Regisztráció  Belépés
katalinkohut.blog.xfree.hu
A szeretet mindent meggyógyít, a szíve szétterjeszti önmagát a világmindenségben H. Kohut Katalin
2017.03.07
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 57 
Kohut Katalin: Futnék felétek
  2017-10-31 21:35:56, kedd
 
  Kohut Katalin: Futnék Felétek

Apa! Nem bírtad cipelni a szenvedést,
Nézni, hogyan megy tönkre a családod,
Oroszlán-erősnek hitt-jelenést
Egyre gyakrabban megtalálom.

Emlékszel, amikor birkóztál a medvével
Szlovákiában? S meséltél a dalai lámáról?
Mikor évente nyaraltunk kedvezménnyel
Balatonon, s szerte barangoltunk az országon.

Azt hittem, örökké tart, mindig lesz családom,
Áhítatos, jóságos nagymamám,
Mindig lesz kit becsületéért csodálnom,
S szeretetem igaz embereket megtalál.

Alszom immár negyedik napja,
S míg félálomban felmereng arcotok,
A gyász és betegség ünnep napja
Holnap lesz, magamban levelet írok.

Talán jobb, ha nem tudjátok,
Megtapodják itt rég az embereket,
Szívük ellensége fekete átok,
Remélem, nemsokára utánatok megyek.

Meghurcolt nevünket nem mossa senki fehérre,
Itt emberséget nem tűr a történelem,
Megbolydult elmék törnek régen ellene,
Nem való fülnek és szemnek e fertelem.

Apa! Nem ezt gondoltad, mikor énekeltem,
Zenéltem és olvastam mindenkinek,
Mindent elkövettél, hogy többet elérjek,
S jutalmad agyvérzés háromszor, kinek

Hangja maga volt a gyönyörűség,
Suttogni tudott ezután. Göndör hajad
Simogattam, némán gyöngyözött keserűség,
Könnyem mind a szemembe ragad.

Néma kérdés szakadt fel, erős voltam, 
Mikor a koporsóban láttalak,
Halálod éjjelen kifosztottan
Élet-munkáid mind ellopkodtak.

Apa, Nagymama, Nagyapa, Piri néni, Gyuszi,
Ti nagybetűs emberek voltatok,
S a régi szomszéd Tulpa, Csabai néni, bácsi,
Emlékezem naponta reátok.

Most már én is csak suttogok,
Énekelni itt nekünk nem lehetett,
Semmi sem lehettem, s ámulok
Tanulni másoknak engedélyezett?

Mióta egyetlen utam marad,
Az emberség, tartás odalett,
Futnék Felétek, nincs ragyogó kar,
Odalett mindenki, ki szeretett.

2012. október 31.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
Kohut Katalin: Szívemben égő gyertyalángok
  2017-10-31 21:29:21, kedd
 
  Szívem töviskoszorús volt egykor,
Jégcsappá dermedt,
S a jeget körbeölelik a halottakért
Gyújtott gyertyalángok,
A meg nem értett halál
Miatti kételyekkel.

Míg élek, emlékezem,
Gondoskodnom kötelesség
Emlékükről, megőrizve
A nagybetűs Emberségért
Emelt fehér igazság zászlaját.

Egyszer - azt ígérték -
A háztetőkről is az igazság
Szavait fogják kiáltani,
Az ártatlan szenvedőkért
Felemeli szavát a világ.

Emlékezem nehéz terhekkel,
Felidézem szeretteim arcát, hangját,
Tetteit, mozdulatait.
Igaz barátaim mind meghaltak,
Nem marad más, csak közöny,
Könyörtelenség, gyalázat.

Ebben a cudar világban
Egyetlen kívánságom,
Hogy elégtételt adjanak szavaim,
Méltó emléke legyen
Minden igaztalan halálnak.

Nem könnyű, nehéz szavakba
Önteni a történéseket,
Mennyivel egyszerűbb lenne
Most is boldogan élni
Egymás mellett békében!

A gyász napjait naponta megélem,
Ahogy szaporodnak az emlékek
A mindig újabb haláloktól.
A szív nem dobog többé,
A tüdő leáll, megszűnik az élet,
Ennyi egy ember élet.

Még azt sem mondhatták el,
Hogy megélték az öregséget,
Volt idejük felkészülni
A végleges elaluvásra.
Jó lenne hinni: az embernek
Is lehet egykor feltámadása.

2011. október 29.

