Regisztráció  Belépés
chillik.blog.xfree.hu
"Csak meghallgatnám, sír-e a szegény, Világ árváját sorsa veri még? Van-e még könny a nefelejcs szemén? Szeretnék néha visszajönni még!" Chillik András László
1953.03.23
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 270 
Arany János – Weiss barátom…
  2017-09-30 03:38:14, szombat
 
 
Arany János - Weiss barátom...

Weiss barátom, azt a foltot,
Amely tavaly még nem volt ott,
Viseld egészségesen.

(1856)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – A tanári kar
  2017-09-30 03:36:59, szombat
 
 
Arany János - A tanári kar

Lengyel, Arany, Kiss, Nagy, Weiss, Pajzán, Mentvich, Ádám,
Varga, Szilágyi, Szabó, Szarka, Losonczi, Deák.

(1856)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Bartos Gábor sírkövére
  2017-09-30 03:35:50, szombat
 
 
Arany János - Bartos Gábor sírkövére

Mint atya, mint hű férj sietett az övéi körébe,
Szíve családja után fáj vala: fölkeresé.
"Itt lelem a nagy részt: nőm és nyolc gyermekem" úgymond,
"Értök alélt testem köztük alunni ohajt.
Kettő még viharos pályán oda van: Gyula, Gábor;
Isten, az árva fiúk atyja, vezére te légy!"

(1856 ápr. 12)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Névnapi köszöntő
  2017-09-30 03:34:24, szombat
 
 
Arany János - Névnapi köszöntő

Mentovich Ferencnek

Írták Arany János és Szász Károly, Nagykőrösön, 1851.,
az 12 351-ik szerdán.

Kedves jó barátunk, Francisce Mentovich!
Búban, fájdalomban te sohase voníccs,
Sőt a gondok felé még csak ne is konyíccs,
Minket bús pofával sohase szomoríccs.

Hanem legyen élted az üdvtől otromba.
Nőjjön örömöd, mint esőtől a gomba.
Gyönyöreid háza sose düljön romba.
Az ég hozzád soha ne legyen goromba.





Miképen Aeneás bujdosott Trójából:
Bujdossék a balsors szíved kunyhójából;
Legyen élted szép fa, mit nap s szellő ápol,
Sokakra árny készül lomb-koronájából.

Fa, melynek gyökerén nem rágódik féreg,
Életnedvét meg nem keseríti méreg,
Mert a barátság és szerelem testvérek,
A csizma sarkába szükséges a kéreg.

Sose törjön félre kedved csizmasarka,
Legyen örömödnek bugyogója tarka,
Ne legyen életed rövid, mint nyúl farka,
A sorsnak irántad ne legyen szűk marka.





Boldogságod fénye legyen szép szivárvány,
Rajta, mint egy hídon, szép tündérek járván,
Ne bántson a métely, sem másféle járvány,
Hanem oly erős légy, valamint a márvány.

Élj soká, barátom, becses kontentumod
Szerinti napokat, míg e pályát futod,
S ha végtére elér emberi fátumod,
Milliókról szóljon a testamentumod.

Ezeket szörzötték egy hideg szobában,
János mester egyik, Arany mostanában,
Továbbá Szász Karli, gondolván magában,
Hogy jót kívánni is jobb kadenciában.

(1854)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Töredék egy népies víg eposzból
  2017-09-30 03:32:59, szombat
 
 
Arany János - Töredék egy népies víg eposzból

Takarodót harangoznak,
A nap terhe már lejára,
A kis újhold mindjárt elfogy,
Kaszapengés jelenti, hogy
A holnap vár új munkára.

Jön a mezők fáradt népe,
A fa alá települnek,
Nagy malomkő-asztal várja,
Most körül a pohár járja,
Aztán vacsorához ülnek.

Két kis tarka macska játszván
Fölkapott az eperfára,
Maguk sem tudják, hogy esett.





Magasra van egy keveset
Lepislogni a nagy tálra.

Falatra vár a Bodri lenn,
Szeme, füle áll fölfelé:
Néha száját is föltátja,
Valaki tán, ha meglátja;
Majd egy csontocskát dob belé.

