Regisztráció  Belépés
aranyoslila.blog.xfree.hu
"Irigyen tisztelek költőt és festőt, ki helyettem mutatja meg, hogy mi lakik mélyen a szívemben"... (Dusán) Aranyosi Violett
1971.07.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
Téged vártalak...
  2017-10-08 21:11:55, vasárnap
 
 


Jobbné Nyilas Ildikó (Nilda):

Téged vártalak...


Érezned kell, hogy szeretlek téged,
akkor is, ha épp nem vagyok veled,
lelkem minduntalan a nyomodban jár,
bárhol is vagy, követi lelkedet.

Öröktől fogva csak téged vártalak,
nem létezhetek már nélküled,
olyan vagy nékem, mint napfény a földnek,
magamba szívom minden szereteted.

Vágyaim mindig csak hozzád szállnak,
s ha elérnek enyém a Mennyország,
bőröd puha bársonyként öleli át testem,
illatod bódít, mint ezernyi virág.

Siess hát hozzám, ne sokáig várass,
mert lélegeznem is nehéz nélküled,
bújj hozzám, ölelj át, váltsd valóra álmom,
szerelem mámorában hadd fürödjek Veled!

Úgy szeress engem, mint ahogy én téged,
feledjük el közben, hogy milyen a Világ,
vesszünk el örökre egymás két szemében,
s ha ez csak álom, hát álmodjunk tovább!







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - J*  
Dal...
  2017-10-08 21:08:17, vasárnap
 
 


Kozma László:

Dal...


A nyíló virágot
mindig megcsodálom:
egyetlen szirmában
ezeregy szép álom;
rózsa és viola
illatát kitárja,
egyedül csak te vagy,
ki magába zárja.

Valami van benned,
ami nincsen másban:
tavaszi napfény vagy
őszi lombhullásban!
Valami van benned,
ami másban nincsen,
fáj, hogy eljárt időm,
s nem lehetsz a kincsem!






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - K*  
Ne számolgasd az éveket...
  2017-10-08 21:02:27, vasárnap
 
 

Moretti Gemma:

Ne számolgasd az éveket...


Ne számolgasd az éveket
nem lesz sem több, sem kevesebb,
ha tükröd szemed elé tartod,
ne keresd, azt a régi arcot,
- a napmosolyú, gondtalant. -

Megvívtál néhány kemény harcot.
De hallgatózzál befelé,
s ha felnézel, az ég felé,
tudsz-e még hinni, hogy az égbolt
- mely réges-régen tiszta kék volt -
lesz-e még újra égi szép?

Ha tükröd magad elé tartod,
s nem néz vissza a régi kép,
ne fájjon, hogy a gondtalan,
napmosolyú arcnak ránca van,
nem is egy-kettő. Számtalan.

Ami fontos: szemed a régi fénnyel,
barátkozzon a változó éggel,
s tudj mosolyogni, gondtalan.

Mert a lelkedben béke van.








 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - M*  
Ősz végén...
  2017-10-08 20:52:03, vasárnap
 
 


W. Rajka Teréz:

Ősz végén...


Te árvuló erdő, ti hervadó rétek,
íme, én hozzátok búcsút venni jöttem;
Lelkem ide vont az emberek köréből,
S a zajongó város elmaradt mögöttem.

Mint fáj e gyászt látnom! te ismerős hegy, völgy,
Hova tűnt el vidám, zöldelő ruhátok! . . .
Szivem részvétének könyüit vegyétek
Az élvért, mit egykor oly bőven adatok.

Most is él emléke a boldog napoknak,
Midőn örvendezve mulattam e tájon,
Midőn a természet pompájában diszlett,
S lármás jó kedv hangja zajgott a határon.

Ezer virág kelyhe tarkálott a réten,
Csillogó habokban folyt a patak árja.
Kövér fűben játszva legeltek a nyájak,
S a virágos partra szomju méhraj szállá.

Most is jár a folyó szokott rendes utján,
De puszták a rétek, nem száll méh a partra,
Látok nyilni még pár elkésett virágot,
Bús fejét tán holnap ez is földre hajtja.

Lomb is van a fán még, de oly beteg, sárga,
Nem daczolhat többé a romboló széllel.
A köd szemfedőt von a haldokló tájra
S a jókedv is elmúlt a hulló levéllel.

