|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 21:28:43, csütörtök
|
| |
| |
2018. április. 05. 13:17 2018. április. 05. 14:11 Gazdaság
Rezsiduplázás: feleannyiba került a gáz a szociálliberális kormányok alatt
szerző:
hvg.hu
A második-harmadik Orbán-kormány alatt átlag kétszer annyit fizettünk a gázért, mint a 2002-2010 közötti szociálliberális időszakban, írja a Népszava.
Kétszer annyiba került a gáz az elmúlt nyolc évben, mint az előtt levő nyolcban, állítja a KSH adatai alapján a Népszava. Míg 2002 májusa és 2010 áprilisa (Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kabinetek) között átlag 66 forintba került egy köbméter gáz, addig 2010 májusa és 2018 februárja között 113 forintba került ugyanez a mennyiség. Az első Orbán-kabinet pedig 1998 és 2002 között 70 százalékkal emelt a fűtőanyag árán.
A Medgyessy-kormány egy évre fagyasztotta be a gázárakat, és először 2003 júniusában emeltek az addig 39 forintos díjon. Díjcsökkenés volt 2003 novemberében, 2008 márciusában, 2009 júliusában és októberében is, aztán 2008-ig folyamatos volt drágulás még úgy is, hogy 2006 -2009 között 25 helyett 20 százalékos volt az áfa. Az olajárhoz képest azonban tompított volt a növekedés: míg 2002-ben az olajár a hazai gázár kb. fele volt, 2008-ra már meghaladta azt.
2009-ben viszont az olajár harmadolódott, a gázár pedig csak emelkedett. A Bajnai-kabinet ezt azzal magyarázta, hogy vissza kellett fizetni az energiaiparnak a korábbi emelések okozta hiányt, és Bajnai egyik utolsó intézkedéseként a 2010-es választások utánra datálva még tovább emelte a tarifát - melyet az Orbán-kabinet sem törölte el, sőt, tovább srófolta.
Orbán-kormány alatt 2011 februárjában, októberében és 2012 februárjában is emelkedtek a lakossági gázdíjak. Az első lépéssel a magasabb fogyasztás tarifáját emelték, a másodikban megszüntették a szociális gázártámogatást. 2012-ben 136 forint/köbméteres árral döntött csúcsot a hazai lakossági gáztarifa. A rezsicsökkentés során a tarifa 101 forintra mérséklődött, míg a viszonyításként tekinthető olajár a hazai gázár harmadára esett.
http://hvg.hu/gazdasag/20180405_Rezsiduplazas_feleannyiba_kerult_a_gaz_a_szociall iberalis_kormanyok_alatt |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 21:25:02, csütörtök
|
| |
| |
2018. április. 05. 06:30 2018. április. 05. 08:48 Gazdaság
11 ügy, amelyről azt hittük, ezt már nem lehet megúszni, de tévedtünk
szerző:
hvg.hu
Schmitt Pál bukása óta nem volt arra példa, hogy egy kormányközeli botránynak valódi következménye lett volna. Pedig nem egy olyan ügy volt, amikor azt hihettük, legalább valakit felelősségre vonnak. Összegyűjtöttük a 11 legemlékezetesebb példát.
Szinte napra pontosan hat éve mondott le Schmitt Pál, miután a hvg.hu kiderítette, hogy másolta a doktori dolgozata jelentős részét. Az egykori elnök bukásának története egy szempontból ma már szokatlan: Schmitt végül lemondott. Az azóta eltelt hat évben számtalan más olyan botrány volt, aminél úgy hihettük, legalább valakinek bele kell(ene) buknia, ha a teljes kormányt nem is rengeti meg.
Az Elios-ügy
Régóta lehetett tudni, hogy sok vidéki város közvilágítási felújítását az akkor még Orbán Viktor vejéhez tartozó Elios végezhette el, az igazi botrány viszont csak idén télen robbant ki, amikor kiderült: az EU csalás elleni hivatalának (OLAF) munkatársai 35 ügyet gyanúsnak találtak, 17 pályázatnál pedig szervezett csalási mechanizmusra gyanakodnak. Ahogy érkeztek egymás után a részletek, az a kép állt össze: az OLAF szerint már a pályázatok kiírásánál ott voltak azok az emberek, akik úgy tudták megszabni a feltételeket, hogy azzal az Eliost hozzák előnybe. A cég így akkor is nyerhetett, amikor a legdrágább ajánlatot adta, de előkerült olyan eset is, hogy három, elvileg független ajánlatot ugyanaz az ember írt. Az pedig már csak szép mellékszál, hogy sok esetben a világítás korszerűsítése után rosszabbul lehetett látni.
Tiborcz István és Orbán Viktor 2013-ban
© Facebook / Orbán Viktor
A következmény: Néhány ellenzéki tüntetés, mémek - és egy ügyészségi nyomozás, amelyet az OLAF jelentése után el kellett indítani, de Polt Péter legfőbb ügyész szerint téved, aki azt mondja, hogy csalást találtak a vizsgálatban. Tiborcz István számára pedig egyedül az volt az igazán ijesztő pillanat, amikor meglátta munkatársunk kameráját.
A G-nap
Orbán egy geci. Hogy ezt nem valamelyik ellenzéki vezetőtől fogjuk elsőként hallani, hanem Simicska Lajostól, azt senki el nem tudta volna képzelni néhány évvel ezelőttig. A Fidesz egykori gazdasági "agya" állítólag már 2014-ben összeveszett Orbán Viktorral, de a robbanásra 2015 februárjáig kellett várni. Akkor Simicska évek óta először adott interjút: a reklámadó terve ellen kelt ki, amely szerinte totális médiaháborúhoz vezetne. Az akkor még független Origónak pedig arról beszélt, hogy a reklámadóval Orbán a kritikus hangokat akarja elhallgattatni. Másnap pedig jött az elhíresült G-nap, amikor élőben közvetíthettük a médiaháborút.
Simicska Lajos
© Túry Gergely
A következmény: Simicska fideszes oligarchaként megbukott, a cégei már nem nyernek közbeszerzéseket, a Közgép, a Mahir és a Simicska-médiabirodalom ellen kisebb háború indult. De a kormánypártot nem rengette meg ez az ügy sem, ma már azzal a lendülettel szidja Simicskát, mintha mindent elfelejtett volna, ami 1993 és 2014 között történt. Ám Simicska sem járt teljesen rosszul, hiába nem nyer közbeszerzéseket, a vagyonosodását, a korábbi közbeszerzési mutyigyanúkat nem vizsgálták komolyan.
A netadó
Mindenkit meglepett Varga Mihály, amikor 2014 őszén bejelentette: internetadót vezet be a kormány. A netadó mértéke brutális lett volna: minden megkezdett gigabájtnyi adatforgalom után 150 forintot kellett volna befizetni, ami nagyjából 25 százalékos áremelkedést hozott volna. Tiltakozásképp több tízezer ember vonult az utcákra, az elmúlt évek legnagyobb kormányellenes tüntetéseit tartották, és még a Fidesz székházát is megostromolták.
Tüntetés a netadó ellen 2014. október 26-án
© Stiller Ákos
A következmény: A tüntetés a célját elérte, a netadó ötletét visszavonta a kormány. Azoknak viszont csalódniuk kellett, akik azt hitték, hogy a népharag akármelyik kormánytagnak is a bukásához vezetne, netán átütő ellenzéki erő születését jelezné a tüntetés. Az igazi győztes pedig Deutsch Tamás lett, akit kineveztek a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztossá.
A Kósára bízott 1300 milliárd forint
1300 milliárd forint annyira sok pénz, hogy először el sem hittük, hogy nem nézte el valaki a számot három nullával, amikor megírta a hírt. Pedig nem: a Magyar Nemzet szerint valaki azzal bízta meg Kósa Lajost, hogy egy ekkora összeg felett rendelkezzen. De lehetett tetézni, Kósa előbb csak azt mondta a hvg.hu-nak: egy munkatársának ismerőse jelentkezett, hogy hihetetlen összeget örökölt Németországból. Később kiderült, hogy a megbízó egy csengeri háztartásbeli, akivel azt is hiteles közjegyzői okiratba foglalták, hogy 800 milliót Kósa anyjának bankszámlájára utalnak, ajándékként.
© Reviczky Zsolt
A következmény: A legnagyobb kárt a pécsi városháza portása szenvedte el, akit kirúgtak, miután nem tartotta vissza az újságírókat, így a látogatóba érkező Kósa autója beszorult, amikor menekülni próbált a média elől. Az ügyészség szerint pedig nincsen semmi gyanús abban, hogy valaki rábízna egy politikusra annyi pénzt, amennyi a nyolc leggazdagabb magyar vagyona együtt.
Az olimpia és a vizes vb
Összesen 36 milliárd forintot költött el a kormány a 2024-es budapesti olimpiai pályázatra, hogy aztán megijedjen a Momentum Mozgalom 266 ezer aláírásától. A teljes költség 774 milliárd forint lett volna, ha megkapjuk a rendezést - és ha lehetett volna tartani azt az árat, amit a pályázat készítői megígértek. De hogy mennyire nem lehet, azt láttuk a 2017-es vizes vb-nél is: amikor 2015-ben megkaptuk a rendezési jogot, akkor 24,5 milliárdról szólt az ígéret, végül 130 milliárd körül állt meg az ár. Seszták Miklós pedig elmagyarázta, hogy például a Duna Aréna 46 milliárdját nem is kéne ide számolni.
Az épülő ugrótorony 2017. július 3-án
© Reviczky Zsolt
A következmény: A kormány, a főváros és a MOB eltolt magától minden felelősséget, szerintük az ,,álomgyilkos" Momentum a hibás, nem pedig azok, akik miatt 266 ezer ember gondolta úgy, nem olimpiára kellene költeni a közpénzt, vagy elvárta volna, hogy legalább megkérdezzék őket erről. Atlétikai stadion így is épül, csak azt nem építik meg, amelyik tényleg hasznos lenne. A vizes vb-re hatmilliárd tévénézőt vizionáltak, teljesen alaptalanul, de a szervezők csak dicséretet kaptak a kormánytól. Azt pedig még mindig titkolják, hogy az elkészült Duna Arénát milyen szerződésekkel kaphatták meg Hosszú Katinkáék.
