Regisztráció  Belépés
lambert.blog.xfree.hu
Most tanultam meg, hogy nem arra kérem Istent, hogy teljesítse azt, amit én elterveztem, hanem hogy segítsen megérteni, mi az értelme annak, amit ő tesz velem. ... Ballán Mária
1957.12.09
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 139 
Holnap vasárnap! (Húsvét 3. vasárnapja A év)
  2017-04-29 23:57:46, szombat
 
  Az én Jézusom a Krisztus, - aki él!
Életet ad nekünk! Feltámadván,
feltárta az emmauszi két
reményt vesztett tanítványnak
a róla szóló jövendölések igazi értelmét.
(Lk 24, 13-35)

Történetükben, - akár rácsodálkozva is, -
saját életünkre kell ismerjünk.
Egész életünk, - a mi Emmausz-járásunk.
Bárcsak úgy végződne az is, mint ahogyan
az a mai evangéliumban áll.

Ezek a tanítványok is reméltek.
Most azonban reményvesztettekké váltak.
Akárcsak mi, akiknek reményei
még csak folyamatában vannak.
S alig látjuk, hogy hogyan érik el céljukat.
Sokszor érezzük azt,
hogy a további akarásnak nincs értelme.
Sok-sok szép reményünk elveszett a múltban.
Ők is, - Akiben reméltek, - kereszten végezte.
Reményeik, - sírban eltemetve.
S ekkor, - haladva Emmausz felé,
lángoló szívvel beszélgetnek az Idegennel.
Alkalmat adnak Istennek,
hogy szóba álljon velük.
Akárcsak mi!
Istenünk bennünket szeretve szól hozzánk,
- már akkor, - amikor mi még halottnak hisszük.
Amikor még zavarosan pislákoló szívünkkel
nem ismerjük fel Őt.
Mert aki csak önmagával van elfoglalva,
kinek szíve reménytelen,
annak a szívében és lelkében
alig marad hely Isten és a másik ember számára.
Az Úr pedig jön velünk, - még akkor is,
ha mi menekülni szeretnénk előle.
Hogy a reménytelenség örvényéből
kimentse életünket.
Hogy újjászülessen lelkünk.

Ám mielőtt ez megtörténne,
- a várakozás csöndjében, -
az Úrnak, - jóságával teli szívéhez illően, -
ki kell tudjuk mondani:
,,Maradj velünk, mert esteledik,
és már lemenőben a nap."
Az utánunk nyúló Úrban,
meg kell lássuk a zarándok testvért.
Mint életutunk végső Célját.
S Őt kell hívnunk, - vendégünkké.
Vele kell megtörnünk a kenyerünket.
Akkor ünneppé válik életünk,
- a közösség Ünnepévé!
Akkor fogjuk felismerni az Urat!
Aki valóban feltámadott!
A világnak mélységesen mély sírjából,
és a mi lelkünk
reménytelenségének gödréből.

Az Úr, bármennyire is áttüzesíti szívünket,
lelkünket, alapjában véve
sokszor ismeretlenül lépked mellettünk.
Életünknek igazi, nagy eseménye,
- a felismerés, - talán még hátra van!
S a holt reményekből menekülve,
annyiszor egyedül találjuk magunkat.
Az Úr pedig, - mindig velünk halad.
Feltárja Szavának és életünknek értelmét.
Keresztig menő szeretettel
vezet bennünket Emmauszunkba,
hogy a Kenyér megtörésében felismerjük Őt.
S megérkezzünk, - az örök Ünnepbe!

Szeretettel: Árpád



VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM: Mise- és istentisztelet közvetítés Húsvéti római katolikus mise


Link




 
 
0 komment , kategória:  Csukor Árpád áhítatai  
Enigmák - Titkok nyomában -
  2017-04-29 23:48:07, szombat
 
  Enigmák - Titkok nyomában - 2017.04.29.


Link







ENIGMÁK TV:


Link


Száraz György honlapja, a " Boldog napot " :



Link




 
 
0 komment , kategória:  ENIGMA - ENIGMÁK-Ébredések  
Hihetetlen : ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLETEK I. - ATLANTISZTÓL AZ X-
  2017-04-29 23:43:10, szombat
 
  ÖSSZEESKÜVÉS ELMÉLETEK I. - ATLANTISZTÓL AZ X-BOLYGÓIG (2017.04.28.)


Link

Rengeteg összeesküvés-elmélet létezik, van, amelyik megalapozott, és vannak olyanok, amik teljesen őrültségnek tűnnek. Műsorunkban kiválasztottunk néhányat, hogy megvizsgáljuk azok valóságtartalmát, elsősorban olyanokat, amik talán a leginkább foglalkoztatják az embereket. Igazán egzotikus teóriákról lesz szó, például a Bermuda-háromszöggel, vagy Atlantisszal kapcsolatban, felbukkan a titokzatos X-Bolygó, interdimenzionális utazásra vállalkozunk a Philadelphia-kísérlet kapcsán, és bemutatjuk a világ egyik legtitokzatosabb, az UFO-ügyeket állítólag globálisan koordináló társaságot, a Fenséges 12 nevű alakulatot.







