Belépés
maroka.blog.xfree.hu
"Legyen béke és szeretet szívedben Boldogságod sose érjen véget" Antal Mária
1951.01.15
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
Urunk szenvedése - Nagypéntek Déva 03.30
  2018-03-30 18:34:09, péntek
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Böjte Csaba atya miséi  
Nagycsütörtök - Utolsó vacsora Videó
  2018-03-30 18:24:47, péntek
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Gazdagrét Szentangyaloktemplom  
Őszi gyümi kosár
  2018-03-30 13:49:17, péntek
 
  ...... ..........

 
 
1 komment , kategória:  Őszi versek és képek  
Húsvéti kép..
  2018-03-30 13:45:23, péntek
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Barátaim képei és videói  
Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja
  2018-03-30 13:24:26, péntek
 
  Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja: Jézus elítélésének, megkínzásának, halálának és temetésének napja. Ezen a napon nincs szentmise. Arra a napra emlékezünk, amikor maga az örök Főpap mutatta be véres áldozatát a kereszt oltárán.
Képen: Giotto: Jézus kereszthalála (Scrovegni-kápolna, Padova)
...... .......


Az Egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell. A hívek ezzel az önmegtagadással fejezik ki szeretetüket Jézus iránt. A nap folyamán a templomokban elhangzik a lamentáció (Jeremiás siralmai) és keresztútjárást is tartanak.
Nagypéntek az év legmegrendültebb liturgiája. A Jézust jelképező oltár díszek nélkül, csupaszon áll. Az oltár üres: nincsen rajta sem kereszt, sem terítő, sem gyertya. Emlékeztethet ez az oltár a Golgota csupasz sziklatömbjére is, amelyen a megváltás áldozata végbement.
A nagypéntek ősi szertartása már a kezdeti időkben kialakult, és három fő részből áll: az igeliturgiából olvasmányokkal és egyetemes könyörgésekkel, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. A szertartás kezdetén a pap piros miseruhában, némán vonul az oltárhoz a ministránsokkal, majd leborulnak az oltár előtt. A pap földre borulása az önmagát kiüresítő, az emberrel, a földdel azonosuló Krisztust jeleníti meg. Az oltár most maga a Golgota: lélekben odamegyünk a Golgotához, Jézus keresztjéhez.
Az ige liturgiájában olvasunk Jézus szenvedésének titkáról, majd halljuk szenvedésének történetét János evangéliumából. A passiót felolvassák vagy énekelve adják elő, drámai módon idézve fel Krisztus szenvedését, az Isten irántunk való szeretetének titkát. Ezután - lélekben a kereszt alatt állva - könyörgünk az Egyház, az emberiség nagy kéréseiért. Az egyetemes könyörgések az Egyház tagjaiért és az egész világért szólnak: minden hívőért, a keresztségre készülőkért, a keresztények egységéért, az Ószövetség népéért, a zsidókért, az Egyháztól elszakadtakért, a nem hívőkért, valamint az ország, a társadalom, a világ vezetőiért, és különösen a szenvedőkért.
Ezután a pap a feketevasárnapon (nagyböjt ötödik vasárnapján) letakart feszületről leveszi a leplet, és kezdetét veszi a kereszt előtti hódolat: a hívek csókkal illetik és térdet hajtanak a feszület előtt, amelyen ott látható az Üdvözítő, aki értünk szenvedett. A megbocsátás, a megtérés, a Krisztushoz fordulás napja ez, mert Ő meghalt az emberekért. Az oltár előtt álló feszülethez járulunk: nem egy fafeszület előtt hódolunk, hanem a Golgota keresztjén függő Megváltó előtt. Őhozzá járulunk, aki meghalt értünk, és aki ma is szenved Egyházáért. Meghív minket személyesen, hogy leborulva előtte megvalljuk, hogy Ő az egyedüli Megváltó, és ezzel elismerjük, hogy rászorulunk segítségére. A szertartás a Miatyánk elimádkozása után az áldozással fejeződik be. Ezután a hívek a szentsír előtt imádkoznak és csendben virrasztanak.
Végigjárva Jézus keresztútját biztosak lehetünk benne: az utolsó szó Istené. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de bennünket, hívőket biztosít arról, hogy az utolsó nap nem a nagypéntek, hanem húsvét. A húsvét pedig a jó győzelme a rossz felett, a szeretet győzelme a gyűlölet felett, a jók győzelme, mert ez a végső jónak, a végtelen jóságnak, Istennek, a feltámadt Életnek a győzelme.

