Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
A világ legdrágább cipője.
  2017-11-02 21:12:17, csütörtök
 
  A brit dizájner, Debbie Wingham megmutatta alkotását, amely hivatalosan is a világ legdrágább cipője. A mézeskalács házikóra emlékeztető tűsarkúja valódi aranyszállal van átszőve, illetve ritka gyémántokkal és más drágakövekkel van kirakva, többnyire ez indokolja felfoghatatlanul magas, 15 millió dolláros, vagyis 4 milliárd forintos árát. A különleges cipőt a floridai kortárs művésszel, Chris Campbellel közösen készítette el.







 
 
0 komment , kategória:  Guinness és más rekordok:  
Csillárok műanyag PET palackokból
  2017-11-02 21:11:08, csütörtök
 
  A Cseh művész Richterová Veronika új életet ad a kidobásra szánt PET palackoknak: a PET palackokat úgy vágja, feszíti, csavarja, melegíti, hogy egészen menő csillárok jönnek ki belőlük. Csak arra kell figyelni, hogy kis hőtermelésű égőket használjon hozzájuk, bár a környezetbarát szemlélethez úgyse nagyon illene más a LED-eken kívül.

















 
 
0 komment , kategória:  A kreativitás gyűjteménye.  
Dalitok vagy "érinthetetlenek" Indiában
  2017-11-02 21:00:10, csütörtök
 
  A dalit az indiai kasztrendszerben hagyományosan érinthetetlennek tartott emberek csoportjának önelnevezése, melyet a 19. században már használtak. A dalitok a négy varnából álló hindu kasztrendszerből kirekesztett emberek, kiket ezért "ötödik varna" néven is emlegettek.




A felsőbb kasztok úgy tekintettek a dalitokra, mint akik kívül állnak a varnák vagy kasztok rendszerén, tehát a vallás által szentesített négy varnán kívül egy tisztátalan ötödiket alkotnak.




Dháraví hatalmas nyomornegyed Mumbai városban, amelyet az 1880-as években alapítottak, a brit gyarmati uralom idején. A gyarmati kormányzat kiűzte a tímár, cserzővarga, szűcs szakmákat űző dalitokat a Bombay félszigetről, hogy néhány km-rel arrébb alapítsák meg Dháravít. Ma már csak a helyiek 20%-a dalit.




A hindu kasztrendszerben a dalitok dolga az volt, hogy a vallásilag tisztátalannak számító foglalkozásokat űzzék: bőrrel foglalkozzanak, hentesként dolgozzanak, szemetet szedjenek, utcát söpörjenek, dögöket és ürüléket takarítsanak el, csatornát tisztítsanak, vécét pucoljanak. Az volt az általános hiedelem, hogy ezek a munkák vallásilag beszennyezik az egyént, és ez a tisztátalan állapot fertőző.




A dalitok általában ki voltak rekesztve a társadalmi életből. Szegregált telepeken éltek. Nem léphettek be templomba, iskolába. Más kasztok elővigyázatosan kerülték velük az érintkezést.




1950-től fogva India olyan törvényeket és intézkedéseket hozott, amelyek megjavították a dalitok társadalmi gazdasági helyzetét. 1995-re az indiai munkahelyek 17,2%-át dalitok töltötték be, tehát lakossági arányuknál magasabb arányban képviseltették magukat a munka világában. A magasabb állami állásokban is 10% volt a jelenlétük, tehát 40 év alatt tízszeresére nőtt. A XXI. században dalitokat választottak India legmagasabb jogi és politikai hivatalaira. 1997-ben India demokratikusan köztársasági elnökké választotta a dalit K. R. Narayant.




2001-ben India dalit népességének életminősége a számok tükrében összehasonlíthatóvá vált az átlag indiai lakossággal, ha az egészségügyi ellátást, a várható élettartamot, az oktatás elérhetőségét, ivóvízzel való ellátottságot, lakhatást nézzük.