 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
Kohut Katalin: Furcsa ünnepnap
  2017-10-31 21:24:51, kedd
 
 

- Béééla! Képzeld, Mariska hatezer forintos díszt vitt ki a temetőbe, alig bírta magával cipelni!
- Minek, ellopni?! Rossz bele is gondolni, hogy a barbárokat egyre jobban szaporítják az egész világon. Talán még ennének is a sírokról, ha odahelyeznék nekik az ennivalót!
- Honnan is tudnák, drága Béla, mit is jelent a szívvel való életérzés!?
- Ezért barbárok! Lelopják a sírokról a virágokat és eladják másoknak. Meggyalázzák a halottakat is.
- Nem csodálkozom ezen, Béla, hiszen nem tudják, mit jelent emberként élni, pedig a százharminc éve ideözönlött legalacsonyabb kasztréteg már kilencven éve nemesedik. Mire mi kihalunk, talán emberré is válnak.
- Akkor majd, drága Vilma lehet tor-ünnepet tartani a temetőkben is, a túlvilági boldogság ünnepe, a Halottak napja is feledésbe merül.
- Visszajön az egész világon a kelták és régi népek ember áldozó halotti ünnepe.
- Igen, már a gyerekek is Halloweent tartanak az iskolákban. Nem is fogják fel, nem magyarázzák meg nekik, hogy ez az ünnep a sír és pokol népéé, ők jöttek ki a sírokból régen a Halottak napjára, hogy ember áldozatokat válasszanak maguknak.
- Kész horror! Nem véletlen szeretik az ilyen filmeket is, már nem riadnak vissza a vértől sem, sem a bűnözéstől. Most mindenütt az alvilág érvényesül és szedi az áldozatokat.
- Vámpírok, boszorkányok, démonok, mini szoknyás ördöglányok lejtik a dervis táncot a tisztesség és becsület előtt és rengeteg csápolójuk van. De előásták a halál népeit is, a sziklai eleven halottakat, a pincés népeket, s még felsorolhatatlan a berendezése a világ végének. Késik a megoldás.
- Nincs ki magyarázatot nyújtson az eseményekhez, megállt minden már majdnem hatvan éve, azóta tombolnak és hosszabbítanak.
- Most telefonált anyuka, hogy édesapám és öcsém sírját megrongálták. Olyan hatalmas lyukak lettek a sírkövön, melyek csak idegen kéz által jöhettek létre, mintha valamilyen eszközzel verné valaki szét a sírt.
- Nem is tudom, Vilma, mit tudnánk tenni, hová is forduljunk ez ügyben?
- A rendőrség tehetetlen. Mikor pár éve a temetőben jártam, minden fel volt dúlva és összelyuggatva, ismeretlen nevűek kerültek frissen eltemetésre nagymama sírutcájába. Valamikor az volt a gyermekek temetőrésze. Áhítattal és szomorúan néztem végig kislány koromban a gyereksírokat. Némelyik fölé angyalszobrot állítottak. Megnéztem a fotóikat, csodálatos gyerekek voltak. Nem értettem a halált, egészen addig nem szembesültem vele, ameddig apámat elveszítettem. Csak álltam a sír mellett némán és nem tudtam sírni, belém rekedt a szó, egy érzés kiszakadt a szívemből.
- Igen, a halál titokzatossága ismeretlen az élők világában. A régiek, drága Vilma általában végelgyengülésben hunytak el.
- Emlékszem, amikor az egyik gyerekkori beszélgetőtársam, Tulpa bácsi elaludt. Mentem át reggel boldogan, s Tulipán néni, ahogyan hívtam őket szájára tette a kezét és halkan súgta, hogy Tulipán bácsi elaludt. Benéztem a szobába és ott feküdt az általam csodált nagyapa az ágyon. Nem tudtam, hogy ez a halál.
- Igen, ilyen volt régen. Tudod, Vilmám, vannak véletlen balesetek is, de még több az italos állapotban és figyelmetlenül elkövetett, aminek az oka az egyén saját maga. Mindent meg lehetne előzni óvatossággal. Rengeteg a hirtelen halál, láthatod naponta, vagy hallhatod, ha még képes vagy arra, hogy megnézd a híradót.
- Nem nézem évek óta tudod, Bélám a televíziót, nem bírom feldolgozni a történteket. Azért nem vagyok vak és itt élek, szót kellene emelnem valahogyan, meg kellene értetni mindenkivel, hogy elég volt a szörnyűségekből!
- A balesetek mellett arat a szívinfarktus, az agyvérzés, a rák és különféle új betegségek, melyek régen nem léteztek. Nagyapáék korában a TBC vitte az embereket, az ország összes kastélyában tüdőkórházakat tartottak fenn. Micsoda pazarlása ez az életnek!
- Mindig a jók halnak meg, nem értem...
- Senki sem, drága Vilma és nekem nem magyarázat a túlvilági élet. Egyszer élünk és jogunk van ahhoz, hogy életünkben boldogok és elégedettek legyünk. Miért kellene szenvednie a jó embereknek, miért nem a gonoszoknak?
- Pedig az okkultista tanítás szerint a gonoszoknak kellene tisztulniuk, hogy egy másik dimenzióba lépjenek, szenvedéssel, előző életük tetteinek függvényében, visszakapva mindazt, amit mások ellen elkövettek.
- Külön kellene választani végre a sötétséget a fehérségtől, mert a kettő nem ugyanaz és nem élhetnek egy népként sem. A sötétség olyan erő, ami mindent feldúl, tönkretesz, gyilkosokból és fékezetlenekből, fajtalankodókból áll. Én bevezetném ismét a gyilkosok országát számukra.
- Jó messzire kerültünk a Halottak napjától és a kelták halotti ünnepétől. Lényegében mindkettő ember áldozatot jelent. Szó szerint értsd, a csodálatos föld olyan lakóhely lett, ahol az ember áldozat.
- Ezért nem tartok Halottak napját, mert a szeretteim a szívemben vannak, legalábbis, amíg én élek. Naponta velük kelek és fekszem, bennem léteznek tovább. Akkor megyek a temetőbe, amikor időm engedi.
- Nem helyes szó rá az ünnep, mert ebben a szóban a varázslatos csodavárás van jelen. Akkor lenne értelme a Halottak napjának, ha a világon minden megmaradt jó ember egymással kezet fogna az emberség és a szeretet jegyében.

