Belépés
azenujsagom.blog.xfree.hu
Az én újságom 1956-ról - tedd meg életed érettünk - Simon Zsuzsanna
1966.02.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Megemlékező beszéd a kommunizmus áldozatai emlékére
  2018-02-20 00:17:37, kedd
 
  ,,Kiáltanod kell nap-nap azokért,
kiket örökre elnémítottak." - szólít fel bennünket Tollas Tibor költő Sose szabadulva című versében.

Kedves Diákok!

Jegyezzük meg ezt a mondatot, hiszen világszerte, az 1997-es Kommunizmus fekete könyve alapján száz millió emberre, de csak magyar részről és itt az egész Kárpát-medencére is kell gondolnunk, százezrekre emlékezünk a közelgő Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján. Az idehaza hivatalosan 2000. óta létező emléknapra manapság elnevezői is kellő odafigyeléssel készülnek, de már települési önkormányzatok, megyei jogú városok, egyéb intézmények, kiállítóhelyek s a média is tematikus napot, kiállítást, előadást, filmvetítést,megemlékezést szervez. Külön jelentőséggel bír, hogy a kormány 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította, november 25-ét pedig a Szovjetunióba hurcoltak emléknapjává. Sőt, a Parlamentben a Gulágkutatók Nemzetközi Társasága és a Szovjetunióban volt magyar politikai rabok és kényszermunkások Szervezete tartott akkor konferenciát Trauma és tabu címmel.

Ezen a napon azonban emlékezünk még azokra is, akik az ötvenes évek elején létrehozott internáló- , kényszermunka táborokban, börtönökben sínylődtek, vesztették vagy vették el életüket. E kor áldozatainak emlékét is ma már szerencsére több szervezet őrizheti.

Az egyik ilyen a Hortobágyi Kényszermunka Táborokba Elhurcoltak Egyesülete, melynek alapvető célja, hogy ezek a hortobágyi táborhelyek ne vesszenek el az idő homályában, hanem emlék - és kiállítóhelyek, emlékművek figyelmeztessenek a sok-sok szenvedésre, hisz ezekbe a táborokba kényszerítettek száma elérte a tízezer főt. Ezen emlékezet megőrzését szolgálja az is, ha a túlélők, még ha az utolsó pillanatban is, de papírra vetik élettörténetüket. Erre szép példa Hantó Zsuzsa történész Haramiák és Emberek című könyve, mely mintegy négyszáz oldalon keresztül ismerteti a Magyar Gulágon szenvedők visszaemlékezéseit.

Míg Hantó könyve a hortobágyiakra fókuszál, addig Ilkei Csaba, Internálótáborok Kistarcsától Recskig című, mintegy 340 oldalas könyve az átfogó emlékezet megőrzését szolgálja.
A szerzői kiadásban megjelent munka letölthető az internetről.

S, ahogy Ilkei már könyvének címében is megemlíti Recsket, nekem is beszélnem kell arról a büntető - haláltáborról, amely 1950-1953 között a legkegyetlenebb volt Magyarországon. Helyére nemzeti emlékparkot hozott létre a Recski Szövetség, s annak néhai elnöke Krasznay Béla, volt recski fogoly, aki haláláig, kilencvenhárom éves koráig rendíthetetlenül őrizte társai emlékét. Előremutató, hogy a recski tábornak van egy elkötelezett kutatója és publikálója is. Ő Bank Barbara történész, aki egyben a kormány által, a kommunista diktatúra működésének feltárására 2014-ben létrehozott Nemzeti Emlékezet Bizottságnak is a tagja.

De tudnunk kell a Magyar Politikai Foglyok Szövetségéről, a POFOSZ-ról, ahogy az 1956-os forradalom emlékét őrző 56-os Szövetségről, az 1956-os Pesti Srác Alapítványról vagy a Corvin-közi Bajtársi Közösségről, ahogy a Mosonmagyaróvári '56-os Egyesületről is.

Az említett szervezetek mellett azonban vannak olyan kutatóhelyek és intézetek is, melyek még régebbről vagy csak épp a közelmúlttól foglalkoznak az emlékezet megőrzésével.

