Regisztráció  Belépés
hegeduserzsebet.blog.xfree.hu
A jó sors szerzi, a balsors próbára teszi a barátokat! Hegedűs Erzsébet
2015.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
A lámpa meleg fénye világítson...........
  2017-04-19 21:28:37, szerda
 
 


Link



2017 HÚSVÉTRA
 
 
1 komment , kategória:  Anyukám és Apukám emlékére  
Én még.......
  2017-04-19 21:23:12, szerda
 
  ÉN MÉG...

Én még lavórban fürödtem,
Én még libákat őriztem,
Én még mindig éhes voltam,
Én még elhittem a meséket.
Én még hiszek igenis a jóban,
Én még hiszek a valóságban,
Én még elfogadom a rosszat,
Én még bevallom hibáimat.
Könnyes szemű nosztalgia,
Elmúlt évtizedek,- romantika,
Békében élhettem életemet,
Sok-sok élményt élhettem át!
Én még tiszteltem szüleimet,
Én még féltem apám súlyos kezét,
Én még templomban ministráltam,
Én még 2 forintos moziba jártam.
Én még 50 filléres fagyit ettem,
Én még 3 forintos kenyéren éltem,
Én még kisdobos és úttörő is voltam,
Én még tanáraimat tisztelő voltam.
Azt mondjátok, biztosan fáj a múlt?
Igen, fáj, nagyon fáj, hogy elmúlt.
Gyengébbek ma az érzések,
Nagy a fény, de kevés a világosság!
Az időskor szépségét keresem,
Isten kezébe ajánlom életem,
Tudom, hogy jó hozzám, érzem,
Hátralevő éveimet így élem.
Pattogó tűz fényénél álmodom,
Álmaimat senkinek nem adom!
Talán megtaláltam ismét magamat,
Álmaim segítik túlélni a rossz napokat.
Én még hiszek minden jóban,
Én még hiszek az emberi szóban,
Én még hiszek álmaimban,
Még egy kicsit hiszek önmagamban...
 
 
0 komment , kategória:  Magamnak  
Sosem cserélném el az én nagyszerű életemet
  2017-04-19 21:10:36, szerda
 
  Sosem cserélném el az én nagyszerű életemet
2017-01-30 14:41:53, hétfő

Sosem
cserélném el az én nagyszerű életemet, a szerető családomat, az én csodálatos barátaimat a kevésbé ősz hajért vagy egy feszes hasért. Ahogy korosodtam, egyre kedvesebb lettem a magam számára és kevésbé kritikus magammal szemben. A saját barátommá váltam. Nem tolom le magam, ha több süteményt eszem a kelleténél, vagy nem vetem be az ágyat, vagy megveszem azt a virágtartót az erkélyre, amire semmi szükség nincs, de jól néz ki.
Felhatalmazva
érzem magam, hogy élvezkedjek, hogy rendetlen legyek, hogy extravagáns legyek. Annyiszor megéltem, hogy legkedvesebb barátaim idő előtt elmennek; mielőtt még megérték volna azt a szabadságot, amit az öregség hoz magával.
Ki
törődik azzal, hogy hajnali 4-ig olvasok, vagy játszom a computeren? Táncolhatok a régi muzsikára, ha úgy tartja a kedvem és meg is teszem.
Sétálok
a vízparton egy olyan fürdőruhában, amiben kidomborodnak a testrészeim, és önfeledten vetem bele magam a hullámokba, ha jól esik, és nem törődöm a motorcsónakokból rám vetett sajnálkozó pillantásokkal. Ők is lesznek öregek.
Tudom,
persze, azt is, hogy időnként feledékeny vagyok. És hát van is néha mit elfelejteni az életből. De azért a legfontosabb dolgokra emlékszem.
Hát
igen, életem során azért megtört néhányszor a szívem. Hogyne tört volna meg, amikor elveszítesz valakit, akit szerettél, amikor egy gyerek szenved, vagy elüti a cicádat egy autó? De a megtört szív az, ami erőt ad és megértést és részvétet kelt. Egy olyan szív, mely sosem szenvedett, érzéketlen maradt minden iránt, az sosem fog örömöt érezni a tökéletlenség felett.
Én
nagyon boldog vagyok, hogy elég soká éltem ahhoz, hogy megőszülhessek, hogy a fiatalos nevetésem mély ráncokat mart az arcomra. Oly sokan vannak, akik soha nem nevettek, és oly sokan, akik nem érték meg, hogy ősz hajszálaik legyenek.
Ahogy
múlnak az évek, úgy egyre könnyebb pozitív lenni. Egyre kevesebbet kell törődni azzal, mit gondolnak mások. Én nem teszek fel magamnak kérdéseket. Ráadásul fenntartom magamnak a jogot, hogy ne legyen igazam.
Nos,
elmondhatom, hogy nem bánom, hogy öregszem. Szabaddá tesz. Szeretem azt, akivé váltam. Nem akarok örökké élni, de amíg itt vagyok, nem fecsérlem olyanra az időmet, mint, hogy mi lett volna ha..., vagy azon izgassam magam, mi lesz majd. És minden áldott nap eszem édességet (már ha kedvem van hozzá).
Mindig
mosolyogj és a szívből fakadó igaz barátságokra nagyon vigyázz!
Szeretettel
ajánlom a fenti gondolatokat kor- és kórtársaimnak. És ajánlom még, hogy mindig nevessetek a saját hülyeségeiteken, mert a nevetés az élet legnagyobb adománya és erősíti az immunrendszert.
 
