|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2018-03-18 21:09:15, vasárnap
|
| |
| |
Keresztyének és pogányok
Dietrich Bonhoeffer után németből
Ínségükben Istenhez mennek emberek.
Koldulnak segítséget, boldogságot, kenyeret,
győzelmet betegség, bűn és halál felett.
Így tesznek mind: pogányok, keresztyének.
Ínségükben Istenhez mennek emberek.
Szegény, megvetett, nélkülöz hajlékot, kenyeret.
Bűn, halál zúgva csap össze feje felett.
Keresztyének szenvedő Istenükre néznek.
Ínségetekben Isten megy hozzátok, emberek.
Ad testet-lelket megelégítő kenyeret.
Kereszthalált hal pogányért, keresztyénért, úgy szeret.
És megbocsát mind a két nemzetségnek.
T. E. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-18 20:47:31, vasárnap
|
| |
| |
"És haragjában ura átadta őt a hóhéroknak, míg minden tartozását meg nem fizeti." (Mt 18,34)
Kevés olyan dolog van az életben, ami úgy el tudná venni az ember örömét, mint az adósság. Az adósság tulajdonsága, hogy nőttön-nő. Lehet, hogy sok idő telt el, amíg az adós szolga tartozása tízezer talentumra növekedett. Azonban biztos, hogy a visszafizetés lehetőségének a reménye úgy fogyott, ahogy az adósság növekedett. Lehet, hogy magad sem tudod már, mennyivel tartozol a királynak. Az adóslevél meg van írva a 2Móz 20,1-17-ben, a tízparancsolatban. Magad döntsd el, hogy tartozásod több-e vagy kevesebb az adós szolgáénál. Esik-e egy-egy tételre ezer talentum? Két dolog kell ahhoz, hogy a fizetés alól felmentessél: borulj a Király elé, az után pedig engedd el mindazok adósságát, akik neked tartoznak. Különben meg se próbáld, mert az adós szolga sorsára jutsz. Ha mindkettőt megetetted ma, akkor légy nyugodt, hogy adósságod törölve van. Vizsgáld meg a szíved, mielőtt a Király elé állsz, ne járulj úgy elé, hogy követelésed van másokkal szemben. Ő csak azoknak engedi el az adósságát, akik mindenkinek elengedték. Nincs remény a szabadulásra, ha már a Király is a hóhérok kezébe adott.
BÉKÉLJ MEG - Egy családban a fiatalok sokáig együtt laktak az öregekkel. Anyós és vő halálosan gyűlölték egymást. Később külön lakásba költöztek, és egymás háza tájára sem néztek. Egy evangelizáción Isten Lelke megérintette az anyós szívét, és az összejövetelről egyenesen a vejéhez ment, aki igen elcsodálkozott, az anyósa könnyek között kér tőle bocsánatot, mivel csak úgy nyerhet kegyelmet, ha minden haragosával megbékél. És békességet nyert.
* Akik nem értették meg az elengedett adósságot - Jn 11,46-57
Szikszai Béni
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-18 17:39:45, vasárnap
|
| |
| |
2. Az igazi férfiasság jellemzői
A kisfiúk a legfurcsább helyekről szerzik be ismereteiket a férfiassággal kapcsolatban. Én a férfiasság első képzetével egy orvosi rendelőben találkoztam. Nagyon mozgékony, de alacsony, gyönge és beteges kisfiú voltam. Mai eszemmel valószínűnek tartom, hogy családom tagjai, akik igen nagyra becsülték, ha valaki keménykötésű, erősen kételkedtek abban, hogy a kis Danny viszi majd valamire az életben. A döntő eseményeket az orvos indította be azzal, hogy zsenge négyéves koromban úgy határozott, az engem legyengítő allergiákat injekciókúrákkal kell kezelni. A diagnózis felállításához először a hátamon elvégezték a "karc-tesztet", melynek során a doktor egy meghajlított, antigénes tűvel kétszer is a bőröm alá szúrt. Ahhoz képest, hogy milyen kicsi voltam, csöndben, mozdulatlanul tűrtem mind a 96 tűszúrást! Ezután hetenként 5-7 "szurit" kaptam sok éven át.
Valamilyen ismeretlen oknál fogva, "jó kisfiúként" viselkedtem kínzatásom idején: soha nem sírtam, nem is panaszkodtam. Bátorságom legendássá vált az orvosok és nővérek körében, akik hamarosan ügyesen ki is használták azt. Amikor a váróban voltam, és egy idősebb fiú bent sírni kezdett vagy megrémült a közelgő szúrások hírére, az orvos kikiáltott, és engem kéretett a helyszínre, mondván:
- Nővér, hozza be kérem a minta-pácienst. Ő tudja, hogyan kell a bátor fiúknak viselkedniük.
