Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
Ősz a hegyen
  2017-11-09 22:54:15, csütörtök
 
  Garai Gábor

Ősz a hegyen

Sűrűsödik a táj:
a dér-pettyes avarra
leszivárog a barna,
bársonyos félhomály.

Mégis elmúlt a nyár.
Lomb-fosztó szél sikoltoz:
a lanka zöld-bozontos,
de a gerinc kopár.

Gyanútlan őz-suta
áll odafönt; szemében
se félelem, se szégyen
(futnia nincs hova),

csak forgatja szelíd
szájában, lassan, enyhe
bánattal, elmerengve
az ősz vad ízeit.
 
 
0 komment , kategória:  Garai Gábor versei  
A remény színével
  2017-11-09 14:38:07, csütörtök
 
  Takáts Gyula

A remény színével

Talán ki is égett az orgona
és füvem a két oszlop előtt,
mint sárga pergament időt,
idézi rokonát, a legelőt.

A zöldet!... De tüzet köp az ősz.
Versenyre kel a nyárral.
Levéltelen csak rügyet tart
az ág s elvétve szól madárdal.

Töppedt szőlőt vág a szedő.
Szedik is gyorsan... Nyúzzák a hegyet.
Bicskáktól villog a hegyi határ
a vérszín levelek felett.

Barbár öröm... A bárány nyúzva,
akár az ember becsülete!
Ügyész szöveg, vallató paprika,
s ragad a fakanál nyele.

Kavarja kondérunk az ősz
a kifagyott fügék között...
Jég, parázs és rá még az ember,
A remény színével sehol a zöld?!
 
 
0 komment , kategória:  Takáts Gyula versei  
Novemberi éj
  2017-11-09 14:36:19, csütörtök
 
  Képes Géza

Novemberi éj

Pengenek a hideg őszi esőben
kövek, tetők, fák és vascsövek.
Felmerül tapogatva a lélek, beléhasít az élet:
fázós zajokból keserű dalt szövöget.

Minden kopog, döng csobog, zörög és cseng,
hallom, szakad le a víz a csatornán.
A didergető, füstszínű éjbe kinézek,
mintha csak a halált szimatolnám.

Lesem: nem jönnek-e még a fegyveresek,
kiket a hatalom tesz könyörtelenekké -
Emberiség! Gyalázat a neved!
Szomorú az én lelkem mindörökké.
 
 
0 komment , kategória:  Képes Géza versei  
Őszi ég alatt
  2017-11-09 14:35:11, csütörtök
 
  JANKOVICH FERENC

ŐSZI ÉG ALATT

Tünnek az álmok, sápad a nap,
reszket a völgyek kéke,
hülnek a fészkek, a dombok alatt
meghördül a szél s tompán elakad, -
lázas a dombok képe.

Az éji csatán halálra gyötört
rózsáid földre hullnak,
a tölgyerdők pozsgás szine tört,
marcona felhők szükítik a kört,
fejed fölé tolulnak.

S mint hangtalanul riadó juhnyáj
félénk összebuvása,
úgy az összebútt lombu táj
megdermed és arcába váj
sötét rémlátomása...

Ó, szép fiatalság lángja, mit ér
teremtő gerjedelmed?
S mi szárnyaival égig ér:
galambi hit, vagy vércsecél -?
Itt minden őszbe dermed.

Tünnek az álmok, sápad a nap,
reszket a völgyek kéke,
fecskék szállnak a dombok alatt,
egy könnyü kis őz röppenve szalad
az erdő sűrüjébe.
 
 
0 komment , kategória:  Jankovich Ferenc versei  
Őszi verőfény
  2017-11-09 14:34:11, csütörtök
 
  Dutka Ákos

Őszi verőfény

A sarjú rét friss-pompás zöldje villog
Mint smaragdszín selymű drága kendő,
Messze mögötte, mintha lángban állna,
Rozsdaszín orommal ég az erdő.

A dűlő-út rőtsárga csíkja mentén
Kék ruhájú lány korsót cipelve
Jön... Megáll... s az izzadt kék ruháján
Áttüzel két kemény, barna melle.

Hajának izzó, sárga szőkeségén
Peregve hull a részeg nap sugára, -
S arany fátyolt sző napsütött nyakára.

A dombok hajlott barna venyigéjén
Most érik a lángborok gerezdje...
S hordót kongatnak már a bő szüretre.
 
 
0 komment , kategória:  Dutka Ákos versei  
November
  2017-11-09 14:28:33, csütörtök
 
  Kányádi Sándor

November

Nyugaton, keleten
vörös az ég alja.
Régről nem kelepel
kéményen a gólya.

Csóka- s varjúsereg
lepi el a fákat,
véget a szél se vet
a nagy csárogásnak.

Pedig fúj, ahogyan
fújni tud november,
birkózik a csupasz
hegyekkel, vizekkel.

