy, miként a nép nyelvén hangzanak, de magyar hangjegyekkel írva... Penszék, Viszój, Ajer, Grimencz, Prász, Major, Külmez, Luk...
"Penszék, mint mondák a legrégibb helység, amelyet egyébiránt útjában legelébb, a völgy torkától mintegy másfél órányira ér az utas, egy igen emelkedett, az útnál sokkal magasabb hegyfokon fekszik úgy, hogy e magyar elnevezés: fenszék, sőt az is: benszék teljesen kifejezi a helység fekvésének jellemét.
Tudjuk, hogy a székelyek máiglan szék-nek nevezik számos lakhelyeiket.
Viszój, a főhelység a Navezsencz patak jobbpartján, míg Penszék a balon fekszik, egyik a másiktól mintegy félórányira.
Grimencz vagy Gremencz, a völgy legtávolabbi, szintén nagyobb helysége, közel azon két hegygerinchez, melyek hegyes szögbe összefutva, érintkezési pontjukon, a Weisshornná emelkednek.
Külmez, csak néhány házból álló kis tanya, melynek lakosai a meredek hegyháton földjeiket nem igen művelhetvén, baromtenyésztésből élnek, mert legelőjük, mezejök elég van.
Ha valaki e szóban külmezőt, vagy kü-, kő-mezőt látna, ám én nem ellenzem.
Luk, egy igen elrejtett, nehéz bejáratú völgyágyban fekvő helyecske, melyre neve, magyar értelemben teljesen ráillik.
A völgyet környező hegyhátak nevei: Ponset; Sándolin; Tinyózsa; Ruaz; Tónó; Barnózsa; barna vagy fekete hegy, melynek tövében egykoron számos kenyérsütő kemencze állott, melynek most már csak némi romjai láthatók.
Továbbá Náva; s ennek alján néhány házból álló tanya, melynek neve: Návaszék.
További hegyhátak: Irek, Vujbe, Bendéle, Cziruk, Czászele stb.
Patakok nevei: Navezsencz, Gugra.
Legelők nevei: Tarampon, Labarma, Leszeitisz stb.
További szavak: borra = boru, feja = fejős, vujku = kuvik, dorbade = dorbézolás stb.
Családnevek: Savián, Kálló, Visszó stb.
Mitológiai nevek: Gargantoa, Tupil, Ladonna, Kurtaczavas (a magyar csorvás), Follaton stb.
Regéik, mondáik jobbára az embernek a természeti erőkkel folytatott harcára vonatkoznak.
Szokás volt a halotti tor, amely Wallisban egyébként nem szokás".
Fischer az alacsony istállóajtók ajtófélfáján - szemöldökfáján - belerótt jegyekre figyelt fel.
A rovásjelek, mint a lakók neveinek kezdőbetűi, összefüggésbe hozhatók az ősmagyar rovásírás jeleivel.
Fischer hun-magyar ABC-jeleket közöl könyvében, majd felsorolja azokat a jeleket, amelyeket a Val d'Anniviersben talált és amelyek azonosak (hasonlóak) a közöltekkel.
Ezen jelek megfelelnek azon családnevek kezdőbetűinek, amelyek magyar családnevekkel hozhatók kapcsolatba és amelyeket a családok nevük jelzéseként használtak ott.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-26 21:21:01, kedd
|
| |
| |
Minden évben próbálom újra és újra észrevenni a mások által mondott szépségeit az ősznek, a sokszínű avar, a pihenőre készülődése a természetnek, de egyelőre csak a nyirkos, esős, visszavonulás érzetét kelti bennem.
Az életben a legjobb dolgokért nem kell fizetni - vagy legalábbis nem sokat. Gyönyörködni a naplementében, virágot szedni a mezőn, majd a csokorral meglepni kedvesünket, csodálni az őszi falevelek színgazdaságát.
A csillagászati ősz szeptember 23-án kezdődik. (A déli féltekén e napon kezdődik a csillagászati tavasz.) Ettől kezdve a Nap a Baktérítő felé távolodik az Egyenlítőtől, sugarai egyre laposabb szöget zárnak be a földtengellyel. Ezért az északi féltekén rövidülnek és hűlnek a nappalok, közelít a tél. A meteorológiai ősz Európában már szeptember elején beköszönt. A régi kelták és a kínaiak viszont már augusztus elején megülték az ősz kezdőünnepét, náluk az őszi napéjegyenlőség napja az évszak zenitje, annak eszmei közepét foglalta el. A kínai naptárban például az ősz augusztus 7-én kezdődik és november 6-ig tart s az őszpont az évszakot majdnem pontosan kétszer másfél holdhónapra, 46 illetve 44 napra osztja. A kínai és japán őszt a krizantém-ünnepek aranyozzák be. Ez a virág, melyet Európa csak a XVIII. század végén ismert meg, a japánok és kínaiak ,,őszi rózsája" volt. Nyílásának ideje miatt e gondolatot Európa is átvette, így lett a krizantém őszszimbólum, a temetők halottak napi dísze nálunk is.