A vasárnapi boltzár
A KDNP vezetői úgy gondolták, megmutatják, hogy létezik a pártjuk: azzal az indoklással, hogy lehessenek többet együtt a családok, beadták a törvényjavaslatot a boltok vasárnapi kötelező zárvatartásáról. Hamar kiderült, hogy az ötlet nem túl népszerű, ennek ellenére a kormány ragaszkodott hozzá. Az ellenzők közül az MSZP karolta fel a témát, Nyakó István próbált meg népszavazási kezdeményezést beadni a boltzár eltörléséről, ekkor jött a híres kopaszbalhé. Végül nem maradt más lehetőség, sok próbálkozás után csak átment a szocialisták népszavazási kérelme.
© Fazekas István
A következmény: A Fidesz megérezte, hogy bukhatja a népszavazást, így Rogán Antal bejelentette, hogy visszavonják a törvényt. Majd a kopasz-gate után Orbán Viktor bejelentette a kormány saját népszavazási kezdeményezését a menekültügyről, és ezzel meg is határozta, miről szóljon 2016 a magyar politikában.
A letelepedési kötvények
Mindössze 250 ezer eurós államkötvény-vásárlásért magyar letelepedési engedélyt szerezhet szinte bárki. Még jóval a menekültválság előtt találta ki Rogán Antal ezt a rendszert, de amikor bevándorlóellenes propagandába kezdett a kormány, egyre többen kérdezték: hogy lehet, hogy ezek a külföldiek mégis jöhetnek? A programot bonyolító cégek százmilliárdos nagyságrendű bevételre tettek szert, a korrupciógyanú komoly - a Transparency International szerint a rendszert kitalálók és működtetők akár jogilag is felelősségre vonhatóak. Az a vád is elhangzott, hogy egy nemzetközi bűnügy gyanúsítottja és a szíriai diktátor strómanja is magyar letelepedési kötvényt vásárolt, de a kormány tagad.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter éves meghallgatása 2016. december 1-jén
© Túry Gergely
A következmény: Rogán Antal minisztériuma szerint az ügy nem bevándorlási, hanem befektetési kérdés, Polt Péter pedig úgy látja: néhány újságcikk nem elegendő alap a nyomozáshoz.
Az MNB-alapítványok pénzszórása
Elvesztette közpénz jellegét - Kósa Lajosnak ez a megállapítása mára szállóigévé vált. A miniszter ezt akkor mondta, amikor megpróbálta elmagyarázni, miért jó az a törvény, amellyel titkosítják az MNB alapítványainak gazdálkodását. Pedig több mint 250 milliárd forintról volt szó, ráadásul az alapítványok minden tizedik szerződésüket a szabályokat megszegve kötötték meg, úgy, hogy a Fővárosi Főügyészség, illetve az Állami Számvevőszék a versenyeztetés nélküli beszerzések miatt száznál is több vizsgálatot kezdeményezett. Jellemző eset volt például, amikor öt jegybanki alapítvány is megvette ugyanazt a jelentést Matolcsy György unokatestvérének cégétől, de arra is emlékezhetünk, amikor 23 millió forintért négy szőnyeget vásároltak.
Matolcsy György a Növekedési hitelprogram kibővítéséről szóló sajtótájékoztatón 2015. február 18-án
© Túry Gergely
A következmény: semmi. Ha csak azt nem számítjuk, hogy a Kispest szurkolói milyen szépen énekelték, hogy "Elvesztette közpénz jellegét", amikor kiesett a Felcsút.
A kitiltási botrány
A már kormányközelbe került Napi Gazdaság hozta nyilvánosságra 2014 októberében: az Egyesült Államok több magyar személy beutazását is megnehezíti, mert amerikai érdekeltségekkel szemben folytat a magyar adóhatóság vizsgálatot. Villámgyorsan kiderült: valójában azért tiltott ki magyarokat az USA, mert szerinte korrupcióban voltak érintettek. A NAV vezetői napokra eltűntek, Vida Ildikó NAV-elnök azonban elismerte, hogy őt kitiltották. Aztán jött az elképesztő pillanat, amikor Vida elment az amerikai nagykövetségre és tolmácsot kért.
Vida Ildikó NAV-elnök
© MTI
A következmény: egy magyar férfi felfüggesztett börtönt kapott, mert egy amerikai lobbistát győzködött arról, érje el, hogy csökkenjen az étolaj áfája. Vida Ildikó jóval a botrány után szinte titokban lemondott, majd a Közgép elnökévé nevezték ki. Sokan azt pedzegették: valójában nem a kitiltási botrányba bukott bele, hanem az 1980-as évek óta vele szoros munkakapcsolatban álló Simicska Lajost követte.
A civilek és a CEU csuklóztatása
Tízezrek tüntettek 2017 tavaszán, amikor egyszerre tört ki két komoly botrány is. A parlamenti többség megszavazta, Áder János pedig aláírta azt a törvényt, amely alkalmas lehetett volna a CEU ellehetetlenítésére is. Eközben pedig a kormány beindította a kampányát a civil szervezetek és az Orbánék szerint a civilek mögött álló Soros György ellen.
© Fülöp Máté
A következmény: a kormány 2017 őszére eljutott egy megállapodásig a CEU-val az egyetem magyarországi működéséről, majd egy évet kért, hogy aláírja. A civil szervezeteket vegzáló Stop Soros-törvényjavaslatot pedig megtárgyalta a parlament, azzal az ígérettel, hogy ha a választást megnyeri a Fidesz, akkor az új ciklusban szavazzák majd meg.
Az urizálás
Az urizáló életvitelt nem engedheti meg magának egyetlen vezető politikus sem - mondta Pokorni Zoltán még 2014-ben. Hogy párttársai mennyire nem hallgattak rá, arról csak egy rövid lista álljon itt: a Népszabadság egyik utolsó száma szerint luxushelikopterrel vitték haza a Rogán családot egy celebesküvőről, Lázár János családjának földjei körbefognak egy rejtélyes vadászkastélyt, amely hivatalosan nem a miniszteré, luxusjachton fotózták le Mészáros Lőrincet, Semjén Zsolt Svédországban vadászott rénszarvasra, Matolcsy György családja pedig egy 400 milliós álomotthonban piheni ki a nap fáradalmait.
Semjén Zsolt Svádországban
© Magyar Nemzet
A következmény: A Fidesz-KDNP idei választási országos listáján Semjén Zsolt a 2., Lázár János a 23., Rogán Antal a 26., mind befutó helyen állnak. Matolcsy György újabb jegybankelnöki ciklusáról jövő tavasszal szavaz a parlament, ekkoriban döntheti el Mészáros Lőrinc is, indulna-e újra Felcsút polgármesteri posztjáért. A Rogán-család helikopterezéséről hírt adó Népszabadságot bezárták.
http://hvg.hu/gazdasag/20180405_11_ugy_amikor_azt_hittuk_valaki_ebbe_bele_fog_buk ni |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 21:13:04, csütörtök
|
| |
| |
https://vimeo.com/263136781 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 21:06:38, csütörtök
|
| |
| |
2018. április 5. csütörtök
Trafikbárók Budapesten: Vu Quy Duong már 92 nemzeti dohányboltban érdekelt
Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai - betéti társaságok kültagjaiként - egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.
Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
kormanypropaganda_2018_800
Hiába telt el már majdnem öt év a nemzeti dohányboltok nyitása óta, számos régi trafikos továbbra sem tudott talpra állni sem anyagilag, sem lelkileg. Eközben a koncessziót nyert közelállók körül hatalmas trafikhálózatok álltak fel.
“Vu Zoli" például 92 nemzeti dohányboltban szerzett tulajdonrészt, ezek az üzletek a megnyitásuk óta összesen 51 milliárd forint bevételt termeltek. A CBA felsővezetői 57 trafikban érdekeltek, amelyek eddig 26 milliárd forint bevételt termeltek.
A rendszer veszteseit és nyerteseit cikksorozatban mutatjuk be. Kerületenként mutatjuk meg, mekkora üzleti hálózatok alakultak ki egy-egy olyan nagyvállalkozó körül, aki személyesen egyáltalán nem, vagy alig nyert trafikkoncessziót.
Az első részben a budapesti I. kerületi trafikokról lesz szó.
És akkor az idős asszony sírva fakadt
2018 márciusa volt, az év első igazi tavaszi napja. Fázós vagyok, imádom a napsütést. Aznap mégis szomorú voltam. Min tűnődsz? - kérdezte a párom, aki akkor ért haza a munkából, és nagyon furcsállotta, hogy mozdulatlanul ülök a szobában a kedvenc babzsákomban.
Nem tudtam válaszolni, képtelen voltam rá. Nem sokkal azelőtt fejeztem be a beszélgetést egy idős asszonnyal, és még mindig a beszélgetés hatása alatt voltam. Az idős asszonyt nevezzük Ibolyának. Ibolyát azért nem a valódi nevén említem, mert csak így vállalta az interjút. “Van nekem egy gyerekem, aki olyan helyen dolgozik... Nem szeretném, ha baja lenne ebből" - magyarázta.
Ibolya pályafutását eladóként kezdte. Szeretette a munkáját, de azt is tudta, hogy ő ennél sokkal többre képes. Egy saját kisbolt volt az álma, ahol ő lesz a mindenes: a tulajdonos, az alkalmazott, a főnök. Élete álmát végül 22 évvel ezelőtt, 1996-ban, 40 évesen valósította meg: ekkor vette át tulajdonosként azt a boltot, ahol addig üzletvezető volt.
Egy klasszikus kisboltról volt szó, ahol a vevők nagyjából mindent megkaphattak. “Fagyasztott, friss húst, konyakot, bármit.Ha valaki bejött egy márkás konyakért, akkor kapott, vagy ha karácsonyra akart a gyereknek bármit, megkapta" - mesélte Ibolya. A ma már a hatvanas éveiben járó asszony rengeteget dolgozott azért, hogy jól menjen az üzlet. Hajnali ötkor kezdett, és ha a forgalom úgy kívánta, akkor akár este nyolcig is nyitva volt.
