Regisztráció  Belépés
horvathzsoka.blog.xfree.hu
"Lehet úgy érzed, hogy elvesztél a rengetegben, nem látod a kiutat, de ha az elképzeléseidet követed, nem mondasz le róluk, az mint egy láthatatlan ösvény ... Én Zsóka
1950.10.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
Abonyi Bodor Pál
  2018-04-03 09:05:01, kedd
 
  Abonyi Bodor Pál

Állj kedves mellém

,,csak férfi és nő
együtt teszik az embert"
Kant

Menedékembe tértem, -
magányom útjáról fordultam
vissza, -
tűnik remete szomjam, -
fényforrás létedet a szívem
issza.

Mögöttem a teljes út,
melyet eddig jártam dércsípte
vakon, -
rámlelt sugarad heve,
s teleim fagyából oldja már
dalom.

Ember-felem állj mellém,
nézd velem a hozzád vezető
utat, -
veled emberré lettem,
s együtt merünk létszomjat oltó
kutat.

Dalaim írom veled,
ihlet-forrás vagy, mely magával
ragad, -
érlelő virágpor vagyok, -
termőfánk vágyott virága, te, -
magad.
 
 
0 komment , kategória:  Abonyi Bodor Pál  
Szemlér Ferenc
  2018-04-03 09:01:15, kedd
 
  Szemlér Ferenc

Mint por

A tarkoponyájú mezőkön a szél szétbontja a porlegyezőt
és reszket a szélben a fák gallya, mint langy vízben a lágy evezők
nyúlt hosszú csapása s az összetolult gallyak közt tompa az ég
és mord ködöket gomolyít feketén, mint kályhatetőn a fazék.
Ballagsz egyedül a tar terepen, ereidben zajlik a vér,
meghalt az idő s körülötted a mély, torz semmibe tágul a tér,
mint vak gladiátor a durva körönd közepén nem látja a kört,
most már te se látod a körbefutó tájat s nem látod a tört
halk alkonyi fényt, csak önmagadat, kinek útja a semmibe vesz,
mert nincs hova mérjed lépteidet s nyomukon nem hallik a nesz,
csak mély, monoton zúgás, mit a szél berregtet, mint a motor,
mint gyors repülő, mi a végtelen ég tágult mezejébe kotor.
Már hallani, látni, akarni nehéz, lét s nemlét közt kicsi köz
van csak, te is érzed: mind kevesebb szál van mi a földre kötöz,
már lengeni, hullani, szállani kell, itthagyni a ferde talajt,
mint köd mit az ég szül lengetegen, mint por mit a szél tovahajt.
 
 
0 komment , kategória:  Szemlér Ferenc  
Zs.Anda Zoltán
  2018-04-03 08:58:07, kedd
 
  Zs Anda Zoltán

Sóhaj


Mikor a csendbe
egy dallam csen be
sóvárgó sóhajt,
az téged óhajt.

Ha ezüst szálon
csillant az álom
ábrándos képet,
az a te képed.

Amíg a csendnek
dallamán éled,
remény-egemre
Te fested képed;

de mikor vágyam
feléje téved,
belépsz a csendbe,
fogod s letéped.
 
 
0 komment , kategória:  Zs.Anda Zoltán  
Beke Sándor
  2018-04-03 08:56:03, kedd
 
  Beke Sándo

A szavak árnyékában

A legutolsó állomáson
beérkezik egy tehervonat
szerelvényében legszebb szavainkkal
de
itt
a
csipkézett ködben
liliom csend van
kiengedném a szerelvényből
kimondanám
az árnyékok arcát
de
nem
félelemből
csupán magunkért
nem teszem
még azt mondják
bazedov kóros vagyok
lelkemben
ádáz
szellemek
fenyegetnek
szívembe
eképp üszkösödik
a hallgatás
Szememből
könny
folyik ki
s lefut
füveink
homlokán
 
 
0 komment , kategória:  Beke Sándor  
Szabó Lőrinc
  2018-04-03 08:53:56, kedd
 
  Szabó Lőrinc

Az áprilisi rügyekhez

Nem láttalak egy hétig, kis rügyek,
és közben milyen nagyra nőttetek!
hüvelyknyire!... Kilombosodtatok
és ezer könnyű és friss fodrotok
halványzöld lángként repdesi körül
a gallyakat és táncol és örül.
De szépek vagytok, tavaszi rügyek,
de bátrak vagytok! Nem kérdezitek,
mi vár rátok - ha itt az ideje,
mint a barna földből a rét füve,
a barna ágból kicsaptok ti is,
akármilyen hideg az április.

Bölcsek vagytok ti, szárnybontó rügyek,
bölcsebbek, mint én, egészségesek...
Egy hónapja nem láttuk a napot,
mégis hittetek és kibujtatok,
hajtott a szent önzés, küzdöttetek,
győzni akartatok és győztetek!

Győztetek, hívő rügyek s levelek,
irígyelhetem erényeteket:
bolond idő járt rám is, április,
hosszú, naptalan, de én e komisz
tavaszban, mely oly zord és fénytelen,
hitetlen voltam és reménytelen.

Az voltam, fáradt, gyáva és beteg,
utáltam már az egész életet
s ez kellett, ez a büszke változás,
szemeimben ez a csodálkozás,
ez kellett, hogy megváltsam magamat
és megérthessem a példátokat,

hős példátokat, parányi rügyek...
Egy hét alatt de nagyra nőttetek!
Zöld zászlaitok felrepültek a
bokrok, fák és hegyek csúcsaira
s hiába ez a gyilkos április,
reményt hirdettek, reményt nekem is!
 
