Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
Uram, ha nem lennél enyém...
  2018-03-24 17:37:41, szombat
 
  Uram, ha nem lennél enyém...
Németből

Uram, ha nem lennél enyém
Te, aki ismersz engem,
ahogy senki nem ismer,
s akinek elmondhatok mindent,
amit nem mondhatok el senki másnak,
és Aki megértesz,
amikor már senki meg nem ért:
mi lenne velem Uram!

Uram, ha nem lennél enyém
Te, Aki mindig új erőt adsz,
amikor elfogy a saját erőm,
s mindig segítesz, amikor nem megy tovább,
mindig ajándékozol új örömöt,
amikor lever a fájdalom:
mi lenne velem, Uram!

Uram, ha nem lennél enyém
Te, Aki soha el nem hagytál,
amikor elhagytak emberek,
s el nem hárítod ugyan, de legyőzni segíted
az akadályokat,
s megadod, hogy Benned mindenre,
valóban mindenre erőm legyen:
mi lenne velem, Uram!

Uram, ha nem lennél enyém,
Te, Aki bocsánatodat
újra meg újra megízlelteted,
s mindig utánamjössz, ha lábam
rossz útra tér,
és olyan türelmes vagy hozzám,
amilyen én nem lennék soha:
mi lenne velem, Uram!

Ami vagyok, általad vagyok,
s Tőled van mindenem.
Hála, örök hála Neked,
én Uram, Istenem!

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Gyümölcs
  2018-03-24 17:08:45, szombat
 
  "A legjobb gyümölcs a kereszt alatt terem."

- John Wesley
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Az Isten szerinti férfi a családban
  2018-03-24 17:00:44, szombat
 
  II. Rész

Az Isten szerinti férfi a családban

3.

