Regisztráció  Belépés
schuro.blog.xfree.hu
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. schuro ...
2011.11.11
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
Fallosz-fesztivál Tyrnavos-ban
  2018-02-21 22:26:47, szerda
 
  A hírhedt Bourani fesztivál (Fallosz-fesztivál) a kis görög Tirnavos városban teljes mértékben a laza erkölcsök ünnepe, amikor a jól nevelt viselkedést felfüggesztik egy időre. Az egyensúly felborul, a tabukat, tilalmakat és szabályokat felrúgják. Az erkölcsi kicsapongásra épülnek az aznapi felvonulások és mindenféle megnyilvánulások. Tyrnavos lakosai egymás mellett használják ezen a napon a szexuális szimbólumokat (leginkább a falloszt) és a népi tradíciókat. Tulajdonképpen a "bourani" egy népszokás, de mélységeiben egy fallosz-fesztivál, ami a megtermékenyítő erőt szimbolizálja.
A helyiek kivonulnak az utcákra, terekre és felteszik nyílt lángon főni a "bouranit", amely egy fajta spenótleves. Természetesen a közös főzéshez hozzátartozik a bor, az ouzo, vagy tsipuro (pálinka) jelenléte (szigorúan, ami szőlőből készült). A gőzölgő levest a helyi férfiak csoportja körbeveszi, és mindenféle fallikus szimbólumokat magukra aggatva, vagy kezükben tartva azokat, körbetáncolják a "bouranit". A viccek, obszcén megjegyzések szintén üdvözölve vannak. Hagyományosan ezt a táncot csak a férfiak járták, de a női egyenjogúságra való törekvés itt is utat nyert magának, ma már nők is részt vesznek ezeken az ünnepeken.























 
 
0 komment , kategória:  Fesztiválok:  
A kínai újév vagy holdújév
  2018-02-21 22:15:16, szerda
 
  A kínai újév vagy holdújév (kínaiul: csungyie, "tavaszünnep") a világ népességének egynegyede számára az év legnagyobb ünnepe, és nem csak Kínában, de Kelet-Ázsia más országaiban is ünneplik.

Az év szimbólumai a Szingapúri Kínai negyedben, (Fotó: Suhaimi Abdullah)




Az új év kezdetét bonyolult számításokkal határozzák meg, de az esetek többségére igaz, hogy a tavaszünnep az európai naptár február 4‑éjéhez legközelebb eső újhold napján van. Ez azt jelenti, hogy a tavaszünnep mindig január 21. és február 21. közé esik.

A kínai holdújév az általunk használt Gergely-naptár szerint idén február 16-án volt, ekkor kezdődött a kutya éve.




A tavaszünnep a tavasz s egyben az új év kezdete, s mint ilyen, két célt szolgál: a nagycsaládok tagjai összegyűlnek és megajándékozzák egymást, másrészt pedig ilyenkor búcsúztatják az óévet, és biztosítják a szerencsét az új évre.




Az ünnepre való készülődés már hetekkel korábban elkezdődik. A legfontosabb - a szokásos előkészületeken, ajándékvásárláson, sütés-főzésen kívül - az, hogy a házat megtisztítsák az elmúlt év ártalmas hatásaitól. A házat kisöprik, s ha van rá mód, kimeszelik, az ajtókat-ablakokat újramázolják.

Természetesen a kínai újévet nemcsak Kínában, hanem más országokban is ünnepelik. Ez Indonézia. (Fotó: Juni Kriswanto)




Mivel az újév napja meghatározó az egész évre nézve, nagyon fontos, hogy ilyenkor minden jól alakuljon. Mindenki igyekszik új ruhát viselni, s megszabadulni a régiektől, és még a betegek is kikelnek ágyukból, nehogy egész évben betegek maradjanak.

A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. (Fotó: Fred Dufour)




Újév előestéje - amely hasonlít a keresztény szentestére és a szilveszterre is - az ünnepsorozat legfontosabb eleme. A családok összegyűlnek, s együtt ünneplik az óév végét.

Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt. (Fotó: Ye Aung Thu)




Az újév napjára különleges szabályok vonatkoznak. Nem szabad negatív jelentésű szavakat kiejteni, halált, kísérteteket emlegetni - a "négyes" szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik, mint a "halál" (szi). Az elmúlt évet sem ajánlatos emlegetni, hiszen a nap célja az, hogy bőséget hozzon az új évben.

Templom Kuala Lumpurban. (Fotó: Manan Vatsyayana)




Az újévi szokásokhoz tartozik a "piros tasak" (hung pao) ajándékozása is: egy piros ünnepi borítékba papírpénzt csomagolnak, s ezt adják a gyerekeknek, illetve a nőtlen fiatalembereknek.