2015. november 2.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin Párbeszédek  
Kohut Katalin: Apa
  2017-10-31 21:18:04, kedd
 
  Kohut Katalin: Apa


Apa! Miért hagytál itt engem árván, egyedül? A szeretet Veled sírba szállt,
gyermek szívvel nem fogtam fel emberséged nagyságát, most már bepótolnom nem lehet a gondoskodást, törődést. Talán jobb, ha nem szenvedtél tovább, életed megpróbáltatásait nem értetted. Én is kívánom a halált, nem akarok értelmetlen nyíltsággal és közlésekkel foglalkozni.
Nem bírom tovább a kínt! Nincsen megoldási kulcsa a jövőmnek;
ez nem matematikai egyenlet, nem logikus és fertelem, leírni és kimondani sem lehet. Apa, míg élek megőrzöm neved, melyből hatalmas túlélő sereg dőzsöl és toroz, építkezik. Szép házakban élnek, disznót vágnak, vigadnak,
mindez büntetlenül történik, mert nekünk nincsen igazság szervünk, sem emberjogi bizottságunk. Apa, nagyságodat remélem egyszer nagyságod megismerik,mert közösen mutattak be az egész világnak:Íme az ember!

2015. július 17.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
H.Kohut Katalin: Haiku formák
  2017-10-31 08:08:22, kedd
 
  H.Kohut Katalin: Haiku formák46

Kikelet

Szívünket tárja,
zöldre festi világunk.
Ébredj, kikelet!

Harmat

hajnal harmatoz
cseppjeit felszippantom
felüdül szívem

Ember hónapok

négy ember hónap
gyors szánkón siklik velünk
csendesült világ

Szépség

Igaz szépséget
nem kell alakítani
így tökéletes

Boldogság

sírva nevetünk
mikor boldogok vagyunk
lélek-szabadság

Nincsen igazság

a tömeg csúfol
a szereplők sértenek
nincsen igazság

2017. október 30-31.





 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
H.Kohut Katalin: Érthetetlen
  2017-10-30 18:39:42, hétfő
 
  H.Kohut Katalin: Érthetetlen


érthetetlen minden
csúfolnak a főszereplők
születésem óta tart a toruk
éltek maguknak
sosem gondolva az ájult emberre
most, hogy jeleket adok
támadnak, gucsmolnak, aláznak
sosem éreztem
pedig lett volna okom rá
mi a közöny valójában

érthetetlen minden
engem megtalált tulok a mezőn
kisbetűvel írják a kakasként
feszületre tett nevet
nekem kell mesélnem
olyat, melyet nem érthettem
mert meghaladja a
felfogó képességemet
58 évig hallgattak
normális volt a gyalázatos
tisztulásuk
vérfürdője sorsukként

érthetetlen minden
nem kérdeznek
mert katyvaszt magyarázok
én, ki semmiről sem tudtam
a tettek végrehajtóinak
majdnem hatvan év
nyaralás, körutazás
értelmiségi élet
jelzi a minőségi
emberi életet
melyet kivívtak


