Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
Kun Magdolna
  2017-11-02 09:41:40, csütörtök
 
  Kun Magdolna

Ma szeress

Ma szeress,
és ma mondd el
mi szívedben lapul
kimondatlanul,
mert holnap talán,
értelmét veszti mindaz,
miről hallgatsz.
Hisz villanásnyi életünk,
egy pillanat alatt
homokrögöt porlaszt.
S akkor már hiába a szó
és hiába a beszéd,
a halál fejezi be
ki nem mondott
meséd.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Kuruczné Kovács Erika
  2017-11-02 09:39:42, csütörtök
 
  Kuruczné Kovács Erika

Szeretteinkért

A sírok között járok,
amerre nézek tengernyi virág.....
A néma csendben megállok,
lehajtott fejjel mondok egy imát.
A sok-sok szeretett emberért,
társért, szülőért, gyermekért.
Egy pillanat csupán az éltünk,
ellobban, mint a gyertyaláng.
Mindenkinek van, akiért a szíve fáj.
Halványan pislákoló fények.....
A szeretet lángjai égnek.
Hirdetve az új nemzedéknek,
ameddig él az ember, addig szeressétek!
 
 
0 komment , kategória:  Kuruczné Kovács Erika  
Csokonai Vitéz Mihály
  2017-11-02 09:34:43, csütörtök
 
  Csokonai Vitéz Mihály

Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem

"Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem,
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen,
de pattanó szívem feszítve húrnak
dalolni kezdtem ekkor az azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony ma már, hogy izmaim lazulnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és görönyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy ismeretlen Úrnak
vendége voltam."
 
 
0 komment , kategória:  Csokonai Vitéz Mihály  
Ibolya Cseke
  2017-11-02 09:31:53, csütörtök
 
  Ibolya Cseke

lélek húrjain (haiku füzér)

sajgó szívbe a
lelked is belereccsen
ha térdre omlik
mert
Érzéseidet
félelmeid börtöne
tartja fogságban
ezért
Magadra zárva
boldogtalanságoddal...
Lelked dörömböl
de
Lelked ablakán...
kilátástalanság a
reményt fürkészi
ha
Hiszel Istenben-
több lesz a remény mint a
kétségbeesés
mert
Nyújtja kezét, hogy
elkísérjen utadon.
Van kapaszkodód!


...
 
 
0 komment , kategória:  Ibolya Cseke  
Kun Magdolna
  2017-11-02 09:19:56, csütörtök
 
  Kun Magdolna

Az ősz dala

Hallgasd velem az ősz dalát, s könnyezd meg kicsit,
ahogyan én is megsiratom a fák hulló levelit,
mert tudom, hogy minden levél száműzöttként száll
arra, ahol nincs már csak dérbefagyott nyár.
Búcsúzzunk szép nyarunktól egy legutolsó tánccal,
suhanva, röpülve, mint ahogy a sólyommadár szárnyal,
s közben csókolj, csak csókolj, és vonj a szívedre,
érezzem, hogy parázslik még tűzláng ereje.
Hisz, amíg megdobbanó szíved parázs-dalt zenél,
nem hervasztja sápadt testem a közeledő tél,
mert mindig, de mindig lesz benne annyi melegség,
mely feloldja szívemnek csillámló jegét.
 
 
0 komment , kategória:  Kun Magdolna  
Ferenczi Csilla
  2017-11-02 09:07:31, csütörtök
 
  Ferenczi Csilla

Hangtalan rózsaszál

Csak egy rózsaszál,
mely szebben beszélhet,
némán,hangtalanul mindent,
mely csodával érinthet,
Csak egy rózsaszirom neked,
csak egy perc nekem tőled,
átitatott csókok mézédes érzése,
bőröd illatának belélegzése,
S ha majd feljönnek a csillagok,
szívünk vágya mindegyikbe
folyamatosan ott ragyog,
rólad s rólam szólnak a dallamok,
Harmatcseppek fényszálai,
összefonódva testünket itatják,
lélegzetünk benne a muzsika élet,
s a szerelem fénye,bennünk éled.
 