India legnépesebb szövetségi államában Uttar Pradesben a dalitok forradalmasították a közéletet. A dalitok vezette Bahujan Samaj Párt többször is megnyerte a választásokat és a párt vezetője, Mayawati asszony, főminiszter lett. Ezeket a bámulatos eredményeket a Dr Ámbédkar által elindított mozgalom és az általa megtervezett indiai alkotmány alapozta meg. A dalitok politikai érdekérvényesítése mindig Dr Ámbédkar kultuszára épült.




A börtönlakók körében aránytalanul sok a dalit. Míg a dalit kasztok és törzsek az indiai népesség egy negyedét alkotják, addig az indiai börtönöben a rabok harmada közülük kerül ki. Gudzsarát szövetségi államban, ahol a lakosság 6,7%-a dalit, a börtönnépesség 32,9%-a az. A dalitok és nem dalitok között kitört erőszak leginkább ott fordul elő, ahol a dalitok gazdaságilag sikeresek, de az előítéletek mégis tartósak. Minden 18 percben bekövetkezik egy bűneset a dalitok kárára. Naponta 3 dalit nőt erőszakolnak meg. Hetente 13 gyilkosságot követnek el ellenük, naponta 27 atrocitás történik. Hetente 6 dalitot rabolnak el. A Bhagana nemi erőszak ügy példázza a dalit lányok-asszonyok elleni erőszakot. Bangalore-ban jegyzik föl a legtöbb jogsértést dalitokkal szemben.




Az atrocitások megelőzéséért hozott 1989-es törvénnyel az indiai kormányelismerte, hogy a kasztok kapcsolatát az erőszak jellemzi. A törvény megállapít a Lajstromba vett kasztok és törzsek elleni konkrét bűncselekményeket, és büntetéseket rendel hozzájuk. Célja, hogy gátat vessen a dalitok elleni erőszaknak. A felsorolt atrocitások között van megalázás, vagy például káros anyagok fogyasztására való kényszerítés. A kényszermunka gyakorlata, a vízhez jutás megtagadása és más közszolgáltatások igénybe vételének megakadályozása, és a szexuális visszaélés is rajta vannak a listán. A törvény külön bíróságokat jelölt ki ilyen ügyek próbapereire.

























 
 
0 komment , kategória:  Általános  
A két leghíresebb kalóznő
  2017-11-02 20:49:09, csütörtök
 
  Ha valaki meghallja a kalóz szót azonnal egy férfi jut eszébe, fél szemmel, fél lábbal, kampós kézzel, háromszögletű sapkában, lehetőleg egy pisztollyal a kezében. Pedig nem csak férfiak válhattak kalózzá. Már az ókori Kínából is feljegyeztek asszonyokat, akik saját hajóikkal járták a vizeket, és fosztogattak.

A kalózkodás a 18. században sem csak a férfiak mestersége volt. A két leghíresebb kalóznőkről Anne Bonny-ről és Mary Read-ről alig tesznek a történelemkönyvek említést.

Anne Bonny




A vöröshajú Anne Írországból származott. Édesanyja egy szobalány, édesapja William Cormac ügyvéd törvénytelen lánya volt. A család az 1600-as években Charleston közelébe költözött át az amerikai Dél-Karolinában. A lány már 13 évesen hírhedt volt kegyetlenkedéseiről, egy cselédlányt a feljegyzések szerint hasbaszúrt egy konyhakéssel.

Korán ment férjhez, James Bonnyhoz, aki szemet vetett a lány örökségére, ezért Anne-t kitagadta apja. James elvitte a lányt a kalózok paradicsomába a Bahama-szigeteki New Providence-ben húzta meg magát. New Providence-ben a kalózoknak jó dolga volt, mivel a helyi király jegyelmet adott nekik. Bonny a király informátorává vált.