Akkor a nővérek a várakozó áldozatok elé vezettek, szérumot szívtak fel hosszú, tőrökre emlékeztető fecskendőkbe, és a 7-9 éveseknek abban a megaláztatásban volt részük, hogy végig kellett nézniük, amint egy inkább kísértethez hasonlító, nyeszlett kis négyéves hidegvérrel tűri a fájdalmat, mintha azt mondaná: "hozzátok csak a tűiteket! Tehettek velem akármilyen rosszat, nem félek tőletek!"
Szüleim évtizedeken keresztül mesélték ezt a történetet, hiszen ez volt számomra a férfiasság próbája, és én sikeresen átestem rajta. Bármilyen kicsi és gyenge voltam is, bátorságomat a család a keménység, az igazi férfiasság jeleként nyugtázta. Az énem szeretne erre rábólintani, mégis gyakran eltűnődöm azon, hogy valóban bátor vagyok-e, vagy csak csökevényesek az idegvégződéseim.
Viszont van ennél egy sokkal fontosabb kérdés: vajon van-e köze a valódi férfiasságnak ahhoz, hogy valaki jól bírja a fizikai fájdalmat? Vajon az elszántan vállalt szenvedés tényleg a férfi-lét bibliai mércéje? Vagy a férfiasság jellemzőit csupán az adott kultúra alakítja?
Olyan időben élünk, amikor egymásnak ellentmondó szempontok alapján születnek a válaszok. Vajon az igazi férfi kemény vagy gyöngéd? Vajon a pelenkázás és a mosogatás megalázó a számukra, vagy inkább megerősíti őket, ha ilyen "vizekre" evezhetnek? Vajon az igazi férfi látványos és higgadt némasággal viseli a fizikai és lelki fájdalmat, vagy annyira vállalja önmagát, hogy nem szégyelli a könnyeit nyilvánosság előtt sem, és szabadon beszél a dologról? Vajon az igazi férfi még annak az árán is gondoskodik a család mindennapi betevőjéről, ha két helyen kell állást vállalnia, hogy a lehető legtöbb pénzt megkeresse? Vagy annyira bízik saját képességeiben és értékeiben, hogy nyugodt szívvel kilép egy jól fizető, de őt kizsigerelő munkahelyről, mert tudja, hogy talál más munkát, s inkább akar keveset keresni jó lelkiismerettel, mint sokat különféle kompromisszumokkal? Menjünk még mélyebbre: függ-e az erény attól, hogy milyen nemű az illető? Vajon a legnagyszerűbb férfiak a természetet, viselkedést és szerepeket illetően majdnem mindenben egyeznek a legnagyszerűbb asszonyokkal? Vagy netalán a nagyság megjelenési formái a két nemben eltérőek? Mindenki, aki kezébe veszi ezt a könyvet, hogy elolvassa, eleget élt már ahhoz, hogy elmondhassa, magára próbálta már a férfiasság néhány modelljét. Ezek eleinte olyanok, mintha ránk öntötték volna, csak később kezdenek el szorítani itt ott. Mikor aztán kiderül, mennyire rossz a szabásuk, szeretnénk ezeket a téves fogalmakat kukába dobni, és úgy továbbmenni, hogy még csak ne is gondoljunk rájuk. A társadalom, a barátaink és a családunk azonban még mindig működőképesnek vélik azokat, mint ahogyan néhanapján mi magunk is. Ezért érdemes szerintem néhányat megvizsgálni közülük: ezek a keményfiú, a gondos családfenntartó, a gyöngéd férfi és az önmegvalósító férfi. (folyt. köv.)
Dan Doriani |
|
| |
|
0 komment
, kategória: A férfi, akit Isten formál |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-18 15:24:12, vasárnap
|
| |
| |
Szamarak himnusza
Ki teremtettél minden állatot,
kórót, bogáncsot, vad muhart,
Urunk, tőlünk is végy imádatot.
Lényünk megvetett, s mint színünk: fakó,
mégis Hozzád száll bízón a szavunk,
mert Te nem vagy személyválogató,
s hogyha dicsérhet virág és madár,
s a kétlábú képmutatók hada,
tán a mi szavunk is Hozzád talál,
s tán kedves is lesz Néked, hisz ma már
e túl okos világban
ki Téged imád, úgyis mind "szamár"!
