Belépés
lilagondolatok.blog.xfree.hu
Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot.Találd meg azt, akitől s... Papp Györgyné
1944.11.25
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
Magdolna Kun: Valamikor karácsonykor
  2017-12-15 09:59:43, péntek
 
 





Magdolna Kun

Valamikor karácsonykor



Valamikor a te szíved is átjárta a karácsonyi láng,
s te is hitted gyermekként a mesék igazát.
Valamikor téged is ölbe vettek szépen,
hogy melegedj a csillagszórók ékes fénytüzében.
Valamikor te is érezhetted azt,
az anyai kezek, hogy simogattak,
s hogyan lett annak áldott melegsége,
álmatlan éjeid pihe-puha fészke.
Valamikor a te arcod is mosolypírban égett,
mikor kicsi kezecskéid piros masnit tépett,
és fellelte benne mindazt a sok kincset,
amit szeretteid ajándékul a fenyő alá tettek.
Valamikor te is vártad, hogy az ünnepek
azokkal teljenek, kik nagyon szeretnek,
s kiknek az volt a boldogság, ha szemeidben látták
a kacagó öröm gyermekies báját.
Valamikor lázálmodban anyád szólongattad,
kötényébe bújtál, hogy lassacskán elalhass,
mert tudtad, hogyha kispárnádra éji-könnye hull,
gyermeki lelked rögtön meggyógyul.
Hát te, akit a távolság, s a harag bőszít most,
nyújtsd kezed egy imára, mely feloldozást hoz,
és szaladj vissza oda, abba a réges-régi házba,
ahol szívkulcsoddal nyílik az ajtó rozsdás zárja.






 
 
0 komment , kategória:  Karácsony  
Lajtai Gábor : Téli történet
  2017-12-15 09:32:55, péntek
 
 





Lajtai Gábor : Téli történet



Riadtan, fázva ült a járdaszélen,
Fagyott markában fillérnyi öröm,
Gyermeki arcán csillogott a télben
Sós könny és közöny, hópihék között.

Felette jártak felsőbbrendű lények,
Megcsörrent néha pénzük a kövön,
Szemükben gyúltak nagyvárosi fények,
Kegyes szívükbe béke költözött.

És ő csak ült, csak ült a járdaszélen,
Mosoly oszlatta arcán a ködöt,
Kicsiny tavasz lett körötte a téren,
Hitte a fényt a fellegek fölött.

Szeretett volna átlátni az égen,
Köszönni reményt, kérni szebb jövőt,
Érezte Istent túl a messzeségen,
Koldusként ült az emberek között.



 
 
0 komment , kategória:  Tél  
Szép Ernő: HOLD
  2017-12-15 01:47:18, péntek
 
 





Szép Ernő:
HOLD



Feljön a hold, szép fehéren
Áll az égen,
Csillagoknak arany harca
Csak rajong köröskörűl,
A holdnak beteges arca
Néz, mereng és nem örűl.

Egyszer csak ezüst mosolylya
Fellocsolja
Bágyadt képét és elrezdűl,
Indúl, és leng fényesen,
Tiszta tejúton keresztűl
Ellebeg veszélyesen.

Csillagok közt, kék felhőkön
Mind előbb jön.
Ingva édes borzadálylyal
Andalodva ittason,
Szende képpel, álmos bájjal
Lejt, iramlik, száll, oson.

Igy édesget, igy csal szépen
Egy idétlen
Alakot, ki egy tetőn lenn
Lassan jő elébb, elébb,
Boldogan néz fel, merően
És a semmibe lelép.




 
 
0 komment , kategória:  Szép Ernő  
Bódás János - Szeressetek
  2017-12-15 01:34:49, péntek
 
 





Bódás János - Szeressetek



Szikla vagyok, zord és kemény,
virágtalan rom.
S a törpe hangya nép fölé
gőggel magasodom.

Jó egyedül. Mindegy nekem,
hó fed, vihar ver-e?
Nem kell szeretet tüze
csak megrepesztene!

Jéghegy vagyok, büszke fagyos,
lábam teher veri,
nem hagyom magam senkitől
megközelíteni.

Úgy jó, ha körülöttem
a tajték zúg, szél sivít,
ne szeressetek, mert a tűz,
tudom, megsemmisít.

De jaj! Mégis ember vagyok,
sokszor árva, beteg,
s a gőg, a fagy mögül szívem
sikolt: szeressetek!

Szeressetek! Mit ér a lét,
ha egyedül vagyok?
Ha társaim csak jéghideg
hold, csillagok s habok!

Repeszd, porlaszd zord kérgemet,
szeretet, égi láng,
Hadd legyek termő lágy talaj,
s borítson lomb, virág.

Vagy olvassz meg! Csak hazudtam
a gőgöt, az erőt -
megadnám magam boldogan
a szeretet előtt.



 
 
0 komment , kategória:  Versek 3  
Paul Verlaine - Érzelmes dialóg
  2017-12-15 01:30:13, péntek
 
 





Paul Verlaine - Érzelmes dialóg



Magányos, ódon parkban a havon
Két árny sétál az éjben, ballagón.

Szemük holt fény, ajkuk zenéje mély,
Alig hallatszik, hogy mit is beszél?

Magányos, ódon parkban a havon
Két árnyék révedez rég múltakon.

- Eszedbe jut-e még a mámorunk?
- Hogy gondolod, oly messze már a mult!

- Nevemre néha nem dobban szived?
Lelkemről álmodsz olykor? - Azt hiszed?

- Ó üdvösségünk tűnt szép napjai,
A boldog csók! - Volt benne valami!

- Mily mély hitünk volt és mily kék egünk!
- Elszállt a hit, a komor égbe tünt!

Ballagnak ők balgán a bús úton
S csak a vak éj tűnődik szavukon.

(Juhász Gyula fordítása)










Az embernek érzelmekre is szüksége van, mert gyengédség és szeretet nélkül az élet csupán afféle érzéketlen gépezet.

Victor Hugo




 
 
0 komment , kategória:  Versek 3  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 5 
2017.11 2017. December 2018.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 4 db bejegyzés
e hónap: 99 db bejegyzés
e év: 1086 db bejegyzés
Összes: 13020 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 3068
  • e Hét: 8544
  • e Hónap: 25927
  • e Év: 143173
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.