Anne New Providence-ben egy kocsmai verekedés során találkozott John "Jack Calico" Rakham kapitánnyal. Mivel Anne-t nem sikerült Caliconak megvásárolnia férjétől, így a kalóznő megszökött. 1720 körül csatlakozott hozzájuk Mary Read is.

Mary Read




Mindketten férfinak öltöztek, a szóbeszéd úgy tartja Anne-nek megtetszett Read, és először el akarta csábítani, így Mary-nek fel kellett tárnia titkát, hogy valójában ő is nő, aki férfinak álcázza magát.

Mary szintén törvénytelen gyermekként látta meg a napvilágot 1690-ben (vagy 1680-ban), Plymouthban. Mary gyermekkorát fiúként töltötte, mivel csak így kapott családja pénzügyi támogatást nagyanyjuktól.

Nagyanyja halála után egy francia nő cselédje lett, ahonnan megszökött, és meg sem állt a flandriai lovasezredig. Itt férfinak öltözve beleszeretett egy bajtásába, akivel összeházasodott, férje hamar meghalt.

Az 1710-es években újra magára öltötte a férfiruhát, és szintén a Karib-térségben kötött ki. Mary szintén bahamai New Providence szigetén húzta meg magát. 1718-ban kegyelmet kapott, majd csatlakozott Jack Rackhamhez és Anne Bonny-hoz a Vanity fedélzetén.

Mary és Anne kegyetlenkedéseikről váltak híressé, a pokol vadmacskáinak nevezték őket. A Vanityn minden férfit felülmúlt vérszomjasságuk. Amikor harcolni kellett, a tenger amazonjaivá váltak. Vadállatként üvöltöttek, szúrtak, vágtak, a foglyokat pedig különös élvezettel bántalmazták. A saját bajtársaikat sem kímélték: ha úgy látták, hogy nem elég bátrak. Kimondhatjuk, a két nő rettegésben tartotta az egész kalózhajót, a hajó meg a karibi térséget.

1720 októberében a jamaica-i Point Negril kikötőjében egy brit haditengerészeti naszád Jonathan Barnettel az élén egy tivornya közepén lepte meg őket. Jamaicában bíróság elé kerültek. Jack kapitányt és a legénység férfitagjait 1720 november 16-án felakasztották. Anne és Mary kivégzését terhesség miatt elhalasztották.

Mary lázban a börtönben hunyt el. Más jelentések szerint halált színlelve szökött meg.
Anne kivégzéséről nincs információ. Egy pletyka szerint gazdag apja kiváltotta, és egy karibi szigetre költözött gyermeke születése után. Egy Joseph Burleigh nevű férfihoz ment férjhez 1721-ben. Tíz gyermekük születhetett, Észak-Amerikában telepedtek le, és 1782-ben nyolcvanesztendősen halhatott meg, Dél-Kalorinában.

Egy harmadik legenda úgy tartja, Anne és Mary az amerikai Lousiana-ba költöztek, és ott éltek békében halálukig.
 
 
0 komment , kategória:  Történelem:  
Elképesztő egybeesések a fotókon
  2017-11-02 20:37:57, csütörtök
 
  A londoni fotós, Denis Cherim olyan fényképeket készít, ahol a természet és a véletlen gyönyörű összhangba rendezi a valóságot. A képek megmutatják, hogy bármilyen részletben ott lehet a szépség, a harmónia amelyek kihangsúlyozzák a bolygónk egyensúlyát, csak meg kell látni.













































 
 
0 komment , kategória:  Művészet:  
Halottak napja Mexikóban
  2017-11-02 20:26:53, csütörtök
 
  A halottak napja Mexikóban és az Egyesült Államok mexikóiak által sűrűn lakott déli részein egészen más látványelemeket hordoz, mint a nálunk megszokott visszafogott megemlékezések. Célja ugyanúgy a halottakra való emlékezés, csak az eszközök mások. A latin-amerikai hagyományok szerint a halál az élet része. Ennek megfelelően nem az elmúláson keseregnek, hanem ünneplik az életet, és az elhunytak életének vidám részleteire emlékeznek.