A korábbiak közül érdemes megemlíteni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát, illetve a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítványt, a legújabbak közül pedig a VERITAS Történetkutató Intézet 1945 utáni kutatócsoportját, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézetet, a RETÖRKIT, melynek kutatóitól két viszonylag új könyvet is találni a témában. Az egyik a Politikai túlélés művészete, mely arra keresi a választ, hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP), mint a pártállami diktatúrát irányító, 800 ezres taglétszámú Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódja és örököse, hogyan élhette túl a '89-es rendszerváltást. A másik pedig a Nagy Imre kód című munka, mely a mártír miniszterelnök és társai 1989. június 16-ai újratemetésével kapcsolatos állampárti döntéshozatalok kulisszatitkaiba nyújt betekintést.

A kiállítóhelyek legismertebbje nyilván a 2002 óta működő Terror Háza Múzeum Budapesten, az Andrássy út 60. szám alatt, de tudni kell a Fónay Jenő egykori '56-os halálraítélt által kezdeményezett és létre is hozott Kisfogház Emlékhelyről, a Rákoskeresztúri köztemető látogatóközpontjáról, a felújított 297, 298, 300,301-es hősi parcellákról is.

Vidéken a Csongrád megyében található hódmezővásárhelyi Emlékpont a legismertebb, ahol idén egy teljes heti program sorozattal emlékeznek a Kommunizmus Áldozataira. A sorozat részeként lesz könyvbemutató Kereszténység és kommunizmus között címmel, rendhagyó történelemóra a kuláksorsokról, de kiállítás is, 1956-os hősök portréiból illetve filmvetítés.

Egy másik vidéki emlékhely a Nógrád megyei Hugyag községbeli, illetve a Pongrácz Gergely által létrehozott kiskunmajsai és a Fekete Pál által létrehozott békéscsabai '56-os múzeumok. A legújabb kiállítóhely Zalaegerszegen készült 2017-ben, ahol a volt ÁVH- s székház földszintjén és alagsorában alakítottak ki börtönmúzeumot. Mosonmagyaróváron sajnos a 2005-ben kitalált és sok-sok tárgyalást, tervezést, újságcikket és ígéretet megért XX. század múzeumból sosem lett semmi és már nem is fog, hisz a tervezett helyre, az ipartelepi volt határőrlaktanya épületébe, az óvári terror házába, az 1956-os sortüzet lövetők laktanyájába a piaristák költöznek.

Kedves emlékező diákok!

A kommunizmus áldozatainak emléknapján a börtönbe vetett, internált, kivégzett emberek, kicsit később az ötvenhatosok mellett meg kell emlékeznünk mindezen emberek családjairól is, akiket megbélyegeztek, akiknek az életét tették tönkre, akiknek a gyerekeit nem engedték továbbtanulni, akiket kicsaptak az iskolából, a munkahelyről.
S ez a stigma nem került le róluk az 1963 -as úgynevezett nagy amnesztia után sem. Maradtak másodrendű, megfigyelt állampolgárok hazájukban. S ez már bőven maga a Kádár -rendszer, a későbbi gulyáskommunizmus, a legvidámabb barakk időszaka, mely tartott az 1990-es rendszerváltásig, de
ha elolvassuk a Hamvas Intézet munkafüzeteit vagy megnézzük a Lejáratás és bomlasztás - A hálózat örök című dokumentumfilmet, akkor belátjuk, hogy annál sokkal hosszabb ideig, mondhatni napjainkig tartó folyamatról van szó.

Nekünk mosonmagyaróváriaknak, ez az emléknap , ahogy az október 26-ai, a november 4-ei vagy a június 16-ai az 1956-os sortűz emlékét jelenti leginkább. A sortűz áldozatainak, mártírjainak emlékezete 1989 után már soha nem halványulhat el ebben a városban. Ezért él az '56-os Egyesület, és ezért vette fel a helyi kollégium Gulyás Lajos '56-os mártír nevét. Ma ők a legfőbb emlékmegőrzők. Amíg ők léteznek, biztosan lesznek kiállítások, előadások, megemlékezések. Mint most ez a mai napi is volt.

Kedves Kollégisták!

A kollégium további megemlékező programja egy filmvetítés lesz, mely névadójáról Gulyás Lajos '56-os mártírról fog szólni.

Elhangzott Mosonmagyaróváron, a Gulyás Lajos Kollégium megemlékezésén 2018.02.19-én.
Helyszín: Magyaróvári temető, 1956-os emlékhely
Beszédet mondott: Simon Zsuzsanna, tanár

 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2018.02 2018. Február 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 27 db bejegyzés
e év: 343 db bejegyzés
Összes: 2731 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 228
  • e Hét: 719
  • e Hónap: 4117
  • e Év: 21937
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.