A Hihetetlen Magazin korábbi adásai az alábbi linken tekinthetők meg :


Link
 
 
0 komment , kategória:  Hihetetlen  
133 nap ; A Tanácsköztársaság története
  2017-04-29 23:39:16, szombat
 
  A Tanácsköztársaság története


Link




 
 
0 komment , kategória:  MAGYAR TÖRTÉNELEM  
Lovas István- EP: ÁTLÁTHATÓSÁGOT A MI PÉNZÜNK ÜGYÉBEN?
  2017-04-29 23:35:39, szombat
 
  EP: ÁTLÁTHATÓSÁGOT A MI PÉNZÜNK ÜGYÉBEN? HAHAHA!


Az Európai Parlament csütörtökön ismét visszautasította azt, hogy átláthatóbbá váljon tagjainak a havi irodaköltségre kapott 4342 eurós kiadása.

Az éves önbevallásra 751 képviselő közül 423 szavazott úgy, hogy ne legyen kötelező bevallani, miként költik el ezt az összeget, amelyet az irodára, számítógépekre, telefonokra és egyéb, az irodákkal kapcsolatos kiadásokra kapnak.

166 képviselő támogatott egy olyan módosítást, amely azt rögzítette, hogy a parlament szerint ,,tagjainak kötelezővé kell tenni kiadásaik nyilvánosságra hozatalát". 49-en tartózkodtak.
Az átláthatóság kérdése minden évben napirendre kerül, amikor az Európai Parlament költségvetésének elköltése a téma. A jelenlegi szabályok szerint az EP tagjai az adófizetőktől évente 52 000 eurót kapnak ilyen irodai költségekre úgy, hogy sem nyugtát, sem igazolást nem kell adniuk arról, hogy a pénzt miként költik el.

Az Európai Néppárt egyként ellenezte a nyilvánosságra hozatalt, kivéve egyetlen ellenkező hangot, amely a belga Tom Vandenkendelaere-é volt, aki támogatta a módosítást.
A baloldali Zöldek frakciója ,,meglepetésre" szintén ellenezte a módosítást, veti közbe a brüsszeli szakportált, mivel nem ismeri a Szél Bernadett-félék lelkivilágát. A Zöldek korábban azt állították, hogy a nagyobb átláthatóság hívei. Náluk a két kivétel most a luxembourgi Claude Turmes és a spanyol Ernest Urtasun volt.

A szocialisták és a liberálisok frakciójának legtöbb tagja szintén a módosítás ellen szavazott. A szelíden euroszkeptikus Európai Konzervatívok és Reformisták nemzeti vonalak mentén hasadt ketté: a lengyelek mellette, a britek a kötelező nyíltság ellen szavaztak, noha egy szóvivőjük azt mondta, több konzervatív európai parlamenti tag már nyilvánossá teszi a költekezését.
A szélsőbalos GUE/NGL frakció legtöbb tagja a módosítás mellett állt ki.

Ami a ,,szélsőjobboldali" Nemzetek és Szabadság Európája frakciót illeti, annak szóvivője, Dietmar Holzfeind azt mondta, hogy az ő frakciójukban minden egyes delegáció egyénenként dönt ebben a kérdésben.
E havi pénz könnyű célpontja az EU-ellenes erőknek, és ezt a parlament vezetése el is ismerte találkozóin, írja a cikk.

Az Európai Parlament úgynevezett ,,irodájának" jegyzőkönyve azt mutatja, hogy 2016 végén megvitatták a havi irodai kiadások 22 euróval történő megemelését. A tanácskozáson Dimitriosz Papadimulisz szélsőbaloldali EP-képviselő visszautasította az összeg megemelését azzal, hogy ,,ne adjanak muníciót mindenfajta populistának". Újságírók egy csoportja ugyanakkor bírósághoz fordult azért, hogy a kiadásokat nyilvánosságra hozzák.

Amit a portál ma reggeli tudósításához hozzá lehet tenni az az, hogy az Európai Parlament képviselői szinte adómentesen kapják meg havi 8 ezer eurós fizetésüket. Ehhez minden olyan napon még alkalmanként 300 euróhoz jutnak, amikor aláírják jelenléti ívüket. Ez úgy is történhet, hogy valaki 8-kor aláír, majd 8 óra 5 perckor távozik és nem jön vissza. Ehhez jönnek még az említett irodaköltségek.

Gyermekeik ingyen járnak iskolába. Kapnak még mintegy 4300 eurós éves utazási költségtérítést, de egyéb utazásaikat fedezik. Így évente 24 oda-vissza utat hazájuk és Brüsszel/Strasbourg között. Ők és családtagjaiknak teljes jogú betegbiztosítás jár.

Vannak csúnya EP-tagok, akik sok pénzt csalnak például abból a keretből, amelyből évente 110 vendéget hívhatnak Brüsszelbe/Strasbourgba hazájukból. De ők csúnyák.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
A magyar nyelv logikája külföldön is érdekes
  2017-04-29 23:06:56, szombat
 
 



É. Kiss Katalin személyében először nyerte a legrangosabb magyar tudományos díjat női kutató. A leginkább természettudományos nyelvészeti irányzat képviselőjéről azt mondják, megújította a magyar nyelvtant, kutatásai nemzetközileg is alapvetőek. Különleges nyelv-e a magyar? Milyen mondatokban beszéltek az ősmagyarok? Kell-e félteni a magyar nyelv jövőjét, lesznek-e magyarul tökéletesen csacsogó gépek, és mi az alapvető baj az unalmas nyelvtanórákkal? A Bolyai-díj, a ,,magyar Nobel" újdonsült birtokosa az Indexnek adta első interjúját.

