Regisztráció  Belépés
memi59.blog.xfree.hu
A szeretet gazdagabbá teszi azt, aki kapja, és nem juttatja koldusbotra azt, aki adja. Szeretem a jó idézeteket, melyek elgondolkodtatnak, néha irányt mutat... Molnar Emma
1959.03.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 172 
Sárhelyi Erika - Illúzió
  2017-02-24 17:06:37, péntek
 
 



Sárhelyi Erika - Illúzió

Mintha vágy volna, de csak emlék,
mintha most volna, ami oly rég,
mintha valóság, pedig mákony,
üvegen pára, homokban lábnyom.

Mintha itt lenne, ami távol,
mintha engedne, ami gátol,
mintha megélném, szinte látom,
éber kómában, álomhatáron.

Mintha még hívna, aki elment,
mintha csak volna, ami nem lett,
mintha tükör, pedig egy ablak,
ki-bezárt fényből ketrec magamnak.

Mintha már múlna, ami mégsem,
mintha láng gyúlna a sötétben,
mintha költemény, de csak szándék,
egy vers, ami szív, szív, ami játék.
 
 
1 komment , kategória:  Vers gyüjtemény  
1
  2017-02-24 17:06:16, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Hamvas Bélától  
Virágom szirmán Vízcsepp
  2017-02-24 17:06:00, péntek
 
 




Virágom szirmán Vízcsepp: pillanat-gyémánt! Most gazdag vagyok. Útra kél a pettyes katicabogárka Megnézi mi újság a kerek világban. Hívja a gyöngyvirág, hívja a vadrózsa. Ide is, oda is bekukkant egy szóra. Nagybajuszú cincérek sétálgatni mennek. Tóparti szúnyogok kalapot emelnek. Estére elfáradt katicabogárka. A tarka pillangó hazatalicskázta.




 
 
0 komment , kategória:  Virágokról  
Ha megpróbálunk..
  2017-02-24 17:05:22, péntek
 
 



"Ha megpróbálunk jobbak lenni, mint amik vagyunk, akkor körülöttünk is minden jobbá válik."
(Paulo Coelho)
 
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Paulo Coelhotól  
Tudom, hogy egy jó szó és egy jó beszélgetés sokat ér
  2017-02-24 17:04:54, péntek
 
 



Tudom, hogy egy jó szó és egy jó beszélgetés sokat ér. Még többet egy ölelés, de a te gondodat soha nem fogja egy másik ember megoldani. Még a legnagyobb szeretettel sem! Csak te magad tudod. Más nem válthat meg. Ne is várd, senkitől. Találd meg önmagadat, a benső derűdet. Tudj beszélgetni magaddal. Érezd jól magad egyedül is.

Müller Péter
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Müller Pétertől  
A föld szeretetét nem lehet megtanulni.
  2017-02-24 17:04:03, péntek
 
 



A föld szeretetét nem lehet megtanulni. Csak az tudja becsülni és értékelni igazán, aki beleszületett ebbe a környezetbe, aki már gyerekkorában felismeri és meglátja benne a szépséget, a föld adta lehetőséget és értéket.
Egy-egy frissítő nyári zápor után, ahogy a napsugár ismét előbukkan, és lágyan végigsimít a vetéseken, a föld párába burkolózik, olyan, mint egy sokat ígérő, mélyről jövő sóhajtás, pihennni látszik, pedig az új élet gyökerezik benne. A réten lekaszállt zöld fű illatát, felkapja és magával hordozza a gyenge nyári szellő, az elmúlás kopársága trónol körülötte, de ez csak múló állapot, hiszen minden egyes fűszál a megújulás erejét hordozza magában. Elkápráztat és megbabonáz a természet eme varázslata, és azon vesszük észre, hogy mi is, lassan a föld igazi gyermekeivé válunk. Aki egyszer kezébe veszi a gyeplőt és beáll a természet örökös körforgásába, nap mint nap , évszakról évszakra, becsülettel és hűséggel végzi nehéz feladatot, végül megkapja méltó jussát, mert, akik munkát vetnek, majd munkát aratnak. Közben a föld - a hűséges öreg föld - elvégzi a többit. Nem tanítják ezt semmiféle iskolába, apáról fiúra száll az örökség, és az élet az igazi tanítómester.
(Fekete István Gyeplő nélkül)
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Versek-Fekete István  
Február 28- HÚSHAGYÓ KEDD
  2017-02-24 17:03:46, péntek
 