Rezzen az eperfa lombja,
Rá a Bodri nagyot mordul,
Hogy megszeppen a két cica,
Egyik a mást megtaszítja,
Lepottyan s a tálba fordul.

(Állítólag Arany verse)

(1853)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Névnapra
  2017-09-30 03:31:38, szombat
 
 
Arany János - Névnapra

Tisztelt jó barátunk, ki vagy Fodor Gerson,
Virtusokkal fénylő, becsületes Person,
Kinek Balog uram mondaná most: "Herr Sohn,"
Ne jöjjön éltedre felhő, csak immer Sonn'!

Neved örömnapja imé hozzánk juta,
Sőt ha nem csalódom, már tovább is futa,
Mégis az én Múzsám néma volt és buta,
Ami, ha nem csuda, üssön meg a guta.





Ne legyen ez, kérlek, teneked megbántás,
Hogy ebédutánra lett készen a rántás,
Azt ne mondd szegénynek: "post festa quid cántás?"
Rossz volt a vonója, de már ismét gyántás.

Mert különben, hidd el, nem lett volna ő röst:
S mint Izsák megáldá Ézsaut, a szőröst,
Amiérthogy neki lencsét hoza bőröst:
Úgy megáldott volna téged és Nagy-Kőröst.

No de, ami haladt, nem marad el mégis,
Menjen nálam hozzád lajhárabb vendég is.
Ezerszer későbben az utolsó vég is,
Avagy csak egy hitvány náthabetegség is.





Légy jó egészségben, derék Gerson Fodor.
Valamíg a halál slepje el nem sodor,
Égő pipád füstje legyen mindég bodor, -
És e poémában ne sértsen a modor.

U.i. Tyúk ide, búbos!
Kalács ide, fonatos!
Béles ide, rongyos!

(1853. febr. 22)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Köszöntő vers
  2017-09-30 03:29:42, szombat
 
 
Arany János - Köszöntő vers

Szász Károlynak

Mottó: Tüstént a faluban hosszú, valamennyi kötél van,
Összekötözgetvén rakjuk szekerekre legottan.
Csökmei sárkány

Kötelet Károlynak! gerendába vele!
Ez a magyaroknál a köszöntés jele;
Kivált míg az ember holmi sückő gyermek,
Kinek Aprószentkor a seggire vernek.
Hadd lógjon őkelme a gerenda alatt,
Hacsak meg nem adja a Károly-poharat.
"Uj szita szegen függ" - ne mondják hiába
Kössük fel, hogy földet se érjen a lába.





De ha van jó kolbász, paprikás meg rétes,
Aminek szavára begyűlt ennyi éhes,
És ha van jó bora, még pedig pecsétes,
Mit törvényes ágyban szült Tokaj vagy Ménes:
Már akkor se bántsuk, már akkor ne féljen,
Jánosi, Mentovich kiáltsák, hogy éljen!
S oly jó kedvünk legyen, hogy tánc közbe' még a
Padlást is beverje Csikai kolléga.

A naptárcsináló soha jobbat nem tett,
Mint, hogy összeirkált annyi ócska szentet,
Kik, mivel böjtöltek egész életökben,
Az eszem-iszomot ránk hagyták örökben.





Cyrillus, Kajetán, Sz. Eulália
Nekünk mind Ivó-nap és Leokádia;
Hozzanak bárányhúst, mellé galambbegyet,
Mi mindenik szentre ráfogjuk, hogy Egyed.
Hozzanak borocskát jó bőven utána,
Akkor mindenik szent lészen Bibiána.
Vidám torral üljük szomorú emlékét,
Kívánva penészes hamvainak békét.

Természete az már az emberfiának,
Minden jót kívánni felebarátjának;
Vagy ha nem is mindég - egyszer esztendőben,
Ha érzelme nem fér a teli bendőben.





Azért találták fel, - emeljünk kalapot! -
Régi bölcs atyáink hajdan a névnapot:
Máskép a szeretet közülünk kihalna;
Máskép a halandó, nem lévén alkalma,
Sohasem óhajtná embertársa javát, -
És akkor az élet nem érne egy kovát.

