|
2017-11-03 13:31:46, péntek
|
| |
| |
Amikor a szavak már semmit nem érnek ,
elfelejtünk mindent játszi könnyedséggel .
Sodródunk életünk zajló tengerében ,
csüggedő erőnkkel vágyaink , álmaink keresve .
Segély kiáltásunk elveszik az éjben ,
hervadozó életünk eltűnik a mélyben .
Próbáljuk magunkat felszínen tartani , fojtó
büszkeséggel ingadozó hittel .
Ott túl a messzeségben , egy örök zöld
szigetet képzelünk magunknak , amitől a szívünk
szebb jövőt remélve újra lángra kapna .
Mígnem a kietlen , sötét éjszakába rádöbbenünk ,
arra , hogy a sorsunk könyvét nem mi - a jó Isten írja !
**********
********** Bédné Marika : 2017 . 11 . 03 . 13 : 26 - / saját versem / *********
|
|
| |
|
1 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
Bédné Marika : 2017 . 11 . 03 . 22 : 02 
