Regisztráció  Belépés
evavicus.blog.xfree.hu
,,Jőjj pihenni, szabad perceidben, gépek, számok fáradt embere! A barátság meghitt otthonába hív a költő, - beszélgess vele." /Veress Ferenc/ Szuhanicsné Bencsik Éva
2001.01.01
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
A tavaszi sugár
  2018-04-07 18:49:37, szombat
 
  Tóth Árpád

A tavaszi sugár

A tavaszi sugár aranyburokba fonta
A zsenge bokrokat s a bimbók reszkető
Selyemgubóiból zománcos fényű pompa,
Ezer szelíd szirom lepkéje tört elő.

A zsongó fák előtt, a kerti út szegélyén,
A park-őrző, borús csillámú rácsvasak
Festékes könnye folyt, sírtak, mert fémük éjén,
Hiába van tavasz, boldog rügy nem fakad.

Egy lány jött az úton, virággal, sok virággal,
Mellettem elsuhant, illatja megcsapott,
Egy-testvér volt talán a fénnyel és a fákkal,
Eltűnt. Szívem zenélt. Merengve álltam ott...
 
 
0 komment , kategória:  Tóth Árpád versei  
A leány tavasza
  2018-04-07 16:41:21, szombat
 
  Gárdonyi Géza

A LEÁNY TAVASZA.

Ne szidj anyácskám, édes, óh ne szidj:
csak a kertbe mentem még délután...
A kert alján kinyilt a tulipán;
a szilvafák is most virágzanak;
lehajló füvet ringat a patak.
A fülemüle tudod-e hogy szólt...
A kert ma este oly ünnepi volt,
véltem, hogy álom, bájos valami!
...Hallottad? megjött a szomszéd Pali...

Ne szidj anyácskám, édes, óh ne szidj!
Csupán köszönt, s kérdezte: hogy vagyok?
S én azt feleltem, hogy csak megvagyok.
Látnád, hogy megnőtt, megemberedett!
Bajusza van, s visel szemüveget.
A vasútnál ám igen szeretik!
Ha állomás lesz, ki is nevezik.
Képzeld: azt mondta, tündérlány vagyok,
és átugrotta, át a patakot.

Ne szidj anyácskám, édes, óh ne szidj:
Az est szép volt; a felhő bíboros;
aztán az ég mesésen csillagos.
Tudod, a holdat hogyan szeretem!
S elvégre ott volt Pali is velem.
Oly régen nem járt Pali mifelénk,
hát ültünk szépen, s elbeszélgeténk,
de olyan szépen, olyan kedvesen,
ahogy még nem mulattam sohasem!

Ne szidj anyácskám, édes, óh ne szidj:
hisz csupa illem s műveltség Pali;
a tudományát öröm hallani!
Azt mondta, hogy a csillagok zenélnek,
s a némaság is voltaképpen ének;
és hogy a szívünk néha hegedül...
Az idő eltelt észrevétlenül.

Ne szidj anyácskám, édes, óh ne szidj:
hisz nem beszéltünk semmi egyebet,
csak azt, hogy mi az emberszeretet.
Mindenki Isten lánya vagy fia:
Pali a bátyám, s én neki huga.
Hát testvérekként ültünk a padon,
s nekem tetszett ez, nem tagadom.
De nem csináltunk semmi egyebet...
csupán hogy megfogta a kezemet.

Ne szidj anyácskám, édes, óh ne szidj:
Hogy megölelt, véletlenül esett:
egy pillanatra megfeledkezett.
De térdenállva kért bocsánatot,
hogy bocsássak meg, hisz angyal vagyok.

Ne szidj anyácskám, édes, óh ne szidj:
igaz, hogy megcsókolt, de gyöngédeden.
Nem is gondoltam, hogy ez árt nekem.
Hiszen csak meglehelte homlokom,
mint mikor én a rózsát csókolom.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Magyar hagedűs
  2018-04-07 16:34:30, szombat
 
  Gárdonyi Géza

MAGYAR HEGEDÜS.

Kizöldült a mező. Megindult az erdő.
Elmosta az útat a tavaszi esső.
Elmosta a nyomát az én kedvesemnek:
ifjú legények közt a legkedvesebbnek.

Beh nehezen várom tavasz elmúlását!
Tavasz elmúlását, búza aratását.
Napraforgó-virág teljes kinyílását;
legény-vitézeknek hazafordulását.

Elhervadt a mező. Hullong a falevél.
Messze idegenből a had is visszatér.
Csak egy legényt várok. Csak egy legény nem jön.
Elmaradt, ott maradt az idegen földön.

Tarna vitéz hol vagy: fődben-e vagy égben?
Akár ég, akár főd, gyere rózsám értem!
Vigy el éngem akár az égi hazába,
akár pedig fektess síri nyoszolyádba.

