Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
2017.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Bella István
  2017-11-06 08:26:33, hétfő
 
  Bella István

És szólt a szó

És szólt a hegy:
- Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?

És szólt a Nap:
- Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?

S a csillag szólt:
- Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?

És szólt a tó:
- Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?

És szólt a szó:
- Ha kucorgó fény leszek,
a szájad szélén, hogy megláss,
egyetlenegyszer kimondasz-e?!
 
 
0 komment , kategória:  Bella István  
Lengyel Jolán
  2017-11-06 08:25:16, hétfő
 
  Lengyel Jolán

A régen hallott szó...

A tavasz elköszönt, rég elmúlt a nyár,
jégvirág szövi minden ablakom.
Dérlepte fákon, nem dalol madár,
hogy megpillantsam: nincs rá alkalom.

Néha - vágyódva - lelkem arra jár,
keres és kutat csörgő patakot.
Reménnyel telve titkon arra vár:
alkony-fényében lát egy alakot.

Jaj, ó jaj! ismét csak a képzelet!
Tűnő álomkép, gyorsan illanó:
halad az idő - elhagy - meglehet,

közben a hajam belepi a hó:
csak a szél dúdol egy halk éneket:
rongyos takaró, a rég hallott szó...
 
 
0 komment , kategória:  Lengyel Jolán  
Cseik Gergely
  2017-11-06 08:23:36, hétfő
 
  Cseik Gergely

Megfagyott mosoly

A mosoly az arcomon,
Már rég megfagyott
A boldogság számlája
Nekem, túl drága volt.

Hisz van bolond ember,
Ki megbízik másban,
Ki azt hiszi jól van így,
De szívében más van.

Néhány meg elhiszi,
Hogy elmúlik egyszer,
De később majd rájön,
Ettől lesz ember.

De mért kell hogy élő,
Ezt így élje át?
Mért kell hogy érezze,
Haldoklók fájdalmát?

Mert ha túléli egyszer megtanulja,
Ki bolond, könnyen magára hozza,
A kegyetlen szerelem meg nem öli,
De már tudja, a bűntudat végig, a sírig kínozza.
 
 
0 komment , kategória:  Cseik Gergely  
Balázs Béla
  2017-11-06 08:20:36, hétfő
 
  Balázs Béla

Régi könnyek

Mindenhová el kellene mennem,
Hová szívem régen sírni hordtam.
El kell vinnem, hogy nevessen ottan,
Mert ott most is siratnak még engem.

Régi erdőm tépett hajjal, gyásszal
Gyászol vérző törzsével a fáknak.
Ottan most is vacognak az ágak
S régi tájak búja ideárnyal.

El kell mennem régi szobám látnom,
Mert ég benne még magányom vágya
Vérző lánggal. Égve maradt máglya,
Istenemúlt, elhagyott oltáron.

Leszedem majd gyászom lobogóit,
Hogy árnyékuk rám és rád ne szórják.
De hogy érjem el a régi órák
Messze úszó fekete hajóit?

Fehérséged fényli most a lelkem.
Hiába. Nem száradnak a könnyek.
Régi nóták, rég olvasott könyvek,
Mindig, mindig siratnak majd engem.
 
 
0 komment , kategória:  Balázs Béla  
Bakos Erika
  2017-11-06 08:18:48, hétfő
 
  Bakos Erika

Beköltöztél a szívembe

Beköltöztél magányos szívembe,
s szerelmet hoztál kopár falai közé,
a boldogság virágait elültetve benne,
terítettél sziromfátylat fájó álmaim fölé.

Elrejtőztél mélyen, de én megtaláltalak,
s lettél a napfény magányom erdejében,
majd éjjel hold, mely hangtalanul simogat,
rég feledett vágyakat felidézve testemben.

Csillagként jöttél mint egy fényrobbanás,
Vigyázom fényed és szerelmed örökre,
nem hittem, hogy érhet még ilyen varázs,
S beköltöztem én is szerelmes szívedbe.
 
 
0 komment , kategória:  Bakos Erika  
Baranyi Ferenc
  2017-11-06 08:16:17, hétfő
 
  Baranyi Ferenc

Lány a kútnál

A lány leült a kútnál
és szép volt, mint a kút,
melynek mélysége lentről
fel, az arcára hullt,
a kőalak mögötte
majd megveszett, hiszen
rangban hozzákövülni
nem volt reménye sem,
a lány leült a kútnál
és elmosolyodott,
az örökkévalóság
percekre tört legott,
felkaptam egy darabját
s elfutottam vele,
nehogy egy moccanás, egy
zörej visszavegye.
Csak nékem rendeződött
így össze ez a kép.
S immár kimerevített
tökély a töredék :
az elcsent pillanat már
örökös programom.

A lány leült a kútnál.
Azóta szomjazom.
 