érthetetlen minden
világ-könyvtárát
a szabad nép
könyörtelenül hajtotta végre
soha véget nem érően
narancs lírai karámja
Rákóczi terével
különös módon átszerkesztve
így lett Ének az esőből
fejbe csapódó csapás
az Egri csillagokból
forrázás gulyáslevessel
Atlantiszból
atlantiszi földrengés a szájban

érthetetlen minden
várok már tíz hónapja
a megváltók még mindig
nem vittek el innen
nem lehet tán segíteni
miért nem hagytak elmúlni
nem értem,
hiszen én csak
utolsó szó jogán
írtam le a történteket
a jövőnek
amit rajtam kívül
az egész világ tudott


érthetetlen minden
hallgatás, csönd vesz körül
a kabaréban tapsolják a jövőjüket
mert megszentültek valamennyien
emberhez méltó sors az övék
nem adják fel
miattam amit kaptak
egyetlen áldozásban
páran üzentek a médiából
ennyi volt
tort ülnek
az aggkorú legendái
a kezdetnek
vasfüggöny él,
míg a vasnép
ünnepli a győzelmét

2017. október 30.
 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
Két barát beszélget...
  2017-10-29 19:18:55, vasárnap
 
  Két barát beszélget:
- Képzeld, tegnap azt álmodtam, hogy úttörő vagyok.
- Én meg azt álmodtam, hogy két csajjal vagyok.
- Miért nem hívtál át?
- Felhívtalak, de anyád azt mondta, hogy Csillebércen vagy, az úttörő táborban!
 
 
0 komment , kategória:  Viccek  
A szépség - filmidézet
  2017-10-28 20:08:37, szombat
 
  Most hallottam a televízióban egy filmben, talán a A holnap a múlt-ban kb. így ezt a mondatot:
A szépség olyan összetétellel bír, hogy nem kell semmit elvenni belőle, hozzáadni, vagy megváltoztatni.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
H.Kohut Katalin: Temető
  2017-10-28 14:59:46, szombat
 
  H.Kohut Katalin: Temető

'A hervadás bús pompájában áll most",
sírokat fednek romlás virágai,
nagyfejű, fehér krizantém szirmai
orrunkba halált tárnak, az illatost.

Micsoda sírvilág a szagos világ!
Szétválasztni kéne a halottakat,
érdemük szerint, jókat, gonoszakat,
megnyitni az utat, kinek szíve lát.

Feneketlen kút mélyébe kell vetni,
ki más lelkébe tiport, életét vette,
hantjai hamvadjanak, s ahogy tette,
örökké ott vigadjon, hol nincs semmi.

Íme, sok-sok angyalgyermek sírja int,
bosszút áll miattuk égi bizottság,
megérkezik a mennyei igazság,
s a végítélet aranyigéket hint.

Tisztes férfiak, őzszelíd asszonyok,
csontvázak völgye lett nyugvóhelyetek?
Ahol elmúlt jóságotok, tetetek
faoszlopot, nevetek örök-nyomok.

Fenn marad majd egyszer a szép jövőnek
mindenki, ki igazul élt a Földön,
ígéret, soha többé nem lesz börtön,
létetekről csodás mesék szövődnek.

Köztemető, gyújts tüzet, légy reménye
hószín lelkű, túlélő szenvedőknek,
hitess, hogy értsem, hogy a temetőknek
,,A boldog elmúlás víg vőlegénye."

2017. október 28.

Első és utolsó sor: Juhász Gyula Temető című verséből való








 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
H.Kohut Katalin: Haiku formák
  2017-10-28 09:14:09, szombat
 
  H.Kohut Katalin: Haiku formák45

Költöző kisgalamb

csókot küld felém
egy hófehér kisgalamb
messzi útra tér

Napi karácsony

csilingel ott fenn
miriád aranycsillag
éji karácsony

Vilia esten

vilia esten
összeforrva Békével
áhitat ölel

Mennyet keresve

kacifántos ősz
ezernyi bogár repked
keresve mennyet

Tökéletes

Ahogyan itt lenn,
úgy a mindenségben is,
fenséges az úr.

Csak addig bánthatsz...

csak addig bánthatsz
míg nem fed el sötét föld
virgács síromon

2017. október 27-28.





 
 
0 komment , kategória:  H.Kohut Katalin versei  
     1/6 oldal   Bejegyzések száma: 57 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 57 db bejegyzés
e év: 363 db bejegyzés
Összes: 363 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 70
  • e Hét: 541
  • e Hónap: 1337
  • e Év: 23076
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.