 



FEBRUÁR 28. - HÚSHAGYÓ KEDD

Húshagyó, húshagyó, engemet itthagyó!
Ecce neki dáridom,
A farsangot bevártam.
De vőlegényt nem kaptam. 
Várok még egy farsangot,
Tán majd valakit fogok. 
Ha vőlegényt nem kapok, 
Apácának beállok.
(magyar népdal)
Húshagyó kedd farsang utolsó napja. A farsangi szokások csúcspontja a hagyományosan ezen a napon van.
Ekkor zajlik a téltemetés a sokacoknál és másutt is. Ekkor máglya épül (Mohácson új a vasárnapi helyén). Máglyára kerül a híres farsangi koporsó és az esti sötétben együtt ég el a tűzzel.
Világszerte ünnepségek és népszokások kapcsolódnak a mai naphoz, ez a karnevál tetőpontja Holtversenyben leghíresebb a New Orleans-i Mardi Gras- karnevál.( Szelíd motorosok- rémlik, ugye?) meg a velencei. A karnevál szó részint a latin carne levare (a hús elhagyása) kifejezésből származik, mások szerint carne vale (búcsú a hústól) adja a szó eredetét. A francia Mardi Gras, lefordítva szerint ,,kövér kedd", angolul meg Shrove Tuesday (gyóntató kedd).
Gonoszűző, tisztító, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. A zajos kongózás, hajnalozás, az állatlakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, mely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél ,,elhantolása" , a sardózás, , a busó és a kuka (dőre) járás csak néhány a farsangfarki szokásokból.
Régen ekkor volt legény- és leányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és leányok életvesszővel való ,,megütögetése" és az állatok körülfüstölése is. A hajdan volt farsangon ,,elszabadult a pokol", a régi törvény ekkor érdeklődés hiányában szünetelt....
Mulatság, házasság...
A farsangi táncmulatság az őszi házasságok előkészítője is volt . Aki húshagyó keddig nem kelt el, annak az adott farsangi szezonban már nem is volt esélye. Ki is énekelték, csúfolták őket, mintha nem lenne amúgy elég bajuk. Az a lány, akinek farsang idején nem kötötték be a fejét, végleg pártában marad, a régiek szerint legalább is....
A legények a hoppon maradt lány ablaka alatt fazekakkal, vasakkal nagy zajt csaptak, és közben kiabálták:
,,Húshagyó, itt maradt az eladó!"
Farsang farkán nem dolgoztak. Az volt a magyarázat, hogy nehogy betegek legyenek. A mulatozás három napig tartott. Kedden reggel a fiatalok dudaszóval, táncolva járták végig a falut nyársakkal kezükben, s a házakba betérve az alábbi verset mondták:
Itthon van-e a gazda,
van-e jó farsangja?
Menjen fel a padlásra,
hozzon le szalonnát,
szúrja a nyársamra!
Húshagyó kedd a "bakkuszok" napja is volt. A legények maskarákban-álarcban ,táncolva, mulatozva járták be a falu utcáit.
Végül a fonóházba mentek, ahol a kapott tojást megsütötték.
Az ünneprontás hiedelemvilága, mondaköre is a húshagyóhoz fűződik. Néha a féktelen ifjúság beletáncol a nagyböjti csendes szent időbe, pedig akkor már muzsikának, táncnak helye nincs. A mesélők szerint egyszer húshagyókedden a fiatalok báloztak. Éjfélkor mindenki abbahagyta a táncot. Egy pár azonban csak nem akarta abbahagyni a táncot. Hamvazószerda reggelén a földbe süllyedtek a csárdával együtt.
Nem szerencsés ilyenkor meghalni, mert a hiedelem szerint, aki farsang utolsó napján hal meg, az prózai okokból a pokolba jut, mivel ezen a napon zárva van a mennyország.
SZOKÁSOK, BABONÁK:
