Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Nagy István Attila
  2018-01-12 11:33:08, péntek
 
  Nagy István Attila

Kopogtass

Gyere értem, s vigyél magaddal,
ahol nem sírnak a fák,
s nem a hideg ölel körül.
Vigyél magaddal
a hegyeken át,
a hóförgeteget legyűrve
ölelj magadhoz:
olvadjon le szívemről a bánat,
az érted való szomorúság.
Hozd el a napsütést:
kopogtass be ablakomon.
 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Csepeli Szabó Béla
  2018-01-12 11:31:29, péntek
 
  Csepeli Szabó Béla

Tiszta szerelem

Oly jó szeretni Téged
lengsz, mint illatos rétek,
hajad nagy, barna alkony,
engedd, hogy betakarjon.
Tebenned mindig nyár van,
forrásom vagy e tájban,
szemed két fényes ablak,
engedd, hogy benned lakjak.
A világ szélben táncol,
jövök vad éjszakákból,
nyerek-e bebocsájtást?
Hadd gyújtsak benned lámpást.
Villámló mély szemeknek
hűvös zápora vert meg,
Kedves, ha megengednéd,
nálad felmelegednék,
szíved szép parazsára,
ráhullna szívem ága,
s égnénk, halálig hűen,
tisztán és egyszerűen
 
 
0 komment , kategória:  Csepeli Szabó Béla  
Sükei Károly
  2018-01-12 11:30:01, péntek
 
  Sükei Károly

Megszakadt hur

Megszakadt hur utóhangja -
Száll feléd dalom!...
Ejts egy könnyet emlékemre
Édes angyalom!
Mintha a' szomorfüz ágát
Meglebbenti szél;
'S a' tó álmadó hulláma
Lágy rengésre kél;
'S a' fehér liljom virága
Megremeg, 's lehull;
És a' hattyu énekelve
Viz alá borul:
Titkos- édes fájdalomtól
Halkan, csöndesen
Megreped a' vérező sziv
Érted, édesem!
 
 
0 komment , kategória:  Sükei Károly  
Petőfi Sándor
  2018-01-12 11:28:10, péntek
 
  Petófi Sándor

Elmondom, mit eddig...

Elmondom, mit eddig
Rejtve tartogattam,
Mint gyöngyét a tenger
Legmélyebb habokban.
Halld meg, drága gyöngyöm,
Szép, szelíd galambom!
Amit érezék és
Szenvedék, elmondom.

Éreztem szerelmet,
S szenvedtem miatta,
És nagy volt szerelmem,
Nagy szivem bánatja.
Bánatom s szerelmem,
Ez ikertestvérek,
Engemet gyötörni
Általad levének.

Szigorú körülmény
Ajkamat lezárta,
Hogy ne jőjön titkom
Senkinek tudtára.
Oh minő teher volt
Azt eddig viselnem!
Hányszor volt alatta
Roskadóban lelkem!

Mint a napfény elvesz
Felhők fátyolában,
Képedet szivemben
Eltemetni vágytam.
Könnyü szél pusztítást
Tészen a felhőben,
S felsüt a nap akkor
Annál égetőbben.

Sőt hazudtam többször
Másokért szerelmet;
E hazugság által
Csak nagyobb kinom lett. -
S most tudsz mindent, amit
Éreztem, szenvedtem;
Fogsz-e vígasztalni
Nyájas feleletben?

Szólj, üdvességemnek
Megváltó keresztje!
Nem nyilik meg ajkad?
Semmit sem felelsz-e? -
Oh, mikép felelnél,
Hiszen néma nyelvvel...
Kiterítve... holtan...
Koporsóban fekszel!
 
 
0 komment , kategória:  Petőfi Sándor  
Somlyó Zoltán
  2018-01-12 11:25:48, péntek
 
  Somlyó Zoltán

Két asszony

A tenyered forró, Meám,
fölforr a könnyem, ha ráejtem.
Forró tenyérrel jössz felém
a hideg szélben, dermedetten.

Nyujtod, adod a tenyered;
elringat két reszkető szárnyad.
Egykor ily puha kenyeret
adott anyám. Szeresd anyámat!

Ti ketten vagytok asszonyok,
remegők, gyávák, gyásszal szépek;
beteg mosollyal zokogók,
ha büszke ínnal félrelépek.

Enyémek vagytok. Rajtatok
minden melegség értem árad.
Ti két szép, szent Szomorúság!
Ti két szép szentkép. Két imádat!

Anyám kenyerét álmodom
s elbujok forró tenyeredbe.
S belopom anyám bús kezét
a te bús, hideg kenyeredbe.
 
 
0 komment , kategória:  Somlyó Zoltán  
Arany-Tóth Katalin
  2018-01-12 11:24:16, péntek
 
  Arany-Tóth Katalin

Szavakba remetve

Illatos párnára hajtom ma fejem.
Vándorló képzelet játszik a múlt bábuival.
Emlékezem.

Távoli suttogás
- mint hódító szellemek kísértése -
visszhangzik szűk labirintusok részeg falai között.
Vakond-lét boldogságom ,,miért"- je
visszatérő álmokra szőtt
puha fészekbe költözött.

Itt a mosoly tiszta
akár az ég.
A festett felhők annyi esőt adnak
mi hervadó virágzásomhoz még
épp elég.

A lét
csak egy lélegző buborék.

Ha majd indulok
búcsúmba csak egyetlen könnyet lopok.
Párnámra hajtom addig naponta fejem
hangtalan
s könnytelen
zokogok hiábavaló küzdelmeimen.