“Abból éltem, hogy ott voltam vasárnap 11 óráig nyitva, és amikor kellett a vevőnek egy doboz cigaretta, meg egy étolaj, amit elfelejtett máshol megvenni, akkor a cigit és és az olajat is tőlem vette meg. Nem éltünk kiemelkedően jól, de megéltünk."
Aztán jött a trafiktörvény, ami mindent megváltoztatott.
“A vevőim, akik addig naponta bejártak, nem jöttek többé. Úgy képzeld el, hogy az 5-6 milliós forgalmam 1,8 millió forintra esett vissza. Ezután próbáltam kapaszkodni mindenbe, házhoz szállítottam, fornettit sütöttem, hamburgert sütöttem, bármit megcsináltam. De semmi sem működött."
Ibolya végül három év kínlódás után, 2016-ban zárta be a boltot. Az üzleten, ahol 20 éven át minden nap kezdett, amely olyan volt számára, mintha a saját gyereke lenne, ekkor húzta le végleg a rolót.
“Nagyon-nagyon pocsék helyzetbe kerültem. Mostmár azért én betöltöttem a 60-at, ilyenkor nagyon nehéz váltani. Ugyan el tudtam menni nyugdíjba, viszont nagyon szívesen dolgoztam volna tovább a saját vállalkozásomban. Most az van, hogy mindenféle munkát elvállalok, ami pénzt hoz."
Ibolyát nagyon megviselte ez az egész. Annyira, hogy a beszélgetésünk alatt végig a könnyeivel küszködött - és egy ponton el is sírta magát. Az én szívem pedig összeszorult. Ibolya nem az egyetlen, akinek teljesen felkavarta az életét a trafikmutyiként elhíresült dohánypiaci átalakítás.
“Nem az életemet vették el, csak a pénzemet"
Egy másik hölgy, akit nevezzünk Magdinak, hasonlóan járt. Magdi, ahogy Ibolya, ugyancsak nem vállalta névvel az interjút. “Tudod, az utóbbi időben megtanultak az emberek félni, és én sem vagyok biztos abban, hogy ne lenne ebből kellemetlenségem" - magyarázta. Magdinak a trafiktörvény előtt két boltja volt. Ezek úgynevezett faház-bódék voltak.
“A cigarettán nagyon kevés százalék volt, muszáj volt mellette árulni alkoholt, édességet. Igazából ezek hozták a hasznot, nem a cigaretta. A cigaretta volt az, ami bevonzotta a vevőket." A trafiktörvény hatályba lépése után Magdiék forgalma gyakorlatilag a nullára esett vissza.
“Cigaretta nélkül teljesen esélytelen volt. Pláne, hogy megnyitott az üzletem mellé 50 méterre két nemzeti dohánybolt. Nyilván oda mentek be megvenni a cigarettát, hiszen nálam már nem kaptak, és ha már oda mentek be, akkor ott vették meg a szeszes italt is, és mindent."
Magdi azt mondja, már az elején tudták, ki fogja megkapni a trafikkoncesszót. De nemcsak ezért nem pályáztak. Azért sem, mert többmillió forint lett volna, hogy átalakítsák a fabódéikat, erre viszont nem volt pénzük. “Nekem ilyen ablakon kiadós trafikom volt, de külön bejáratot kellett volna biztosítani." Végül a trafiktörvény után három hónappal zártak be. Ezután Magdi elkezdte árulni a két bódét.
“Korábban 8 millió forintért vettük meg őket, hitelből, amit a házunkra vettek fel. Eladni viszont csak 1 millió forintért tudtuk. Rengeteget buktam. Egyszerűen eladhatatlanná váltak az üzleteim. Amikor a hitelt felvettem, úgy voltam vele, hogy ez az, ami mindig biztosan menni fog, tehát biztos, hogy vissza fogom tudni fizetni. Ha meg mégse megy, akkor eladom az üzleteket, és akkor abból fizetem vissza. Tehát én többszörösen úgy éreztem, hogy be van biztosítva ez a dolog - és simán tudtam is fizetni a hitelt, egészen addig, amíg be nem jött a trafiktörvény."
És hogy hogy tudott ebből felállni? Magdi azt mondja, anyagilag sehogy. “Lelkileg meg... nagyon pozitív gondolkodású vagyok, úgy vagyok vele, hogy nem az életemet vették el, csak a pénzemet." Azt mesélte, ma már nincs annyira rosszul, mint akkor. Próbálja újraépíteni az életét, újra dolgozik, telefonos értékesítőként kapott állást.
A Nagy Trafikrablás
Az Orbán-kormány 2012. szeptember 11-én fogadta el azt a törvényt, amely teljesen megváltoztatta a cigaretta árusítására vonatkozó szabályokat. Míg korábban bárhol lehetett cigit kapni, az új törvény azt mondta ki: 2013-tól csak azok árulhatnak cigarettát, akik egy állami pályázaton megnyerik az erre vonatkozó engedélyt.
Düh és csalódottság - ez a két érzés munkált bennem, amikor 2013. április 22-én megláttam a pályázat eredményeit. Rögtön kiderült, hogy a pályázattal valami nagyon nincs rendben, egymás után jelentek meg a cikkek arról, hogy a régi trafikosokat kisemmizték, és helyettük szinte kizárólag olyan emberek nyertek koncessziót, akik ilyen-olyan módon közel állnak a Fideszhez.
Mi lenne, ha egy helyre gyűjtenénk a mutyikat? Kezelnéd a blogot? - kérdezte egy kollégám, én pedig azonnal igent mondtam. Nem sokkal később el is indítottuk a trafikmutyi blogot. Ami ezután történt, az leírhatatlan volt. Felhívásunkra, amely arról szólt, hogy mindenki küldje el, hogy hol, milyen csókos nyert engedélyt, özönlöttek a levelek. Annyi jött, hogy nem győztem őket feldolgozni.
Aztán érdemben nem történt semmi. Hiába volt hatalmas a botrány, hiába tüntettek szinte egyfolytában a régi trafikosok, a pályázatot nem vonták vissza. És hiába került nyilvánosságra egy hangfelvétel arról, hogy a kormánypárt kegyeltjeinek osztották ki a koncessziókat, senkit nem vontak felelősségre azóta sem.
A kisemmizett trafikosok pedig egy idő után elcsendesedtek, és valahogy mindenki elfeledkezett a dologról. Bevallom, egy idő után az én látókörömből is kikerült a téma, egészen tavaly őszig, amikor a hvg.hu cikkezett arról, hogy a trafikosztás óta az ország legjobb biznisze lett a trafikozás.
A cikk a nagy képet nézte, és konkrét nevek említése nélkül szólt arról, hogy milyen jól jártak a trafiküzemeltetők. Nekem pedig rögtön az jutott eszembe, hogy érdemes lenne az adatok mélyére ásni, és nemcsak általánosságban leírni, hogy mekkora üzlet egy nemzeti dohánybolt, hanem tételesen megvizsgálni a tulajdonviszonyokat és a bevételeket.
Mivel rengeteg nemzeti dohánybolt van, ezért muszáj volt valahogy a kört szűkíteni. Végül arra jutottam, hogy Budapesten, kerületenként vizsgálom meg a trafikok tulajdonosait, és azt, hogy a nyitás óta mennyit termeltek a hozzájuk köthető dohányboltok.
Budapest I. kerülete furcsa hely. A Budai Vár a főváros legszebb része - mindenkinek ez jut eszébe először róla. Amellett viszont, hogy egy igazi turistamágnes, egy lüktető kerületről is beszélünk, ahol egy kisvárosnyi ember éli mindennapi életét. A kerületben mintegy 25 ezer ember lakik.
A kerületben 9 trafik működik - korábban 10 volt, de abból az egyik már bezárt. A dohányboltok elosztása pedig minimum érdekes. Míg például a belvárosban minden sarkon van egy üzlet, addig itt egy doboz cigiért kilométereket kell gyalogolni.
Nem a levegőbe beszélek, hústvét hétfőn kipróbáltam, milyen lehet, ha itt élsz, és elfogy a cigid. Ebben az esetben összesen öt lehetőséged van: A Déli Pályaudvar, amelynek a közvetlen közelében három dohánybolt található - ebből kettő van nyitva ünnepnapokon. A Batthyányi tér, ahol három dohánybolt van - ünnepnapokon egy van nyitva. Az Alagút, ahol egy trafik van - ünnepnapokon zárva. A Vár, ahol egy dohánybolt van - ünnepnapokon zárva. A Naphegy tér, ahol egy trafik működik - ünnepnapokon zárva.
A “Vu Zolihoz" köthető dohánybolt-hálózat
Az Opten adatai alapján az I. kerületben működő nemzeti dohányboltokat két üzleti csoport uralja. A boltok egyik fele - összesen négy üzlet - a Sárkány Center és a Vimpex nagykereskedés vietnámi tulajdonosához, Vu Zolihoz köthető, a többi trafik végső tulajdonosai között pedig a CBA felsővezetőit találtam meg.
Vu Zoli eredeti neve Vu Quy Duong, de mindenki Vu Zoliként ismeri, ezért én is így emlegetem. Az Origo 2013-as portréja szerint egy igazán rejtélyes figura, aki nem szereti a nyilvánosságot, a cikk előtt például kizárólag a Hungarian Golf című golfmagazinban olvashattunk róla.
Vu 1985-ben jött Magyarországra, a Műszaki Egyetem villamosmérnöki szakán tanult. Miután elvégezte az egyetemet, vállalkozni kezdett. 1992-ben megalapította a nagykereskedéssel foglalkozó Vimpex Kft.-t, illetve megnyitotta Sárkány Center bevásárlóközpontot. A magyarországi vietnámi közösség abszolút vezetőjének tartják, akit elismernek, mert gazdag és mert a Sárkány Center munkát ad sok vietnaminak. Azért is szeretik, mert sokszor helyet biztosít rendezvényeknek, mert jótékonykodik és mert “fiatal, pozitív figura".