 
0 komment , kategória:  Ferenczi Csilla  
Black Ice
  2017-11-02 09:06:18, csütörtök
 
  Black Ice

Táncolj gyertyaláng!

Táncolj gyertyaláng, örökké, kérlek,
létárnyékainknak fényed lett az élet.
Hideg testfalak közt belül melegítesz,
eltévedéseimből így hazamenekítesz.
Beragyogva vonzol én figyellek téged,
táncolj gyertyaláng, kér erre, a lélek.
Táncolj gyertyaláng, még s megigézel,
szeretettel elidőzők élni kell a fénnyel.
Ördögnek is kell néha, gyertyalángod,
a bukott angyal is, volt valaha, áldott.
Sötétségtelességnek megidézett lénye,
táncolj gyertyaláng, így van itt a béke.
Táncolj gyertyaláng, csodás e ajándék,
általad életfényét kapja, a létezési játék.
Reád nézve én is, megértettem, végleg,
lélekgyertyám, te vagy, amíg csak élek.
Ha végleg, megbékéltem, a kívánságom,
táncolj lelkemmel drága gyertyalángom.
 
 
0 komment , kategória:  Black Ice  
Komjáthy Jenő
  2017-11-02 09:03:54, csütörtök
 
  Komjáthy Jenő

a homályból

Ki fény vagyok, homályban éltem,
Világ elől elrejtezém.
Nagy, ismeretlen messzeségben
Magányosan lobogtam én.

Míg más napok ragyogtak egyre
S imádta őket mind a nép;
Addig szivem nem látta egy se,
Nem érzé tiszta, nagy hevét.

Sugaramat nem verte vissza,
Magamban égő láng valék;
Világomat gyönyörrel itta
Csupán a könnyü, tiszta lég.

Csupán a boldog csillagokra
Néztem föl a nagy éjszakán,
Velük keringve és lobogva
Epedtem fensőbb lét után.

De mostan szívem szerteárad,
Gátját szakítva szétömöl,
Keresve földi, égi társat,
Kire borulni szent gyönyör.

Melege, fénye széjjelomlik
Elűzve a sűrű homályt,
És millió sugárra foszlik,
Hogy minden szívet járjon át.

Rohanj a lelkek tengerébe
Lelkem, te büszke nagy folyam!
Szakadj a boldog összeségbe,
Hová minden világ rohan!

Halj át az élet-óceánba
És mindenekbe halva élj!
A szellemek rokon világa
Szavadra rég figyel: beszélj!

Ölelni vágyom a világot
És sírni milliók szivén!
Beoltani e tiszta lángot
Vágyom milljók szivébe én.

Ó, jöjjetek velem repülni,
Velem zokogni, zengeni,
Egy érzelemviharba dűlni,
Egy indulatba rengeni!

Szivembe hordom én e lángot,
Szivembe hordom a napot:
Ó, gyújtsatok rokon világot!
Én látok; ti is lássatok!

...
 
 
0 komment , kategória:  Komjáthy Jenő  
Kóródi László
  2017-11-02 08:58:57, csütörtök
 
  Kóródi László

Halottak napjára
Emlékezz!

Ha majd csonkig égnek a gyertyák,
vagy épp elfújja őket a szél,
te hazamentél otthonodba,
a gyertyákat ellopja a tél!

Otthagytad örökre a lángot,
és tőle oly messze mentél!
Álmaidban őseidet látod,
közben érzed, hogy szegény lettél!

Láttad az Isten adta telket,
melyre te egy koszorút tettél!
Próbálod nyugtatni a lelket,
mely tied, és mindent megtettél!

Hát emlékezz, ember, a múltra,
hol őseid jajszava táncolt!
A fájdalom lelkedet túrta,
és arcodra barázdát ráncolt!

Csak engedd a gyertyákat égni!
Lobbanjon lángja minden napon!
Az elmúlástól nem kell félni,
azt megkapod, és én is kapom!
 
 
0 komment , kategória:  Kóródi László  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 9 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 202 db bejegyzés
e év: 3053 db bejegyzés
Összes: 6188 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2386
  • e Hét: 7713
  • e Hónap: 49084
  • e Év: 649105
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.