Az Isten szerinti férfi mint házastárs


Amerikaiak egy csoportját 1985-től 1991-ig fogva tartották a libanoni polgárháborúban. Az ő esetük jól példázza, mennyire szüksége van az embernek társas kapcsolatokra. Elképzelhetetlenül nyomorúságos körülmények között formálódtak közösséggé. Fülledt, ablaktalan cellákban laktak, amelyek alig voltak nagyobbak egy sírgödörnél. A plafon olyan alacsonyan volt, hogy nem lehetett kiegyenesedve járni. Nyáron az elviselhetetlen hőségtől, télen a kegyetlen hidegtől szenvedtek. Állandóan moszkitókkal és férgekkel kellett hadakozniuk. Évről-évre viselték ugyanazt az öltözet ruhát. Szinte 24 órán keresztül vonszolták magukkal súlyos láncaikat, és mindössze 10 percet kaptak arra, hogy szükségeiket elvégezzék. Hónapok teltek el mosakodás nélkül, és hosszú időszakokat töltöttek sötét szobákban, fény nélkül. Gyakran teljesen elszigetelték őket egymástól, és ha együtt is lehettek, nemegyszer megtiltották nekik, hogy beszélgessenek.
A megpróbáltatások ellenére közösséggé formálódtak. Amikor megengedték a beszédet, Terry Sutherland franciát és állattartást tanított a többieknek. Terry Anderson papírfecnikből és alufóliából összehozott egy sakk-készletet, egy pakli kártyát, egy Scrabble-t és egy Monopoly-t, majd igazi versenyszellemtől átitatva vetette bele magát a játékba. Barkochbáztak is, és szóban idegenvezették egymást a világ nagyvárosaiban.
Kiszabadulásuk után egy újságíró feltette a kérdést: - A fogság alatt melyik volt a legszörnyűbb nap?
Az emberek többféle válaszra számítottak. Talán azok lehettek a legsötétebb napok, amikor az őrök körbevették őket, bekötötték a szemüket, összeláncolták őket, aztán gúnyos tisztelgések közepette hangosan ordítozták, hogy "Heil Hitler!". Vagy talán a megaláztatások: az egyik fogoly például hajlamos volt a szédülésre, ezért jól megforgatták, aztán elengedték, és nagyokat kurjantva röhögtek, amikor elvágódott a földön. Vagy talán a verések voltak a legrosszabbak; esetleg amikor felkészültek, hogy szabadon engedik őket, azután hirtelen minden reményük ismét szertefoszlott. Vagy talán amikor úgy szállították őket új helyre, mint a holttesteket, mozdulatlanul, fejük búbjától a talpukig szorosan betekerve, teherautók fullasztóan forró platóján.
Nem, nem - a megkérdezettek egyre csak a fejüket rázták. A legrosszabb nap a karácsony volt. Karácsonykor fájt legjobban a magány és a családtól való távollét. A legrettenetesebb karácsonyt 1986-ban ülték. Az őrök négy foglyot, Andersont, Sutherlandet, John McCarthyt és Brian Keenant összeláncolták, nem volt náluk sem könyv, sem újság, sem rádió. Tilos volt megszólalniuk, pedig látótávolságra ültek legalább az egyik társuktól. Ismertek egy nagyon kezdetleges jelbeszédet, melyben a betűket egyenként kell mutogatni, és a kommunikációs lánc oda-vissza, ha lassan is, de működött. Egyszercsak Anderson levette a szemüvegét, ami kicsúszott a kezéből, darabokra tört, és ezzel a lánc megszakadt. A férfiak azt mondták, hogy az volt a legszörnyűbb nap. Valóban az volt a legszörnyűbb nap, mert Istennek az volt a szándéka, hogy az emberiség társkapcsolatokban virágozzék. A házasság és a család pedig ezeknek elsődleges forrásai. Isten úgy teremtett bennünket, hogy a kollégiumban is, a munkahelyen is, a tornacsapatban is, a közösségi házban is, a gyülekezetben is, otthon is, sőt még a börtönben is keressük a kapcsolatokat.
Annak a nyomorúságos karácsonynak a története azért üt szíven minket annyira, mert társas lények vagyunk. Átéljük a szereplők megrázkódtatását is, mert az az Isten teremtett bennünket a saját képmására, aki a kapcsolatokban mindig a kezdeményező. Isten - az Ő szeretetétől indíttatva - kapcsolatba lép az emberrel, és amikor a saját hasonlatosságára teremtett minket, olthatatlan vágyat adott arra, hogy más emberekkel lépjünk érintkezésbe. Ahhoz, hogy egész emberek lehessünk, szükségünk van társakra.
Isten a házasságot a felnőtt társas kapcsolatok forrásának és kezdőpontjának szánta. Jézus azt mondta, hogy a házasságban Isten maga kapcsolja össze a férfit és a nőt, és amit Ő összekötött, azt senki nem választhatja szét (Mt 19,4-6). A házassági társkapcsolat nagyon kizárólagos, bensőséges és szenvedélyesen odaadó. A benne megélt szerelem gyümölcsei a gyermekek, velük együtt egy újfajta kapcsolatrendszer jelenik meg: két egyenlő fél kapcsolata, a szülőségben viszont nem egyenlőek a viszonyok. A házasságon és a szülői viszonyokon kívül találjuk még a társadalmat a maga sokféle, széleskörű és lazább kapcsolatrendszereivel.
Minden kapcsolat tanít nekünk valamit önmagunkról, és mindegyik utal az Istennel való kapcsolatunk jellegére is. Szülői minőségünkben például Isten önfeláldozó szeretetét és atyai gondoskodását tanuljuk. A gyermekeknek sokféle szükségleteik vannak. Rajtuk keresztül ismerjük meg az adás Istentől származó örömét. Olyanoknak adunk, akik nem tudnak szinte semmit sem viszonozni. Amikor lemondunk értük valamiről, részesei lehetünk annak az örömteli áldozatkészségnek, amelyet Isten tanúsít gyermekeivel szemben. Mikor együttérzünk gyermekeinkkel, ha azok a legbutább vagy akár a legkomolyabb dolog miatt keservesen sírnak, Istennek irántunk táplált, együttérző szeretetét éljük át. Amit azonban a legintimebb társas viszony, a házasság taníthat nekünk Istenről és önmagunkról, semmilyen más társkapcsolathoz sem mérhető. (folyt. köv.)