Vu a Highland Golf Club tagja. Ugyanennek a klubnak a tagja Bohács Zsolt is, aki a Fidesz országgyűlési képviselője volt a trafikosztás időszakában. Bohács és Vu feltehetően évek óta ismerik egymást. Ezen túl Vu Quy Duong politikai kapcsolataira nincs közvetlen bizonyíték.
Az I. kerületben Vu Zolihoz köthető a Déli pályaudvaron található mindkét trafik, továbbá a Batthyányi tér közelében lévő további két nemzeti dohánybolt. Ezekhez a következőképpen kapcsolódik: a trafikokat két Bt. üzemelteti, melyekben a beltag az, aki koncessziót kapott a kerületben, a kültag pedig egy-egy vállalkozásán keresztül maga Vu Zoli.
abra vu zoli i keruleti trafikjairol.001
Bár ezekben a Bt.-kben Vu “csak" kültag, két dohányboltban is megerősítették, hogy valójában ő a kulcsfigura.
,,Ki itt a főnök, és milyen gyakran van bent? Újságíró vagyok, és szeretnék beszélni vele" - kérdeztem az egyik trafikban. ,,Igazából szerintem nem a főnök kéne, hanem a Vimpex központ. Mi ugye direkte nem tartozunk oda, mi egy Bt. vagyunk, de ez a Bt. a Vimpex-hez tartozik, tehát valószínűleg ott kéne kezdenie. Tudja, aki a Sárkány Centernek a tulajdonosa. A Zoli." - válaszolta az eladó.
,,És gyakran jár ide be?" - kérdeztem. ,,Soha. Én egyszer láttam életemben, amikor Viktor királlyal kint voltak Vietnámban. Neki vannak emberei, meg azoknak is emberei, aztán így. Ügyes ember ő, de hát van, amikor könnyű ügyesnek lenni. Holdudvarban valahogy jobban süt a Hold." - válaszolta.
Egy másik dohányboltban is hasonló információkat kaptam. ,,A főnök most nincs itt, de egyébként is, ő csak úgy főnök, hogy hát van egy nagy cég, és azon belül ő egy ilyen üzletvezető."
- A Vimpexről beszélünk, mint nagy cég?
- Igen.
- Akkor a Vimpexhez kell fordulnom?
- Szerintem igen.
Az ily módon Vu Zolihoz köthető négy I. kerületi trafik 2013 óta 3,4 milliárd forint bevételt termelt, a profit pedig összesen 40 millió forint volt. Ami feltűnő, az a bevétel és a nyereség meredek emelkedése - de nemcsak itt, szinte az összes vizsgált trafik-üzemeltető cégnél.
Míg például a Batthyányi utca 4-ben működő és a Déli pályaudvar aljában lévő dohányboltot üzemeltető cég 2013-ban 106 millió forint bevételt termelt, addig 2016-ra a bevétel már elérte a félmilliárd forintot. A nyereség ugyanígy alakult: 2013-ban 10 milliós veszteséggel zárt a cég, 2016-ban viszont 12 milliós plusszal.
Bár ez sem kevés, Vu Zolihoz ehhez hasonló módon más helyeken összesen további 88 boltból álló hálózat köthető. Ez a hálózat akkora, hogy alig tudtam egy ábrára feltenni. Az I. kerületi trafikok mellett Vu Zolihoz köthető többek között a Népliget, a Kőbánya-Kispest és a Kálvin tér metrómegállónál lévő nemzeti dohánybolt, Budapesten kívül pedig vidéken is vannak üzletei, például Ácson és Szentendrén.
abra vu zoli osszes trafik.001
A dohányboltokat átnézve kiderült: míg egy-egynek önmagában nincs kiemelkedő nyeresége, az összes egyben már nagyon nagy összeget képes hozni. Azok a dohányboltos Bt.-k, amelyekben Vu Zoli jelenleg közvetlenül vagy közvetetten érdekelt, a 2013-as nyitás óta összesen 51 milliárd forint bevételt könyvelhettek el. Igen, jól látják, 51 milliárd forintot. Az összes nyereség 2013 óta 413 millió forint.
abra vu zoli bevetel nyereseg.001
A Vu Zoliékhoz köthető trafikhálózatról táblázatot is készítettem, amelyben minden fontos adatot feltüntettem a tulajdonosi struktúrától kezdve a cégek profitjáig. A táblázatot ezen a linken nézhetik meg. Vu Zoli ezt a hálózatot úgy hozta össze, hogy ő maga és a felesége személyesen a törvény szerint lehetséges legtöbb, összesen tíz trafikos koncessziót kaptak. További több tucat trafiküzemeltető társaságban cégeiken keresztül, kültagként szereztek érdekeltséget.
A CBA felsővezetői is trafikbárók lettek
Baldauf László, Krupp József, Breier László és Gyelán Zsolt. Valamennyiük nevét megtaláljuk a CBA honlapján az igazgatósági tagok között, de nemcsak ez a közös bennük. Az is, hogy mindannyiuk neve felbukkan közvetett tulajdonosként azoknál az I. kerületi nemzeti dohányboltoknál, amelyek nem Vu Zolihoz köthetők.
Miközben koncessziója egyikőjüknek sincs a kerületre, Baldauf László és Gyelán Zsolt két-két I. kerületi trafikban érdekelt, Breier László és Krupp József pedig egyben - valamennyi dohánybolt közvetlenül egy-egy CBA üzlet mellett található.
abra cbasok i keruleti trafikjai.001
Baldauf László a CBA alapítója és egykori elnöke, milliárdos üzletember, aki 2008-ban 4 milliárd forintra becsült vagyonával a magyar gazdaglistára is felkerült. Baldauf László aktív Fidesz-rajongó, legutóbb a kormány propagandalapjában, a Magyar Időkben nyilatkozta azt, hogy szerinte kedvező irányba fejlődik a magyar gazdaságpolitika, amihez a bizalmat újra meg kell szavazni.
Baldauf László és a vele egy címre bejelentett Baldauf Zsuzsanna úgy köthető 13 trafikhoz, hogy közben egyetlen koncessziót sem nyertek. Az I. kerületben Baldauf Lászlóhoz köthető a Várban és az Alagút utcában található dohánybolt. Emellett Baldauf Zsuzsannának is vannak dohányboltjai Vácon, Erdőkertesen, Ürömön, Veresegyházon és Szadán. A Baldaufékhoz köthető trafikok sem termeltek rosszul, a nyitás óta 6,3 milliárd forint bevételt, és 176 millió forint nyereséget értek el.
abra baldaufek trafikjai.001
A tiszteletbeli elnökhöz hasonlóan Krupp József és Breier László is a CBA-alapítók csoportjához tartoznak, és jelenleg is a CBA Kft. tulajdonos-ügyvezetői, akikhez az I. kerületben a Déli pályaudvar mellett lévő trafik köthető.
Ők összesen 29 trafikban érdekeltek, ezek jórészt Budapesten vannak, de akad néhány vidéki is: Érden, Etyeken, Budakeszin és Szegeden. Ezekben a trafikokban a CBA-sok többek között a Kruda Invest és a Vörösvár Invest nevű cégeken keresztül kültagok. Ugyanezek a társaságok a CBA Kereskedelmi Kft. tulajdonosai is. A Krupphoz és Breierhez köthető trafiküzemeltető cégek a nyitás óta 15,7 milliárd forint bevételt és 488 millió forint nyereséget termeltek.
abra kruppek es breierek trafikjai.001
Gyelán Zsoltot a napi.hu a CBA-vezetők vagyonos középgenerációjához sorolja. Hozzá 15 trafik köthető, az I. kerületben őt találtam meg a végső tulajdonosok között a Naphegy téri, valamint a Batthyányi tér közelében lévő egyik trafiknál. Gyelán Zsolt további dohányboltokban érdekelt emellett Vácon, Tatabányán és Verőcén is. Ezek a dohányboltok 2013 óta 4,3 milliárd forint bevételt és 70,8 millió forint profitot termeltek.
abra gyelan zsolt trafikjai.001
Készítettem egy táblázatot a CBA-s vezetők trafikos érdekeltségeiről is, benne minden fontos adattal. A táblázatot ezen a linken nézhetik meg.
Egy személynek legfeljebb öt dohányboltja lehetne
De hogy lehet valakinek ilyen sok trafikja? - merülhet fel teljes joggal mindenkiben a kérdés. Főként, hogy a pályázati kiírásban szó szerint ez áll: “egy személlyel egy időben legfeljebb öt megkötött koncessziós szerződés lehet hatályban".
A megfejtés viszonylag egyszerű: a trafiktörvényben nincs kitétel arra, hogy a trafikokat üzemeltető Bt.-kbe ki szállhat be a koncessziótulajdonosokon kívül. Bárki lehet például kültag, akkor is, ha nincs koncessziója. Ráadásul arra is lehetőség van, hogy a nyereségen 1%-99% arányban osztozzanak. Tehát nem kell mást tenned, mint keresned egy koncessziótulajdonost, megegyezned vele, beszállni a Bt.-jébe, és máris trafikos lettél, miközben neked személy szerint nincs is koncessziód. Ily módon a nyereség oroszlánrésze is a tied lehet.
És hogy összességében mennyi volt az annyi? Kiszámoltam ezt is, és ez a szám is megdöbbentett. A Vu Zolihoz köthető 92 dohánybolt és a CBA-s vezetőkhöz köthető 57 dohánybolt a nyitás óta összesen 77,6 milliárd forint bevételt és 1,1 milliárd forint nyereséget termelt.
abra osszes nyereseg bevetel.001
Hogy ez mennyire sok pénz, azt leginkább Ibolya és Magdi értheti igazán. Akik elől elvették a lehetőséget, akik hiába voltak évtizedeken át trafikosok, ma már bármilyen dohánybevételről maximum csak álmodozhatnak. Szerettük volna megszólaltatni Vu Zolit és a dohányboltokban érintett CBA-s vezetőket is a témában, de megkereséseinkre egyelőre nem reagáltak érdemben.