A Bolyai-díj nálunk a legnagyobb presztízsű tudományos díj, még magyar Nobelként is szokás emlegetni. Édesapja, aki szintén nyelvész volt, most biztosan nagyon büszke lenne. Otthon a konyhaasztalnál is mondattani kérdésekről diskuráltak ebéd közben?


Beszélgettünk ilyen dolgokról, az otthoni könyvek is hatással voltak rám. Ő főleg nyelvműveléssel, helytörténettel, névtannal foglalkozott. De én először nem akartam kutató lenni. A Debreceni Egyetemen az angol tanszék akkori vezetője, Egri Péter buzdított, azt mondta, nekem tudománnyal kell foglalkoznom.

Területe, a generatív nyelvészet akkor még alig létezett Magyarországon.

Chomsky akkor már nemzetközi gurunak számított, de az irányzat Magyarországon még nem nagyon volt ismert, csak a hatvanas évek vége felé kezdett bejönni. Debrecenben egy kis kör kezdett modern nyelvészettel foglalkozni, Papp Ferenc körül. Ő volt az első magyar számítógépes nyelvész, még szobányi gépekkel dolgozott. Nehéz volt egyedül megérteni akkor, hogy mi is a generatív nyelvészet lényege, nekem az segített, amikor kikerültem egy évre Montrealba.

A Bolyai-díj odaítélésének egyik kritériuma a nemzetközileg is kiemelkedő tudományos teljesítmény. A nyelvészetben mennyire átjárhatók a nyelvi határok, nem vagyunk bezárva a Kárpát-medencébe?

A generatív nyelvészet hasonlít a természettudományokhoz. A magyar nyelv nem csak a magyar nyelvészeket érdekli, ahogy a magyar flóra vagy fauna sem csak a magyar biológusokat. A magyar nyelv ugyanannyira izgalmas megvalósulása a nyelvi rendszereknek, mint a német vagy a hottentotta. Sőt, a magyarról könnyebb volt újat mondani, mint a sokat kutatott angolról. Az indoeurópai nyelvek alapján felállított korábbi modell nem illett tökéletesen a magyarra, hiszen magyar mondat nem ugyanúgy épül fel, hanem ,,topik" - ,,fókusz" - ,,állítmány" szerkezetben, és azután kiderült, hogy ez más nyelvekre is jól passzol.

Külföldön is érdekes a magyar nyelv szerkezete?

Részben azért, mert a magyar jól le van írva. Én mélyen hiszek abban a chomskyánus gondolatban, hogy a nyelv biológiailag, genetikusan adott, tehát a nyelvek olyan nagyon nem különböznek. Bár ezerféle paraméter mentén vannak különbségek, a sokféleség bizonyos univerzális törvényszerűségek mentén alakul. Amikor a magyart vizsgáljuk, akkor is az emberi nyelvet vizsgáljuk, a jellegzetességeit más nyelvekben is meg lehet azért találni.

Szeretjük azt gondolni, hogy a mi nyelvünk egészen különleges, egyedi gondolkodást tükröz - erről szól a magyar, mint ,,mellérendelő észjárás" mítosza is.

Ez valóban mítosz, még Karácsony Sándortól ered, és nincs semmi alapja. A magyar inkább attól érdekes, hogy több univerzális vonás transzparensebben jelenik meg benne, mint például az indoeurópai nyelvekben. A magyarban nem ugyanazt jelenti a ,,Mari elkésett" és a ,,Mari késett el", és az igekötő helye megmutatja, hogy itt két eltérő szerkezetről van szó. Ugyanez az angolban nem látható. A számnevekkel ez még egyértelműbb: az ,,elszív két csomag cigarettát egy nap" és a ,,két csomag cigarettát szív el egy nap" nem ugyanaz, az előbbi azt fejezi ki, hogy legalább, az utóbbi meg hogy annyit - az angolban ez elsikkad, ott csak hangsúllyal tudják kifejezni, az pedig esetlegesnek tűnik, ezért az angol alapján nehéz észrevenni, hogy a jelentéskülönbség szerkezeti különbség következménye. A magyar, amiben talán különleges, de ezt azért nem állíthatjuk olyan határozottan, mert több, mint 7000 nyelv van, és ezek közül csak kevés van szisztematikusan leírva; de a leírt nyelvek közül a magyarban felel meg a legjobban a hangzó mondatszerkezet a logikai szerkezetnek.





Ez mit jelent?

Mondok egy példát. A magyarban a ,,Mindenki két könyvet is elolvasott" és a ,,Két könyvet is mindenki elolvasott" mondatok nem ugyanazt jelentik. Az első mondat esetében annyiszor két könyvről van szó, ahány személyre a ,,mindenki" utal. Az utóbbi esetben összesen két könyvről beszélünk. Az angolban mindkét jelentést ugyanazzal a mondattal fejeznénk ki: Everybody read two books. Az angolban körülírással lehetne egyértelművé tenni, hogy melyik jelentésről van szó. A magyarban a logikai szerkezet kódolódik a mondat hangzó formájában.