Előtted, ím hódolva bókolunk,
nékünk Te vagy a Minden,
nincs pártfogónk, se kománk, sógorunk.
Sörényünket nem fonja szalag össze,
szőrünk daróc, farkunk: mint a kötél,
mely végén rojtos csomóra van kötve.
Zenész nem írja le torkunk iá-it,
festőt nem lelkesít színünk,
s nékünk szobrot soha senki nem állít,
de áldott ez a csöndes szürkeség,
hiszen földi képmásod is
a hiúságtól veszti el eszét...
Áldunk, amért gaz mindenütt terem,
s jóvoltodból reánk
gazdag asztal vár minden útfelen.
Ha ránk vihognak kényes paripák,
mi baktatunk szelíden,
és alázattal hordjuk az igát,
nem vágyunk mi a széllel szállani,
s nem gyújtja fel a vérünk
se harci kürt, se úri hallali,
de mi vagyunk a szárnya a szegénynek,
mi hordjuk terhét, tűrjük átkait,
hogy kevesebbet káromoljon Téged,
s mert Te a szegényt szánod, szereted,
amért sorsában osztozunk, talán
szürke lényünk is kedves Teneked!
Gép szárnyalhat sugaras ég alatt,
ficánkolhatnak tükrös, szép lovak,
mégis: - mi vittük egykor Fiadat!
S csaphat a világ másnak bármi lármát,
mégis: mi voltunk Istent hordozók,
s megszentelt lett a lenézett szamárhát,
trónussá lett, dicső királyivá...
- Fogadd el hát, ha torz is énekünk,
magasztalunk Urunk, i-á, i-á!
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-18 15:21:40, vasárnap
|
| |
| |
Hátra ne nézz!
Sodoma már lobogott égve
s hátra fordult Lót felesége.
Előtte az új, boldog élet intett,
nagy tűzvészt látott hogy hátratekintett,
s mit az Úr mondott, beteljesedett:
sóbálvánnyá merevedett.
Ne néz vissza, honnan az Úr kivon,
mert meggyökerezel a félúton.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-18 15:13:31, vasárnap
|
| |
| |
A bűn megvallása
"Atyám, vétkeztem..." Lukács 15,21
A bűnvallás előtt van egy lépés: a tékozló fiú mielőtt bevallotta volna: "Atyám vétkeztem...", felismerte bűneit. Mindez azt követően történt, hogy hosszú ideig távol élt otthontól, nem törődött Isten parancsolataival. Akkor Isten közbelépett: apránként mindent elvett tőle, és kezdett szükséget látni. Ilyen körülmények között belátta, milyen jó is volt apjánál, és minő ostoba és vak volt, amikor otthagyta őt. Így van ez mindig, amikor magunkba szállunk, kezdjük látni Isten nagyságát és jóságát, és hogy milyen tűrhetetlen, hogy vétkezünk ellene. Ez térdre kényszerít bennünket, úgy hogy szívből bevalljuk: Uram, vétkeztem! Bevalljuk, azaz egyetértünk Istennel, és elfogadjuk Igéjét: amit törvényed mond, igaz; Te igazságos és jó vagy, én pedig bűnösként állok előtted! Ilyeténképpen tanuljuk meg, akárcsak a tékozló fiú, vonakodás és mentegetőzés nélkül megvallani bűnünket. Csak ezt tudjuk mondani: "Vétkeztem ellened!" Ez egyúttal azt is jelenti, elismerjük, hogy többé semmihez sincs jogunk. Ha valóban meg vagyunk győződve bűnünkről, együtt valljuk a tékozló fiúval: "Bűnöm miatt nem vagyok méltó, hogy fiad vagy leányod legyek, Uram! Nem lennél igazságtalan, ha nem törődnél olyan bűnössel, mint amilyen én vagyok!" Ám Isten nem hagyja magára, nem utasítja el azt, aki így megalázkodik előtte és bevallja vétkét. Az Úr meglátja már messziről a tékozló fiakat és leányokat... megesik rajtuk az Ő szíve... hozzájuk fut, és megcsókolja őket!
A. Baars |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-03-18 14:59:03, vasárnap
|
| |
| |
"Táplálék nélkül egy gyermek sem nőhet fel, személyes imádság nélkül sem fejlődhet a lélek."
- John Wesley - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2018. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
496 db bejegyzés |
| e év: |
6903 db bejegyzés |
| Összes: |
35935 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2906
- e Hét: 14617
- e Hónap: 43929
- e Év: 231731
|
|
|
Offline
