Belépés
taltos1.blog.xfree.hu
Bármit tesznek ellenem, az a javamra fordul! Tatiosz: Ne kívánd mások balsorsát, mert a sors közös, és a jövő előre nem látható. Ossian: A ritka tisztes... Gábor Gabriella Táltos
1940.08.08
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
Harmadnapon
  2018-04-01 00:50:35, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Harmadnapra
  2018-04-01 00:48:43, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Feltámadt
  2018-04-01 00:47:26, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Igazul
  2018-04-01 00:46:11, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Hozsanna húsvét!
  2018-04-01 00:43:21, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Húsvéti ének az üres sziklasír mellett
  2018-04-01 00:42:40, vasárnap
 
 
Dsida Jenő: Húsvéti ének az üres sziklasír mellett

Sírod szélén szinte félve,
iszonyattal üldögélve,
ó - mekkora vád gyötör,
mardos, majdnem összetör:
mily látás a kétkedőnek,
törvény ellen vétkezőnek,
hogy üres a sírgödör.

Nyitott sírod szája szélén
sóhajok közt üldögélvén
szemlélem bús, elvetélt
életemnek rút felét
s jaj, - most olyan bánat vert át,
mily Jacopo és Szent Bernát
verseiből sír feléd.

Nincs gonoszabb, mint a hitvány
áruló és rossz tanítvány,
ki az ördög ösvenyén
biztos lábbal, tudva mén:
szent kenyéren nőtt apostol,
aki bűnbe később kóstol, -
Krisztus, ilyen voltam én.

Amit csak magamban látok,
csupa csúnya, csupa átok,
csupa mély seb, éktelen,
testem oly mértéktelen
volt ivásban, étkezésben,
mindenfajta vétkezésben
s undokságom végtelen.

Ó, ha tudnám, megbocsátasz,
s országodba bebocsátasz,
mint szurnám ki két szemem,
mint vágnám le két kezem,
nyelvem húznám kések élén
s minden tagom elmetélném,
amivel csak vétkezem.

Bűneimnek nincsen számok.
Mindent bánok, mindent szánok
és e sajgás, mely gyötör
nem is sajgás, már gyönyör.
Hamuval szórt, nyesett hajjal
ér engem e húsvéthajnal
és az üres sírgödör.

Bámulok a nyirkos, görbe
kősziklába vájt gödörbe,
bénán csügg le a karom,
tehetetlen két karom...
Te kegyelmet mindig oszthatsz,
feltámadtál s feltámaszthatsz,
hogyha én is akarom.

Lábadozó régi hitben
egész nap csak ülök itten.
Lelkemet nagy, jó meleg
szent fuvallat lepte meg,
lent az odvas, szürke barlang
mélyén muzsikál a halk hang,
ahogy könnyem lecsepeg.

Az én Uram újra él most,
országútján mendegél most,
áprilisban fürdik és
aranyozza napsütés,
ahol lépked, jobbra-balra
ezer madár fakad dalra
s ring, hullámzik a vetés.

Éneklő sok tiszta lánnyal,
liliomos tanítvánnyal
nem követlek, Mesterem.
Majd csak csöndes estelen
indulok, hol vitt a lábad,
földön kúszom könnybe lábadt
szemmel, szinte testtelen.

Fennakadva tüskeágon,
éjsötét nagy pusztaságon
étlen, szomjan vágok át,
nagy hegyeken vágok át,
mint eltévedt eb szimatja,
mely halódva is kutatja
vándor ura lábnyomát.

S közben dalolok az égről,
pálmás, örök dicsőségről,
vonszolván földdel rokon
testemet a homokon
s így ujjongván, nem is érzik,
hogyan sajog, hogyan vérzik
rögbe horzsolt homlokom.