Hogy a kártékony szárnyasok el ne vigyék az első ízben kieresztett csibéket, húshagyókor főtt disznófej lyukas csontján keresztül néztek rájuk, és mondták ezt a nem túl empatikus mondást:
"Csóka, kánya, varjú, szarka mind vakok legyetek,
csak az én csibéim legyenek szemesek." (Nagylengyel, Zala m.)
A húshagyó név is a böjt kezdetére utal, azaz ezen a napon lehet utoljára húst fogyasztani. Mind Magyarországon, mind a világ számos más pontján különféle ünnepségek és népszokások kapcsolódnak naphoz, sok helyütt karneválnak vagy fesztiváloknak ad helyet Magyarországon 'maskurázás' a szokás: a gyerekek maskurának öltöznek, különféle házi készítésű jelmezeket öltenek magukra és járják a falu házait. Az őket fogadó házaktól apró ajándékokat, cukorkát, édességet, pénzt kapnak. Este a felnőttek öltöznek be, olyan módon, hogy függönydarabbal, ronggyal az arcukat eltakarják. A fogadó házaknál igyekeznek kitalálni, kit rejt a 'maskura', kérdezgetik, ugratják .
A házasságban élést egyetlen helyes életformának ismerő falusi közösségek gúnyoló szokása a házasságra érett, de farsangig, vagyis a házasságkötési szezon végéig férjhez nem ment személyek ellen szólt. A tuskóhúzás húshagyó kedden volt szokás: ekkor a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, kapujához támasztották.
Húshagyó, húshagyó, 
A lányokat itt hagyó,
Húshagyó, húshagyó,
Itt maradt az eladó!
A vénlegényeket így nógatták:
Házasodj meg vén kappan,
Vedd el ezt a mosdatlant!
A vénlánycsúfolás másik módja a ,,kongózás. Ez zajcsapással és rigmusok bekiabálásával járt. A farsangban el nem kelt lányok háza előtt kolompoltak, tepsikkel, fazekakkal nagy zajt csaptak a legények. A kongózás változata a ,,bakfazékdobás, ciberefazék-hordás". A legények a lányos házak udvarára szeméttel teli rossz fazekakat dobtak, miközben azt kiáltották - Szűrd a ciberét! - 
A magyar nyelvterület észak-keleti részén ugyancsak nagy zajcsapással járó vénlánycsúfoló szokás volt a "szűzgulyahajtás". Csengővel, ostorral, kolomppal fülsiketítő lármát csaptak a legények, miközben kiabálták - Kinek van eladó lánya, hajtsa ki a szűzgulyába! - A lányok visszafeleseltek - Rönköt emelj, szakadj meg, miért nem házasodtál meg! - Néhol a pártában maradt lányoknak ki kellett jönniük a házukból s ostorpattogtatással hajtották őket végig a falun, na ez sem egy empatikus szokás.
Iskolás fiúk is jártak házról házra, ők a sárdózók. Megálltak a házak előtt, vagy bementek az udvarra. Énekük a telet űző, meleget hozó:
Sárdó gyűjjön, 
hozzon meleget!
Micsodai meleget?
Nyári meleget.
Időjóslás:
Húshagyó kedden a gazdák próbáltak az eljövendő időszak időjárására is következtetni. Megfigyelték, hogyha húshagyókedden csillagos az ég, akkor sok tojást tojnak a tyúkok egész évben. A húshagyókeddi napsugár a bő esztendőt jelentett. Disznófej lyukas csontján keresztül nézték a csibéket és ráolvasással akarták biztosítani a szaporaságot. Székelyföldön a gazda este fűzfavesszőt kötött nyalábba, hogy egész évben távol tartsa a kártevőket.
(Tánczos Erzsébet)
Fotó: Kiefer Béla
 
 
0 komment , kategória:  Jeles napok  
1
  2017-02-24 17:03:26, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Popper Pétertől  
Márai Sándor- A NÉGY ÉVSZAK-FEBRUÁR
  2017-02-24 17:02:51, péntek
 
 



