Regisztráció  Belépés
marcyt.blog.xfree.hu
Napraforgó a legtöbb lány, ahogy a virág, a fényre vár.Megváltozott az új világ. Szív és lélek, háttérben áll.... forognak a nap felé, pedig felhős az ég. Jánoki Imre
1945.12.03
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Nagygyörgy Erzsébet: Elviszlek
  2017-11-03 08:39:16, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Nagygyörgy Erzsébet  
Majthényi György: Álomvárás.
  2017-11-03 08:37:26, péntek
 
  Majthényi György:

Álomvárás.


Úgy várlak, mint az álmos kis gyerek
A végét várja bús tündérmeséknek.
Az álom keze már szemén remeg
S a szivében kis álomtüzek égnek.

Az élet messze ködbe tűnt hajó
És harsonáit halk szelek csitítják -
A mese végén szívünkben lakó
Tündérkezek építik álmunk hídját.

E hídról nézem tűnő életem,
Mely megnőtt már a bús mese végéig;
Álomhabok locsolják szüntelen
Míg új napoknak iszsza fénykévéit.

E hídról várom, jössz-e már felém?
Ó, jöjj - már messze ködben a hajó,
És életemnek hűvös, vén delén
E gyermekálom áldó s altató.

Vasárnapi Ujság 1910. deczember 18.
 
 
0 komment , kategória:  Majthényi György  
Dömötör János: Boldog ember.
  2017-11-03 08:33:18, péntek
 
  Dömötör János:

Boldog ember.


Boldog ember és szerencsés,
A kit isten arra szánt,
Hogy a földet szántva, vetve,
Senkitől sem emlegetve
Éldegélhet egyaránt.

Boldog ember, kit az áldás
Seregestül meglepett:.
A ki otthon, körbe fogva,
Vendégekkel mosolyogva
Vígan szentel ünnepet.

Kisded, nádas hajlékában
Dolga kényén foly neki;
Meg van áldva áldott nővel,
S neve napján köszöntővel
Tisztelik meg gyermeki.

Mi más annak, kit a végzet
Jó útjáról elseper!
Ajtaját magára zárja,
Házát még vendég se járja,
Egymagában ünnepel.

Nincsen, a ki szólna hozzá
Oda kinn, vagy ide benn ;
Nincsen, a ki felderítse,
Búját, gondját szenderítse,
Otthonában idegen.

Boldogtalan szegény ember,
Ha mindenki elhagyott:
Jöjj el hozzám, légy vendégem,
Lesz még hely az asztalvégen, -
Lásd én is magam vagyok !

Vasárnapi Ujság 1876. január 2.
 
 
0 komment , kategória:  Dömötör János  
Dutka Ákos: Hívogat az őszi tenger.
  2017-11-03 08:31:55, péntek
 
  Dutka Ákos:

Hívogat az őszi tenger.

- Antwerpeni emlék. -


November-est. A csontjaim sajognak
Barnán nyújtóznak künn az őszi fák
Szemben ázott háztetőn a kémény
Füstöl mint a barna flamand fapipák.

Öt év ködén, s a háztetőkön által
Az őszi tenger fodros háta ring
S a nyájas ódon flamand kis hotelben
Ott ülök én az ablaknál megint.

Avas bordáju, vén hajók dudálnak,
A parton sok száz víg hajós pipál, -
A folyosón künn faczipők kopognak,
Benn fehér csészék közt forr a samovár . . .

Hajók dudája, - bús hajós legendák, -
Anyám búcsúzó, könnyes két szeme,
Úgy rémlik, mintha minden itt zokogna
S öt év ködéből újra intene.

Künn a fák mint vitorlák suhognak . . .
Az őszi tenger fodros háta ring . . .
Messze parton engem vár a gálya . . .
Holnap talán mindent itt hagyok megint.

Vasárnapi Ujság 1910. deczember 18.
 