 
0 komment , kategória:  Szabó Lőrinc  
Kóbor József
  2018-04-03 08:51:08, kedd
 
  Kóbor József

Tavaszi üzenet


Szobámba lopva beoson az éj.
Csillagfény vibrál. Balzsamos a csend.
Az újhold hangtalan hahotával
vigyázza titkos álmunk odafent.

Lépni sincs erő. A lélek remeg.
Eláraszt ízével a pillanat.
Te, az éj, az énem eggyé olvad
az ígéretes pillanat alatt.

Érzem, bennem vagy. Veled a tavasz remeg.
Arcomon a szellő selymes hajad.
Eggyé lett a homály, lelked, lelkem.
A fák sóhaja suttogó szavad.

Magam a szétosztott egész vagyok.
Egésszé az én benned lett érett.
Lelkem féltve őrzött akarása
csak számodra igenlő igézet.

Gazdag ez a tömjénes, titkos nász.
A hold csaphat gúnyos hahotát.
Tavasz Nagyúr lesz nálunk a násznagy.
A vén bolond, fűszerezzen lakomát.

Örökké, öröktől fogva élünk.
Nászunknak nyoszolya a végtelen.
Lelkünkben, ölünkben új világok
rejtelmes varázsa dúsan terem.

A Kezdet és Vég határa ledőlt.
Időnk megkövült. A vég megszakadt.
A szellő égi zenét fuvoláz
gyémánttal rakott nászsátor alatt.

 
 
0 komment , kategória:  Kóbör József  
Nagy István Attila
  2018-04-03 08:45:23, kedd
 
  Nagy István Attila

Mellém álltál


mellém álltál
kardvirágnak
tavasz éji
pillantásnak
homlok ráncát
simítani
sebet osztva
gyógyítani
testőrömnek
elszegődtél
sisakrostélyt
eresztettél
szívem vontad
jó páncélba
sosincs vége
éjszakába
 
 
0 komment , kategória:  Nagy István Attila  
Jékely Zoltán
  2018-04-03 08:42:51, kedd
 
  Jékely Zoltán

Mélység


Élek: halálsápadtan lebegek
az iszonyú időmélység felett.

Lebegsz te is - így lebeg mindahány
a múltján -, mint a pók a fonalán.
 
 
0 komment , kategória:  Jékely Zoltán  
Tompa László
  2018-04-03 08:40:16, kedd
 
  Tompa László

Tavaszi eső zenéje

Oh hogy szerettem nézni, mint gyerek,
Ha tavasszal a zápor megeredt.
A felhők teltségük feleslegét
Lezudították; ázott benne rét,
Kert, udvar és a cseréppel rakott
Ablakra is sok kövér csepp csapott.

Oh régi kert és régi-régi szív!
Az emlék ismét multba nézni hiv.
Hogy ugy lássam tünt éveim terét,
Amilyenül a válás hagyta rég.
Im, látom is: már hull a sürü csepp.
Veréb, tyuk bujni csapzottan siet.
Im, hull a csepp, s az ázott rög közül
Pár fülevélke már előkerül.
Kering a nedv, s már egy-egy ághegyen
Nehány eleven rügy is ott terem.
Nedvekkel telten a dús, drága föld
Magára könnyü párafátylat ölt;
Millió csírát duzzadozva rejt,
Hogy holnap velük pompázzék a kert.

Én mind e nyüzsgést át az ablakon
Szemlélem, vigan és álmatagon.
A föld, melyet a viz felüditett,
Belém is erőt áraszt és hitet.
S éledni látva völgyet, dombokat:
Lelkem is - érzem - szárnyat bontogat.
 
 
0 komment , kategória:  Tompa László  
Váci Mihály
  2018-04-03 08:38:18, kedd
 
  Váci Mihály

A cigánylány


Egy rég elhamvadt nyáron láttam
a cséplések arany porában.
Ment fel a porszínű mennybe,
szalmafelhővel görnyedezve.
Az ostorrá font sugaraktól
a bőre ki-kicsattant olykor.
Ment fel a szőke kazalra,
ő, a szomorú barna.

Szipogva táncolt a törekben,
térdét hűs vödrökkel törette.
A pelyvahordó nyele két
sebbé csókolta tenyerét.

Ha ő vágta fel, mintha élne,
úgy bomlott vállára a kéve.
És irgalomért a kalászos
rozs-szál mind lehajolt a hajához, -
éj-arca körül olyan tűz lett,
mint a czesztohovai Szűznek.
A hajába pergett magoknak
fényei este felragyogtak,
s a kontyára hullt kalász pelyhe
fejét éjjel körülderengte.

Könnyű, szép kicsi melle,
mintha madárka lenne,
az inge alatt félve,
verdesve bújt a szívére.
Ha a férfinép kikacagta,
tenyerét remegőn odakapta.

A szeme kék volt, mintha
belőle vadgerlice inna.
Soká a falombra ha nézett -
a galamb odarakta a fészket.
Ha fáradtan ült le,
a forró szél is kikerülte,
s lábainál, mint a komondor,
lihegett, fulladva a portól.

Ha jól tudom, talán még
utána is ment a faárnyék.
Hazafelé zöld hűvösök
cirógatták a fű között.
A holdat nézte, - mendegélt,
s mennybevitték a jegenyék.

Az egész nem igaz: - álom.
Fekszem és kitalálom,
csak hogy valami fájjon.



 
 
0 komment , kategória:  Váci Mihály  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 10 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 10 db bejegyzés
e hónap: 260 db bejegyzés
e év: 1959 db bejegyzés
Összes: 8527 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1099
  • e Hét: 5762
  • e Hónap: 24825
  • e Év: 454801
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.