Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
Egy soha el nem múló szerelem...
  2017-11-15 13:17:34, szerda
 
 





Egy soha el nem múló szerelem...

2017. május 17. - Kata Vank


Mindennap látom őt. Mindennap pontban 12-kor megjelenik egy szál virággal a kezében. Leül a padra... mindig ugyanarra a padra. Üldögél hol több, hol kevesebb időt, majd feláll, és elmegy. Hét éve figyelem őt a parkra néző ablakból. Hét éve mindennap eljön.


Emlékszem az első pár alkalommal nem is tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget. Aztán egyszer feltűnt, a szál virág a kezében. Nem telik el úgy nap, hogy ne jönne. Az elmúlt hét évben mindennap pontban 12-kor.

Valamiért mindig összeszorul a szívem, amikor meglátom őt. Nem beszél senkivel, nem szól senkihez. Csak ül a padon. Leteszi a virágot a fa tövébe, majd leül a padra. Az előző nap elhelyezett virágot, ha még másnap ott van, mindig belehelyezi a szemetesbe. Magához szorítja a félig már elszáradt virágot, és kidobja. Majd visszasétál a padhoz.

Nem zavar senkit, és őt sem zavarják. Az elmúlt hét évben természetessé vált, hogy ő van, ő jön, és hoz egy szál virágot. Figyelem őt. Próbálom kitalálni a történetét, az életének meséjét.

Ma lementem hozzá, leültem mellé a padra. Rám tekintett, furcsállta. Ő hét éve egyedül ül azon a padon.

Azon gondolkodtam, hogyan szólítsam meg, mit kérdezzek tőle. Sem tolakodni nem akartam, sem megsérteni őt, sem megzavarni őt. Könnyes volt a szeme, és mérhetetlen szomorúság tükröződött benne. Még sosem láttam őt ilyen közelről. Mindig csak az ablakból figyeltem.

Mintha érezné, miért is ültem le mellé. Elkezd mesélni. Mesélni az életéről, a szerelméről, és a fáról, meg az egy szál virágról. Talán már hét éve el szeretné mondani valakinek, csak eddig nem volt senki, aki meghallgassa, vagy ő nem akart tolakodni, senkit nem akart zavarni.

Talán olyan hetven éves lehet. Nehéz megállapítani a korát. Amolyan régi vágású úriember.

"A feleségemnek hozom a virágot. A kedvence volt a fehér rózsa. Az udvarunkat is tele ültette fehér rózsával. Ha nem tudok a kertünkből hozni, akkor hozok a virágüzletből. Hét éve nincs velem, hét éve nincs mellettem, hét éve érzem a hiányát, és hét éve minden este úgy fekszem le "talán nekem is véget ér végre az utazásom, és újra együtt lehetünk". Nagy szerelem volt a miénk. Bizony! De még milyen nagy szerelem. Amikor először megpillantottam, már tudtam ő lesz az én feleségem, a gyermekeim anyja."

"De nem volt könnyű feleségül kérni őt, és meggyőzni az édesapját, hogy leánya kezét adja nekem. De csak beleegyezett. Igazi szerelemházasság volt a miénk. Túl éltünk mi ketten együtt kéz a kézben mindent. Három hónap híján ötven éves házasok lettünk volna, amikor meghalt."

"Ő mindig egészséges volt. Ő nem az a fajta asszony volt, aki órákat ült az orvosi váróteremben. Sosem panaszkodott, sosem. Aztán egyik reggel kiment a kertbe, összeesett. Hiába küzdöttek az orvosok napokig az életéért, egy tavaszi napon feladta a küzdelmet. És én ott maradtam 49 év után teljesen egyedül."

"Én már olyan régóta éltem vele, hogy nem tudok nélküle létezni. Minden áldott nap kérem a Jó Istent, hogy engedje meg, hogy újra együtt lehessünk."

"Olyan jó asszony volt, áldott jó asszony. Pedig nem volt könnyű élete mellettem, és a fiúnk mellett. De ő olyan áldott békés asszony volt. Életem szerelme. De már nincs. Hét éve nincs. Hét éve reménykedem, hogy talán, majd ma eljön a nap, amikor újra együtt lehetünk. De csak nem akar eljönni az a pillanat."

"Ennél a fánál kértem meg a kezét, és ennél a fánál ért utol az akkor még leendő apósom, amikor megkértem a lánya kezét, és úgy megütött, hogy pár percig azon gondolkodtam, élek-e még. Tisztességes, erős ember volt az édesapja, és féltette a lányát tőlem, mert bizony nekem nem igazán volt jó hírem a lányos szülők körében."

"Én nem csaptam be senkit, nem ígértem senkinek semmit, de hát akkoriban más világ volt, de még milyen más! Én nem mondom, hogy jobb volt, vagy rosszabb, de bizony más volt! Végül aztán megenyhült az ember, és nekem adta a lánya kezét."

"Sosem voltunk igazán gazdagok, de mindig mindenünk megvolt. Mindig dolgoztunk, amióta világ volt a világ. Teltek az évek, és nekem sosem volt természetes, hogy ő már mellettem van. Én minden áldott nap megköszöntem ezt neki, és megköszöntem a fiunkat is."

"Ő már külföldön él, évente egyszer, ha hazajön. A feleségem úgy halt meg, hogy nem láthatta az unokáját. Nem értek rá jönni, amikor megszületett, amikor egy éves lett. Elfoglalt emberek... és a feleségem úgy halt meg, hogy nem látta az unokáját."
"Mindennap kijövök ehhez a fához, és mindennap hozok neki egy szál virágot. Tudom, hogy lát a mennyből, és tudom, hogy ilyenkor mindig mosolyog."

Nézi a fát, és nézi a virágot. Szememmel követem a tekintetét.

"Hét éve várom, hogy újra együtt lehessünk. Hét éve élek nélküle. Hét éve mindennap várom, hogy végre vége legyen."

Feláll. Megemeli a kalapját, és elindul. Nézem őt, még sokáig.
Ő várja a halált, én valamiért mégis abban bízom, még sokáig láthatom őt az ablakból, bár tudom, ő nem ezt akarja. Ő már a felesége mellett szeretne lenni, akivel majd ötven évig voltak házasok. Én valamiért mégis abban bízom, hogy még sokáig láthatom őt az ablakból.



 
 
0 komment , kategória:  Történetek, tanmesék  
Szécsényi Barbara : Az ősz ölében
  2017-11-15 10:08:42, szerda
 
 





Szécsényi Barbara : Az ősz ölében



Az ősz ölében
Elosont a nyár. Az út-széli fák
sorfalat állnak. Csupasz ág-bogokkal
feszülnek az égnek - sóhajt a táj -
elmúlásunk szelei kaszálnak.

Az erdők öles magányán csillan
még gombányi pír, pár zöld moha;
s az avarrá hamvadt koronák
közt reszket a harmatok mosolya.

Varázsos az ősz. Illatos szőnyeget
terít a földre halk szavú esők nyomán,
kápráztat még nyár-meleg reményeket -
ám telet dajkál hűs ölén a holdsugár.



Secret Garden- Sometimes When It Rains

Link






 
 
0 komment , kategória:  Ősz  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 2 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 9 db bejegyzés
e hónap: 92 db bejegyzés
e év: 1086 db bejegyzés
Összes: 12905 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 477
  • e Hét: 1117
  • e Hónap: 8708
  • e Év: 98318
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.