Azért öcsém Károly, idvezel e múzsa,
Mihelyt lelkesíti kövér malac húsa,
Mihelyt bor tüzeli, melyet ingyen adnak
S ha fogy a palackból, másikért szaladnak.
Ezer jó kívánat vagyon készen nálam,
De hadd lám először, hogy mi lesz a tálban?





Hoztok-e pecsenyét, avagy túrós rétest,
Mert az áldásokat mérem ahhoz képest.

Hogyha malacod van..., azaz nem magadnak,
Hanem olyan, amit megsűlve feladnak,
Úgy, fiam, e földön élj sokáig, hízva:
S a szegény kis állat neked adja vissza
A tőle elrabolt disznói napokat,
Békés hízlalóban te éld le azokat.
Hadd lássa mindenki a gömbölyű testen,
Hogy te legalább is háziúr vagy Pesten,
Ki semmit sem téve, nagy boldogságban él,
Még csak nem is olvas egyebet a pénznél.





Ha pedig egy lúdba ütötted a nyársat,
Akkor az én múzsám kíván neked másat.
Akkor legyen tied a libának tolla,
Hogy szállhass vele a magas Helikonra.
Persze, hogy a toll más, és megint más a lud,
Mert ebből nem eszik, akinek amaz jut.
De a repüléshez nem szükséges nagy háj,
S egyiké a lúdtoll, másiké a lúdmáj.

Ha pulykát tetetsz fel ide az asztalra,
Juttasson az Isten fényes hivatalra;
Ruházza fel szíved hozzá való gőggel,
Hogy megéreztethesd az esedezőkkel;





Jól esik olyankor egy kis pulyka-méreg, -
De ha ez nem tetszik, úgy egyebet kérek
Amire mostanság lesz nagyobb szükséged:
A farkadban álljon főfő büszkeséged!

Ha galambot adnál, az sem lenne káros,
Akkor azt kívánom: legyen élted páros,
Rétesed a túrót ahányszor takarja,
Annyi boldogsággal légy te eltakarva.
Örömed legyen a cékla pirossága,
Reményed a zeller zöld-szín koronája,
Napjaid legyenek édes ízű kompót,
Meg ne keserítse gyógyszertári kontó.





Végre csöndes legyen nyugtod a halálba,
Oly csendes, mikép egy részeg ember álma.
Ha pedig nem volna enni, innya semmid,
Akkor az én múzsám sem kívánhat semmit,
Ha se malac, pulyka, ha se kappan, sem lud:
Áldjon meg az Isten magától, ahogy tud.

(1852 jan.)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Kenyeres János fiának halálakor
  2017-09-30 03:28:01, szombat
 
 
Arany János - Kenyeres János fiának halálakor

Sír fagyán elhervadott
A bimbó, mely fakadott.
Léte kezdetén
Koporsó éjjelén
Semmisül, hamvad el.

Reményi a szüléknek
Gyászködbe sülyedének,
Kebelét bú rázza,
Hogy gyenge virága
Semmisül, hamvad el.

Ah ne sírd e könnyeket
A halott kisded felett.
Meghal a portetem,
Az égi szikra nem
Semmisül, hamvad el.

Sírvers
Szép virágom itten elhulla,
Ötödéves Kenyeres Gyula.
Kicsiny a te sírod, magzatom,
Nem fér abba tenger bánatom.

(Aranynak tulajdonított vers)

(1850)




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Szent Pál levele
  2017-09-30 03:26:38, szombat
 
 
Arany János - Szent Pál levele

Névnapi köszöntő
Borbély Pál szalontai főjegyző névnapjára

Az égből. Borbély Pál kedves druszámnak pártfogói kegyességgel.
Szalontán (franco).

Sz. Pálnak B. Pálhoz küldött 1-ő Levele

"Kedves druszám, édes kedves Pálom,
Minthogy nem jő most szememre álom,
S személyesen nem szólhatok Veled,
Ime küldöm e frankós levelet.
Úgy hallottam, jól van fejed dolga,
Bár nem úr vagy, hanem olyan szolga,
Kinek ura légió, mint tenger,
Mint a Nyírben Compossessor ember.