S hogy mire vágytam egykor?
Nem számít már rég.
Robot-lelkem lassan mozdul
korhű testem térül-fordul
és szólok is
ha néha szólni kell.

Szél és felhő helyett
ember lettem
vágyaimat mégis levetkeztem.
Régi illatok
hangok hívnak
halál-hírek tornyosulnak.

Lassan mind elmegyünk
de előbb még vélt igazunkat védve
vagy csupán feloldozást remélve
szavakba temetjük fegyverünk.
 
 
0 komment , kategória:  Arany-Tót Katalin  
Márai Sándor
  2018-01-12 11:21:13, péntek
 
  Márai Sándor

Az igazi

"Egy napon eljön életedbe a vágy,
hogy megismerjed ezt a pusztító szenvedélyt.
Tudod, mikor az ember már nem akar egészségesebb,
nyugodtabb, kielégültebb lenni egy szerelemtől,
hanem lenni akar, teljesen, a pusztulás árán is.
Később jön ez; sokan nem ismerik meg ezt az érzést, soha ...
S aztán van az, hogy az ember egy napon megérti,
mit akar az élet a szerelemmel,
miért adta ezt az érzést az embereknek?...
Jót akart velük?... A természet nem jóságos.
A boldogságot ígéri nekik ezzel az érzéssel?
A természetnek nincsen szüksége ilyen emberi ábrándokra.
A természet csak teremteni és pusztítani akar, mert ez a dolga.
Kegyetlen, mert terve van és közömbös,
mert terve emberen túli.
A természet megajándékozta az embert a szenvedéllyel,
de megköveteli, hogy ez a szenvedély feltétlen legyen."
 
 
0 komment , kategória:  Márai Sándor  
Vilhelem Margareta
  2018-01-12 11:10:31, péntek
 
  Vilhelem Margareta

Mindig van kiút

Egy szó nyilallik felettem egyre
mi keserű s feltűnést érintene
bennem minden hideg képzelet ,
de lassan felöltözök hófehérbe.

Ugye mondtam könnyű az élet ,
de szabadon lebeg a rongyos lét
megszűnt zavarok csendessége
behálózta megrogyott szívemet.

Nem sajnálom az eltűnéseket
a nap sütni nem mindig köteles
bennem fészkel hiteles érdeme
várom az alkalmat , erre ébredek . ..

Szép lesz végre a halk befejezés
nem ragyognak csillagok sötétben
sóhajunk száll a tavasz erejében
hangosabban mint bármilyen zene.

S ha felettünk borulna egyre-egyre ,
mégis van a napnak különös ereje
körbefog alamuszin mindent rendre
poros hajnalon szél bátorítja életre .
 
 
0 komment , kategória:  Vilhelem Margareta  
Éva Hirth
  2018-01-12 11:09:17, péntek
 
  Éva Hirth

Szeretlek

Hajam színe már régóta dere S
de szívem most is szerelmet ére z
oly hamar ráncosodik az ember szem e
és az idő oly gyorsan szalad, mint a nyá r
mikor átölel kedvesem simogató kez e
elfelejtem koromat, a kínzó öregsége t
a fülébe súgom, ugye velem lesze l
míg a halál ,nem vesz el örökr e
jó,hogy vagy nekem ,őrülten szeretle k
 
 
0 komment , kategória:  Éva Hirth  
József Attila
  2018-01-12 11:07:28, péntek
 
  József Attila

Hajnali vers kedvesemnek...

A csöndes hajnali égről szeliden száll szét a Holdsugára;
mintha valami eltévedt, kósza lélek küldené sóhaját ismeretlen útja felé.

A rózsásujjú Hajnal istenasszony előbbre lépeget,
amerre csak feltünik csudálatos nagysze­rüsége,
daloló kedvvel a madarak köszöntik.

Ám Holdsugára a szinek e fönséges fakadásában is némán,
halványan ballag, mint éjjeli munkás,
ki az átvirrasztott éjszaka után otthona felé igyekezik, szerettei körébe.

Az istenes Napfény viruló orcája boldog mosollyal üdvözli
Holdsugára szőke fürteit; éppen most lépett ki hajnali fürdőjéből,
mert aranyos alakját még fátyol födi.

- Ime, fátylát ledobja és pajkos örömmel futkároz a mennyei pázsiton meg
Földanyánk életreébredt virágos kertjében.
Most összeölelkeznek: Napfény meg Holdsugára.
Szerelmük boldogsága itt motoz nyug­talan szivem körül - mily furcsa,
hogy a két égi vándor az élet ébredésén így egymásra talált!

De nézd csak - Holdsugára ajka még vértelenebb lett,
Napfény meg felölti kápráztató öltözékét,
még egyszer megcsókolják egymást és búcsút intenek,
mert utaik elválnak:
Sorsuk akarta így.

Napfény az aranyló nyárfák dús lombján keresztül
a diadalmas élet hozsannáját szűri,
Holdsugára pedig sápadt homlokkal keresi útját,
mely néki rendeltetett.

Friss hajnali csók után istenhozzádot mondanak,
mert ösvényük elágazik.
De ugye kedvesem, mi soha el nem hagyjuk egymást.

1922
 
 
0 komment , kategória:  József Attila  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2017.12 2018. Január 2018.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 308 db bejegyzés
e év: 2443 db bejegyzés
Összes: 9011 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 310
  • e Hét: 8696
  • e Hónap: 23021
  • e Év: 603734
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.