 
0 komment , kategória:  Baranyi Ferenc  
Ady Endre
  2017-11-06 08:14:52, hétfő
 
  Ady Endre

Utolsó mosoly

Óh, nagyon csúnyán éltem,
Óh, nagyon csúnyán éltem:
Milyen szép halott leszek,
Milyen szép halott leszek.

Megszépül szatír-arcom,
Megszépül szatír-arcom:
Mosoly lesz az ajkamon,
Mosoly lesz az ajkamon.

Üveges, nagy szememben,
Üveges, nagy szememben
Valaki benne ragyog,
Valaki benne ragyog.

Mosolyos, hideg ajkam,
Mosolyos, hideg ajkam:
Köszöni a csókodat,
Köszöni a csókodat.
 
 
0 komment , kategória:  Ady Endre  
Jánosházy György
  2017-11-06 08:11:58, hétfő
 
  Jánosházy György

Mi jöhet még...

Elteltek a napok, kalandok, éjek,
elteltek fények, felhők és szelek.
Mi jöhet még? Mit várjak, mit reméljek?
Színét vesztette vágy és képzelet.

Romlott világ nyüzsög ma körülöttem,
melyhez régóta nincs többé közöm,
csak tengek benne, kábán, elesetten.
Dermedt a szív, elhalt a vágy s öröm.

Hová lett az értelmes, emberibb lét,
amelyre felkészültem gyermekésszel?
Bedőlt hazugság volt, széljárta fészer.

De éjjel néha felidézem ismét.
E földön már soha fel nem találom -
megadja tán egy túlvilági álom.
 
 
0 komment , kategória:  Jánosházy György  
Várnai Zseni
  2017-11-06 08:09:50, hétfő
 
  Várnai Zseni

Síró szemek

Én sokat nézek a síró szemekbe
S éjente magam is sírok sokat
És messze, zord sötét tájak felől
Magamba szívom a bánatokat.

Mi messze jajlik vérző távolokban,
Mind megtalál és mind olyan enyém,
Hogy arcomat sápadtra komorítja
S ifjú szememből is elfogy a fény.

Pedig Te, Kedves, itt vagy és szeretlek,
Virággal kén' övezni homlokom,
De ajkamon, lásd, könnybefúl az ének,
Ciprus vagyok én minden sírokon.

Tán elveszítlek így, hisz vannak vígak,
Felédhajlók és könnyen nevetők,
Én nem tudok, mert hallom, akik sírnak,
És egyre telnek, mind a temetők.

Lásd, így vagyok, szomorú két szememmel,
Lelkem mélyén bús dalok zengenek,
Kacagások, víg játékok helyébe,
Nem tudom én, elég-e ez Neked?

Mert jaj nekem, síró szemekbe néztem,
S most minden könny az én szememben ég,
Mosolyogni meg közben elfeledtem...
Lehet-e engem így szeretni még?
 
 
0 komment , kategória:  Várnai Zseni  
Bókkon Gábor
  2017-11-06 07:59:17, hétfő
 
  BókkonGábor

Ima

Gyónom mindenkinek, a földnek, az égnek, a fűnek é
fának, a patkányoknak, a kalauznak, az idegorvosoknak,
Eszti néninek és mindennek, ami mozog vagy áll, él
vagy meghalt, hogy tiszta vagyok.
Olyan tiszta, amely mocsokká válik, a legnagyobb
szemétté. Olyan tiszta, amely röhögésre vagy cinizmusra
kényszeríti a barátaimat, az ellenségeimet. A barátaim
a legjobbat akarják. Közben megszüntetnek, kristály-
vércseppé merevítenek, aprófává vagdalnak, és
értetlenül nézik, miért nem virágzom.
Az ellenségeim építenek a csapásaik alatt.
Irgalmazz nekem, madár, akit nem etettem, virág, akit
nem öntöztem, leszakítottam. Öreganyó, nem adtam át a
helyem: lila kendős, majd' föllöktelek: koldus, akinek
pénzt adtam - nem adtam: bogár, eltapostam: ordítsatok
fel néma szóval:
Irgalmazzunk neki!
Könyörgöm én is értetek.
Az én vétkem, az én igen nagy vétkem, hogy mindent
így akartam.
Részeg Kálmán bácsi,
nagy lábú Kató néni,
elröpült csókám,
eltűnt sündisznóm,
hallgass meg engem, hallgass meg minket.
- A kiáltásom kerüljön el mindenhova.
A tengerekbe, a sziklák közé, az emberek szívébe.
Oldozzatok föl el nem követett
bűneimért, szeressetek az elkövetettekért.
Legyen veletek, amire vágytok.
Az élet legyen veletek.
És szűnjön meg a mormogás: a te lelkeddel.
 
 
0 komment , kategória:  Bókkon Gábor  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 202 db bejegyzés
e év: 3053 db bejegyzés
Összes: 6188 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2386
  • e Hét: 7713
  • e Hónap: 49084
  • e Év: 649105
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.