Kínai újév 2018 Kuala Lumpurban. (Fotó: Manan Vatsyayana)




A piros a bőség, a szerencse, a gazdagság színe, ezért is piros az alapszíne minden újévi dekorációnak. Piros zászlókat, falragaszokat, képeket, lampionokat helyeznek el mindenütt, hogy biztosítsák a család gyarapodását.

Minden holdújév kezdetekor más állat veszi át az uralmat az adott esztendőre. Manila, a Fülöp-szigetek. (Fotó: Erik de Castro)




A piros díszek mellett az újév elengedhetetlen kelléke a narancs. Ennek az az oka, hogy a kantoni nyelvjárásban a "narancs", az "arany" és az "édes" ugyanúgy hangzik (kam). Hasonló okból, mivel a "mandarin" és a "szerencse" kiejtése is megegyezik (kam), a mandarin is fontos szerepet játszik a kölcsönös megajándékozásban.

A tüzijáték elengedhetetlen kelléke a kínai új évnek ...




... és a különböző füstölők égetése. (Fotó: Johannes Eisele)




Mivel az egészséget és a hosszú életet jelképezi, földimogyoró is gyakran kerül az újévi asztalokra. Fontos újévi kellék a nyolcszögletű tálca, amelyről nyolcféle rágcsálnivalóval kínálják a vendéget. Ezek mindegyike szerencsét hoz: a rizslisztből készült sütemény (kao) például ugyanúgy hangzik, mint a "magas", így azt jelképezi, hogy fogyasztója az új évben magasabbra fog jutni a társadalmi ranglétrán. Hasonló okokból a tengeri moszat a meggazdagodást, a lótuszmag a bőséges fiúgyermekáldást, a szárított tofu (szójababsajt) pedig a gazdagságot és a boldogságot szimbolizálja. Friss tofut felkínálni azonban nem lehet, mivel annak színe fehér, ami a gyász színe. Előszeretettel fogyasztanak az ünnep estéjén kínai töltött táskákat (csiaoce) is.

Bali, Indonézia. (Fotó: Firdia Lisnawati)




Az újévi ünnepkör hagyományosan tizenöt napig tartott, manapság azonban némileg lerövidült, Kínában az emberek általában nem egészen egy hét szünetet kapnak. A jeles napokat az év 15. napján a lampionünnep zárja.

Jakarta-i Kínai negyed, Indonézia. (Fotó: Beawiharta )




Manila, a Fülöp-szigetek. (Fotó: Dondi Tawatao)




A sárkány tánc fontos pillanata a kínai újévnek. (Fotó: Ye Aung Thu)




Oroszlánok tánca, Phnompen, Kambodzsa. (Fotó: Heng Sinith)




Sárkány tánc, Rangun, Mianmar. (Fotó: Ye Aung Cs)




Kutya segít pénzt gyűjteni egy templomban, Kandal, Kambodzsa. (Fotó: Tang Chhin Sothy)




Manila, Fülöp-szigetek. (Fotó: Bullit Marquez)




Egy templom, Nyugat-Jáva, Indonézia. (Fotó: Timur Matahari)




Kínai negyed Londonban. (Fotó: Jack Taylo)




Az újév szimbóluma Sydneyben, Ausztrália. (Fotó: David Gray)



 
 
0 komment , kategória:  Fesztiválok:  
Méhek háziállat helyett
  2018-02-21 21:46:37, szerda
 
  Ha veszélyeztetett fajokról hallunk, legtöbbször nagyobb emlősökre, esetleg madarakra gondolunk, pedig óriási veszélyt jelent a kisebb állatfajok, például a méhek veszélyeztetettsége, eltűnése. Márpedig a méhek veszélyben vannak, a számuk egyre csökken és kihalásukkal nem csak méz nem lesz, de sok minden más sem. Ők a legfőbb beporzók, ha ők eltűnnek, nagy bajba kerülünk, ezért fontos, hogy komolyan vegyük a problémát.




Dustin Betz és Mike Zaengle is felismerték a helyzetet és rájöttek arra, hogy szükség van a méhek megmentésére, amihez közelebb kell vinni az emberekhez a méhészkedést. Ezért kifejlesztették a hatszögletű BEEcosystem elnevezésű méhkas-rendszert, amit a falra felszerelve akár beltéren, akár szabadban telepíthetünk és megfigyelhetjük benne a méhek munkáját. A méhészkedés persze nem megy magától, szükség van hozzáértő szakemberekre is, ezért a BEEcosystem készítői egy nagykövet programot is indítottak, amivel a vásárlóiknak szakszerű segítséget tudnak nyújtani.