Hulló falevél
Tért hódít a nyugalmat hintő ősz,
összesúgnak a még lomb-teli fák,
színekbe hajló táj hegyen, völgyön,
s szállnak, búcsúznak már a vadlibák.
Álomba hajlik a rét, az erdő,
avar zizzen szellő fuvallatán,
s egy hulló falevél még zöldellő,
ringatózva libeg egyre alább.
Hevül a nap, ráveti sugarát,
meg-megcsillan, míg lassan földet ér,
s a végtelen áramlat fonja át,
honnét, mi elmúlt, vissza sose tér.
Odafenn az égbolt hasadásban,
könnyű zápor mossa, leple avar,
majd feldereng a nap ragyogásban,
s a térben körbejár még aranya.
Mente közelít a horizonthoz,
hol égi varázs hinti bíborát,
felhőkön fénylik át a távolból,
s elmélyül a színjáték alkonyán.
Baranyai Attila
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-26 21:05:55, kedd
|
| |
| |
ÉRTELMEZÉS, MAGYAR SZEMMEL
A MAGYARSÁGTUDAT MEGHATÁROZÁSA
Kivonat a Magyarságtudat és nemzeti stratégia c. tanulmányból
Dr. Marácz László Amsterdami Egyetem előadó tanára
Dr. Ing. Sebestyén-Teleki István a Zürichi Műszaki Egyetem előadó tanára
A magyarság globális közösségben él a világon. Ezért a vezetése szintén globális, ill. világot átfogó koncepció szerint történhet. Történelmileg nincs területhez kötve, létezett már a mai Magyarország megalapítása előtt is. Továbbá -egészében- nem határozható meg faji jegyek alapján. Közismert, hogy a magyarság történelme folyamán nagyon sokféle népet, kultúrát befogadott, asszimilált. Ezért az egyik leginkább elfogadott erkölcsi normája a tolerancia és befogadó készség a ,,Minden magyar felelős minden magyarért!“ erkölcsi normával egyidőben. A magyarságtudat meghatározásában nem lehet tehát döntő a terület vagy valamilyen általánosított faji jegyek. Magyarellenesnek tekinthetőek azok a törekvések, melyek a magyarságot egy banális jogi státuszra egy magyarországi állampolgárságra akarják korlátozni, ugyanis ezzel lehetővé teszik nem-magyarok tömeges bevándorlását és ezeknek egy egyszerű jogi aktussal magyarrá való nyilvánítását. A magyarságtudatnak ennél mind térben, mind időben tágabb dimenziója van.
Magyarnak lenni az a szellemi-kulturális állapot, globális közösségi életforma, amit a közös történelmi múlt és emlékezet (az ősi mondák és legendák, a nyelvi kötelékek, a szimbólumok, a Szent Korona, kettős kereszt,...), a közös kulturális normák (szabadságszeretet, erkölcs, tolerancia,...) határoznak meg, valamint az egyén azon felelősségteljes vállalása, mely szerint az összmagyarság érdekében alkotóan gondolkodik és cselekszik.
A magyarságot meghatározó fenti jegyek egyike sem döntő külön-külön. Gróf Széchenyi István ifjú korában gyengén beszélt magyarul. Vannak német, román, szlovák, szerb, stb. nevű vagy fajilag a délszlávokhoz, cigányokhoz, stb. tartozó rendes magyar emberek. Sajnos léteznek olyanok is, akiknek megadatott, a leszakított területek magyarságához vagy második generációs emigránsokhoz képest, az a szerencse, hogy mindvégig magyar iskolákba járhassanak, egyetemi tanszékvezető professzorok, rektorok, vezető politikusok lehessenek, mégis a magyarság megátalkodott -birtokon belül lévő-, esküdt ellenségei.
A magyarság marginalizálódásában fontos szerepe van a magyarság tudattartalma torzításának; illetve egy hamis magyarságtudat kiművelésének. A magyarságtudat meghatározása kizárólagosan területi, illetve faji koncepciókkal magyarellenes provokáció! Résen kell lenni, mikor a magyarság túléléséhez fontos magyarságtudati jegyek semlegesítése folyik, mert ennek célja nem egyéb, mint a harci és az önvédelmi szellem kiirtása. Az önvédelmi szellem semlegesítése a Bach-korszak óta tart. Akik ezen fáradoznak, maguknak ugyanakkor az erőszak legkegyetlenebb és legmagyarellenesebb monopóliumát követelik (lásd AVO). Egészséges magyarságtudat nélkül azonban a magyar-kérdésben nem lesz előrehaladás. Ezt jól tükrözi a magyar-szlovák viszony makedón-görög viszonnyal való összehasonlítása.