A következő részben a budapesti II. kerület dohányboltjainak végső tulajdonosairól lesz szó.
Oroszi Babett
Így készült a cikk
A trafikok listáját a NAV adatbázisából nyertem ki. Ebben listázták azoknak a helyiségeknek a címeit, amelyek engedélyt kaptak arra, hogy cigarettát áruljanak. A trafikokat üzemeltető cégek tulajdonosait az Opten információs portál segítségével gyűjtöttem össze, és szintén az Opten segítségével nyertem ki e cégek pénzügyi adatait, köztük a nyereségeket. Ibolyára és Magdira a Facebookon találtam rá, miközben a Trafik-Károsultak nevű csoport 2013-as bejegyzéseit böngésztem. A koncessziótulajdonosok neveinek kiderítéséhez a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. honlapját hívtam segítségül, az ábrákhoz az ikonok egy részét pedig innen töltöttem le.
https://atlatszo.hu/2018/04/05/trafikbarok-budapesten-vu-quy-duong-mar-92-nemzeti -dohanyboltban-erdekelt/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 21:02:04, csütörtök
|
| |
| |
2018. április 4. szerda
Magyarországon a kormánypárt és a kormánybarát média terjeszti az orosz propagandát az adófizetők pénzéből
Fotó: Kőműves Anita / Átlátszó
Magyarországon is működnek orosz kötődésű álhíroldalak és a propagandát terjesztő internetes trollok, de szakértők szerint még most a választások előtt sem kell tőlük félni. Korlátozott a hatásuk, és igazából nincs is rájuk szükség, hiszen az állami és kormánypárti médiából folyamatosan ömlenek ránk az üzenetek, amelyek Moszkva érdekeit szolgálják.
Adj SZJA 1%-ot, hogy megtudd, mire megy el az adód 99 százaléka!
kormanypropaganda_2018_800
A kormányt szolgáló minden médiumból hónapok óta csak az ömlik, milyen súlyos veszélyt jelent Magyarország számára a migráció. A Fidesz mindent erre az egy lapra tett fel: hiába nincsenek tömegesen menedékkérők Magyarországon, ez a téma a kampány központi eleme.
Az utcákon az idegenellenes, Brexit-párti brit UKIP párttól “kölcsönvett" plakátok jönnek velünk szembe minden sarkon. Ám a hivatalosan a Fidesztől független, de az adófizetők pénzéből, állami hirdetésekkel finanszírozott média is összehangoltan terjeszti a migráció-ellenes propagandát. Az origo.hu címlapján hetek óta nehéz olyan hírt találni, amelyben nincs ott a “migráns" szó.
Régi, ismert politikai módszer ellenséget kreálni, majd meggyőzni arról a választókat, hogy csak az adott párt vagy politikus tudja ettől megvédeni őket. Ám a Fidesz menekültellenes kampánya ennél is több: tökéletesen egybevág a Kreml céljaival.
Moszkva ugyanis előszeretettel terjeszti azt az üzenetet, hogy Európa képtelen ellenállni a migrációs nyomásnak. Az orosz vezetés célja, hogy az EU-t megosztottnak, gyengének és zűrzavarosnak láttassa. Ehhez pedig pont kapóra jön a migráció témája és a Brüsszel ellen harcot folytató magyar kormány is. Ne felejtsük el, hogy Soros György és a civilek is a Kreml kedvenc ellenségei közé tartoznak.
“Magyarországon majdhogynem nincs is információs hadviselés, mert gyakorlatilag nincs ellenfél a fősodorban, aki ellen harcolni kellene, az oroszbarát álhírek pedig közvetlenül a kormány által szervezett médiából érkeznek. Magyarországon várható legkevésbé orosz beavatkozás a választásokba, tekintve a kormányzó Fidesz-KDNP oroszpártiságát, ráadásul a pártnak még a legerősebb ellenzéke, a Jobbik is oroszbarát" - foglalja össze a Political Capital elemzése, amely az orosz beavatkozás kockázatát vizsgálta a cseh, az osztrák és a magyar választásokban.
A fenti tanulmány, szakértők és elemzések szerint is legalább száz oroszpárti álhíroldal működik Magyarországon, és a Facebookon és a Twitteren is minden bizonnyal vannak kamuprofilok, amelyek terjesztik a propagandát. Ám a szerepük korlátozott, és nem is zavarnak sok vizet. Ennek pedig az az oka, hogy a magyar állami-közszolgálati, illetve a kormánypárti üzletemberek kezében lévő médiabirodalom is az orosz érdekeknek megfelelő üzeneteket öntik a lakosságra.
A magyar és az orosz kormánypárti propagandamédia között ráadásul szimbiózis alakult ki: nem csak a magyar média használja szívesen a Kremlnek tetsző migráció- és Soros-ellenes paneleket, hanem az orosz sajtó is szívesen idéz Orbántól és magyar kormánypárti politikusoktól bevándorlásellenes kijelentéseket - hiszen egy uniós ország kormánya erősít rá így a saját üzenetére.
A kormánymédia hirdeti a hamis videókat
Az elmúlt hetek figyelemre méltó fejleménye, hogy a kormánypárti sajtó, például a Ripost és az Origo olyan hamisított, migránsellenes videókat kezdett terjeszteni a közösségi médiában fizetett hirdetésként, amelyeket nyugati országokban csak radikális álhíroldalak vállalnak be.
Az origo hirdette például a YouTube-on és a Facebook-on is azt a videót, amely állítása szerint 2017-ben Európában készült, és azt mutatja be, amint két fiatal “Allah Akbar" felkiáltással megtámad egy idős nőt egy templomban. A videó azt kérdezi: “Ezt akarja?"
A hvg.hu hamar kiderítette, hogy a videó 2015-ben készült az amerikai Utah államban, a támadók nem bevándorlók voltak, és az “Allah Akbar" kiáltásokat utólag keverték a videó alá. Azaz az egykor jóhírű origo ma már hamisított videókat terjeszt az interneten. A videó még mindig elérhető, már több mint negyedmillióan látták.
Ám nem csak a papíron független, hanem az adófizetők pénzéből fizetett közszolgálati média is fizetett hirdetésben terjeszt hamis videókat. Mint a 444.hu kiszúrta, a közszolgálati média fizetett hirdetésben terjesztette a svéd-magyar nő történetét, aki az m1-en bemutatott riport szerint a migránsoktól rettegve költözött haza Magyarországra.
A csatorna annak ellenére költötte erre a magyar adófizetők pénzét, hogy hamar kiderült: a nő már két éve hazánkban él, Svédországban pedig zaklatásért és rágalmazásért elítélték, ráadásul maga is menekültként érkezett egykor a skandináv országba. A Facebook eltüntette a videót, amikor az elérte az egymillió nézőt.
Mindez azonban nem újdonság, és messzebbre is mutat, mint a migránsellenes panelek használata. A kormánymédia évek óta rendszeresen idézi az orosz állami RT tévécsatorna, illetve Sputnik News híreit, miközben ezeknek a médiumoknak az Egyesült Államokban már külföldi lobbistaként kellett regisztrálniuk, azaz nem számítanak a többiekhez hasonló hírforrásnak.
Az orosz propaganda kedvelt, és szakértők által ezerszer leírt eszköze a zavarkeltés is. Nem az a céljuk, hogy elhitessenek valamit a nézőkkel vagy olvasókkal, hanem hogy meggyőzzék őket arról, hogy senkinek sem lehet hinni. Erre nagyon jó alkalmat nyújtanak azok a friss hírek, amikor hirtelen még nem tudni, mi is történt valójában.
Ilyen volt például a maláj gép lelövése 2014 nyarán Ukrajna felett: a tragédia utáni egy-két napban, amíg homályos volt, mi történt, az orosz propagandamédia benyomult az információs űrbe, és elterjesztette például, hogy halottakkal volt teli a gép, de azt is, hogy Putyin különgépének hitték.
Ezt a módszert szívesen használja a független médiából már kiesett, de a kormánymédia által annál inkább kedvelt Nógrádi György is: épp a maláj gép lelövése után arról beszélt, hogy mind az oroszok, mint az ukránok hazudni fognak az ügyről, és nem fogjuk tudni, kinek van igaza.
Ugyanezt a módszert követte Sógor Dániel is, aki közvetlenül a 2016 márciusi brüsszeli terrortámadás után a köztévében arról beszélt, hogy szír és tunéziai forrásokból azt olvasta, hogy a merényletet iszlám hitre áttért fehéroroszok követték el. Mint arra a 444.hu videója is rámutatott: ez egy orosz propagandaoldalak által terjesztett álhír volt, aminek az volt a célja, hogy aláássa a lakosságnak a belga rendőrségbe vetett bizalmát.
Az orosz kötődésű forrásokat a média mellett a kormánytagok is előszeretettel használják. Az amerikai elnökválasztási kampányban tűnt fel a DC Leaks nevű portál, amely a demokrata párttól ellopott dokumentumokat hozott nyilvánosságra, és rövid ideig olyan iratok is elérhetőek voltak rajta, amelyek állítólag Soros Györgyre nézve kényes információkat tartalmaztak. A weboldalról ma már kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat egyik alkalmazottja hozta létre és működtette.
A magyar kormánypárti média több mint százszor idézte az oldalt, de Lázár János is emlegette egy kormányinfón, és Hidvégi Balázs Fidesz-szóvivő is a DC Leaks “bizonyítékai" alapján jelentette ki, hogy Brüsszel “Soros markában" van.
Mindkét irányba áramlanak a migránsellenes hírek
A Magyarországon jelen lévő orosz propaganda egyik legérdekesebb sajátossága, hogy kétirányú: nem csak a kormánymédia erősíti az orosz üzeneteket, de az orosz kötődésű álhíroldalak is visszhangozzák a magyar kormány üzeneteit.
A legismertebb álhír-botrány az volt, amikor a ma már hidfo.ru címen működő oldal fotókat közölt magyar harckocsikról, azt állítva hogy azokat Magyarország Ukrajnába szállítja, hogy segítsen az orosz határnál a felkelők ellen. A legfurcsább az volt, hogy az akkor nagyjából ismeretlen weboldal hírét idézte az orosz külügyminiszter.