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Fotó: Párbeszéd Háza

Magyar Kurír
 
 
0 komment , kategória:  Jézus a keresztúton  
Jézus szívesen járt ide.
  2018-03-30 13:20:24, péntek
 
  Ima és virrasztás a Getszemáni-majorban
2018. március 30. péntek
Az evangélium szerint az utolsó vacsora után Jézus szokása szerint kiment a Getszemáni-majorba. Szívesen járt ide imádkozni. Most is jár." Diego atya ezzel a tömörséggel mondja el, mit is jelent egy remeteségben élni Jeruzsálemben, a Getszemáni-kertben.
Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Így szól az Úr: Íme, szolgám diadalmaskodik,
  2018-03-30 13:16:45, péntek
 
  Így szól az Úr: Íme, szolgám diadalmaskodik, fönséges lesz és felmagasztalják, és nagy dicsőségre emelkedik. Amint sokan elborzadtak láttán - hisz oly dicstelennek látszott, és alig volt emberi ábrázata -, úgy fog majd sok nemzet ámulni rajta, és királyok némulnak el színe előtt.
Mert olyasmit fognak látni, amilyet még sohasem hirdettek nekik, és olyan dolognak lesznek tanúi, amilyenről addig soha nem hallottak. Ki hitt abban, amit hallottunk, és az Úr karja ki előtt nyilvánult meg?
Úgy nőtt föl előttünk, mint a hajtás, és mint a gyökér a szomjas földből. Nem volt sem szép, sem ékes, hogy szívesen nézzük őt, a külsejére nézve nem volt vonzó.
Megvetett volt, utolsó az emberek között, a fájdalmak férfia, aki tudta, mi a szenvedés, olyan, aki elől iszonyattal eltakarjuk arcunkat, megvetett, akit bizony nem becsültünk sokra.
Bár a mi betegségeinket viselte, és a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis (Istentől) megvertnek néztük, olyannak, akire lesújtott az Isten, és akit megalázott." (Iz 52,13-53,4)

Emlékezzél meg irgalmasságodról, Urunk, Istenünk, és örök oltalmaddal szenteld meg híveidet, akik számára vére árán szerezte a húsvét szent titkát a te Fiad, Jézus Krisztus. Aki él és uralkodik mindörökkön örökké. Ámen.

Magyar Kurír
 
 
0 komment , kategória:  vallás  
Nagypéntek- Lamentáció
  2018-03-30 07:15:05, péntek
 
  Videó Link  
 
0 komment , kategória:  Csiksomlyo szentmisék  
A Szentlélek örömében
  2018-03-30 07:12:50, péntek
 
  Első miséjét ünnepelte az új tihanyi perjel
2018. március 29. csütörtök
Nagycsütörtök estéjén, az utolsó vacsora emlékezetének, az apostolok közössége ünnepének napján mutatta be első szentmiséjét a tihanyi bencés közösség, a Magyar Bencés Kongregáció Szent Ányos Bencés Perjelségének új elöljárója, Mihályi Jeromos. Március 29-én hívek sokaságával ünnepelt Tihanyban.
Bővebben Link
 
 
0 komment , kategória:  Tihanyi Bencés apátság  
Erdő Péter mutatta be a nagycsütörtök esti szentmisét ......
  2018-03-30 07:08:40, péntek
 