Ezeket a napokat arra használják, hogy az elhunyt szeretteik lelkéhez ilyenkor egy kicsit közelebb kerüljenek. Ez a lelkes és vidám ünneplés nem egyetlen estéről szól, hanem három napig tart. Október 31-én indul és egészen november 2-ig tart a fiesta. Az ünneplés középpontjában a temetők, a halottak állnak. Az élők jelmezekbe öltöznek, cukorkákat, virágokat, papírmasé figurákat használnak minden méretben és minden mennyiségben.




Bármilyen meglepő, de az egyik legfontosabb cél, hogy a temetőket, a sírok környékét otthonossá, kellemessé tegyék egy éjszakára. A családok apraja-nagyja kint éjszakázik ilyenkor a temetőben. Ételt, italt visznek, zenélnek, és így várják az időt, amikor hitük szerint a halottak visszatérnek közéjük.




Mexikóban a legtöbb helyen október 31. a gyerekek napja. A kicsik gyerekoltárokat készítenek, hogy megidézzék az elhunyt gyerekek lelkét. November elseje a mindenszentek napja, amikor a felnőtt lelkek térnek vissza egy rövid látogatásra, míg november 2. a "mindenlelkek napja". Ilyenkor mennek ki a családok a temetőkbe feldíszíteni a hozzátartozók sírjait.




Halottak napja, (Día de los muertos) Mexikó legszínesebb és legnagyobb ünnepe. A "Kolumbusz előtti" és a keresztény kultúra keveredése, amelynek a Csontvázhölgyektől (La Catrina) kezdve a Halottak kenyerén (Pan de Muertos) át a krizantémig (cempasúchitl) rengeteg szimbóluma van. A virágok, a viasz, a gyertya az európai, míg a füstölők, a gyanta, az étel és a virág az indián kultúra elemei. Az oltár készítésére nagy figyelmet fordítanak ügyelve a harmóniára. Három részt lehet elkülöníteni. Alulra füstölőket és ételt helyeznek, a középső rész a legfontosabb, ide gyümölcsök, virág, kenyér és alkoholos italok kerülnek. Legfelülre fényképeket tesznek.




Az ételeknek és adományoknak szimbolikus jelentése van. Általában a négy elemre épülnek. Ezek a föld, szél, víz és a tűz. A gyümölcsök a föld termékenységét szimbolizálják. A víz a szomjúság oltása mellett az élet forrását jelenti, míg a gyertyák a tájékozódást segítik, valamint a hitet és a reményt jelentik. A gyanta vagy tömjén füstje a levegőben a rossz szellemektől való megtisztulást jelenti.




Az egyik legnépszerűbb figura a csontvázhölgy, Catrina, aki a halál szimbóluma. Először José Guadalupe Posada készített ilyen ábrázolásokat, de a csontvázhölgyet rengeteg formában lehet látni. Sokszor mosolygós, a halandókkal kacérkodó, vidám nőalak, aki az élet örömére emlékeztet. Az időszak nyüzsgő vásárainak legfőbb portékája a calavera, a cukorból, csokiból vagy papírból készített díszes koponya, amely a házi oltárok elmaradhatatlan kelléke.




Az ünnep a családok számára az újra találkozást jelenti, ami erősíti a rokoni kötelékeket. Jelmezbe öltöznek, táncolnak és zenélnek. Az előkészületekkel egy hónapra nyúló ünnep Mexikót hatalmas fiestává varázsolja.

















 
 
0 komment , kategória:  Fesztiválok:  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 137 db bejegyzés
e év: 1828 db bejegyzés
Összes: 37085 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 8971
  • e Hét: 39161
  • e Hónap: 165043
  • e Év: 5068750
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.