2018-01-31 19:39:27, szerda
|
|
|
Dédnagyapám, akire büszke lehetek, anyai nagyapám édesapja:
Bálint Antal
pszichológus, gyorsírásszakértő
Született: 1883. január 8. Kaba, Hajdú vármegye
Meghalt: 1964. március 23. Budapest
Iskola
A bp.-i tudományegyetemen matematika-fizika szakos tanári okl. szerzett (1906).
Életút
A bp.-i tudományegyetem Matematika Tanszék tanársegéde, egyúttal gr. Andrássy Gyula titkára is (1906-1914). Az I. vh.-ban Galíciában harcolt (1914-1915), Przemyslnél orosz hadifogságba esett (1915), Szibériában (főként Irkutszk mellett) hadifogoly (1915-1920). A pétervári tudományegyetem Lélektani Intézetének tanársegéde (1920-1921), rövid ideig Moszkvában túszként tartották fogva (1921), kiszabadulása után hazatért Magyarországra (1921. nov.), s mint tartalékos hadnagy szerelt le. A berlin-charlottenburgi műszaki egyetem pszichotechnikai képességvizsgáló laboratóriumának tanársegéde (1922-1923), az Új Nemzedék és a Nemzeti Ujság c. napilapok gyorsírója (1923-1924), az Állami Munkaközvetítő Hivatal pszichotechnikai laboratóriumának vezetője (1924-1925), a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium lélektani laboratóriumában a pszichotechnikai szakosztály vezetője (1925-1928), egyidejűleg a bp.-i IX. ker.-i Mester utcai felsőkereskedelmi iskola gyorsírástanára (1927- 1928), az Országos Társadalombiztosító Intézet Képességvizsgáló Állomásának vezetője (1929-1944).
Magyarországon elsőként fogl. pszichotechnikai képességvizsgálatokkal. Kezdeményezte a gyorsíráselmélet törvényszerűségeinek vizsgálatát és az e célra átalakított ún. Hipp-féle kronoszkóp segítségével a vonások időmérési tanulmányozását. Eredményei alapján megalkotta Radnai Béla egyszerű gyorsírását (1909-1912).
Elismertség
Az Országos Diák Gyorsíró Szövetség ügyvezető elnöke (1913-1914). A Gyorsírástudományi Társaság elnöke (1923-1944), a Magyar Gyorsírók Országos Szövetségének alelnöke (1925-1944). A Gyorsírástanítókat Vizsgáló Országos Bizottság tagja (1926-1944), az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság elnöke (1927-1944).
Szerkesztés
A Gyorsírástörténelmi Lapok (Téglás Gézával, Debrecen, 1900-1901), a Gyorsírási Szemle (1903-tól), a Magyar Gyorsírási Újság szerkesztője (1907-1913), a Gyorsírás-tudomány alapító felelős szerkesztője (1913-1914).
Főbb művei
F. m.: Vitaírási gyakorlatok a Gabelsberger-Markovits-rendszer elméletének ismertetésével és magyarázó jegyzetekkel. (Bp., 1904)
A következtetés elmélete. (Bp., 1906)
A gyorsírástudomány alapvonalai. (Bp., 1909)
Tehetségvédelem és pályaválasztás. Szerk. Ozorai Frigyessel. (Bp., 1927)
Az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság működése. 1927-1930. (Bp., 1930)
A magyar gyorsírók a nemzeti munkahéten. 1934. okt. 6. Összeáll. (Bp., 1935)
Az emberi munka és a képesség vizsgálata. (Bp., 1936)
A Magyar Szülők Szövetsége a családért. (Bp., 1936)
Az Irodai Gyorsírókat és Gépírókat Vizsgáló Országos Bizottság szabályzata és ügyrendje. Összeáll. (Bp., 1938)
Irodai gyorsírók és gépírók névjegyzéke. 1931-1936. Szerk. (Bp., 1938)
Huszár Károly emlékezete. Összeáll. (Bp., 1943).
Irodalom
Irod.: Radnai Béla: A gyorsírás elmélete. (Bp., 1914)
Radnai Béla: Az egységes magyar gyorsírás irodalma. (Bp., 1932)
B. A. és Téglás Géza jubileumi ünnepsége... Összeáll. Steller Ignác, Hantz Ernőné. (Bp., 1939).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Forrás: nevpont.hu, 2013
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|