|
2017-10-30 05:27:42, hétfő
|
| |
| |
A mosonmagyaróvári kórház szerepe az 1956. október 26-ai sortűz sebesültjeinek ellátásában
A mosonmagyaróvári sortűzzel mélyebben 2007-ben kezdtem foglalkozni. 2009-ben a www.emlekhely1956-movar.egalnet.hu c. honlapunk létrehozásával megállíthatatlanná vált az a kutató, gyűjtő, feldolgozó, emlékmegőrző stb .. munka,melyet azóta is végzek. A Kórház '56-os szerepével részletesebben 2010-ben Dr. Székelyhidi Lászlón keresztül ismerkedtem meg. Majd egy országos pályamunka kapcsán további kutatásokat végeztem (2012). Most, öt évvel később, ebbe a blogomba készítek egy fotó, dokumentum albumot ( folyamatosan bővítem majd), Kórház 1956 címen a Képtáramban található és ötvenhat visszaemlékezést fogok bejegyezni. Az egyes szövegek hol rövidebbek, hol hosszabbak lesznek, hol sebesült emlékezik, hol orvos, hol látogató, családtag, stb.. A visszaemlékezőkről semmit nem írok. Csak a szavaik hatnak.
23. ,, Két héttel ezelőtt kapott a mosonmagyaróvári kórház első alkalommal gyógyszerszállítmányt Olaszországból és Nyugat-Németországból. Az elmúlt héten ismét érkezett egy teherautó gyógyszer a kórházba, most már a Magyar Vöröskereszt budapesti központján keresztül jött a külföldi gyógyszer.
A kórházban teljes a rend. A betegek élelmiszer ellátása jó, a kórtermek is melegek. A megyei Tanács egészségügyi osztálya egy teherautó szénnel segítette a kórházat, hogy ott a mosodát is működtessék.
A mosonmagyaróvári fegyverhasználat sebesültjei közül - a jó kórházi kezelés következtében - kilencet ismét elbocsátott a kórház."
24.,,Mosonmagyaróváron 55 ember életét követelte a hatalom sortüze, a mentők 30 sérültet szállítottak a helyi kórházba. Később, győri mentősök érkeztek az óvári kórházba és ők szállították el a legsúlyosabb sérülteket a győri kórházba vagy még tovább, esetleg Budapestre illetve Ausztriába is, bár oda nem kizárt az osztrák mentőkocsival való szállítás."
25. " Az asszony súlyos sérültje volt az 1956. október 26-ai mosonmagyaróvári sortűznek, mely sebesülés maradandó károsodást okozott járásában és élete végéig az azzal járó fájdalmakat is el kellett viselnie."
26. ,,Mintegy 250-en sebesültek meg. A pusztítás iszonyatos volt. Határőrök és civilek mentőkön, teherautókon hordták a sebesülteket és a halottakat Győrbe, sőt Budapestre is, mivel a mosonmagyaróvári kórház képtelen volt ennyi sérült ellátására."
27.,, Hamar híre ment a városban, hogy kik sebesültek, kik haltak meg. Tudomásom szerint az utcánkban egy fiatalember lábát érte találat. Őt otthon ápolták, súlyos sebe ellenére. ( Az óvatosság, - mint később bebizonyosodott, nem volt hiábavaló, hisz november végén a pufajkások, az ismét előkerült ÁVO-sok a kórház adatai alapján igyekeznek megtalálni a tömegvérengzés túlélőit, a fegyvertelen tüntetőket."
28.,, A halottak számához hasonlóan több, egymásnak ellentmondó adat ismeretes a sebesültekről is. A kérdés tisztázását nehezítette, hogy korlátozottan kerültek elő korabeli kórházi dokumentumok, valamint az, hogy a könnyebb sérültek elsősegélynyújtás után lakásukra távoztak és ezeket semmiféle dokumentumban nem rögzítették. Nem sikerült adatokat felkutatni - mivel időközben megszűnt - a Győri Katonai Kórházban sem.
A mosonmagyaróvári kórház sebészeti naplója, valamint a győri Zrínyi utcai kórház adatai alapján összesen 63 sebesült adatai ismeretesek. A sérültek közül a győri kórházban három meghalt. Arra nézve nincsenek adatok, hogy a mosonmagyaróvári kórházban hányan haltak meg, részben sérülésük súlyossága, részben az ellátatlanságuk következtében. A sérültek a lőfegyverekből származó lövedékektől, valamint a kézigránátok robbanásánál szétrepülő szilánkoktól keletkeztek.
...
A lövések, de elsősorban a kézigránát-robbanások következtében néhányan maradandó egészségkárosodást szenvedtek. Három sérültnek amputálni kellett a lábát. ..."
29. Képzeletbeli beszélgetés egy korabeli '56-os dokumentumról
- Kérem, mesélje el, hogy mi ez az '56-os kordokumentum a képen és mit tudhatunk meg róla?
- A képen látható dokumentum a mosonmagyaróvári Karolina Kórház Sebészeti osztályos naplója 1954. IX.1 és 1958. VIII.25. között. Annyi bizonyos, hogy a mosonmagyaróvári 1956. október 26-ai sortűz sebesültjeinek a helyi kórház sebészeti osztályára vitt részéből több tucat nevet tartalmaz.