Ez életünk képe: viruló fájáról
Letépik a lombot a rohanó évek . . .
A vén föld tavaszszal megifjodik újra,
Fölöttünk egy téllel véget ér az élet.







 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - V*  
Örökkön-örökké...
  2017-10-08 20:49:32, vasárnap
 
 


Pilinszky János:

Örökkön-örökké...


Várok, hogyha váratsz, megyek, ha terelsz,
maradék szemérmem némasága ez,
úgyse hallanád meg, hangot ha adok,
sűrű panaszommal jobb ha hallgatok.

Tűrök és törődöm engedékenyen:
mint Izsák az atyját, én se kérdezem,
mi végre sanyargatsz, teszem szótalan,
szófogadó szolga, ami hátra van.

Keserűségemre úgy sincs felelet:
minek adtál ennem, ha nem eleget?
miért vakítottál annyi nappalon,
ha már ragyogásod nem lehet napom?

Halálom után majd örök öleden,
fölpanaszlom akkor, mit tettél velem,
karjaid közt végre kisírom magam,
csillapíthatatlan sírok hangosan!

Sohase szerettél, nem volt pillanat,
ennem is ha adtál, soha magadat,
örökkön-örökké sírok amiért
annyit dideregtem érted, magamért!

Végeérhetetlen zokogok veled,
ahogy szorításod egyre hevesebb,
ahogy ölelésem egyre szorosabb,
egyre boldogabb és boldogtalanabb.






 
 
0 komment , kategória:  Pilinszky János  
Szép gondolatok...
  2017-10-08 20:39:55, vasárnap
 
 


"Nem az a fontos, hogy milyen nap van, hanem az, hogy fogod eltölteni.
Boldogan, vidáman, vagy magadba roskadva búsan. Mindig van minek örülni a nehézségek ellenére, csak vedd észre a porszemnyi jót és a napod csodás lesz."


Elvis Matthew Urban





 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Léria Dipán gondolatai...
  2017-10-08 20:23:44, vasárnap
 
 


"Csak addig tart fogva a múlt... míg a könnyeidtől meg nem látod a jövő feléd nyújtott kezét."


Léria Dipán






 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
Van...
  2017-10-08 20:20:27, vasárnap
 
 


Léria Dipán:

Van...


Minden ember életében van... egy valaki...
akihez mindig visszatér... bármerre is járjon.
Akit ha nappal száműz is a gondolat,
visszahozza újra... az éjszakai álom.

Visszahozza... átöleli... elringatja...
az érzés az ajkát mosolyra csábítja...
és ettől reggel... új fényben kel fel a nap...
akkor is, ha az eget sötét felhő borítja.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Van...
  2017-10-08 20:19:02, vasárnap
 
 


Léria Dipán:

Van...


Minden ember életében van... egy valaki...
akihez mindig visszatér... bármerre is járjon.
Akit ha nappal száműz is a gondolat,
visszahozza újra... az éjszakai álom.

Visszahozza... átöleli... elringatja...
az érzés az ajkát mosolyra csábítja...
és ettől reggel... új fényben kel fel a nap...
akkor is, ha az eget sötét felhő borítja.






 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - L*  
Évszakok...
  2017-10-08 20:09:35, vasárnap
 
 


Orsós Mónika:

Évszakok...


Melegséges sárga és barna
Dobbanó szívek, angyalok
szárnya, lelkemet a tél
hűvös kalitkába zárta.

Meleg barna és sárga,
ősznek színe, szívnek
dobbanása távoli
napnak ragyogása.

Arcom most elfordítom,
mert én nem akarok
nézni, nem nézek e
rideg őszi világra.
Vacogva várok a
tavaszra, a nyárra,
mézédes gyümölcsre,
illatozó virágra, az
éledező Világra!
 
 
0 komment , kategória:  *Vers - költő - O*  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 17 
2017.09 2017. Október 2017.11
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 16 db bejegyzés
e hónap: 247 db bejegyzés
e év: 2225 db bejegyzés
Összes: 10679 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1338
  • e Hét: 1338
  • e Hónap: 30188
  • e Év: 344029
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.