Ámde nagy kár volna elcsüggedni,
Tüske közzől szoktak vackort szedni;
Minden ember nem lehet egyforma,
Hidd el; nincs jobb étel, mint a torma.
Ha semmid sincs, van szép szabadságod,
A papiros rongyát körülvágod,
És midőn magad vagy egy szobába,
Az igazat megmondhat'd vaktába.
Fizetésed hogy zsíros ne volna,
Ebben Komócsin meghazudtolna.
Búza helyett konkolyt, repcét adnak,
Melyből üttethetsz olajt magadnak.





Azért fiam, csak tűrj, mint a bárány,
Míg megállhatsz kurta lábod szárán.
Hisz ha feldőlsz, elénekli Csere,
Hogy te, mint ő, nem valál csak here.
Járj el a nemzeti kaszinóba,
Mely, mint hallom, most van felbomlóba.
Szép az, aki ott kitesz magáért!
Dicsőség civódni a hazáért.

Most ugyan bor nincs még benne és ser,
Ámde nem megírtam-e már egyszer,
Hogy jó inni, ha szomjuság éget,
Egészségnek fenntartása végett.





Kaszinótok pedig nagyon beteg,
Csak diószegi bor gyógyítná meg.
Ferbli-lázban mit sem ér a lőre.
Pécsi jobb tanácsot ád előre.
És most adieu, szívemnek drága,
Nagyot nőjön lúdaidnak mája."

Nem hasadt még a mosolygós hajnal,
Malac-álmot aludt minden angyal,
És az égi tyúkok gunnyasztának,
Fittyet vetve a kakas szavának.
A mennyország nagy-torkú bakterje
Szundikált még, s nem volt ki felverje,





Amint ott ült, utca szögleténél,
Kétöles lándzsája jobb-fülénél.
Ámde Szent Pál nem tudott alunni,
Óra hosszat még szemet sem húnyni.
Ürgött-forgott, mint tótban a kása,
Innen az-nap az ő fordulása.
Néha-néha pikszisébe markolt.
Mely, mint szérű, oly kerületű volt;
Majd kicsiholt és gyujtván világot,
Olvasgatni kezdé Kartigámot.
Néha ismét verset készült írni.
S a papírt körül is tudta nyírni.





De felakadt szárnyaló múzsája:
"Irjon a szösz, hordja el a gálya."
Ekkor ötlött hirtelen eszébe,
Hogy levélíró volt életébe.
S hogy Szalontán van egy jó druszája,
Nosza tüstént levelet hozzája.
Bő schlafrockját felkapá magára,
Hálósipkát nyom kopasz agyára;

S végezvén még egy kötelességet,
Oly szilkében; melynek neve német:
Tollat márta kalamárisába,
S megtörülve vagy tízszer hajába;





Miután végét rojtosra rágta,
S néha-néha asztalához vágta:
Végre elsült ilyetén levele,
(Notabene: lehúzgálva fele)
S mint az ízem, olyan tücskök benne,
Ördög volna, ki rajta elmenne:

"És legyen sok marhád, mint a gomba.
Látogass meg a Paradicsomba."





UTÓÍRÁS

"Megvan-e még régi jó barátom,
Hordja-e még elviselt kabátom,
Bőgik-e még? írjál róla, írjál,
Debrecenben jó druszám, a vén Pál."

* * *

Ezzel a Szent, végezvén írását.
Fölvevé bádog tolvajlámpását.
És bemenvén az előszobába,
Egy fiók szentnek ragadt hajába.
Hét az óra, mért vagy olyan álmos?
"Kelj föl," úgymond, "Aranyszájú János,





Fogass bé a posta-taligába,
E stafétát vigyed hamarjába'
Nagy-Szalonta híres városába,
Az öreg Nótárus hajlékába.
Kívánj neki friss jó egészséget,
Tudom, szívesen fog látni téged."

Ezzel visszafordult dunyhájába,
János pedig fogván taligába,
Útra indult, s mint malac rívása,
Messze zörg a talyga nyikorgása.
Szűkön van most Pálnak ott fent hája,
Azt siratja fakó taligája.





Mert a disznók mind pokolra mentek;
Foghagymával zsíroznak a szentek.
Ámde János sehogysem tűrheti,
Hogy fülét a talyga sértegeti,
A tengelyre köpköd, mindhiába,
Annál jobban csikorog agyába'.
Mit tegyen? vizelni kezd az árva
A marokfa száraz oldalára.
Hajh de mig ő kerekét locsolja,
Balgatag fővel meg nem gondolja:
Hogy minálunk térdig ér a sár, víz.
- Ha nem isztok, hordjon el az árvíz.