Holdvilágos éjjel ki kopog, mi kopog?
- Gyere ki galambom: itt vagyok, itt vagyok!
Fehér a paripám, csendes a járása,
mint az őszi szellő esti susogása.

Felöltözik a lány ünnepi fehérbe.
Rozmaring-koszorút illeszt a fejére.
Igy találták reggel holtan az útfélen:
piros csizmában és ünnepi fehérben.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Ének a holdhoz...
  2018-04-07 16:31:56, szombat
 
  Gárdonyi Géza

Ének a holdhoz...

Köszöntlek, halvány szép fehér királynő,
köszöntelek, szelíd nyájas holdvilágom!
Tiéd a föld, a rét, a tó, az erdő,
tiéd az árny, a csöndesség, az álom.

Mikor az égnek kéklő magasságán
leomlik finom, ezüst fátyolod,
tündöklő kedves isten-arcod látván,
a mindenségnek szíve földobog.
Új fényre lángol a csillag az égen.
A fák egymásnak súgják a neved.
S a vadgalamb az erdő kebelében
hozzád a ringó lombról fölnevet.
A mezők, az erdők milliárd virága
feléd fordítja illatos fejét:
a gyönyörben, hogy lát, reszket a nyárfa,
s a nádak ezre meghajlong feléd.

A tó néked tükröt tart remegve,
s te leemelve aranykoronád,
kibontod - reá jósággal nevetve -,
sugárzó hajad lengő sátorát.

A fűz a parton rádmélázva áll.
A sás térdelve hajlik le eléd.
A fülemüle hársfa-lombra száll,
s elkezdi hozzád édes énekét.

Mi szép is vagy te! Mindenki szeret,
mindenki csupán mosolyogni lát.
Békeangyalként jársz a föld felett,
fehér királynő, kedves holdvilág!
Én is szeretlek! Miért? Nem tudom én!
Boldog félálom mámorával nézlek,
az én szívem is tükröd, Égi Fény!
Te kedves jóság! te tiszta igézet!
...Mikor belépsz felhő-palotádba,
az éj beborul: minden bús, setét.
A mezők, erdők millió virága
a fűbe hajtja harmatos fejét.
 
 
0 komment , kategória:  Gárdonyi Géza versei  
Virághozó április
  2018-04-07 16:18:42, szombat
 
  Végh György

Virághozó április

Elmúlt a tél: itt a tavasz,
minden bokor újra éled -
a földből a virágokat
előhúzzák a tündérek.

Április is segít nekik,
megáll minden kicsi fánál -
virágot tűz mindenhová:
tavasz van ott, merre járt már.

Virágot hint a friss szélbe,
száll a színek zivatarja -
s merre elmegy, a kopár föld
virágoktól tarkabarka.
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
Áprilisi mondóka
  2018-04-07 16:14:52, szombat
 
  Szilágyi Domokos

Áprilisi mondóka

Április elseje bolond nap,
kedvére tesz minden bolondnak.
Április elseje csodás nap -
kerítsük sorját a csodáknak.

Este kél föl a nap, nem máskor,
elalszik az eból kutyástól.
Kakukk költ fészkében verebet,
macskára vadásznak egerek.

Vakondék vízparton napoznak,
gímszarvas kopót űz naphosszat.
Sündisznó sündörög le és föl:
megretten minden kisegértől.

Meggyúl a hó, ég nagy lánggal,
makkot terem árvalányhaj.
Liliomot nyit a kőris,
dorombol a macskakő is.

Kemence megy kódorogni,
kutyatejet legel Bodri.
Róka búvik tacskólyukba,
tűzre rossz fát nem tesz Jutka.

Farkast lenyúz göndör bárány,
cukrot vesz az irha árán.
Méz vadászik medvére,
nyalogatja kedvére.

Csillog-villog a sötét,
puskát lődöz a sörét.
Szilvát érlel a kopár sziklatetőn a gyopár.
Nyúl ebédel agarat,
pocegér sasmadarat.
Pulit terel a birka,
leckét magol az irka.
Szakácsnőt főz az ebéd,
gazda szolgálja ebét.
Vérest süt a vérmedve,
alma búvik féregbe.

Galamb elejt vércsét,
pondró, csimasz jércét.
Horgászt fog a harcsa,
hogy a vízben tartsa.

Lám, egymást érik
a csodák!
Szerencse, hogy csak egy
napon át.
 
 
0 komment , kategória:  Szilágyi Domokos versei  
Akkor.. mi lesz?
  2018-04-07 16:12:17, szombat
 
  Lukátsi Vilma

AKKOR ... MI LESZ?

