|
2017-12-17 11:36:24, vasárnap
|
| |
| |
A szeretet ünnepéhez közeledve pedig aktuális is!!!!
Uram, szeretném megtudni, hogy milyen a Paradicsom és milyen a Pokol?- mondta egy szent ember.
Isten odavezeti két ajtóhoz. Kinyitja az egyiket és megengedi az embernek, hogy betekintsen
A szoba közepén egy hatalmas kerek asztal volt és az asztal közepén egy nagy fazék, benne ízletes raguval.
Az emberek, akik az asztal körül ültek csont soványak és
halálsápadtak voltak. Az összes éhezett.
Mindegyiknek egy hosszú nyelű kanál volt a kezében, odakötözve a kezéhez. Mindegyikük elérte a ragus tálat és vett egy kanállal.
De mivel a kanál nyele hosszabb volt, mint a karjuk, nem tudták a kanalat a szájukhoz emelni.
A szent ember megborzongott nyomorúságukat, szenvedésüket látva.
Isten ekkor azt mondta: Amit most láttál az a Pokol volt.
Majd mindketten a második ajtóhoz léptek.
Isten kitárta azt és a látvány, ami a szent elé tárult, ugyanaz volt, mint az előző szobában.
Ott volt egy nagy kerek asztal, egy fazék finom raguval.
Az emberek az asztal körül ugyanúgy hosszú nyelű kanalat tartottak a kezükben.
De ez alkalommal az emberek jól tápláltak, mosolygósak voltak és nevetve beszélgettek egymással*.
A szent ember ekkor azt mondja Istennek: Én ezt nem értem!
Ó, pedig ez egyszerű - válaszolja Isten - ez igazából csak
'képesség' kérdése. ők megtanulták egymást etetni, míg a falánk és önző emberek csak magukra gondoltak.
'Amikor csak magunkra gondolunk... a Pokol van itt a Földön.'
Az egymásra figyelés csodákra képes.
 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