(1846)

Vége




 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
Arany János – Szilágyi István nevenapjára
  2017-09-30 03:24:45, szombat
 
  Arany János - Szilágyi István nevenapjára


Lelki szemét hordó lapát,
vagyis
Olyan hasznos könyvecske, melyben a léleknek erőtlenségei kézzel
foghatólag előadatnak és épületes példával megmutattatik,
miképpen kelljen egy szóból nem százat, hanem százezeret
csinálni, anélkül, hogy az ember értelmét vehesse.
Irta aki nem aludt, olvassa aki aludni nem tud.
Az Úrnak
Nagy tiszteletű és tudományú, de kevés dohányú
(echó) leányú
Szilágyi István
úrnak
becses névnapja tiszteletére
juhászkutyai alázatossággal ajánlja
(F. B. még leeb írta volna nevét; de nem lehetett)
szerző






Ajánló versek

Mottó: Tisztelkedném kösöntyűkkel
És reá arany betűkkel
Szilágyi István nevét mettszenék.
Csokonai
*
Im ajánlom önnek,
Kihez sokan jönnek,
Ezen koszorús munkát,
Árányát nem kérek
Kevésvel megérek,
Ádjon jó bort és sunkát.
S minthogy István napjá,
Melyet ritkán kapjá,
Egyszer egy esztendőben:
Ázért tehát igyunk,
Mivel hogy nem tudgyunk
Iszünk-é jövendőben.
*

Üdvösséges elmélkedés

Ezen théma fölött: hasznos-é embernek magát lekapni.

Az egyesült tót-magyar-német nyelvrontó társaságtól régi suszták
jutalmat és foghagyma koszorút nyert értekezés, sine irá, odio et
consilió. - Irta Pécsy Lajos, a fent címzett Társaság tiszteletbeli
Conrespondens tagja, (tessék megnézni a Conrespondence-t), több tudós
ostobaságok szerzője, - de a font sónak meg nem szerzője - Lord
Essex című uj dráma vadon új lemásolója a Sock am lisen című híres
német regény (Lásd Volks-kalendert 1739.) angol fordítója - minden
honi hirlapok elpiszkolásában munkás dolgozótárs, a csőd-hirdetéseket,
széna- és birka-eladásokat olvasó egyesület tiszteletbeli levelező
tagja - valóságos belső titkos - valami a menyecskék körül - és
külső szitkos - Grobián satt. satt. satt. satt. satt. satt. satt.
egyébiránt a deákné vásznához képest - pokróc.

Mottó: Hallgas Vásár! Zenim píz megveszett a Zaskó!
Ki leltunk, adunk: mert majd harákszünk!
Egy sipegő tót a pesti vásárban.

A szerző feldicsérése

Mikoron írnának ezer negyvenkettőt
S közzé még nyolc százat, itélet nap előtt,
Akkoron e munka világra hogy lépött,
Mindenek szivében nagy álmélkodást tött.

Óh én bölcs Apollóm, tündöklő Fébuschom!
Óh én Szokrateschem és Jérémiásom,
Óh én Jóel, Ámos, Vendel-Habakukom,
Óh Bálámot hordó szerelmes állatom!

Miképpen bujdosék Aeneás Trójából,
Mikép bölcs Árgyilus apjának házából,
Ulisszes a Circe asszony szigetéből:
Apád se csinálna vaskarikát fából.
Tehát ne sírjatok keserves sirással,
Hanem örüljetek hatalmas ivással,
Osztán daloljatok hangos ordítással
Kinek kalapja rossz, ne köszönjön mással.

írta Farkas Falvi Filiczki János
Dejólógos diák! anno 1301-k
esztendőben, mikor a Duna égett.

Maga a munka:

Küszöb: Mindezeknek utánna csak annyit akarok mondani, hogy
figyelmezzen az érdemes olvasó (de nem a Rosenkranc).

Kilincs: Attention! Kopogtassunk.