A magyarban valóban szokatlanul szabad a szórend?

A logikai viszonyok kötik meg szigorúan a szórendet. Az nem szabad szórend, hogy felcserélhetem ugyan a szavakat, de akkor az mást fog jelenteni. Ahol tényleg elég szabad a magyarban a szórend, az az ige utáni rész. Ott egy prozódiai szabály működik, hogy a rövid és hangsúlytalan elemek vannak elől, és a hosszú és hangsúlyosak hátrább.

De ez nem mindig volt pontosan így. Honnan tudjuk, hogy az ősmagyar mondatszerkezet jelentősen eltért a maitól?

Egyrészt onnan, hogy az uráli rokon nyelvek sokkal inkább megőrizték az eredeti S-O-V mondatszerkezetet, az alany-tárgy-ige sorrendet. Ilyen volt a régi magyar nyelv is. Az, hogy most olyan sokan kételkednek a finnugor nyelvrokonságban, annak is köszönhető, hogy a magyar nyelv nagyon sokat változott. De a magyar annak a kevés szerencsés nyelvnek az egyike, amelynek a története már 800 évre visszamenőleg dokumentálva van, és a korai nyelvemlékekben is még nagyon sok nyoma van ennek a ,,fejvégű" szerkezetnek.

Tudna példákat mondani?

Például az SOV típusú nyelvekben az alárendelő mondatok jellemzően nem ,,hogy"-gyal meg ,,aki"-vel, ,,amikor"-ral, ,,miután"-nal bevezetett tagmondatok, hanem igével végződő igeneves kifejezések. Ezt látjuk a korai ómagyarban is. A ,,Vegyed azt a koronát, melyet neked szereztem" mondatot az ómagyarban úgy mondták, hogy ,,Vegyed a neked szerzettem koronát". Vagy a ,,Miután ő ezt gondolta, az Úrnak angyala megjelent neki" valahogy így szól egy korai nyelvemlékünkben: ,,Ő ez gondolván, Úrnak angyala megjelene neki". Az ,,ez" nem tévedés, a rokon nyelvekhez hasonlóan az új információt közlő tárgy ragtalan volt. Az SOV szórendű uráli nyelvekben a mondat modalitását meghatározó szavak, mint a kérdő mondatok ,,e" szócskája, hátul állnak. Ez is megvan még a korai ómagyarban: ,,Nemde két verebek adatnak egy fél pénzen e?"

Miért tűnt el, mi az oka ezeknek a változásoknak? A nyelvek közötti kontaktusok eredményei?

Nagyon valószínű. Tudjuk, hogy a magyar nagyon erősen érintkezett török nyelvekkel, de a mondattani típusváltás inkább szláv szubsztrátumhatás következménye lehet, a magyar letelepedés idején valószínűleg ittlévő jelentős szláv népesség felszívódásának idejéből. Az oroszországi uráli nyelveknél most ugyanazok a változások mennek végbe, mint a magyarban a honfoglalás környékén, csak sokkal gyorsabban. A rokon nyelvek beszélői most már ,,szláv domináns kétnyelvűek", sok uráli nyelv már el is tűnt, de a még meglévő uráli nyelvek belső szerkezete is erősödő orosz hatást mutat.

Kell hasonló jelenségektől tartani a Kárpát-medencében, a határon túli magyar nyelvvel kapcsolatban?

Nem ez a valódi veszély. Az erdélyi magyarban minimális román hatás megjelenhet, egy-két ilyen dolog begyűrűzött az anyaországba is: az ,,el kell menjek", vagy a ,,valószínűleg, hogy igazad van" olyan balkanizmus, ami az erdélyi magyar nyelven keresztül jöhetett be. A hosszú magánhangzók is kicsit megrövidültek - de ezek természetes kontaktushatások. A nyelvek természete, hogy változnak, emiatt csöppet sem kell aggódnunk. Sokkal inkább az erős nyelvi asszimilációs tendenciák miatt. A nyelvcsere legfőbb színtere az iskola, és most is erős nyomás van a családokon, hogy az államnyelvi iskolát válasszák. A szórványterületeken nagyon beszűkült a nyelvhasználat köre. Ha a munkahelyeken, a közintézményekben nem lehet magyarul beszélni, vagy már a házastárssal sem, a nyelv leépül, nem alakul ki minden változata.

Ezek gyakran spontán folyamatok, lehet ez ellen tenni?

Sokszor azok, de politikaiak is. Romániában például központi középiskolai felvételi van három tárgyból, és a magyar iskolákból jövő gyerekeknek ugyanaz a román nyelv és irodalom teszt, mint a román anyanyelvűeknek. Ez nyilván arra kíván ösztönözni, hogy a szülők eleve román iskolába írassák a gyereket, hogy ott anyanyelvi szinten megtanuljon románul.

A magyar nyelv presztízse itthon is veszélyben lenne?

A jelenleg beszélt 7000 nyelv 90 százaléka száz éven belül ki fog halni becslések szerint. Egy nyelv csak akkor tud megmaradni, ha minden információ elérhető rajta. Még azt is mondanám, hogy az interneten keringő minden tudásnak is elérhetőnek kell lennie magyarul. Fontos az is, hogy alapvetően a magyar maradjon a tudományos szaknyelv. Persze a tudomány nemzetköziesedik, és természetes, hogy egyre több az egyetemeken az angol nyelvű kurzus, erre is szükség van, de arra is, hogy mindenről tudjunk magyarul beszélni. Nem kell új nyelvújító mozgalom, nem azon kell erőlködni, hogy minden kifejezés magyar szótövű legyen - de az cél, hogy mindent el lehessen mondani magyarul is.