 
0 komment , kategória:  Magamnak  
Szépkorúak
  2017-04-07 20:16:36, péntek
 
 


Link
 
 
0 komment , kategória:  Öregség  
Most szeresd Őt
  2017-04-07 20:08:24, péntek
 
  Most szeresd őt...

Most szeresd őt, ki felnevelt téged,
most fogd meg azt a két kezet,
amely oly gyönge, s annyira kérges,
mint a kiszáradt fák töve.

Most öleld át, ki virrasztott érted
annyi álmatlan éjjelen,
imára kulcsolt kezekkel kérve:
Tartsd meg őt nekem! Istenem.

Nem tudhatod, hogy hány könnyet sírt el,
érted, s mennyire szenvedett,
amikor nem tudott neked adni
csak pár szót, értékes kincs helyett.

Ha beteg voltál, ő vigyázott téged,
ha éhes, ő adott kenyeret,
s mikor fáztál a téli fagyban,
ő adott neked meleget.

Ha rossz voltál, mindig elnézte néked,
s akkor is épp úgy szeretett,
amikor éppen megbántottad,
s nem érezte, hogy szereted.

Most szeresd őt, hisz múlik az élet,
oly gyorsan, mint a pillanat,
ma még itt van, de ki tudja, holnap
lesz e, időd, hogy visszaadd.

Azt a jó szót, mit tőle kaptál,
hidd el: nem vár már túl sokat,
csak néhány feltörő tiszta hangot,
amely elhagyja torkodat.

Ne hagyd magára puszta télben,
mert holnap lehet, hogy nem marad
semmi más neked, csak keserű könnyek,
mik végigszántják az arcodat....


Írta: Meggyesi Éva

 
 
0 komment , kategória:  Lányaimnak  
Egymás mellett megöregedni
  2017-04-07 19:54:14, péntek
 
  [kep]Most még nem érted

Most még nem érted, de eljön majd az óra,
hogy elköltözöm, hol nem fáj semmi sem,
valami különös árnyékvilágba,
ahol már minden, minden idegen.

Talán majd írok, mielőtt elmennék
könnyek között egy búcsúlevelet,
s hogy lesz- e majd időm elköszönni tőled,
Ki tudja még? De addig bármi lesz:

Minden ízemmel szeretni foglak,
s aranyló betűkkel írom a neved
szívem mélyére gyöngybetűkkel róva,
mint a legszentebb, legdrágább nevet.

S ha majd rátalálsz a gyűrött papirosra,
amelyen könnyem pacát képezett,
jusson eszedbe: nem volt olyan óra,
nem volt olyan perc, hogy ne szeresselek.

Talán akkor már mindent másképp látsz majd,
s megérted végre mennyi szeretet
áradt belőlem oly féltve hozzád,
minden napon, és minden éjjelen.

Azok a betűk majd úgy szólnak hozzád,
mint egy távoli, bűvös üzenet,
amelyen nem fogott az idő múlása,
s felszínre hozza a szép emlékeket.

Akkor fogod majd elhinni végre,
hogy nem volt, és nem lesz többé senki sem,
ki szívének utolsó dobbanásáig
miattad aggódott, téged szeretett.
[/kep]
 
 
0 komment , kategória:  Öregség  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 6 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 6 db bejegyzés
e év: 51 db bejegyzés
Összes: 787 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 88
  • e Hét: 870
  • e Hónap: 3918
  • e Év: 52684
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.