2017-12-23 18:51:43, szombat
|
|
|
Várakozunk! Jó ez a csend, ez a nyugalom, szívünket megdobogtató izgalommal, vajon szeretteink a Szeretet napján örülnek-e az ajándékainknak, sikerült-e kitalálni titkos gondolatukat. Vajon minden finoman és jól sikerül-e, mert igazán kitettünk magunkért, minden szeretetünket belaadtuk az ínyencségekbe. A legboldogabbak ilyenkor mégis a gyerekek, bár most hiányzik nekik a fehérség, nem tudnak holnap délelőtt hóembert építeni, hogy lefoglalják magukat addig, míg odabenn a gyermekszoba melegében készülődik maga a csoda, a régi rege a jóknak ajándékot hozó Jézuskáról. Mennyire furcsa, mert míg titkon remélik, hogy valóban ilyenkor egy földöntúi hatalom száll le a Földre az emberek közé, maga a menyország ereszkedik le a fenséges békességével, mégis napokig kutatnak a szekrényekben, vajon hol vannak elrejtve az ajándékok. Megváltoztak az ajándékozási szokások is, én örömmel látom, amikor egy kisleány még babát és babaszoba bútort igényel. Nálam ezek a gyerekek igazi kisanyák, akik már így születnek, odaadással és gondoskodással, felelősséggel gyermekeik iránt.
Még van egy kis munka, de a négy hetes adventi várakozás ideje alatt sokan feldíszítették a fenyőfájukat, így ez sem marad holnapra. Sokan megfogalmazták, hogy melyik angyal mit hoz magával és hogyan teszi ezt. Látjátok, mennyire szépségesek a regék és a mesék! Az embernek át kell mennie mesélőbe, hogy a jókat és szépségeket vigasztalja mindig a tudat, hogy nincsenek egyedül a világban.
Holnap este hat órakor összeül a család apraja-nagyja, a magányos egyedül ünneplőbe öltözik, elfogyasztják a vilia esti vacsorát egyre növekvő türelmetlenséggel, mert már annyira régen várnak erre az igazi, a világ legtökéletesebb szeretet ünnepére, amikor nesztelen békességben megnyugszik a Mindenség.
Ez az ünnep a szereteté, melynek szimbóluma mindig a környezetet, embereket védő, óvó örökzöld fenyője a jégcsappá dermedt világmindenségnek. Legyünk büszkék arra, hogy nekünk megadatott várni és szeretni a boldogságot!
Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok!
Szép ez a kívánság-kosár, ahogyan udvarolunk egymásnak, nekem, mint állandó világ-feszületesnek, várva rám, hogy majd kiemelkedek a torzságból, megjelenik valaki egyszer megváltójaként a világnak, annak ellenére, hogy születésem óta penitenciás véráldozásommal tisztulnak, emberré nemesednek a cigánysággal, egész kelettel, valamennyi bibliai néppel, melynek létezését is tagadja Magyarország, hogy valamennyien belőle erednek,mert már régen ide szabták Jeruzsálemet.
Szép a karácsonyi ünnep a Karácsony neveivel a régi és új karácsonyfának, rengeteg szimbólumtárával a bibliai eredetű népeknek. Kinek kell a régi karácsonyfa? - énekelte a medúza zeneszerzőjük a hetvenes években, mivel ő írta a dalait mindegyik érthető és élvezhető zeneműnek abban a tudatban, hogy majd visszaszámlálnak a lírai karámjával a Rákóczi térnek, vagyis vasnépnek.
A karácsony szónak, feldíszített cicomákkal így negatív a jelentése. A fenyő Íriszé volt, azé az Íriszé, akinek a sorsát a hatvanas években kezdték el az arcom beállításával az egyik filmben, ekkor megtámadta a médiát is a tik sem vagytok magyarok menhelyi és Müller Péter cigánytelepe és elmeosztálya, így lett az övék Írisz néven a romániai elmeosztály, amelyeket ingyen tartanak el Magyarország összes könyvszereplőjével együtt. Övék a felhajtás, a rengeteg pénz, amit tékozolnak, pazarolnak, azzal együtt, hogy a halálnépek helyett, mint cigányok, halál reformátusok fényevésen tartottak, koldultattak, saját sorsuk elhordoztatásával. Hogyan lehet a halál sorsát mással elhordatni, halottként cipelve magukkal kínozva éjjel-nappal sátán feleségeként 18 éven keresztül, egy egész országra való halotti tor és mulatós ünneplő seregével a Hunnia börtönnek? Ízisz-Jézus zöld szemmel, Istálló-Vénusz, valamennyi Jézusa a vallásoknak segítő angyalaival az elmeosztályoknak helyett engem áldoztak meg valamennyien, míg ők karácsonyt ünnepeltek, nekem semmi nem járt, annak ellenére,hogy a lelgfényesebb csillaga az égnek hajnali Vénusz volt.
Íriszként egyik főszerepemben Babits Jobb és bal bibliai szerepével vártak, bár Írisz nem volt vallásos, nem tartozott a Hunnia börtönhöz. Melyik égtáj mondja majd magáénak, labdázzatok, mindenkié vagyok.... Babítsy I-végű Élis áldozásra átírva, ami jelenleg Bodor űrpusztító Íziszének felel meg az összes I-végű névvel együtt. Megszokták az áldozást, hogy ilyen jólétben élnek, nem menve vissza oda, ahonnan jöttek. Titokban tartja Magyarország még mindig a borzalmat, amit elkövetett, hogy egyetlen nagy közös áldozó vértisztulással emberi formává nemesedtek.
Magamat nem ünneplem, mivel én vagyok a világ-feszületes jelenleg is, mégpedig orcám nem kívánatos, sem formám, sem alakom nincsen, mert a bűnüket és betegségeiket testemben hordtam el, pedig én voltam a törvény.
Ennyi, ahogyan üzenik nekem a skizoprenek, szép szeretet ünnepet rendezve már népes unokákkal rendelkező családjuknak. |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|