Mert az égi útnak elve:
kúszva, vérzőn, énekelve,
portól, sártól piszkosan
menni mindig, biztosan...
S kopjék térdig bár a lábam,
tudom, az ég kapujában
utólérlek, Krisztusom!
 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Húsvét
  2018-04-01 00:40:22, vasárnap
 
 

 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Harmadnapon
  2018-04-01 00:36:39, vasárnap
 
  Harmadnapon.

"És fölzúgnak a hamuszín egek,
hajnalfele a ravensbrücki fák.
És megérzik a fényt a gyökerek.
És szél támad. És fölzeng a világ.

Mert megölhették hitvány zsoldosok,
és megszűnhetett dobogni szíve -
Harmadnapra legyőzte a halált.
Et resurrexit tertia die."

(Pilinszky János)




 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása
  2018-04-01 00:33:46, vasárnap
 
  Húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása.


Felismerni a Feltámadottat.

A nagyböjti idő negyven napja elmúltával elérkezett húsvét napja, Krisztus feltámadásának ünnepe, amikor a keresztények az egész világon mindenütt hirdetik: Valóban feltámadt az Úr, alleluja! Övé a dicsőség és a hatalom örökkön-örökké!
Húsvéti örvendezésünk nem egyetlen napig tart csupán, hanem ötven napon keresztül, egészen pünkösdig, a Szentlélek eljöveteléig. A húsvét mai napja és aztán ezt követően az egész 7 hétig tartó húsvéti idő a feltámadt Krisztussal való találkozásra hív minket, ami abból is kiderül, hogy ezen időszak alatt az evangéliumok e találkozásokat írják le és tárják elénk.

Éppen ezért nehéz a húsvét titkáról beszélni, hiszen az én részemről a feltámadottról szóló tanítás nem helyettesítheti a vele való személyes találkozásomat. A másik oldalról, a hívek részéről pedig a feltámadottról szóló beszédek hallgatása szintén nem helyettesítheti a feltámadt Úrral való találkozást. Ebből következik, hogy beszédemnek célja nem lehet más, minthogy én, az igehirdető pap és a szentmisén részt vevő közösség valamennyi tagja közösen figyeljünk a csaknem 2000 esztendővel ezelőtti húsvéti találkozásokra, s ezekből tanulva mi is eljussunk a hit látásmódjára, amely képes felismerni a feltámadt Jézust.

Találkozni szeretnénk Jézussal. De hol és hogyan találkozhatunk vele? Első gondolatunk az, hogy azonnal a keresésére indulunk. Nyilvános működésének három esztendeje alatt az emberek keresték Jézust, hogy hallgassák tanítását, és ő örömmel tanította őket Isten Országának igazságaira. Az emberek azért is keresték, hogy a betegekkel csodát tegyen, és ő szívesen segített mindenkin. Ha földi élete során oly sokan keresték és találták meg Jézust, miért ne kereshetnénk mi is a feltámadottat? A kereséssel azonban most van egy kis probléma: akik húsvét reggelén keresni kezdik Jézus nem találják őt. Találnak elhengerített követ, találnak üres sírt, találnak otthagyott halotti lepleket a sírban, találkoznak a feltámadásról beszélő angyalokkal, de Krisztust nem találják. Így járnak a sírt őrző katonák, akik nem tudják, hová tűnhetett a halott Jézus a sírból. Csak angyalokat találnak az üres sírban azok az asszonyok, akik Lukács evangéliuma szerint hajnalban a sírhoz mennek, ahogyan ezt a tegnap esti evangéliumban olvastuk (Lk 24,1-12). Így jár Mária Magdolna is, aki a mai evangéliumban hallottak szerint csak el elhengerített követ látta (Jn 20,1). De a sírhoz szaladó Péter és János apostol sem találja meg Jézust, ők is csak az üres sírt találják és benne a lepleket (Jn 20,3