  Március 29-én, nagycsütörtökön este Erdő Péter bíboros, prímás mutatott be szentmisét az esztergomi bazilikában. A liturgia során a főpásztor elvégezte a lábmosás szertartását.
A szentírási olvasmányok felidézték az egyiptomi kivonulás éjszakáját, amikor az angyal megkímélte az izraeliták házait, mert a bárány vérével megjelölték az ajtófélfákat. A húsvéti lakoma áldozati báránya Krisztus előképe: saját testét adja értünk, vére pedig megszabadít a bűntől, az örök haláltól. A nagycsütörtöki evangéliumban felolvasásra került, hogyan mosta meg Jézus tanítványainak lábát. A lábmosás szertartásában Jézus példájára emlékezik az Egyház. A lábmosás a szolga feladata volt és Jézus szolgává tette magát.

A bíboros homíliáját az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük.
........


1. Nemrégiben New Yorkban egy fontos közéleti személyiség (Dani Dayan izraeli főkonzul 2018. február 1-jén a Park East Synagoge-ban tartott megemlékezésen) azt mondta: ,,A választott népet nem a törvény előírásai őrizték meg élő közösségként, hanem a közös emlékezet". Igaz ez, testvérek, az Újszövetség választott népére, az egyházra is. Jézus halála és feltámadása után az Utolsó Vacsora emlékének nemcsak felidézésére, de jelenvalóvá tételére, külön közösségként gyűltek egybe Jézus tanítványai. Már az Apostolok Cselekedeteiben arról olvasunk, hogy a hívők még együtt imádkoznak a néppel a Jeruzsálemi Templomban, de a kenyértörést már házanként végzik (vö. Ap Csel 2, 46), az csak az ő ünnepük. Azóta minden eucharisztikus ünneplés, minden szentmise annak az egyszeri titokzatos, Jézussal elköltött Utolsó Vacsorának a megújítása. Több mint egy közös emlék felidézése, mert az esemény mélysége, tartalma, átlényegítő ereje válik jelenvalóvá.
2. De különösen is emlékezés, esztendőnként visszatérő nagy emlékezés az Utolsó Vacsorára nagycsütörtök esti szentmiséje. Már XII. Piusz pápa 1955-ben úgy rendelkezett, hogy a korábbi időpont helyett ezt a szentmisét mindig este végezzék. A II. Vatikáni Zsinat után pedig ez az esti szentmise lett a húsvéti szent háromnap kezdete. A liturgikus évről és naptárról szóló szentszéki határozat kijelentette: ,,Az Úr szenvedésének és feltámadásának húsvéti szent háromnapja az 'Úr vacsorájának' szentmiséjétől kezdődik, középpontja a húsvéti vigília szertartása, vége pedig a feltámadás vasárnapjának esti dicsérete" (Vö. S.C.Rituum, II. Normae universales, Christi opus, 1969. III. 21: Enchiridion Vaticanum III, Bologna 1977, 523, nr 909.). Erre utal II. János Pál pápa 1995-ben kiadott nagycsütörtöki levelében, amelyben kijelenti: ,,Az Utolsó Vacsorával, amelyen Krisztus az Újszövetség áldozatának és papságának szentségeit alapította, kezdetét veszi a húsvéti szent három nap" (nr.3).
3. Három fő titkot ünneplünk tehát a mai szentmisében: az Oltáriszentség alapítását, az egyházi rend szentségének alapítását és a testvéri szeretet parancsát. Ez a szentmise ezért az egyetlen húsvéti titok szentségi pillanata. Fontos, hogy ilyenkor a helyi közösség hívők és papok részvételével együtt ünnepeljen. Adjunk hálát együtt a szentmise, az Oltáriszentség és a papság ajándékáért.
