|
2017-11-24 11:00:35, péntek
|
| |
| |
Isten áldd meg!
De legalább ügyesen focizik, mondja ártatlan arckifejezéssel a tisztelt szülő, akinek éppen azt próbálom udvarias formában elmondani, hogy gyermeke két hónap alatt sem volt képes megtanulni hetedikesként kívülről a Himnuszt. Azon már régen túlestünk, hogy annak idején ő sem tanulta meg, sőt az Anyegint is kihagyta középiskolában a kötelező olvasmányok közül. És lám mire vitte! Az olvasás egyébként is hülyeség, úri passzió, meg egyébként is legfeljebb az apja kiviszi magával a gyereket Ausztriába.
Csak egy kettest legalább - s néz rám boci szemmel.
Bevallom, neki akár hármast is adnék, ha továbbra is így nézne rám, de Anyegin kissé fúrja az oldalamat.
Meg amúgy is orosz, aztán miért olvastam volna el, folytatja, a Sirályból meg olyan jó vázlatot diktáltak, hogy fölösleges lett volna elolvasni.
Gyanakodni kezdtem. Az Anyegin még az átkosban lehetett kötelező olvasmány a gimnáziumban, s akkor éppen ott regnáltam, s aki egy hosszabb részletet oroszul is hajlandó volt megtanulni, annak bevéstem az ötöst. Rá is kérdeztem rögtön Tatjána levelére, s a fiú életéért könyörgő édesanya fújni kezdte: Já k vam pisú ... Elhűltem. Hát ki volt a maga magyar tanárja, kérdeztem végül fölocsúdva a kábulattól.
Hát nem ismer meg, tanár úr. Maga.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