Bömböl a szél, süvölt,
dühében már jajgat:
túlcsárogják dühét
a csókák és a varjak.
 
 
0 komment , kategória:  Kányádi Sándor versei  
Fogy már a nap melege
  2017-11-09 14:26:36, csütörtök
 
  KISFALUDY KÁROLY

Fogy már a nap melege

Fogy már a nap melege,
Kertünkben a czinege,
Csipős szél fuj a mezőn,
Farkas kullog az erdőn.

Hadd fújjon a csípős szél,
Galambom attól nem fél,
Reá veszi bundáját
S felkeresi Rózsáját.

S ha galambom betoppan,
Szivem oly nagyot dobban!
Pergő rokkám megakad,
S fonalam is elszakad.

S ha nyájasan mellém ül.
Mi nem néz ki szemébül!
Szép szemek, barna szemek,
Öröm nézni belétek.

És ha a mécs elalszik,
Ajkaimhoz lopódzik,
Megcsókol, én haragszom,
S a csókot - visszaadom.
 
 
0 komment , kategória:  Kisfaludy Károly versei  
Toldi estéje
  2017-11-09 13:52:11, csütörtök
 
  Arany János

Toldi estéje

"Tholdira királynak egyszer lőn haragja...
Három esztendeig nem ment be az udvarba."
IIosvai

1.

Őszbe csavarodott a természet feje,
Dérré vált a harmat, hull a fák levele,
Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja,
És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.
Megpihen legszélén az égi határnak
S int az öregeknek: ,,benneteket várlak!"
Megrezdűl a feje sok öregnek erre:
Egymásután mégis mennek a nyughelyre.
 
 
0 komment , kategória:  Arany János versei  
November
  2017-11-09 13:45:53, csütörtök
 
  Juhász Gyula

November

Nem is búcsúzott, elment szótalan,
Az ifjúságom, íme, odavan.

Nem is tudtam, hogy ő valaha volt,
Hisz mindig búról és gondról dalolt.

Nem is szerettem fanyar új borát,
Asszonytalan és pénztelen sorát.

Nem is sirattam el, csak csöndesen
Elbámulok az eltűnt éveken:

És ma sír, zúg, búg, zendül az avar:
Holt ifjúságom most élni akar!
 
 
0 komment , kategória:  Juhász Gyula versei  
Október
  2017-11-09 13:43:44, csütörtök
 
  Csokonai Vitéz Mihály

Október

Már hát elérkezett a víg október is,
Mely után sóhajtott Bakhus ezerszer is.
Itt van a víg szüret, s mustos kádja körűl
A szüretelőknek víg tábora örűl.
Melybe hordogatja a megért szőllőket,
Víg tánccal s lármával nyomja benne őket.
Kellemes zúgással omlanak cseppjeik,
Jó kedvvel biztatnak zavaros leveik.
A sajtó örvendő lármával csikorog,
Oldalán a piros nektár zúgva csorog.
A lucskos parasztok szurtos képpel járnak,
Néki, nékimennek a tele sajtárnak.
Az ideit szűrik, isszák a tavalyit,
Jövő esztendőre tartják majd a mait.
Az újnak örűlnek, s ótól kurjongatnak,
Mert markokba teljes kulacsot forgatnak.
Tántorgó lábokkal és reszkető kézzel
Mégis sok hordókat tőltnek meg mustmézzel.
S míg a zúgó léhón lefelé foly a must,
Azalatt a hordó mellet isznak víg tust.
Haragszik a gyermek Bakhus a hordóba,
Míg egy részét ki nem szedik a lopóba.
Mérgébe tajtékját túrja a szájára,
Kiüti fenekét s elfut utóljára.
Rips, raps, a szőllők már puszta támasz megett
Gyászolnak, hajdani díszek mind oda lett.
Sok mustos kólika, sok hasrágás, salva
Venia, a tőkék mellé van plántálva.
Kapj az átalaghoz, ne szégyenld, barátom,
Ne szégyenld; ládd, én is a számat nem tátom.
Gyönyörű munka ez, ha szinte lucskos is,
Örömmel nyúl ehhez a paszamántos is.
Még must korába is a bor víggá tészen,
S minden reátartást a szívből elvészen.
Hátha még férfikort érhet a hordóba,
S mint királyi székbe, kiszáll a kancsóba?
Mely édesen pezseg! már előre látom,
Mely vígakká tészen ő akkor, barátom! -
Idvez légy, Liéus, jóltévő istenség!
Tetőled szívünkből fut a kedvetlenség,
Te a barátságot s örömöt érleled:
Légy jó! ím, kezet fog az ember teveled.
 
 
0 komment , kategória:  Csokonai Vitéz Mihály versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 11 
2017.10 2017. November 2017.12
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 14 db bejegyzés
e hónap: 158 db bejegyzés
e év: 2319 db bejegyzés
Összes: 8720 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2948
  • e Hét: 9550
  • e Hónap: 61257
  • e Év: 789665
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.