 
0 komment , kategória:  Dutka Ákos  
Bajtai András: Mint a mesemondók
  2017-11-03 08:30:14, péntek
 
  Bajtai András:

Mint a mesemondók


Ez már a ritkulás. Ereszkedő hang-
lejtéssel fejezzük be mondatainkat,
és könyökölve hallgatjuk egymást,
mint a mesemondók. Erre vágytam
volna? Nézni, ahogy a rézfillérek

helyén ázik az utca, s a félelem
lassan hitbe vált át? Séta közben
jósolni neked tócsákból, mosolyból,
éjjel pedig, sötét szobákban bolyongva
a szavamat adni, hogy mostantól

csak suttogok rólad, ha a madarak
hírül hozzák, merre jártál? Felelőtlen
ígéreteket tenni arról, hogy titkaimat,
akár rossz szokásaimat, egy napon
majd hagyom elkóborolni a kedvedért?
 
 
0 komment , kategória:  Bajtai András  
Meziou Király Klára: Őszi eső
  2017-11-03 08:28:42, péntek
 
  Meziou Király Klára:

Őszi eső


Melankóliát hoz az őszi eső,
szürkeség, közöny most az úr - ha hagyjuk.
Jókedv léphet helyébe - ha akarjuk,
s így a vidám nap is sietve eljő.

Tőlünk függ, milyen lesz majd a holnapunk,
mosolyt hoz-e vagy könnyeket - ezt tudjuk.
Vége a depressziónak - ezt unjuk,
tégy félre minden rosszat, felragyogunk!

Tanítsuk szemünket a szépet látni, 
szívünkkel jót keressünk - így érezzünk,
csak pozitívan éljünk - így élvezzük,
őszi esőnek is tudjunk örülni!

2014. október 16.
 
 
0 komment , kategória:  Meziou Király Klára  
Reviczky Gyula: Amit a poharak beszélnek.
  2017-11-03 08:26:56, péntek
 
  Reviczky Gyula:

Amit a poharak beszélnek.


Elég a napnak terhe mára;
Ne töprengj a világ során.
Arany nedűt tölts a pohárba
És idd ki vígan, szaporán.
Hajrá, szamár mind, a ki tűri,
Hogy gond zavarja éjjelét.
Kicz-kocz, a rossz kedvet legyűrni:
Ez a valódi bölcseség.

Ne bánd, ha a rossz véleményű
Világ korhelynek is nevez.
Vizet iszik a bikavérű,
S azért a józan még sem ez.
Ne hajts jámbor filiszterekre,
Italuk hadd legyen savó.
Kicz-kocz, kinek van vére, lelke,
Annak nem viz, de bor való.

Ne jajgass, hogyha életednél
Jobban szerettél valakit,
S mert szegény ördögnek születtél,
Más pénzéért véled szakit.
A nő csak nő legyen, ne bálvány;
Mert akkor kinevet s lenéz.
Kicz-kocz, öleld, csókold, ha rááll;
Ha nem: mást lelni nem nehéz.

Barátod is volt szebb időkbe'?
Rábíztad minden titkodat.
Karod, szived megnyílt előtte;
Ismerte mind n álmodat.
S kisült, hogy önző, irigy álnok,
Örül, ha bajt okoz neked . . .
Kicz-kocz, ne legyen más barátod,
Mint a ki bort iszik véled.

Ne bánd, hogy nem tudsz boldogulni!
Nézd a világnak ezreit;
Zöld ágra jut, ki ért hazudni,
Csúszik, csal és hízelkedik.
Az életből nem tudtad-e meg,
Hogy az igazság meztelen? . . .
Kicz-kocz, szörnyű bolond az élet;
De van vigasz, csak bor legyen.

Hajszoljon más, míg holtra fárad,
Csalárd szerencse, tégedet;
Legyen más rabja kapzsiságnak,
Lesvén arany csengésedet:
De ha borozó társaságnál:
Pohara csendül, szebb zene.
Kicz-kocz, minden jó, hogyha másnap
Nem fáj a czimborák feje.