A makedón-görög konfliktus a független Makedónia létrejöttekor robbant ki. A görögök szerint erre azért került sor, mert ők három okból kifolyólag a független Makedóniától fenyegetve érzik magukat. Először: a makedón alkotmány egy passzust tartalmaz, mely szerint Makedónia mindent megtesz annak érdekében, hogy a körülvevő államok területein élő makedónokat felszabadítsa. Másodszor: a makedón állam címere és zászlója azt a csillag mintát ábrázolja, amely a mai Görögország területén fekvő Verghina helységben található Nagy Sándor apjának a sírjából került elő. Harmadszor: a görögök szerint Thesszaloniki makedón városként való említése azt mutatja, hogy Makedónia be akarja kebelezni ezt a várost, hogy szabad kiutat nyerjen az Égei-Tengerhez. Görögország, holott elismeri, hogy a makedón állam jelenleg katonailag túl gyenge, mégis fenyegetve érzi magát és fenntartja azt a jogot, hogy saját érdekeit előbbre helyezze, preventív politikát folytasson. Konkrétan Görögország nem hajlandó elismerni Makedónia függetlenséget, esetleg csak akkor, ha ez megváltoztatná nevét. A ,,fiatal“ országot továbbra, a nemzetközi államközösség akarata ellenére is gazdasági embargó alá helyezi.
Magyarország sem kevésbé fenyegetett Szlovákia által, mint Görögország Makedónia által.
-Először: a szlovák alkotmány preambuluma azt állítja, hogy a független Szlovákia Nagy-Morávia történelmi jogutódja[ii]. Szlovák irredenta aberráció szerint Nagy-Morávia határai keresztülvágják Magyarországot.[iii] A szlovák preambulum kitételét nem lehet másképpen értelmezni, mint indirekt területi követelés Magyarországgal szemben.
-Másodszor: a szlovák címer és a zászló a kettős keresztet ábrázolja. A kettős kereszt az Árpádházi királyok címere, s ily módon a magyar államcímer része. Itt eltulajdonítás miatt jogi probléma merül fel.
-Harmadszor: Szlovákia elterelte egyoldalúan minden nemzetközi egyezménnyel ellentétesen a Dunát, módosítva ezáltal a magyar-szlovák államhatárt, veszélyeztetve Magyarország vízellátását. Magyarország nem alkalmazott gazdasági embargót Szlovákia ellen, mert fenyegetve érzi magát; sőt magyar részről még tiltakozás sem hallatszott. Ennek a magyarellenes politikának az okait fel kell tárni!
Magyarország állítólag egyfajta indirekt stratégiát folytat, ami viszont sehogy sem mutatkozik hatékonynak, sőt: például Magyarország alkotmánya nem deklarálja a magyar nyelv hivatalos státuszát, úgy, ahogy ezt minden európai ország teszi. Az alkotmány megfogalmazói szerint ez jó példát ad majd a románoknak, szerbeknek, szlovákoknak, de még az osztrákoknak is. A baj csak az, hogy ez egyúttal a magyar identitást gyengíti, ugyanakkor az is egyértelmű, hogy a szomszédországok nyomáseszközök alkalmazása nélkül nem fognak nyelvi engedményeket tenni. Igy az indirekt stratégia kontra-produktívvá válik. Hasonló a helyzet a szomszédországoknak példaadó magyarországi kisebbségi törvénnyel is. Nyomáseszközök bevetése nélkül kizárt, hogy a szomszédországok engedményeket fognak tenni a saját “kisebbségeiknek". A magyarországi kisebbségek helyzete ilyen módon túlságosan felértékelődik. Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi kérdésekkel foglalkozó komisszárja, a magyar külügyminiszternek címzett 1993.XI.8 kelt levelében azt javasolja, hogy a magyar kormány széleskörű lehetőségeket teremtsen a magyarországi szlovákok kibontakozásához, hiszen az előző magyar rezsimek asszimilációs politikája negatívan hatott a szlovák nyelv oktatására.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Érdekességek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-09-26 20:57:33, kedd
|
| |
| |
"Mindig, mindent adjál oda hazádnak. A világnak nincs semmiféle értelme hazád nélkül. Ne várj jót a hazától, s ne sopánkodj, ha megbántanak a haza nevében. Mindez érdektelen. Egyáltalán semmit ne várj a hazádtól. Csak adjál azt, ami legjobb életedben. Ez a legfőbb parancs. Bitang, aki ezt a parancsot nem ismeri." (Márai Sándor, Füveskert)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Wass Albert |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 5
|
|
|
|
2017. Szeptember
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
244 db bejegyzés |
| e év: |
2711 db bejegyzés |
| Összes: |
16396 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 91
- e Hét: 739
- e Hónap: 4081
- e Év: 56789
|
|
|
Offline