Egyre többet tud már az ember,
szédítő trónon ül az értelem,
előtte még megszólalni sem mer,
lenézett koldus lett az érzelem...
Mindenkinek a zsarnok parancsol,
a szintén trónra emelt önmaga,
érte süketen és vakon harcol
kegyetlenül. Egy "új kor" hajnala
kábítja el, ha riadtan megáll,
mert fél. Attól, hogy ez már a halál?!

És tanácstalan sodródik tovább
a gépcsodákat alkotó világ.
Az Istent eltemette: sírba zárta,
... tövissel ma már nem koronázza,
inkább ... nevetni próbál fölötte
a komputer-kor torzult szülötte.

Talán őriztetné is a kriptát,
mert ... ha mégis igaz lenne mindaz,
amit lenéz, mint a hivők titkát,
de amiről néha.néha hírt ad
az elnémított lelkiismeret,
hogy - harmadnapra a sír üres lett!
S az Isten mégis ... és még ma is él,
a Bibliában Õ üzen, beszél...

Akkor ... mi lesz? - Azt nem lehet leírni!
A Feltámadottban hinni kell,
hinni, hinni!
 
 
0 komment , kategória:  Lukátsi Vilma versei  
Reggeli dal
  2018-04-07 15:19:51, szombat
 
  Benedek Elek

Reggeli dal

Felébredt a nap, kapuját kitárta,
Nótával köszönti a dalos madárka.
Ébredez az erdő, már a rét sem alszik,
Madár dalolása messzire elhallszik.

Harmat rezeg az ágon, fénye meg-megcsillan,
Rásüt a napsugár s egyszerre elillan.
Ragyog az áldott nap, a szellő se lebben.
S dalol a kis madár mindig ékesebben.

Fölkelt a méh is, döngicsél a réten,
Zümmög a bogárka, röppenésre készen,
Szárnyát szárítgatja meleg napsugárban,
Megfürödvén előbb harmatos virágban.

Dalolj madár, dalolj, örvendezz a nyárnak,
Dalolj, amíg a szép napok le nem járnak.
Majd jön az őszi szél, elhervad a virág...
Dalold, amíg lehet! ó, de szép a világ!

 
 
0 komment , kategória:  Benedek Elek versei  
A naphoz
  2018-04-07 15:07:17, szombat
 
  DSIDA JENŐ

A NAPHOZ

Te, ki szomorú lényegemmel
kezdettől kezdve vagy rokon,
csókold, csókold, csókold meg tűzzel
az én csóktalan homlokom.

Látod, itt állok mindhiába,
kezem sóváran integet -
Mindenkitől csak csókot kérek
és szórom, szórom, kincsemet.

De szeretet-csók nincs szívökben
és tovább mennek hidegen,
s mire kincsem már mind a múlté,
minden ember-arc idegen.

Csak Te osztod a csókot mindig,
csak Tőled van, ki lángra kap -
Te a természet ős szerelme,
ujjongó-lelkű, drága Nap.

Bíbor tüzed itt megfehérül,
mint szűzi, havas ormokon;
csak csókold, csókold, csókold tűzzel
az én csóktalan homlokom.
 
 
0 komment , kategória:  Dsida Jenő versei  
Golfo di Napoli
  2018-04-07 15:03:06, szombat
 
  Balla Ignácz

Golfo di Napoli

Ott messze, hol az ég aláfoly,
Még meglapul s ezüstködös a pára.
De szétlövel a nap nyilas sugára
S most pajkosan egyszerre szárnyat old
Egész sereg dévaj sugár-kobold.
Aranyhidat vernek az áron át
S letépik a tenger csodás arczáról
Ezüstös lengő fályolát.

Most millió és millió tüzes szem
Az árból föltekint kiváncsian rám
És szótlanul és makacsul faggatván,
Míg néhány ócska, gyatra deszka szál
Itt ringat közted: élet és halál.
Hová a dal, s szó, a hang nem ér
S ahol az ég rámborul csöndesen.
Mint óriási szemfedél.

Arany és kék minden fent és minden lent.
Arany és kék a tenger szinpompája.
Aranyló kéken borul az ég rája
S arany rózsák égnek, virítanak
Kék hullámok fölött, kék ég alatt.
Arany és kék az egész végtelen.
....S a végtelent és mérhetetlent
Most én magamban érzem.

 
 
0 komment , kategória:  Magyar költők versei  
     1/2 oldal   Bejegyzések száma: 13 
2018.03 2018. április 2018.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 1 db bejegyzés
e hónap: 191 db bejegyzés
e év: 1036 db bejegyzés
Összes: 10133 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2573
  • e Hét: 2573
  • e Hónap: 74683
  • e Év: 360116
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.