Veszprémi Független Hirlap, 1885.
 
 
0 komment , kategória:  Reviczky Gyula  
G. Diószeghy Mór: Itthon.
  2017-11-03 08:24:39, péntek
 
  G. Diószeghy Mór:

Itthon.


Virágos tavasz volt, mikor elhagytalak
Ifjan, ép erőben,
Rideg, fagyos télben jöttem ismét vissza,
Roskatagon, törten.
Utrainduláskor annyi szép reménynyel
Biztatott az élet:
Meg sem is álmodtam, hogy virágos utam
Tövis közé téved.

Bolyongtam sokáig, küzdeni is küzdtem
Kemény, nehéz harcot;
Csak előre néztem, meg sem is ingottam
Amig erőm tartott.
Aztán elfáradtan, égető sebektől
A lelkem is vérzett,
Vágyaim kihaltak, napról-napra nagyobb
Teher lett az élet.

Tovább már nem küzdök, remény már nem biztat.
Boldogabb jövővel:
Napom nyugovóban, sohasem is kérelem
Ismét mikor jő fel.
Sötétben bolyongok, tövisken járok -
Mindegy az már nékem,
Visszanéznem fájó, gyönyörrel nem biztat
Ha tovább kell élnem.

. . . Virágos tavasszal, ifjan, ép erőben
Indultam el innen,
Kemény nehéz harcban, hej, de oda veszett
Minden drága kincsem !
Fagyos, rideg télben, kirabolva durván
Jöttem ismét vissza,
Csak egy vágyam maradt, csak egy, az utolsó :
Itt tegyetek sirba.

Szarvas és Vidéke 1911. június 04.
 
 
0 komment , kategória:  G. Diószeghy Mór  
Kányádi Sándor: Öregek
  2017-11-03 08:23:22, péntek
 
  Kányádi Sándor:

Öregek


ülnek a kopárló fák alatt
mint valami színdarabban
vagy festményen
térdeik között egy-egy pálca
(sose lesz többé bot belőlük
legfönnebb egy ronda kutya
vagy komisz kölyök felé
suhannak már amitől
a kutya még dühösebb
a kölyök még komiszabb lesz
szamárfület mutatva s röhögve
hajlik el - apróka kopogások
pörölnek fogatlan motyogással
aztán újra a padok valamelyikére
nyugszik a trottyos nadrág s a
térdek közé a bot mintha ki se
mozdultak volna a képből)
mintha örökkön-örökké

nagy messze fönn a kopárló fák fölött
sugárhajtású gép íveli át a
visszhangos eget s mire a fejek
lassan a hang irányába törnének
már csak a hosszú csóva mutatja
merre tűnt

más járat indul most a félig csukott
pillák alól fénynél sebesebben oda
ahol egy lustán szénát szálalgató
szürke szamár volt az ősz
és a favágó gép s a kés-alá-hízott
süldők visításával kélt a szelíd
mészárosképű hajnal

1972.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor  
Dömötör Pál: Vád.
  2017-11-03 08:21:22, péntek
 
  Dömötör Pál:

Vád.

Vádolnak: a lantot
Miért nem teszem le?
Hiszen nem való az
Már az én kezembe !

Előttem az élet!
Hagyjam a dalt másnak.
Ábrándos ifjúnak,
Daloló madárnak . . .

Ne szerettem volna:
Nem daloltam volna.
Madár ne szeretne:
Madár se dalolna!

De a madár dalol;
Mert kis szíve szeret!
De én is dalolok,
Mert én is szeretek !

Vasárnapi Ujság 1882. junius 4.
 
 
0 komment , kategória:  Dömötör Pál  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 179 db bejegyzés
e év: 3036 db bejegyzés
Összes: 29465 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 4718
  • e Hét: 44473
  • e Hónap: 114781
  • e Év: 1690606
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.