- Gondoljuk meg, hogy már maga az Utolsó Vacsora is emlékezet volt. A jövő megjelenítő emlékezete. Mert Jézus kenyeret vett a kezébe és azt mondta: ,,Vegyétek és egyétek, mert ez az én testem, mely értetek adatik". A borról pedig azt mondta: ,,Ez az én vérem, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára". Amikor ezek a szavak elhangzottak, Jézust még nem feszítették keresztre. De már feláldozott testét és vérét adta a tanítványoknak. Az isteni örökkévalóság szférájából hangzottak szavai, ahol a terv, az esemény és a hatás egyetlen isteni mindentudásban számunkra elképzelhetetlen módon egységet alkot. Ott múlt, jelen és jövő egyesül. Az Utolsó Vacsora tehát túllép az egész anyagvilág keretein, megvilágítja, értelmezi, és egy étkezés közösségében számunkra is érzékelhetővé teszi Krisztus megváltó halálának titkát. Az emberi tudat zavartan áll a paradoxon előtt. De ugyanígy gyönge a képzeletünk arra is, hogy a szentmise és az Oltáriszentségben jelenlévő Krisztus valóságát leírjuk.
4. Mert egyetlen Krisztus áldozata, teljes értékű és minden bűnre megváltást szerez. És nem sokszorozódik meg a történelem során az egyes szentmisékben. Nem mutatnak be a papok Krisztus személyében másik áldozatot. De mégsem csupán a régi esemény emlékét idézik fel, hanem jelenvalóvá teszik azt teljes kegyelmi erejével. Az Oltáriszentségben pedig Krisztus teste és vére van jelen, nem pusztán kegyelmi hatásával, hanem egészen egyedi és titokzatos módon. Olyan módon, amire az egyház az átlényegülés kifejezést alkalmazza. Boldog VI. Pál pápa tanítása szerint ,,Ámbár az Oltáriszentség jelképisége jól megérteti velünk ennek a szentségnek sajátos hatását, Krisztus titokzatos testének egységét, mégsem... meríti ki ennek a szentségnek a természetét... Ugyanis a Katolikus Egyházban... a keresztény nép hitérzéke, a Trentói Zsinat által kimondott dogma és magának Krisztusnak az Oltáriszentség megalapításakor mondott szavai egyaránt annak megvallását kívánják tőlünk, hogy az Oltáriszentség Megváltónknak, Jézus Krisztusnak a teste, mely a mi bűneinkért szenvedett, és amelyet a Mennyei Atya jóságosan feltámasztott" (VI. Pál, Enc., Mysterium fidei, 1965.09.03; magyarul: Bűnbocsánat és Oltáriszentség, kézirat gyanánt közre adja a Magyar Katolikus Püspöki Kar, Budapest 1976, 345.). A létezésnek olyan értelmében van jelen az Oltáriszentségben, melyet szavainkkal aligha tudunk kifejezni. Ezt az átváltozást az egyház az átlényegülés szóval illeti (Conc.Trid., Sess. 13, Decr. de Euch, c.4: DH 1642.).
5. Most van itt az idő a hálaadásra. Most imádhatjuk a legnagyobb örömmel az Oltáriszentséget. Most virraszthatunk a szenvedésére készülő Krisztus mellett az Olajfák Hegyén, hogy megköszönjük neki értünk adott és nekünk kiosztott életét. Ő ajándékozzon bizalmat és egymás iránt készséges, áldozatos szeretetet mindnyájunknak! Amen

A homíliát követően Erdő Péter elvégezte a lábmosás szertartását. Az idei évben a főpásztor a szertartás keretében tízenkét hívő - kispapok, esztergomi hívők és a Boldog Ceferino roma misszió tagjainak - lábát mosta meg.
...... .....


Fotó: Hídlap

Magyar Kurír

 
 
0 komment , kategória:  Szent István bazilika misék   
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 16 
2018.03 2018. Március 2018.04
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 415 db bejegyzés
e év: 4978 db bejegyzés
Összes: 47466 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 683
  • e Hét: 6374
  • e Hónap: 27057
  • e Év: 229970
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.