- Mit lehet kiolvasni a felvett adatokból?
- Csak feltételezve, hogy az október 26-án bejegyzettek mind sortűz sérültek, kivéve egyet, de róla később, akkor megállapítható, hogy harmincöt személy került az osztályra. Ebből huszonhat férfi és kilenc nő. A férfiakból tizenhét nőtlen, kilenc nős. A nőknél kettő férjes, egy elvált, egy özvegy és öt hajadon. A férfiaknál a legidősebb 1904-es születésű, a legfiatalabbak 1941-es és 1942-es születésűek. Egy-egy fő született 1914-ben, 1917-ben, 1919-ben, 1920 -ban és '26-ban. A legtöbben 1934 és 1939 között születtek. Vagyis 17 és 22 évesek voltak.
A nők közül a legidősebb 1897-es és 1907-es születésű. A legfiatalabbak 16-17 évesek.
- Milyen információk találhatók még a sérültekről?
- Pontosan kiolvasható az emberek lakóhelye is. Óvári lakcím bejegyzett huszonegy fő. De van csornai, mosonszentjánosi, horvátkimlei, rajkai és máriakálnoki lakos is. A legérdekesebbek a konviktusi lakcímmel beírtak. Öten vannak és biztos, hogy - egy kivételével- az Akadémia hallgatói voltak. Ezt a lakcím mellett a születési évszámuk is alátámasztja.
- A név, születési idő, lakcím, felvétel napja mellett a sérülésre, annak kezelésére és a kórházban töltött napok számára is van utalás a naplóban?
- Igen, de nem eléggé részletesen. Néhány sebesültnél olvasható csak, hogy milyen típusú a sérülés és, hogy milyen kezelést/kezeléseket alkalmaztak. Ami viszont pontos adat minden bejegyzettnél, a felvétel napja mellett, a bent tartózkodás napjainak száma és a kibocsátás dátuma, ami viszont nem feltétlen jelenti a gyógyultan távozás idejét. Erre később mondok konkrét példát is. De visszatérve a kórházi kezelés napjaira. Megdöbbentő, hogy sokaknak rendkívül hosszú ideig kellett a kórházban maradniuk. Ebből egyértelműen arra lehet következtetni, hogy ők nagyon súlyos sérüléseket szenvedtek. Köztük vannak a konviktusi lakcíműek is, azaz az akadémisták. Nyilvánvaló tehát, hogy a hat hősi halottá vált gazdász mellett, ezek a sebesültek is a sortüzek homlokterében tartózkodtak. S itt most csak a naplóban szereplő négy hallgatóról beszélek.
- Milyen skálán mozognak az ápolási napok száma?
- A legkevesebb egy nap volt, de erről külön majd, mert az illető nem sortűz sérült. Úgyhogy így mondom: 2 és 10 nap közötti ellátott tíz fő. 11és 20 nap közötti ellátott szintén tíz fő. 21 és 30 nap közötti ellátott öt fő. További bejegyzés még a 44,52,78,79,84,112 és a 217 kórházi nap.
- A naplóban szereplő sortűz sérültek közül valamennyien felépültek?
- Szerencsére igen, de nem mindegyikük a helyi kórházban. Akiket név szerint a sebészeti naplón kívül a nagy nyilvánosság előtt is lehet ismerni az Gieber Katalin, aki tanársegéd volt az Akadémián és ő is a konviktusban lakott. Az ő visszaemlékezését sérülésére, majd a rendkívül hosszú ideig tartó gyógyulására az emlekhely1956-movar.egalnet.hu weboldal Visszaemlékezések almenüjének 1989-es mappája tartalmazza, illetve a másik négy akadémista közül háromnak Béres László, Rózsa István, Vass László visszaemlékezését, plusz egy Gieber Katalin összevont írást, Nagy Miklós: Óvári gazdászok és tanáraik az 1956-os forradalomban című 2014-es hiánypótló könyvéből ismerhetjük meg.
- Említett még egy olyan személyt, aki szintén szerepel a naplóban az október 26-ai felvételnél, de nem sortűz sérültként. Ki ő?
- Igen. A neve Stefkó József, aki szintén a sebészeti osztályra került, de másnap a fertőző osztályra helyezték. Sorsáról az említett weboldal Archívum almenüjének A népharag című mappája illetve a Gieber visszaemlékezés ír.
- Van-e még valaki, akiről szólni szeretne a napló kapcsán?
- Szeretném megemlíteni Pintér Ferenc 1936-os születésű személy nevét, aki 1956. november 4-én került a sebészetre és csak 1957. január 12-én, 69 nap után bocsátottak ki a kórházból. Ő lőtt sérülésekkel került felvételre. Élettörténetét a Mosonvármegye című újság 2007. december 15-ei számából ismerhetjük. A mosonmagyaróvári Pintér Ferenc
az 1956-os forradalom és szabadságharc során tanúsított példamutató helytállása elismeréseként
2014-ben Magyar Bronz Érdemkereszt Kitüntetésben részesült.
- Köszönöm a beszélgetést.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