Ezek a beszámolók arra intenek minket, hogy talán nem is feltétlenül a mi keresésünkön van a lényeg. A találkozás azért jöhet mégis létre, mert a Feltámadott indul el keresni övéit, s akiket ő keres, azokat meg is találja. A keresés helyett inkább a felismerésre kell törekednünk, hogy amikor ránk talál, akkor a hit segítségével megismerjük őt. Mindjárt látni fogjuk, hogy a felismerés, azaz a hit látásmódjának elsajátítása bizony nem könnyű feladat számunkra, de mindjárt hozzá is kell ehhez tennem, hogy vannak olyan biztos jelek, amelyek segítenek minket a megismerésben. Nézzünk most erre három példát, három húsvéti találkozást

1. János evangéliumában olvashatunk Mária Magdolna esetéről. Az üres sírnál sírdogál, amikor megjelenik neki Jézus, de ő első látásra nem ismeri fel és azt gondolja, hogy a kertész az. Abban a pillanatban azonban, amikor az Úr nevén szólítja, megnyílik a szeme és felismeri az előtte álló személyben Krisztust. Ez a ,,néven szólítás", ez a személyes ismeretséget mutató megszólítás lesz az a jel, ami segíti Mária Magdolnát abban, hogy a hit szemével lásson.
Krisztus minket is jól ismer, tudja nevünket, személyesen szólít meg bennünket, hogy felismerhessük őt, amikor dicsőséges alakjában hozzánk jön.

2. Második példánk az emmauszi tanítványokról szól, akik reményvesztetten indulnak haza Jeruzsálemből. Ők sem keresik Jézust, hanem az Úr csatlakozik hozzájuk, de ők az út során végig idegennek nézik. Szemük akkor nyílik meg a felismerésre, amikor Jézus megáldja, megtöri, majd nekik nyújtja a kenyeret, miként az utolsó vacsorán is tette (Lk 24,13-35). A két emmauszi tanítvány számára tehát a kenyértörés (Lk 24,30) lesz az a segítő jel, amely elvezeti őket a felismerésre.
Krisztus a mi szemünk láttára is minden szentmisében megtöri és nekünk adja a kenyeret, hogy az átváltoztatott kenyérben, az Oltáriszentségben megtapasztaljuk titokzatos és valóságos jelenlétét.

3. Végezetül pedig nézzük a tizenegy apostolt, akik a nagypénteki események után félelmükben bezárkóznak, de Jézus egyszercsak megjelenik nekik (Lk 24,36-49). A találkozás során megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat és küldetést ad nekik, hogy hirdessék a bűnbocsánatot és legyenek a feltámadás tanúi. A megértés, illetve megvilágosodás, valamint a tanúi küldetés lesz számunkra az a jel, amely bizonyítja, hogy valóban Jézussal találkoztak.
Az apostolokhoz hasonlóan nekünk is az a küldetésünk, hogy a feltámadás hirdetői és a feltámadt Krisztus tanúi legyünk a világban.

Mindhárom húsvéti találkozás azt tanítja, hogy név szerinti személyes megszólítottságunkban, a szentmise kenyértörésében és a Krisztustól kapott küldetésünkben olyan jeleket kapunk, amelyek megnyitják lelki szemeinket és hitet ébresztenek bennünk. Mindhárom példa azt jelzi, hogy a találkozás lehetséges, mert a feltámadt Jézus keresi az embert, keres minket is. Miután találkoztunk vele, vigyük a világba az örömhírt, hirdessük minden embernek: Krisztus legyőzte a halált! Krisztus él! Krisztus feltámadt!
Horváth István Sándor
Jn 20,1-9
(forrás: Szhelyi Egyházmegye-Gondolatok)




Link
 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
Húsvét
  2018-04-01 00:29:30, vasárnap
 
  Húsvét

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus - pénteki keresztre feszítése után - a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.





Jézus Krisztus feltámadása
(Piero della Francesca)

Forrás: A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 
 
0 komment , kategória:  Advent,Karácsony, Újév, Húsvét  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 12 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 235 db bejegyzés
e év: 2277 db bejegyzés
Összes: 32631 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 398
  • e Hét: 800
  • e Hónap: 6382
  • e Év: 123035
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.