A BEEcosystem ügyfeleinek arra is lehetősége lesz, hogy a nagyköveti rendszernek köszönhetően ne is kelljen saját kezűleg kezelniük a kaptárat, ami a fejlesztők reményei szerint nagyban segíti majd a rendszer terjeszkedését. A kaptárak elegáns, minimalista dizájnban készülnek, a különálló darabok összeépíthetőek és könnyű őket kezelni.













 
 
0 komment , kategória:  A kreativitás gyűjteménye.  
Petra romváros Jordániában.
  2018-02-21 21:37:09, szerda
 
  Petra romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7. századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről.




Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike.




A Jordán sivatag szinte járhatatlan hegyláncának szikláiba vésett Petra ma is csak gyalogszerrel vagy lóháton közelíthető meg. A felfelé vezető ösvény helyenként egy méter széles szorossá, sikké szűkül, miközben a két oldalról óriási sziklák tornyosulnak az utazók fölé.




A kalandtúrának is beillő csaknem 1,5 km-es út után a sik váratlanul véget ér, és egyszer csak ott van előttünk teljes valójában Petra város.




A petrai utazó a Látogatóközpont (Visitor Center) bejáratától 300 méterre jobbra először "Dzsin sziklák" elnevezésű három óriás-sziklatömböt pillanthatja meg.




Petrát - kis sarkítással - tulajdonképpen Johann Ludwig Burckhardtnak, a fiatal angol-svájci felfedezőnek köszönhetjük. 1812-ben miközben Damaszkuszból Kairóba utazott hallott a hegyek közé épült ősi városról, s elhatározta, hogy felkutatja. A helyi törzsfőnök engedélyét egy kis csellel szerezte meg, azt mondta, mivel jól beszélt arabul, hogy egy vándor kereskedő és fogadalmat tett Allahnak, hogy egy kecskét áldoz a szóbeszédben hallott városra néző magas hegy, a Dzsebel-Harun csúcsán. Sikerült bejutnia a romvárosba és a köpenye alatt elrejtett papírlapokra lerajzolnia az épületet, így került újra napvilágra Petra, a sziklafalakba vágott, monumentális, hellenisztikus sírjairól ismert romváros, amelynek nagy része még manapság is feltárásra vár.




Petrát lakói, a nomád pásztor nabateusok tették birodalmuk fővárosává, több mint 2000 évvel ezelőtt. Arábia északnyugati területéről vándoroltak el, s 600 év leforgása alatt Damaszkuszig terjesztették ki birodalmuk határait. Saját építészeti stílust hoztak létre, egyedülállóan finom fazekasságot, valamint megépítettek egy mesterséges vízmű-rendszert.

Sírkomplex




Petra, a sziklába vájt csoda Az ősi kereskedő utak találkozási pontján fekvő Petra igazi nyüzsgő város volt. Mivel a város a híres tömjénút egyik pihenőállomása volt, rendre itt pihentek meg az egyiptomi, damaszkuszi, arábiai kereskedők, hogy a közfürdőkben, medencékben lemossák magukról az út porát.




A petrai utazó a Látogatóközpont (Visitor Center) bejáratától 300 méterre jobbra először "Dzsin sziklák" elnevezésű három óriás-sziklatömböt pillanthatja meg.




A "Dzsin sziklák" után az út bal oldalán található az Obeliszk Sír a Trikliniummal. Az Obeliszk Sír egy csodálatos emlékmű és egy tökéletes példája a stílusok művészi összehangolásának a kelet és a nyugat között. Az obeliszk nyilvánvalóan egyiptomi hatást mutat; a falmélyedés az obeliszkek között viszont Graeco- Román hatásra vall. A Triklinium egy szoba három lócával, melynek célja - nabateusok lévén - a szent ünnepek megünneplése volt, amely minden évben helyet adott a halottak tiszteletére rendezett ünnepségnek.




A tektonikus mozgás eredményeként kialakult Szik, vagy más írás szerint Siq szurdokon át vezet az út Petrába. A Szik 1,2 km hosszú és néhol 80-100 méter magas, szélessége mindössze 2-3 méter.