Odabenn a bölcsesség asszonya: "Herein! herein! kiált a felséges
császár." Vitéz Johan Háry.

Bevezetés:

Az olvasó: Engedelmet kérek! vezetetlen is be tudok menni.

Az Iró: Nem, teremtette! musszájn úgy jőni, ahogy én vezetlek. Igy,
balláboddal előbb, azután - egy nyomra egy lábbal kétszer ne lépj.

Az olvasó: Értem - de ne tessék ollyan sebessen vezetni, mert
felbukom.

Az Iró: Semmi, semmi! Csak siess. Ha már benn vagyunk, Szerencsés Jó
napot - vagy estvét kivánok - minthogy az Isten István -

A bőlcsesség asszonya (egy irgalmatlan sancos vászon pipából dohányozva
mert tudva van, hogy a bagolyt szereti). Üljetek le erre a somi kanapéra!
Na ez derék rekruta! újonnan megnyerve a tudományoknak. Csak hiába!
egy halász ha prédikál - fog sok ezer... körmös halat.

Előljáró beszéd:

Notabéné: Engedelmet kérünk, az előljáró beszéd épen azért mivel
mindig előljáró, nagyon elsietett. - Majd talán elérjük utoljára.

Felosztás:

Érdemes közönség: ennek az én thémámnak 6 részei vannak, eccé:
1-ő rész "hasznos"
2-k rész "é"
3-k rész "embernek"
4-k rész "magát"
5-k rész "lekapni"
6-k rész "?" (t. i. a kérdőjel),
mellyek szerint kiki jó lelki esmérettel figyelmezzen és mondja ezt:
mea maxima culpa, én hiszem és vallom.

1-ő rész:

Hasznos, a, um. - Nomen adiectivum. Talán azt gondolják az urak?
hogy ami hasznos, az nem káros? és ami káros, az nem hasznos? - - -
Hallgatunk úgy-é - tehát megmondom én, hogy van! Ami hasznos, az káros
és ami káros, az hasznos. Példával világosítom... Leesik a lópatkó...
ti láikusok azt mondjátok, káros... holott csalatkoztok, mivel a
cigány hozzám jő lópatkónak való vasért - én két árán megfizettetem
magamnak - és így hasznos. Aliud eiusdem argumenti. Disznótorba
hívlak! ti azt mondjátok hasznos - persze, mert jól megveritek a
horpaszt, nem éheztek, mint otthon. - De nekem? Nekem isten utse
káros az, mert ha minden estve ott zabálnátok, utolsó filléremből
is kipusztítnátok. - De térjünk a továbbára... Továbbá

2-k rész:

É: Némelyek h betűvel használják, így: "éh" s azok rendesen
mindenütt megjelennek, ahol a kémény füstöl.

Jelszó: Az én térdeim ellankadnak
Böjtölés miatt elszáradnak.

Zsoltár

Valólag ez keserves rész, - jaj azoknak, kik teljes életökben ezt
olvasgatják. - Azért is hamar-hamar-hamar ugordjunk a másik részre.

3-k rész:

Embernek.

Scholion:

A nak-nek-keli helyes élést a grammatika s az egyszeri mendikás már
eléggé megtanították - most tehát - vegyük fel - ha bírjuk - az
embert.

Ember. Plátó definitiója szerint tollatlan kétlábú állat. De mivel
Diogenes megmutatta, hogy a koppasztott kakassal ezen definitióban
osztozik, én másképen fogom definiálni.

1-ör. Az ember ollyan valami - ami mozog, - de többnyire azért
mozog, hogy embertársa ne mozoghasson.

2-or. Az ember ollyan valami - ami nem mozog: - mihelyt hermetice
bezárják.

3-or. Az ember ollyan valami, mint a rongyos köpenyeg - keresztül jár
rajta a levegő.

4-er. Az ember ollyan valami - amiből idővel még csak semmi sem
lehet.

5-ör. Az ember ollyan okos - aki gyönyörködik, ha bolond lehet.

6-or. Végre az ember ollyan állat, mely hol lenyesi, hol meghagyja a
szakállát.