Van itt az államnak tennivalója, illetékességi területe?

Például támogatnia kell a magyar nyelvű folyóiratok és tudományos könyvek, szakszótárak kiadását - de ilyen lenne a számítógépes technológia is, hogy minden lefordítódjon magyarra. Ezt célozta a MorphoLogic Kft. webfordító projektje. A webforditas.hu még ma is működik - de miután az állami finanszírozása abbamaradt, abbahagyták a fejlesztést.





Ön is tagja a sokat támadott Magyar Nyelvstratégiai Intézet tanácsadó testületének. Működik egyáltalán az intézet? A megszüntetéséről is voltak hírek, és sokan kétségbe vonták, hogy van-e valódi tevékenysége.

Ha készülnek írásos anyagok, azokat szoktam kommentálni, és rendszeresen vannak tanácsadó-testületi ülések. A nyelvvel kapcsolatban vannak stratégiai kérdések, melyekkel állami szinten kell foglalkozni. Szerintem a legfontosabb nyelvstratégiai kérdés az anyanyelvi jogok nemzetközi elismertetése. Szükséges a szomszédos országokban tapasztalható jogsértések elleni fellépés is. Az anyanyelv szabad megválasztásának, gyakorlásának és továbbadásának joga ugyanolyan nemzetközileg elismert, törvénnyel garantált jog kellene, hogy legyen, mint a vallás szabad megválasztásának és gyakorlásának joga, melyet már a 18. században kivívtak. A ,,lingvicizmusnak", azaz az anyanyelv szerinti hátrányos megkülönböztetésnek ugyanolyan megítélés alá kellene esnie, mint a rasszizmusnak és az etnicizmusnak. Az anyanyelvhez való jogért nemzetközi szinten - az Európai Unió, az ENSZ megfelelő fórumain - kell harcolni. Véleményem szerint a nyelvtechnológiai kutatások támogatása is nyelvstratégiai kérdés.

Mennyire háborús terület jelenleg a magyar nyelvtudomány? A Nyelvstratégiai Intézet kapcsán is, de a hagyományosabb felfogású nyelvművelők és a kevésbé normatív megközelítésű irányzatok közötti ellentéteknél is mély frontok látszódnak.

Ez egy kicsit enyhült már, talán sikerült kompromisszumot találni a nyelvműveléssel kapcsolatban. Ez végül is egy alkalmazott nyelvészet, amire van igény. A nyelvművelés egyfajta ,,nyelvi illemtan", tulajdonképpen a társadalmi státusz és iskolázottság kifejezője, hogy milyen nyelvváltozatot használunk, és sokak igénye, hogy a legmagasabb presztízsűt használják; a nyelvművelés ezzel kapcsolatos tanácsokat ad. De a nyelvművelés kérdése nem tartozik azok közé, amivel állami szinten kellene foglalkozni.

Azt szokták vitatni, hogy ez nyelvtudományi kérdés lenne, hogy milyen alapon hivatkoznak a nyelvművelők tudományosnak hangzó érvekre.

Teljesen tudománytalan ,,helyes" és ,,helytelen" nyelvhasználatról beszélni, hiszen tudományos szempontból egyetlen kritériuma van annak, hogy valami helyes vagy helytelen: megkérdezzük a beszélőt, hogy ő milyennek tartja. A nyelvtudós azt írja le, amit a beszélő mond, számára ez a helyes. Ezt, legalábbis a Nyelvtudományi Intézetben, most már a nyelvművelők is elfogadják.

Ha nyelvhasználók anyanyelvi kompetenciája a döntő kérdés, mi a szerepe a nyelvtanórának? Nagyrészt az is csak ,,illemtani" feladatot lát el?

A nyelvtanórának többféle szerepe lehet: megtanítani egy keveset a nyelvtudományból, tudatosítani, hogy milyen a nyelv szerkezete, és van némi nyelvművelő szerepe is, főleg a középiskolában, azzal, hogy tudatosítja a formális nyelvváltozatokat. A kifejezőkészséget is kellene javítania: a mai gyerekek hihetetlenül keveset beszélnek összefüggően az iskolában, bizonyos beszédműfajokat nem tanít meg elég jól az iskola. Ez mind beleférne a nyelvtanoktatásba. Aminek én kevesebb értelmét látom, az az a fajta mondatelemzés, hogy húzzuk alá, mi az alany, mi az állítmány, hogy ez hely- vagy állapothatározó. Igazából a nyelvtudomány egy hallatlanul érdekes, kísérletező tudomány volna, lehetne tanítani úgy, mint jó esetben a fizikát: kísérletezzünk, figyeljük meg, abból vonjunk le egy szabályt, amit egyébként beszéd közben öntudatlanul alkalmazunk. Nagyon érdekes lenne - de ez egyelőre nincs benne a nyelvtanoktatásban.

Miért a nyelvtan az egyik leginkább utált tantárgy?