Dan Doriani
 
 
0 komment , kategória:  A férfi, akit Isten formál  
Imádság az imádkozókért
  2018-03-24 16:48:06, szombat
 
  Imádság az imádkozókért
Németből

Tartsd meg a hű imádkozókat!
Hiszen Te sónak szántad őket.
Azokat, kik könyörgésükkel
egybekapcsolnak, összekötnek.

Mozgósítanak szent erőket,
mikből távoliak is élnek,
hogy győztes bátorság ébredjen
segítésére a testvérnek.

Őket, akik most Jézusukkal
minden gonosz miatt szenvednek,
s ha e világ gyűlöli őket,
magot annál hívebben vetnek.

Könyörgésükkel elrejtetten
Istennel együtt kormányoznak,
s áldást, szabadulást esdenek
azokra, akik roskadoznak.

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Rossz tanács
  2018-03-24 16:22:33, szombat
 
  Rossz tanács

Egy fiatalember elment katonának. A laktanyának abban a szobájában, ahol az ő ágya is volt, még tizenöt ifjú lakott, akik szabad idejüket kártyázással töltötték. Ez a fiatalember, mielőtt aludni tért, alázatosan letérdelt ágya előtt, és - mint odahaza meg szokta tenni - imádkozni kezdett. Meglátták ezt a szobatársai és kikacagták, majd haragra gerjedtek, és különböző tárgyakat dobáltal felé, csúnya szavakat mondtak és káromkodtak. Így volt ez néhány egymást követő estén, végül a fiatalember elment a tábori lelkészhez, és elpanaszolta neki a történteket. Tanácsot kért tőle, hogy mit cselekedjen, és hogyan viselkedjen rakoncátlan szobatársaival szemben.
- A helyzet az, kedves barátom, hogy itt a laktanyában nem tehetjük azt, amit odahaza - mondta a tábori lelkész. - A szobában levő társainak ugyanaz a joguk van, mint magának. Ha őket az bosszantja, hogy imádkozik, akkor imádkozzék, ha már lefeküdt. Isten meghallgatja az imádságot akkor is, ha az ágyban mondja el, és ha ezt teszi, akkor legalább nem bosszantja vele a társait.
Három-négy hét múlva találkozott a tábori lelkész a fiatal katonával, és megkérdezte tőle, hogy követte-e a tanácsát?
- Igen, kétszer vagy háromszor úgy tettem.
- És mi volt az eredmény?
- Úgy éreztem magam, mint egy megvert kutya. A harmadik napon ismét térdelve imádkoztam úgy, mint mindig.
- És most mi a helyzet?
- Nagyszerű! Most néhányan imaközösségben vagyunk. Három katona megtért, s velem együtt imádkozik, azután van még néhány, aki szintén keresi az Urat és a lelki békéjét.
A közömbös és lagymatag keresztyénség megvetésre méltó. Egész életünkkel, testünkkel és lelkünkkel az Úr mellett kell állnunk, és nem szabad megengedni a langyosságot. Ha a világ mindjárt bolondnak és esztelennek tart is, az ne befolyásolja Krisztus követőit. Csak rövid ideig tart az uralma, és közeleg az Úr az övéihez. Adjunk hálát Istennek azért, hogy az a nagy kiváltságunk, hogy ismerhetjük és bírhatjuk a Megváltót.

D. L. Moody
 
 
0 komment , kategória:  Történetek  
Születésnapi imádság
  2018-03-24 14:12:27, szombat
 
  Születésnapi imádság
Németből

Nem azon kesergek Uram,
hogy életem búcsúzó évében
sok minden balul sikerült,
csak magamon kesergek,
magamat vádolom,
amiért annyiszor megszegtem
Hozzád való hűségemet.

Nem annak örülök, Uram,
hogy életem búcsúzó évében
sok minden jól sikerült,
hanem, annak, hogy Te mindennap
hű voltál hozzám.

Nem azon csodálkozom, Uram,
hogy ismét új életévbe léphetek.
Születésem napjának egyetlen csodája,
hogy Te nem vetsz el engem,
hogy Te velem akarsz maradni és járni.

Te vagy életem csodája
azért nincs szívemben panasz,
csak örvendezés a Te hűségeden,
és hála új életévem ajándékáért.
Segíts, Uram Jézus,
hogy én is hű maradjak hozzád
mindhalálig!