Később világossá vált az orosz kapcsolat: az oldalt működtető Győrkös Istvánról kiderítette az Index, hogy az általa vezetett szélsőjobboldali Magyar Nemzeti Arcvonal együtt gyakorlatozott az orosz titkosszolgálat embereivel. A harckocsis álhír után nem sokkal pedig a hidfo.ru át is költözött egy orosz szerverre.
A hidfo.ru tehát nyíltan és világosan Kreml-kötődésű álhíroldal, és még ez a website is gyakran vesz át híreket a magyar kormány által befolyásolt médiából. Rengeteg hivatkozást találunk a hidfo.ru oldalon az origo vagy az MTI híreire. E cikk írásakor az oldal legfrissebb belpolitikai híre épp az origo.hu egyik anyagát idézte.
Ugyanilyen gyakran idézi a kormánybarát sajtót a napimigrans.com című, álhírekkel teli oldal is. Cikkünk írásakor a vezető híre az orgio.hu és a Magyar Idők egy-egy anyagát is idézte. Az álhíroldalakon gyakori forrás még a Habony-féle 888.hu is.
Az orosz kötődésű álhír-oldalak nem egyszerűen a Kreml vagy az oroszbarát erők, hanem a kifejezetten a Fidesz szekerét igyekeznek tolni. Ezek az internetes oldalak beálltak a magyar kormány mögé a választási kampányban, hiszen mint azt a Political Capital egy elemzése kimutatta, hevesen támadják az egyébként oroszbarát Jobbikot is.
“A Kreml narratívája direktben felhasználja a magyar miniszterelnök összeesküvés-elméletét, amikor a Russia Today Orbán Viktor szavait idézi arról, hogy Soros György az Európát elárasztó tömeges bevándorlás hajtóereje" - írja a Political Capital fentebb idézett tanulmánya.
Magyarország nem célpont, de könnyen azzá válhat
Magyarország az orosz propaganda számára nem célpont, mert Budapest ma már Moszkva szövetségese, ezért az álhíroldalak működése is más hazánkban, mint a környező országokban, mondta el az Átlátszónak Győri Lóránt, a Political Capital szakértője. Ám könnyedén céltáblává is válhat Magyarország, mint azt a hidfo.ru álhíre is mutatta a harckocsival. Győri szerint az jelzés lehetett az országnak: Oroszország figyel.
Mivel szövetségesek vagyunk, ezért sok a baráti gesztus: az m1-en van orosz híradó, az RT csatorna már bent van a UPC kínálatában, van magyar állami pénz ortodox templomok felújítására, Debrecen pedig díszdoktori címet adott Vlagyimir Putyinnak.
Moszkvának ráadásul fontos Paks2 és a metrófelújítás, így nem csoda, hogy az orosz álhíroldalak szívesen reprodukálják az MTI híreit, és szajkózzák a magyar kormány álláspontját. “Azért tolják a magyar kormányt, mert érdekük, hogy Orbán hatalmon maradjon" mondta Győri.
Ám az elemző arra is figyelmeztet: az oroszok itt vannak, időt és pénzt szánnak az álhír-oldalak működtetésére. Használják a kiépített kapacitást, de jelenleg nem ellenünk, mert szövetségesek vagyunk. A hatásuk kicsi, ám jó képet adnak arról, mi az orosz kormány álláspontja, és mit akarnak üzenni: jelenleg például sem a Jobbikot, sem a baloldalt nem támogatják.
Győri szerint látszik az is, hogy ezeket az oldalakat egy központból irányítják. “Ha három álhír-oldalon lejön ugyanaz az öt cikk, és tudjuk, hogy a háromból egy website-ban benne van az orosz titkosszolgálat, akkor onnantól biztos, hogy a másik kettőben is" - mondta.
Ám Győri szerint a magyar kormánynak vigyáznia kell, meddig megy el az orosz propaganda terjesztésében, mert ugyan Magyarországon lezajlott egy elitvezérelt fordulat az oroszok felé, ám a kutatások azt bizonyítják, hogy Magyarország lakossága Nyugat-barát. A Jobbikon kívül minden párt szavazói EU-, NATO- és USA-pártiak. Ám ez csak a relatív többség, a térségben 40-50 százalék a bizonytalanok aránya, ha arról kérdezzük őket, hogy Kelethez vagy Nyugathoz akarnak tartozni. Ők sérülékenyek, meg tudja célozni őket az orosz és a magyar állami propaganda.
Ráadásul ha egyes ügyekre kérdezünk rá, a Nyugat-barátság ellenére is fogékonyabbak az emberek a propagandára és az álhírekre: például elhiszik, hogy a kijevi Majdan téren kitört forradalmat az amerikaiak szervezték.
Győri Lóránt szerin azért is nehéz a magyar kormány számára az orosz propagandát terjeszteni, mert ellenszélben kellett végrehajtani az oroszbarát fordulatot. Nincs nagy számú orosz kisebbség, a lakosság nem beszél oroszul, nincs jelentős ortodox közösség. Vannak ellen-narratívák is. Ám az ország sérülékeny, és a legnagyobb veszély Győri szerint az, hogy ennek nem vagyunk tudatában.
Ezért történhetett meg, hogy míg a magyar médiában megjelenő orosz propagandának három főbb témája van, abból csak egyet, a migrációt harsoghatja igazán erősen a kormány.
A migrációs téma egyértelmű orosz minta: a Kreml arra használja, hogy bizonyítsa, az EU képtelen ellenállni a rohamnak, a Nyugat a vesztébe rohan. Ez az a téma, amelyben az orosz és a magyar kormánymédia a legszívesebben idézi egymást, és a vezető politikusok kijelentéseit.
A második ilyen téma a szuverenitás alapú érvelés, ami miatt az oroszok támogatják például a katalán függetlenséget. Magyarországon a jobboldalnak ez azért szimpatikus, mert a szuverén nemzetek Európáját támogatják, a szélsőjobboldalon pedig az egykori monarchia-beli területek visszaszerzését. Az oroszoknak pedig a Krím és Kelet-Ukrajna miatt van erre az érvrendszerre szükségük. A harmadik érvrendszer a gazdaság: a keleti nyitás, Paks2 előnyei lennének.
Ám Győri Lóránt szerint a migrációs érvelésen kívül más nem nagyon működik: világos, hogy ha nem Brüsszeltől függünk, akkor majd Moszkvától. A keleti nyitás pedig gazdasági kudarc. “Nem véletlen, hogy a migrációt tolják ennyire, anélkül nehéz lenne eladni az orosz üzenetet" - mondja Győri.
A Mindenegyben Blog is az orosz propagandát terjeszti
A Corruption Research Center Budapest (CRCB) kutatóintézet idén márciusban közzétett tanulmánya is azt vizsgálta, vajon vannak-e hasonlóságok az orosz álhíroldalak, a kormánymédia, illetve a független/ellenzéki sajtó működése között. Alapvetésük az volt, hogy nem lehet ilyen hasonlóság az orosz kötődésű, illetve a magyar médiumok között, ám a kutatás végeredménye ezt a feltevést cáfolta.
A CRBC a hidfo.ru anyagait vette alapul, hiszen ez az oldal bizonyítottan a Kremlhez köthető álhír-oldal. A kutatóintézet több mint egymillió magyar nyelvű cikket vizsgált meg a 888.hu, hidfo.ru, index.hu, lokal.hu, magyaridok.hu, mindenegyben.com, mno.hu, origo.hu és a pestisracok.hu anyagiból.
A CRBC azt vizsgálta, ezek a portálok milyen gyakran írnak Oroszországról negatív fényben, hogyan használják a “migráns" és a “menekült" kifejezéseket, illetve hogy cikkeikben összekötik-e a “migráns" szót a “terror" illetve “erőszak" szavakkal.
“A kilenc portál 2015- 2017 között megjelent cikkeinek vizsgálata alátámasztja azt, hogy az orosz állami propaganda hatással lehet a magyar kormányközeli médiára" - állapította meg a jelentés.
“A magyar kormányhoz közelálló portálok jóval kevésbé tartalmaznak az orosz fél számára kedvezőtlen cikkeket, mint a magyar kormánytól független index.hu vagy mno.hu. Ezen túl a portálok fogalomhasználatát és a migráns és terror, valamint a migráns és erőszak kategóriák közötti összefüggéseket vizsgálva azt találjuk, hogy a kormány-közeli portálok közül a 888.hu és a lokal.hu statisztikailag nem térnek el szignifikánsan a hidfo.ru propaganda portáltól" - írják a kutatás eredményeinek összefoglalásában.
A CRCB kutatásának egyik legérdekesebb eredménye, hogy az alapvetően kattintásvadász és borzasztóan népszerű mindenegyben.com is az orosz álhíroldalakhoz hasonlóan tálalja a politikai jellegű cikkeit. Az oldalnak jelenleg több mint 700 ezer rajongója van a Facebookon.
A CRCB szerint “míg más országokban az állam intézményei igyekeznek elejét venni az ilyen befolyásnak, igyekeznek korlátozni ezt, mint nem kívánatos jelenséget, addig [...] a magyar kormány nyitja tágra a kaput az orosz állami propaganda előtt." A jelentés szerint az orosz propaganda nálunk nem a Twitteren vagy Facebookon terjed, hanem a kormányközeli portálokon.