Rengeteg nyelvtani szabályt kell feleslegesen megtanulni a helyesírás-oktatásban is. Ahelyett, hogy egy kísérletező, felfedező óra lenne, a nyelvtan gyakran magolós óra. Már a hetvenes években írtak fiatal nyelvészek kísérleti tankönyvet - de ezek a próbálkozások valahogy azóta se mentek át. A modern nyelvtudomány egyáltalán nincs jelen az iskolában. Ez tulajdonképpen olyan, mintha a modern fizikáról még csak nem is hallanának a gyerekek.

Miért olyan eredménytelen az idegennyelv-oktatás Magyarországon? Magyar anyanyelvűeknek nehezebb lenne megtanulni indoeurópai nyelveken?

Ezt nem hinném. Már az óraszám is alacsonyabb a szükségesnél. A régi angol tagozatos osztályokban, heti 8 órában meg lehetett tanítani egy nyelvet.

Nehezebb megtanítani egy gépet magyarul, mint angolul? A számítógépes nyelvészet, a fordító- és beszélőprogramok a legprosperálóbb mai alkalmazásai a generatív nyelvészetnek.

Nem hiszem, hogy az egyik nyelv könnyebben algoritmizálható, mint a másik. Van persze, ami az angolban könnyű, például ott nem nagyon van morfológia. A magyarban Papp Ferenc számításai szerint egy főnévnek 714 lehetséges alakja van (házaimból, házatoknak, stb.), de hiába sok, ha egy nyelv jól le van írva - és a magyar elég jól van leírva - ez azért elég könnyen algoritmizálható. Nagyon sokat merítenek a statisztikából is: ha van egy 500 millió szavas korpuszunk, ami megvan magyarul és angolul is, akkor a számítógépes nyelvészek rengeteg kész fordulatot, mondattöredéket tudnak használni.
Ami nagyon jó nálunk, az a számítógépes beszédgenerálás, már észre sem vesszük, hogy automata beszél a telefonban vagy a hangosbemondóban. A beszédfelismerés egy kicsit nehezebb, könnyebb az írott beszédet hangzóvá tenni, mint a hangzót írottá, de szerintem ezekben jól állunk, és ha többet finanszíroznának, még jobban állnánk. 2015-ben azonban sajnálatos módon megszüntették a digitális bölcsészet mesterszakot. Ennek a Pázmányon a számítógépes nyelvészet volt az egyik szakiránya. Ezt nagyon sajnálom, ez a terület mindenhol abszolút felfutóban van. Indoklás nem volt.

Mennyire jellemző, hogy a jobb hallgatókat elszipkázzák az appfejlesztő cégek? Mennyire vonzó egy tehetséges PhD-hallgatónak Magyarországon a tudományos pályafutás?

A számítógépes nyelvészeknél nagyon nagy gond, hogy elviszik a legjobb embereket. Anyagilag egy magyarországi tudományos karrier nem versenyképes, sem a piaci szférához, sem Nyugat-Európához képest. Ezt a kutatási témaválasztással és a munkaidővel járó nagyobb szabadság kompenzálná némileg a bölcsészeti területen, de az anyagi ajánlatokkal nem tudunk versenyezni.

Sokan úgy érzik, hogy ezt a kutatási szabadságot a felsőoktatásban veszélyezteti az erősebb állami kontroll fenyegetése.

Ami a kutatási szabadságot illeti, ebben személyesen semmilyen korlátozást nem érzek. De a CEU-val a nyelvészek közül is százas nagyságrendben fejeztük ki szolidaritásunkat az elmúlt napokban.

Első női kutatóként nyeri el most a Bolyai-díjat, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának is Ön volt az első női tagja. A tudományban továbbra is meghatározó a férfidominancia. Mennyire érezte ezt személyesen nehézségnek?

A nyelvészet abszolút női pályának számít. Mint mondják, a női agy kommunikációs területért felelős része fejlettebb, de lehet, hogy azért is, mert ez egy viszonylag rosszul fizetett pálya. Az akadémiai elitben azonban kevés nő van. Sok vizsgálat kimutatta, hogy a nők kevésbé kompetitívek. A férfiak sokféle helyzetben minél magasabb státuszt akarnak elérni, hierarchiára fókuszálnak, ez már három éves kisfiúknál is látszik. Nőkre ez nem túl jellemző, nekik már kisgyerekkorban fontosak az egyenrangú kapcsolatok, félnek a státuszkülönbségek kialakulásától. Ezzel is magyarázható, hogy a nőkben kevesebb az ambíció, hogy pozíciót szerezzenek a tudományban. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a férfiak sem szeretik a kompetitív nőket. Amit egy férfi kutatótól természetesnek vesznek, azt egy nőnél agresszívnek, nőietlennek találják. Én már fel vagyok vértezve az ilyesmi ellen. Különben is, miről panaszkodjam? Most nyertem el a legnagyobb magyar tudományos díjat.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Az EU szervezte a budapesti kormányellenes tüntetéseket
  2017-04-29 22:24:02, szombat
 
  Német sajtó: az EU szervezte a budapesti kormányellenes tüntetéseket





A Die Zeit német lap szerint az Európai Unió szervezte a kormányellenes tüntetéseket Budapesten, és erre sikerként kell tekinteni.