T. E.
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Emberi szeretet
  2018-03-24 12:41:15, szombat
 
  "Egy apró fénysugár törte meg csupán azoknak a napoknak a sötétjét: a sarki vegyesbolt. Mentem, ahányszor csak mertem.
- Halihó, Masni Panni! - köszöntött az eladó, és még egy becenévvel is megtisztelt. - Kérsz egy üdítőt?
Nemet mondtam volna, hisz nem volt pénzem. De a szeme ragyogott a kedvességtől, amint felültetett egy forgószékbe, és egy epres üdítőt adott nekem.
Kérlek, nézz túl a kopott ruhámon, és vedd észre, mennyire félek. Sérült vagyok! Ő nem tudhatta, de a szívem elrejtett mélye általa tapasztalta meg először az emberi szeretetet."

- Doris Van Stone -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Szeretethiány
  2018-03-24 12:39:16, szombat
 
  "Egy délután anyám elvitt minket látogatóba egy barátnőjéhez. Marie az ölében ült, míg a nő áradozott a húgom gyönyörű külsejéről. Aztán nem túl finoman rám utalva hozzátette:
- De a másikkal elég rossz a helyzet.
Miért vagyok én olyan más? Miért vagyok olyan csúnya? Hát senki sem tud szeretni engem? Megsemmisülve csúsztam le a székemről, és összekuporodtam egy sarokban. Az érzelmeim tömlöcbe zártak, senki sem szólt hozzám, és én sem akartam beszélni senkivel. Még ez az idegen nő is sajnálkozott a létezésemen.
Talán meg tudom szerettetni magam anyával - gondoltam. De ahányszor csak megpróbáltam a karjaimat köré fonni, eltolt magától. Ha megpróbáltam az ölébe mászni, félrelökött, mint egy barátságos, de nem kívánt kutyát.
- Ezt ne csináld! - csattant fel. Azután hozzátette: - És ne hívj anyának! Hívj Laurának!
Hatéves koromban már tudtam, hogy nem kellek. Szégyen, teher, kellemetlenség - nem tudtam ezeknek a szavaknak a jelentését, de teljes súlyukat éreztem. Csúnya vagyok, és ez az én hibám. Bárcsak tehetnék valamit ez ellen.
A napok reménytelenül és egyhangúan követték egymást. Marie és én ritkán nevettünk. Többnyire csak üldögéltünk, és azon tűnődtünk, mi lehet a baj velünk."

Doris Van Stone
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Megbocsátás
  2018-03-24 12:37:18, szombat
 
  "Ha bosszúra szomjazunk, lényegében arra vágyunk, hogy a másik embernek is legalább akkora fájdalomban legyen része, mint amekkorát nekünk okozott. Elégtételt követelünk, hátha valamiképpen sikerül kiegyenlítenünk a számlát, ám ez minden esetben keserűséget szül.
Az igazságszolgáltatás esetében ezzel szemben egy kívülálló követel jóvátételt az elkövetőtől a sértett fél nevében, aki rábízta az ügyét. Ez a megoldás rendszerint sokkal megnyugtatóbb eredménnyel jár, ám teljes igazságot csak a mindenható Bíró, azaz Isten szolgáltathat. Még ha ebben a világban nem is lehet részünk tökéletes igazságszolgáltatásban, joggal reménykedhetünk abban, hogy Isten teljesíti az ígéretét. Hogy hiszünk és bízunk-e igéjében, az természetesen ismét csak rajtunk múlik."

- Dianne B. Collard -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Megbocsátás
  2018-03-24 12:34:52, szombat
 
  "Isten szolgáltat igazságot, és ő az, aki bosszút áll. Nekünk annyi a dolgunk, hogy könyörületesen megbocsássunk egymásnak, az ítélkezést pedig Istenre kell bíznunk."

- Dianne B. Collard -
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
     1/3 oldal   Bejegyzések száma: 25 
2018.03 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 496 db bejegyzés
e év: 6903 db bejegyzés
Összes: 35816 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 0
  • e Hét: 4506
  • e Hónap: 66175
  • e Év: 185267
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.