“A közösségi média valószínűsíthető szerepét leszámítva ezeken keresztül érkeznek a magyar olvasóközönség szélesebb rétegeihez leginkább az orosz állami propaganda üzeneteivel ekvivalens tartalmú üzenetek. A kormányközeli portálok veszik át leginkább, illetve alkalmazzák leginkább az orosz állami propaganda által is sugalmazott fogalmakat és implicit állításokat. Paradox, de ezt az aktivitásukat nem kis részben magyar adófizetők finanszírozzák" - állapítja meg a tanulmány.
https://atlatszo.hu/2018/04/04/magyarorszagon-a-kormanypart-es-a-kormanybarat-med ia-terjeszti-az-orosz-propagandat-az-adofizetok-penzebol/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 20:38:47, csütörtök
|
| |
| |
Adjátok tovább a fideszeseknek,hogy vasárnap migránsok támadják meg Magyarországot,és mindenki maradjon otthon,mert beköltöznek! |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 20:32:57, csütörtök
|
| |
| |
"A német gyáraknak a magyar kormányra kéne borítaniuk az asztalt"
A német autóipari gyáraknak nem lenne szabad tovább hagyniuk, hogy kihasználja őket Orbán Viktor - foglalta össze véleményét Thorsten Benner német politológus a Süddeutsche Zeitungnak. A szakember szerint a magyar miniszterelnök a multikra mutogatva mondhatja magáról azt, hogy sikeres és európai, miközben a cégek csak a pénzért és a gyenge szakszervezetekért vannak az országban.
Szabó Dániel, 2018. április 5. csütörtök, 18:53
Az Audi, a Bosch és a Mercedes a legnagyobb magyarországi cégek között vannak, és Németország vezetésével ellentétben egyáltalán nem bírálják Orbán Viktor kormányát korrupt vezetési módszerei és a jogállamiság meggyalázása miatt. Thorsten Benner pedig megkövetelné ezt ezektől a vállalatoktól, mert azáltal, hogy kihasználják a magyaroktól kapott kedvezményeket és olcsón gyártanak, befektetéseket hajtanak végre, csak legalizálják a jelenlegi "rezsim" hatalmát.
Ha a németek kihasználhatják a magyarokat, nincs bajuk a kormánnyal
A Global Public Policy Institute nevű kutatóintézet politológusa szerint "Magyarország a német vállalatok sikersztorija". Mindezt azzal indokolja, hogy ezek a cégek szinte Kínához és Oroszországhoz hasonló feltételeket találnak: a szakszervezeteknek alig vannak jogaik, a dolgozók olcsók, cserébe alkalmazkodók és teherbírók. Mindemellett a kormány is rengeteg adókedvezményt biztosít a számukra. Szemben a másik két országgal, Magyarország tagja az Európai Uniónak, így hozzáférnek a közös piachoz, ami szintén megéri a német cégeknek.
Benner viszont úgy látja, hogy a pénzügyi sikereikkel, valamint azzal, hogy egy pódium mögé állnak Orbán Viktorral, csak legitimálják a korrupt, önmagát illiberálisnak valló kormányt. "Mi magyarok sikeresek vagyunk, hisz a német gyárak itt fektetnek be és szeretnek velem együtt mutatkozni" - képzelte magát Orbán helyébe a kutató a lapnak adott interjújában.
A politológus azt mondja, hogy ezek az eredmények azért is fontosak, mert a választási kampányban napról napra újabb korrupciós ügyek kerülnek nyilvánosságra a Fidesz-KDNP-kormányról. Az átadó ünnepségekkel, befektetésekkel viszont a budapesti vezetés megpróbálja ellensúlyozni a róla kialakult képet. Benner szerint így elvárható lenne, hogy a német cégek intsenek be a magyar kormánynak, mert egy antidemokratikus államot támogatnak.
A szakértő kitért rá, hogy nem minden német céggel van probléma: a Bertelsmann és az RTL Klub megpróbál fellépni a kifogásolt dolgok ellen.
A jelenség, hogy a német cégek a berlini kormány kritikái ellenére élvezettel terjeszkednek Magyarországon már másokból is ellenérzéseket váltott ki. Német cégvezetők korábban a Handesblattnak el is ismerték, hogy amíg a bankszámlájukra sok pénz érkezik, nem foglalkoznak a jogállamiság állítólagos gyengülésével.
https://www.napi.hu/nemzetkozi_vallalatok/a_nemet_gyaraknak_a_magyar_kormanyra_ke ne_boritaniuk_az_asztalt.660023.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 20:23:53, csütörtök
|
| |
| |
2018. 04. 05. 14:13
Nyolc ok, hogy Ön kisvállalkozóként is szavazzon nyolcadikán!
Vállalkozik, de nem tud egyről kettőre jutni? Szeretne nemcsak magának és családjának, de alkalmazottainak is tisztes megélhetést nyújtani! Menjen el szavazni!
Tisztelt Kisvállalkozó, Középvállalkozó Honfitársam!
Ez az írás most Önnek szól! Önnek, aki szeretne megélni és megélhetést biztosítani, dolgozni és munkát adni! Mutatunk nyolc érvet, hogy miért érdemes elmenni szavazni Önnek is április 8-án, vasárnap. Mert Önnek sem nyolc!
1. Hogy ne legyen veszélyben egy élet munkája!
Emlékszik, amikor a Fidesz egy tollvonással koncesszióba vonta a trafiküzemeltetést? Generációk óta ebből élő családok vállalkozásai vesztették el bevételük zömét, veszélybe sodorva egzisztenciákat, megélhetéseket, hogy aztán jelentős részüket helyi fideszes kiskirályok és az ő pereputtyuk nyerje el. Semmi garancia nincs arra, hogy holnap ne az Ön vállalkozása kerüljön sorra! Szóba került már szeszesital-kereskedelem hasonló lenyúlása, de bármikor előfordulhat, hogy egy kisvállalkozói szektor megtetszik egy fideszes nagyúrnak, és ugyanúgy elbánnak az Ön üzletével is, ahogy tették azt a trafikosokkal. Ha Ön biztonságban akarja tudni vállalkozását, akkor ott a helye 8-án a szavazófülkében!
2. Hogy Ön is részese lehessen a közbeszerzéseknek, az ország építésének!
Orbán strómanja, veje, kedvenc focicsapatának tulajdonosa - ugye Önnek is ezek a nevek jönnek szembe, amikor zsíros állami beruházások elnyerőivel találkozik? A kkv-szektor képviselői szerint ezek ,,előre levajazott" közbeszerzések, aki most nem nyer, az alvállalkozóként kaszál belől, legközelebb pedig ő nyer, és a mostani nyertes lesz az alvállalkozó. A túlárazásról nem is beszélve! Vasútvonalat csaknem a francia gyorsvasút, a TGV áráért építünk, a szinte tükörsima Alföldön pedig olyan pénzeket akasztanak le az autópályák kivitelezéséért, mintha az Alpokban kellene felváltva alagutat és viaduktot építeni. Ha Önnek is elege van a haveri zsebek töméséből, akkor 8-án ott a helye a szavazófülkében!
3. Hogy ki is fizessék Önt, ha alvállalkozó!
Szinte minden kis- és középvállalkozó ismer valakit, akit állami beruházás valahányadik szintű alvállalkozójaként nem fizettek ki. Bezzeg az állam tartja a markát az áfáért! Az állami építkezések ki nem fizetett számlái lavinaként gyűrűznek tovább a többi gazdálkodó felé. Ezen változtatni kell, nem veszélyeztetheti egyetlen tisztességes vállalkozó egzisztenciáját sem az állam trehánysága! Ha Ön is biztonságot, határidőben kifizetett megrendeléseket szeretne, akkor 8-án ott a helye a szavazófülkében!
4. Hogy a túlburjánzó bürokrácia helyett segítő hatóságokkal találkozzon!
Ugye Ön is belefutott már olyan esetbe, amikor jogszabályok hálója kötötte gúzsba a vállalkozását? Akár 5-10 törvény, rendelet, határozat, szabályozó vagy más rendelkezés előírásai között kellett eligazodnia? És olyanba is beleszaladt, amikor egy nüansznyi, alig pár napja életbe lépett előírás miatt büntették meg tíz- vagy százezrekre? Miért ne lehetne a hatóság egy szankcionáló szerv helyett segítő, aki mankót ad az eligazodáshoz a jog labirintusában! Ha Önnek is elege van a hetente változó jogszabályi környezetből, a felesleges papírmunkából és az azonnal büntető hatóságokból, akkor 8-án ott a helye a szavazófülkében!
5. Hogy a kezdő vállalkozások valódi segítséget kapjanak!
Vidéken szeretne vállalkozni? Szinte esélytelen. (Kivéve Felcsút.) Pedig ha az állam valódi segítséget adna a startupoknak, akkor az az adott térség gazdaságának is megérné: munkahelyeket lehetne teremteni, amivel itthon tarhatók a fiatalok, továbbá a térség gazdaságát is felpörgeti. Most azonban inkább fojtogatják a szabályozások a kezdő vállalkozásokat. Ha Ön is szeretne egy pompás ötletből jól prosperáló vidéki vállalkozást létrehozni, akkor 8-án ott a helye a szavazófülkében!
6. Hogy tisztességes bért tudjon fizetni az alkalmazottainak!
Magyarország gyakorlatilag összeszerelő üzem. A nyugati nagyvállalatok a profit jelentős részét kiviszik az országból, az általuk mesterségesen alacsonyan tartott bérek miatt a beszállítók is alacsonyabb bevétellel számolhatnak. Az uniós csatlakozás óta egyetlen kormányzat sem vetette fel a bérfelzárkóztatás kérdését. Pedig számos Nyugatra emigrált honfitársunk jelezte: akkor is kész hazatérni, ha a fizetése ugyan valamennyivel elmarad a nyugatitól, de cserébe egzisztenciális biztonságot megalapozó kedvezményeket kap. A magasabb bér magasabb vásárlóerőt jelent, vagyis több terméket lehet vásárolni. Ezt meg is kell termelnünk, tehát újabb, jól fizető munkahelyek jönnek létre. Ha Önnek is elege van az alacsonyan tartott bérszínvonalból, akkor 8-án ott a helye a szavazófülkében!
7. Hogy Ön tudjon fejleszteni is!
Hazánkban a vállalkozások csupán 15 százaléka végez fejlesztést, míg Nyugaton ez a szám 30-35 százalék! Ennek oka, hogy nincs elég képzett szakember. Az oktatás terén semmi előrelépést nem láthattunk, csupán az összeszerelő üzembe képzünk rabszolgákat. Pedig jót tenne a gazdaságnak is, ha innovatív magyar szakemberek folyamatosan illesztenék be a vállalkozások működésébe a legkorszerűbb fejlesztéseket, mert ezzel javulna a termelékenység, ami elengedhetetlen feltétele a béremeléseknek! Ha Önnek elege van abból, hogy vállalkozása fejlődés helyett csupán egyik napról a másikra tengődik, akkor 8-án ott a helye a szavazófülkében!