MÁRAI SÁNDOR A NÉGY ÉVSZAK

FEBRUÁR

Ezek a hosszú februári éjszakák, mikor a kihűlt szobában felébredünk a szél vinnyogására, dideregve ülünk fel az ágyban, meggyújtjuk a kislámpát, rágyújtunk, megnézzük az órát - korábban virrad már, de nincs sok öröm benne, mert nappal is a tél odvában kucorgunk, betegségek, csőrepedések, füstölgő kályhák, elvégezetlen irodalmi és reménytelen, kedvetlen emberi feladatok között, rongyokba és prémekbe bugyolálva -, lila körmeinkre lehelünk, s eszünkbe jut, hogy megint elmúlt egy farsang, az ablakon kocogtat a hamvazó szerda jeges ujja, az öröm elillant és öregszünk.

Így ülünk a februári hajnalban, kedvetlenül és lila körmökkel. Kamránk, melyet ősszel bölcsen megraktunk, kiürült már; a befőtteket és az oldalast megettük, a savanyú káposzta végére járunk. Ismerőseinket elviszi egy tüsszentés is e hetekben. A nők lakkcsizmásan gázolnak az olvadó hólében, a szennyben és latyakban, ormótlanul, cinóbervörös orral, mintegy csak jelezve - mütyürkével és pillantással - női jellegüket.

A könyvekre csömörrel pillantunk az éjjeleken; úgy tetszik, már elolvastunk minden könyvet, s egyik sem tudott segíteni. Napközben félórákat fekszünk a kvarcfény alatt, tátogva, és szomjasan nyeljük, szopogatjuk az ózonízű fényt, cuclizzuk a mesterséges sugarakat, oly mohón és tikkadtan, mint ahogy egy alvilági szolganép vágyhat a fényre és szabadságra. A fényre emlékezünk, mely reménytelenül hiányzik életünkből, a fényre, melyben van valami pogány és kegyetlen, valami erkölcstelen és nagyszerű, mint az életben.

Aztán arra gondolunk, hogy ez a hónap, mely telítve van zenekari hangversennyel és tüdőgyulladással. Ez a hónap, mikor egészen kis mozdulatokkal élünk, óvatosan és gazdaságosan, mint a bölcs állatok, melyek lecsökkentik ilyenkor az élet tevékenységét, mozdulatlansággal védekeznek, lassított érveréssel szunyókálnak és pislogva, rejtélyes félálomban várják a napot. E hetekben, tél vége felé, tanácsos különösebb erőpazarlás nélkül élni: rövideket írni - legföljebb négy-öt sort egyszerre -, mint a medvék.

De hajnal felé, az ébredés józan káprázatában, eszünkbe jut a farsang, mely megint egyszer elviharzott mellettünk, álruhában, lobogó szalagokkal, színes papírszeméttel szórta tele a világot, visított és sikongott, jeleket adott és integetett, s mi kitértünk előle. Most már itt a reggel, mely hamut hullat fejünkre. Az ablak előtt a fákat nyöggetik a böjti szelek. Lehet, gondoljuk dideregve, hogy valami féktelen és túláradó is volt az életben, valamilyen eszelős öröm, vad és visító boldogság, amely fütyölt az értelem méltóságára - s talán erről volt szó; csak mi nem tudtuk.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek-Márai Sándortól  
A legnagyobb bánat ott kezdődik
  2017-02-24 17:00:57, péntek
 
 




Nemcsak a bánatot, az örömöt sem tudja elviselni az ember egyedül. Ha valami bánt, azért mondom el, megértsenek, vagy segítsenek, legyen könnyebb egy fájó gondolat. Ha örömöm van, szeretném elmondani azt is, mert nem igazi öröm, ha csak az enyém, ha titokban tartom, ha más nem örülhet neki. A legnagyobb bánat ott kezdődik, ha örömünknek senki sem örül.
Elekes Ferenc
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek  
     1/18 oldal   Bejegyzések száma: 172 
2017.01 2017. Február 2017.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 172 db bejegyzés
e év: 1567 db bejegyzés
Összes: 12573 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1357
  • e Hét: 19215
  • e Hónap: 68765
  • e Év: 785931
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.