4-k rész:

Magát. Jaj! lelkeim! ezt a szócskát csak nézve olvassák de az
istenért! ki ne mondják! mert esztétika és ezen szent-kettősség
elleni bűnbe esnek: kegyed és ön, - hagyjuk itt, fussunk tovább!
Végtére, végezetre, utólszor és utóljára előtt való vagyis

5-k rész:

Lekapni? Ezen szóval igen sok fiatal emberek élnek, holott az N. N.
város és J. vármegye botozó intézetében cáfolhatatlanul megmutattatott
már, hogy nincs veszedelmesebb szó, mint ez: kapjátok le csak!
Egyébiránt vannak vele többféle szóllás formák: jelessen:
30-at kapni
ajándékot kapni
rühet kapni
bizonyos durva és nehezen
viselhető darócnemű öltözetet satt.
Van a kap törzsöktől még egy igen népszerű és épületes példabeszéd
is: üsd a kaputost, melly sokkal gyakorlatiasb, mintsem bővebb
magyarázatra szüksége volna; ismétlem továbbá

6-k rész:
? (kérdőjel, girbe-gurba ut videtur). Ezen jelet nem teszik ugyan az
eféle sohajtó szók után: hajh! oh! jaj! haj! vagy ha oda teszik, előbb
szépen kiegyenesítik, mindazáltal ne higyjetek neki, ritka van közte,
aki idő multával fel ne egyenesedjék, azaz kérdőből felkiáltó jeggyé
ne váljék. Exempli gratia:

1. Kérdőjelt lát az ifju az ujonnan vett menyecske homlokán - lelke
titkos sejtelmében elébe gondolva e szót: hű leszel-é Éva? Mulnak évek
s a jel felkiáltóvá változott, - melynek elébe sóhajtja a férj: "haj
haj"

2. Kérdőjelt lát a kártyás a kártya hátának valamennyi cifrájában.
Felfordítja s a felkiáltó jelet látja helyette.

3. Satt. satt. hiszen tudja az érdemes olvasó - mert máskép érdemes
sem volna - hogy exempla sunt odiosa.

Bérekesztés:

Miután tárgyunkat ekképen a lehetőségig kimerítettük, és
ledönthetetlen okokkal megmutattuk, hogy az embernek magát lekapni
hasznos, nincs egyéb hátra, mint e bölcs tant tettleg is bébizonyítni
- egyúttal a Bölcsesség asszonyára ajtót húzni, ő kegyelmének a
bagolyevéshez jó étvágyat, nyugodalmas jó nappalt (mert nappal
szokott aludni) kivánni.

Előljáró beszéd:

(a céldombnál használva). Na, én már ki is pihentem magamat, tessék az
uraknak is leülni.

Vége.

Epilogus

Finis rei operae
Jó búvó hely a Csere
Jó boros pince Csere
Azért él úgy, mint here
Azért van sok korhele
Evő ivó embere,
Allgemeine kenyere
Pécsije és Zvikkele
Morgalmas Pap Emere,
És szűz Rozvány Endere,
Klassicus Demetere,
Rectora Correctere
Cigány eskütt embere (F. M.)
Und so weiter - cibere.
Szívesen kívánom.

Voinovich Géza jegyzete a köszöntőhöz:

E köszöntő megismerteti Arany szalontai ismerőseinek körét s ezzel
megérteti tréfáinak színvonalát. Az epilógus felvázolja őket. A
"Csere" búvóhely, erdő, Szalonta határában. - Csere József kántor
volt, Pécsi Lajos fűszeres - ezért a célzás a sóra; egy szekrényében
állítólag levelezését tartotta, - kiderült, hogy italokat. - Zwickel
József chirurgus, borozó cimbora; Rozvány Endre atyja boltjában
dolgozott, nagyon utánavetette magát a fehércselédeknek; Zsugovics
Demeter a görög város boltosa, rosszul, de szívesen beszélt deákul;
Pap Imre üveges boltos; a "cigány esküdt" Fekete Mihály, barna-fekete
ember, innen ragadt rá a tréfás elnevezés.
 
 
0 komment , kategória:  Arany János versek  
     1/28 oldal   Bejegyzések száma: 270 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 270 db bejegyzés
e év: 2800 db bejegyzés
Összes: 7545 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1042
  • e Hét: 6700
  • e Hónap: 16423
  • e Év: 47499
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.