A jelenleg számos délkelet-európai országban zajló kormányellenes tüntetések pozitív megítélés alá kell essenek, mert ezek demonstrálják, hogy az EU képes a "puha erő" alkalmazására - írja a Die Zeit német napilap.

"Legyen szó Romániáról, Szerbiáról vagy Magyarországról, délkelet-Európában egyre több ember tüntet a kormányok ellen. Ez az Európai Unió számára hatalmas siker." - mondta Ulrich Ladurner, az "Ahol kék zászlók lengenek" című publicisztikában.

"Hol az EU-zászló, hol az EU-zászló? Tűzzük ki, tűzzük ki!"
Minden bizonnyal ismerősek ezek a rigmusok az olvasó számára, mert minden egyes kormányellenes demonstráción rendszeres időközönként megismétlődik ez a jelenet, ami után színpadiasan valaki előhozza az Európai Unió zászlaját. A Die Zeit publicistája ma elismerte, hogy ezek megszervezett koreográfiák, abban az értelemben, hogy az ilyen kormányellenes tüntetéseken nem spontán civil megmozdulásokat, hanem az EU által alkalmazott "puha erő" alkalmazását, azaz enyhe külföldi nyomásgyakorlást láthatunk.

Az elmúlt hónapok folyamán a délkelet-európai országokban számos kormányellenes tüntetés történt. Romániában februárban kezdődtek tömegdemonstrációk a kormánypárt egy kezdeményezése ellen, civil szervezetek és ismeretlen hátterű Facebook-csoportok vitték utcára a tömeget. Szerbiában áprilisban kezdődtek tömegdemonstrációk, szintén NGO-k és Facebook-csoportok szervezésében. Magyarországon szintén ugyanilyen hátterű tömegdemonstrációk zajlottak, melyek a G. Soros által alapított Közép-európai Egyetem kapcsán váltak egyre kiterjedtebbé.

A Die Zeit publicistája elismeri, hogy ezek a tüntetések demokratikusan választott vezetők ellen zajlanak, és konkrétan kijelenti, hogy a tömeges tüntetések az Európai Unió nyomásgyakorlásának részei, az úgynevezett "soft power" (puha erő) megnyilvánulásai. A szerző ráadásul meg is indokolja, hogy az Európai Uniónak jogában áll nyomásgyakorlásként kormányellenes demonstrációkat szervezni a nemzeti kormányok ellen, ha az "európai értékek védelmében" ez szükségessé válik.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
Holokauszt, holokauszt, holokauszt
  2017-04-29 22:18:19, szombat
 
 



Olvasom a Mazsihisz honlapján, hogy Kőbányai János, a Múlt és Jövő folyóirat főszerkesztője elmondta: most jött ki a nyomdából az általa szerkesztett és összeállított, csaknem nyolcszáz oldalas ,,Holokauszt Olvasókönyv".

Ujjé! Az erről szóló mazsihiszes hírcikkből most mégis csak egy mondat citálására telik erőmből:

,,A zsidóság számára a visszaemlékezések megírása, a tragédiák, traumák kibeszélése bizony létfontosságú az egészségesebb élet megélése szempontjából."

Furcsa. Sőt szánni való. Mert miről is van szó? Arról, hogy valakik folyton csupán a (vélt vagy valóságos) sérelmeikből élnek. Valakik a sérelmeikből kovácsolnak tőkét - no nem annyira erkölcsit, mint inkább anyagit. Valakik úgy űzik a szenvedéskultusz ápolását, mint mások - már bocsánat - az onániát.

A magyar történelem talán legfeketébb dátuma Trianon. Mégsem mondom, hogy másról se szóljon a fáma, mint örökösen - erről.

Van Reményik Sándornak egy verse (Gyűrűt készíttetek...). Ebből idézek:

Egy gyűrűt készíttetek, feketét,
Acélból - dísztelent, keményet,
És a dátumot belevésetem,
Hadd érezzem az ujjamon, hogy éget,
S jusson eszembe, hogy az életem
Egy kockára tettem föl mindenestől!
Június 4. 1920.:
Én megállok e sírkő-dátumon.
Én nem megyek egy lépést se tovább.

Minden tiszteletem Reményiké, de vitatom üzenetét. Egy lépést se? Nos nem, nem firtatom, mennyire fontos az emlékezés. De könyörgöm, egy nép, vagy pláne egy nemzet folyton csak a traumáira való emlékezésből éljen?

Ám nem vitatkozom. Minek? Fanatikusokkal, álljanak a paletta bármelyik oldalán is, lehetetlen, sőt értelmetlen. Kinek mi jut osztályrészül. Van, akinek az, hogy holokauszt, holokauszt, holokauszt. Csak azt nem tudom, sírjak-e vagy nevessek.


Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  ifj.Tompó László írásai  
Újdonságok a 27. Zöld Civil Országos Találkozón
  2017-04-29 22:06:28, szombat
 
  Az idén 27. alkalommal megrendezésre kerülő Zöld Civil Országos Találkozó (röviden Zöld OT) hagyományos programelemeinek megőrzése mellett számos újdonsággal jelentkezik. Az egyik ezek közül, hogy a Zöld OT-k történetében először lesz budapesti helyszínen a 4 napos esemény. Budapest, 2017. május 18-21.