Siq, Petra főbejárata




Egy fülke a főbejáratnál




A keskeny átjáró (Siq), amely Petra-hoz vezet




A Siq vége




A Szik szurdok végénél áll a leghíresebb petrai építmény, a 40 méter magas, 25 méter széles hellenisztikus stílusú Haznet al-Faraún, azaz a ,,Fáraó kincstára", impozáns, színpadi díszletre emlékeztető homlokzata. A sziklafalba vájt gigantikus fülkébe illeszkedő kétszintes homlokzatot Alexandriából eredő építészeti elemek, faragványok és frízek díszítik. A falakon görög mitológiai jeleneteket ábrázoló féldomborművek láthatók. Az alsó szint hatoszlopos portikuszát oromzat koronázza. A felső szintet egy szálkőben álló áthidaló gerendára épített kúp alakú tholosz zárja, amelynek tetején egy urna áll, az oldalsó elemek tört oromzatot formáznak.










A Haznet al-Faraúnt elhagyva a városközpont felé vezető úton közvetlenül a Színház előtt az út bal oldalán található a "Homlokzatok Utcája". Ezen a helyen több mint 40 nabateus sír található egymás mellett és felett. A káprázatos oromzatok az asszír építészet jellegzetes elemei.




A megkapóan időmarta Színházat a nabateusok (és nem a rómaiak) vájták ki a hegyoldalból 2000 évvel ezelőtt. Építése során sok korábbi sírkamrát és természetes üreget vágtak keresztül. A 45 soros nézőtéren eredetileg 3000 ember fért el. A rómaiak nem sokkal Petra 106-os elfoglalása után helyreállították a színházat. A kibővített nézőtéren a város lakosságának majd 30%-a (kb. 8000 fő) elfért. A 363-as földrengésben a színház súlyosan megrongálódott. Az épület egy részét lebontották és köveit felhasználták a város más részeinek helyreállításához.








Petra gazdagságát leghatásosabban a sírok sziklába vágott homlokzatainak nagyszerűsége jelképezi. Egymás mellett láthatjuk itt az Asszír Birodalom, a Babiloni és a Római Birodalom építészetének stílusjegyeit. A legpompásabbak közé tartozik az hat Királysír ("Uneisu-sír", "Urna-sír", "Selyem-sír", "Korinthoszi sír", "Palota-sír", "Sextius Florentinus sírja" ) csoportja, amelyet a színháztól északra eső szikláknál találunk.




Urna-sír




Palota-sír




Sextius Florentinus sírja




Selyem-sír




"Petra nem csupán a nagyszabású sírok városa volt, központjának szűk utcái mentén valaha százával sorakoztak a kicsi, lapos tetejű üzletek és lakóházak. Ezek ugyan rég elporladtak, a régészek mégis meg tudták határozni néhány fontosabb középület helyét." A város egykori központjának, a szent kerületnek - amelyet eredetileg ajtókkal zártak le - legimpozánsabb épülete Kaszr el-Bint Faraún Főtemplom volt, amelyet a nabateusok főistenei Dusára és al-Uzza tiszteletére emeltek az 1. században. Széles lépcsősor vezetett az előcsarnok márványoszlopaihoz; vakolt, belső falait visszafogott festéssel díszítették. Mai elnevezését ("a fáraó lányának erődje") a beduinoktól kapta.










Petra központjától északnyugatra, egy domb tetején, ahová a sziklából kifaragott lépcsőn juthatunk fel, emelkedik az úgynevezett "Kolostor" (ed-Dejr), amelynek homlokzata 47 méter széles és 40 méter magas. A "Fáraó kincstáráéra" emlékeztető kétszintes, nyolcoszlopos homlokzata fölött a kupola tetején kis dísztorony magasodik. Az Kr. u. 2. századi épület belső tere egyetlen négyszögletes, teljesen dísztelen helyiségből áll, amelyet egy fülke zár le. Monumentális méreteivel, elszigetelt fekvésével fenségességet és nyugalmat áraszt. Fő nevezetességei a homokkő falak színes csíkjai, amelyek a felületet mintás selyemkelméhez teszik hasonlóvá. Egyes kutatók szerint a 106-ban elhunyt nabateus király, II. Rabbel sírja lehetett, majd a középkorban szerzetesek, később remeték foglalták el. Más tudósok úgy vélik, hogy templom volt, vagy olyan szent hely, ahol a városlakók időről időre összegyűltek valamely istenség, vagy uralkodó tiszteletére. A sziklák külső oldalára épített régi lakóházakat elpusztították a földrengések és az erózió.





 
 
0 komment , kategória:  Épületek, Tájak, Városok  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 4 
2018.01 2018. Február 2018.03
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 2 db bejegyzés
e hónap: 132 db bejegyzés
e év: 966 db bejegyzés
Összes: 38146 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 7028
  • e Hét: 16039
  • e Hónap: 193483
  • e Év: 3177683
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.