8. Hogy ne kelljen sumákolnia!
Vállalkozását megfojtják a közterhek? A rekord magas, 27 százalékos áfa miatt nem Öntől, hanem más országból vásárolják meg a terméket egykori vevői? Munkabért fizetne, de helyette adókat, járulékokat kell fizetnie? Tegye a kezét a szívére! Előfordult, hogy Ön is buherált már az adóval, ugye? Nyugodjon meg, nem Ön az egyetlen, a többiek is ezt csinálják, hogy nem kellje lehúzni a rolót. ,,És aki száz meg százezert rabol, bírája lészen annak, akit a szükség garast rabolni kényszerített." - Tiborc (,,z" nélkül!) panasza ma is érvényes. Ha Ön is szeretne sumákolás és a lebukástól való félelem nélkül vállalkozni, akkor 8-án ott a helye a szavazófülkében!
https://alfahir.hu/2018/04/05/2018_as_valasztas_kis_es_kozepvallalkozasok_kkv_sze ktor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 20:21:37, csütörtök
|
| |
| |
Hiába bűncselekmény. A törvény fideszesekre nem vonatkozik. Ilyen egy maffiaállam.
Hello röfik.
rühellem az ukránokat.....is!!!!!
Hol vannak most a degeneralt fideszesek ezt kommentalni????Buntarsak.
2018. 04. 05. 17:13
Gigantikus választási csalás készül: disznóólba, lakhatatlan házakba jelentik be százával a szavazókat
Döbbenetesen pofátlan választási visszaéléseket leplezett le a Jobbik. A Fidesz közönséges csalások sorára használja fel a határon túli magyarok választójogát.
Szávay István csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: úgy tudja, Pintér Sándor belügyminiszter a választások idejére mind az ukrán, mind a szerb határon lazább ellenőrzést rendelt el, és más vasárnapokon egyébként nem működő átkelőket nyittat meg. A politikus szerint az intézkedés célja egyértelműen az, hogy megkönnyítse a szavazást azoknak a kettős állampolgároknak, akik valójában nem élnek Magyarországon, csak egy fiktív bejelentett lakcímük van.
Ily módon nem csak pártlistára, de egyéni jelöltekre is voksolhatnak, komolyan befolyásolva ezzel az érintett választókerületek eredményeit.
"Közülük sokan még magyarul sem tudnak."
- jegyezte meg a politikus. Szerinte erről a lehetőségről nem csak a szavazók, de a csempészek is értesülni fognak, ami komoly nemzetbiztonsági kockázatokat jelenthet. Hozzátette:
múlt héten, húsvétkor a kormány valahogy nem érezte fontosnak, hogy megkönnyítse a határátkeltést.
Szávay emlékeztetett a jobbikos Adorján Béla által feltárt jelenségre, hogy
a vásárosnaményi választókerületben rövid idő alatt több ezer fővel gyarapodott a választói névjegyzék.
A Jobbik szerint Szabolcs megye tele van ukrán Fidesz-szavazókkal
Adorján Béla megyei elnök a Hír TV Egyenesen című műsorának volt a vendége, ahol elmondta, a vásárosnaményi 5300 embernél sokkal több, akár tízezres nagyságú embertömeget is bejelenthettek a megye településeire.A politikus szerint összejátszanak a járási hivatalok, polgármesterek, a térség parlamenti képviselője és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.,,Vannak olyan házak, ahová száz, vagy akár kétszáz ilyen embert is bejelentettek."
Vannak olyan lakások és házak amelyekbe több tíz, de esetenként akár több száz embert is bejelentettek. Hasonló visszaéléseket tárt fel a bajai jobbikos jelölt, Grünfelder Zoltán is. A művelet szervezettségét jól mutatja, hogy Csátalján a használaton kívüli védőnői szolgálati lakásba 10, a háziorvosi lakásba 16 embert jelentettek be. Szávay szerint ezek az esetek felvetik a polgármester felelősségét is.
Ennél is megdöbbentőbb az a szintén csátaljai eset,
amikor egy disznóólba jelentettek be nyolc lakost.
A legdurvább példára talán Bácsbokodon bukkantak, ahol a választói névjegyzék szerint vasárnap
egy teljesen lakhatatlan, ajtó és ablak nélküli házból 167-en mennek el majd szavazni.
A brutális visszaélések alanyai mindannyian szerb-magyar kettős állampolgárok, tehát a séma ugyanaz, mint a vásárosnaményi választókerületben - mutatott rá a politikus.
Tekintetel arra, hogy ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai vélhetően anyagi ellenszolgáltatás fejében jelentették be az érintett személyeket, a helyi Jobbik az adóhatósághoz fordul, hogy ellenőrizzék pénzügyi és vagyoni helyzetüket.
Szávay szerint mindkét eset arra világít rá, hogy a Fidesz nagyon fél hatalmának elvesztésétől, és bármire képesek minden egyes mandátum megtartásáért. Ezért a Jobbik azt kéri az általa delegált szavazatszámlálóktól, hogy amennyiben - főként az ukrán, a román és szerb határ mentén található településeken - egy lakcímre tömegesen bejelentkezett, idegen hangzású nevekkel rendelkező választópolgárok érkeznek szavazni, akkor adataik ellenőrzése során álljanak szóba velük.
Ha azt tapasztalják, hogy az illető nem beszél magyarul, akkor kérjék az eset jegyzőkönyvezését a rendkívüli események jelentésére szolgáló jegyzőkönyvben.
Amennyiben a szavazatszámláló bizottság erre nem hajlandó, akkor az ügyet jelezzék az eredménymegállapító jegyzőkönyv megjegyzései közt. Mivel ezekben az esetekben alaposan feltételezhető, hogy ezen személyek a könnyített honosítási eljárás során, de törvénytelenül - hiszen nem beszélnek magyarul - szerezték meg magyar állampolgárságukat, ezeket az eseteket a Jobbik el fogja juttatni Áder János köztársasági elnökhöz, kérve az állampolgári jogosultság felülvizsgálatát.
A párt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelőit is arra kéri, hogy fokozottan ügyeljenek a választások tisztaságára.
Szávay István hozzátette: a kormányközeli propagandamédia hazugságaival ellentétben
a Jobbik a múltban is kiállt, és a jövőben is ki fog állni a határon túli magyarok választójoga mellett, és elítélik, ha bárki aljas politikai szándékok mentén a magyar közvéleményt az elszakított területeken élők ellen hecceli.
Ám a visszaéléseket Magyarországon, és a határon túl is elfogadhatatlannak tartják, és minden alkalommal fel fognak lépni e törvénytelenségekkel szemben.
https://alfahir.hu/2018/04/05/valasztasi_csalas_kettos_allampolgarsag_fidesz_szav ay_istvan_jobbik |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-04-05 20:17:08, csütörtök
|
| |
| |
2018. 04. 05. 19:46
A jogállam ott ér véget, ahol a Csepeli Önkormányzat Fidesz-pártirodaként működik
Nagyon, nagyon nehéz szavakat találni arra a végzetesen súlyos részrehajlásra, ami a csepeli önkormányzatnál zajlik. A kampányban lassan túlszárnyalják magát a Fideszt is.
Bizonyára mindenki emlékszik arra, hogy a Csepeli Hírmondó nevű közpénzből fenntartott lap szinte minden írott oldalán vagy a Fideszt dicsérték, vagy Németh Szilárdot népszerűsítették, vagy az ellenzéket szidták. Mindezt úgy, hogy a Fidesz alelnökének még saját receptrovata is lett a kampányra sűrített megjelenéssel készülő lapban. A teljesen röhejes részrehajlást már jogilag sem lehetett védeni, és végül a Kúria kimondta, hogy ezt abba kell hagyni, a lap kiadóját eltiltották a további propagandától.
Most a csepeli önkormányzat az interneten szállt be a fideszes kampányba. Hivatalos Facebook-oldalukon ugyanis megosztottak egy álhírt, ami arról szól, hogy a Jobbik a saját plakátjait rongálja. A cikk ,,értelmi" szerzője a fideszes csepel.info nevű lap volt, ami szándékosan félreértelmezte Bereczki Miklós jobbikos parlamenti képviselőjelölt egy viccelődését, hogy aztán ezzel vádolhassa őt meg.
A történet egyszerű: a jobbikosok az éjszaka közepén lebuktattak két fideszes plakátrongálót, akik úgy menekültek el, hogy még az eszközeik egy részét is otthagyták. Bereczki ezért Németh Szilárdot az utcán számon kérte, és az irodája elé letette a fideszes aktivisták által hátrahagyott szemetet. Mivel Németh Szilárd valamiért sántítva járt, Bereczki pár mondatig azzal viccelődött, hogy biztos maga Németh volt az egyik rongáló, ugyanis az egyikük elesett futás közben.
A csepel.info viszont ebből a viccből azt hozta ki, hogy mivel látszik, hogy Németh Szilárd sokkal nagyobb darab ember a felvételen szereplőknél, így biztosan nem ő volt az, hanem nyilván maguk a jobbikosok rongálták saját plakátjukat, és most csak hazudnak.
Ez a butuska válasz ugyan valóban elfért volna a csepel.info nevű fideszes blogon, viszont a közpénzből működő csepeli önkormányzat Facebook-oldalára is kikerült ez a cikk.
Innentől kezdve pedig nem viccről van szó, hanem tudatos propagandáról pont úgy, mint a Csepeli Hírmondó esetében.
https://alfahir.hu/2018/04/05/csepel_propaganda_fidesz_onkormanyzat |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 13
|
|
|
|
2018. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
257 db bejegyzés |
| e év: |
1581 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2313
- e Hét: 8045
- e Hónap: 19156
- e Év: 172652
|
|
|
Offline