A Zöld Civil Együttműködés tagjainak találkozója - hivatalos nevén a Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozója - 1990 óta hagyományosan mindig más helyszínen, más szervezők által kerül megtartásra. Az összejövetelen a Zöld Civil Együttműködés tagjai mellett szeretettel várják a munkájuk kapcsán környezet- vagy természetvédelemmel foglalkozó civil, kormányzati vagy magánszektorban tevékenykedő személyeket csakúgy, mint a téma iránt érdeklődő laikus látogatókat.
A tudásmegosztás mellett kiemelt célja a Találkozónak az ország különböző területein működő civilek együttműködésének erősítése is.
A Zöld OT évente 600 résztvevőt vonz, azonban a fővárosi helyszín miatt a szervezők ezúttal 1000 érdeklődőre számítanak.

Tradíció és megújulás

A 2017-es Zöld OT-t szervező fiatalokból álló csapat számos újítást kezdeményezett, amelyekkel elsődleges céljuk, hogy a jövő generációja számára is vonzóvá tegyék az eseményt, hiszen nagyon fontos, hogy legyen kinek továbbadni a “stafétabotot", azaz a megszerzett tudást és tapasztalatot.
Ezek mellett a hivatalos feladatait továbbra is ellátja az esemény: a tagszervezetek demokratikus úton megválasztják a Zöld Civil Együttműködés tisztségviselőit, valamint meghozzák a működéssel kapcsolatos döntéseket, illetve állásfoglalásokat alkotnak és fogadnak el az egyes szakterületek aktuális kérdéseiről.

Idén is lesznek plenáris és szekcióülések, ahol többek között a fiatalok előtt álló zöld életpályáról, a “gyüttmentség" trendjéről, az elektromobilitásról, az élelmiszer-önrendelkezésről, a hulladékégetés problémájáról, vagy épp a teremtésvédelemről esik szó.
Elmaradhatatlan részét képezik a programnak a természetjáró túrák és a kulturális programok.
Utóbbi egyik fontos eleme a május 19-én nyíló “Zöld aktivizmus" c. fotókiállítás, amely a hazai zöld civil mozgalom történetét mutatja be.
A hétvégi Zöld Expon pedig civil szervezetek tevékenységét és vállalatok környezetbarát termékeit ismerhetik meg a látogatók.

A fentiek mellett a szervezők kiemelt célja a fiatal generációk nagyobb arányú bevonása. Ezt szolgálja többek között a május 19-én megtartásra kerülő Zöld Diákköri Konferencia, ahol 10 ifjú kutató mutatja be saját innovatív pályamunkáit.

Mindazonáltal a természet- és környezetvédelem nemcsak a programok szintjén jelenik meg, hanem a rendezvény ökológiai lábnyomának minimalizálásában is. Ennek részét képezi a szelektív hulladékgyűjtés biztosítása csakúgy, mint a tömegközlekedés és a kerékpáros közlekedés előnyben részesítése. A vidékről érkezők utazásának megkönnyítését pedig az Oszkárral kötött partnerség szolgálja.
Több Fenntartható Vendéglátóhely is kitelepül a helyszínre, így nemcsak a húsevők, de a vegetáriánusok és a vegánok is megtalálják a kedvükre való táplálékot. Ráadásul mindezt biológiailag lebomló (PLA - növényi alapú) műanyag tálakból és evőeszközökkel fogyaszthatják el!

Az esti, kötetlen programkínálat is fiatalosabb színezetet ölt idén. A szervezők filmvetítésekkel, Budapest témájú vetélkedővel, slam poetry-vel, táncházzal és könnyűzenei koncertekkel várják a látogatókat, a regisztráció maga pedig kedvezményes a hallgatók számára.

A Zöld OT zárónapja, május 21-e a Magyar Természet Napja, amelyre a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a WWF az egész család számára vonzó programcsokorral készül.


Időpont: 2017. május 18-21.
Helyszín: Csillebérci Szabadidő és Ifjúsági Központ
Cím: 1121 Budapest, Konkoly Thege M. u. 21.
Szállás a vidékről érkezőknek: http://zoldcivil.hu/orszagos-talalkozo/2017-2/informaciok-2017/tabor/
Regisztráció: http://zoldcivil.hu/orszagos-talalkozo/2017-2/regisztracio/
Részletes program: http://zoldcivil.hu/orszagos-talalkozo/2017-2/programfuzet-2017/
További információ: www.zoldcivil.hu

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Előadások,rendezvények  
Magyarországról vitáztak - Echo Tv
  2017-04-27 21:27:15, csütörtök
 
  ORBÁN VIKTOR : MAGYARORSZÁG ELISMERÉST ÉRDEMEL ÉS NEM BÍRÁLATOT!!!


Magyarországról vitáztak - Echo Tv


Link


Az Európai Parlamentben vitanapot tartottak hazánkról. A plenáris ülésen felszólalt Orbán Viktor miniszterelnök is.


Nigel Farage (UKIP): Time for Hungary to join the Brexit Club, Mr Orban!


Link




 
 
0 komment , kategória:  POLITIKA  
     1/14 oldal   Bejegyzések száma: 139 
2017.03 2017. április 2017.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 139 db bejegyzés
e év: 1011 db bejegyzés
Összes: 22459 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2424
  • e Hét: 2424
  • e Hónap: 133687
  • e Év: 1391865
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.